Katolikus gimnázium, Miskolc, 1893

13 Valamely alkalmas mintaszó választásával változatlan systemát teremtünk ; tagjainak egymás közti viszonya világos lesz a tanuló előtt, mivel a nyelv élő orgánumából (a mondatból) vontuk le. Hátra van a systema alkalmazásában való jártasság. (A paradigma begyakorlása, alkalmazása.) Paradigmául valamely gyakrabban előforduló szó ajánlkozik (tehát nem a 1 a, d o 1 u s, d o n u m, mely szók vagy felette ritkán, vagy épen nem fordulnak elő a szövegben. V. ö. a BMGy és A. bírálatát P o 1 g á r G y ö r g y t ő 1 MT IX. 117. s köv. 1.). Felesleges említenünk, hogy t ő-ről itt egyáltalában (nemcsak didaktikai okokból) nem lehet szó s így nem is nevezzük e névszókat a-t ö v ű e k n e k. Tőről majd csak akkor szólunk (a mássalhangzós csoportnál), ha a magyar nyelvi oktatás fonala is reá vezet. Még kevésbbé mérnők az esetalakok nyelvtörténeti goneszisét feszegetni, miként egyik programmértekezésben láttuk. VIII. Most már alkalmazhatjuk az esetek megnevezését, s alkalmilag a jelző egyeztetési szabályát az esetre is kiterjesztjük. A fődolog itt: az eseteket mint egyes meghatározott mondatrészek általános formáit szemléltetni. (Egyelőre természetesen pontatlanságok is fordulnak majd elő; mert pl. az accusativus nem csupán tárgyeset stb. stb.; de az ilyen distinctiókra csak későbben kerülhet a sor.) A c a s u s-féle elnevezés az elvont grammatistika egyik maradványa. A magyar fiú elég nehezen appercipiálja. Mint műszó a casus egészen értelmetlen, de előnye abban áll, hogy a névragozás alakjait röviden megjelöli.- (Még mindig nagyon elolvasásra méltók Miiller M. ide vágó fejtegetései.) IX. A csoport megnevezésére most már leginkább rövidség és könnyebb hivatkozás kedveért vau szükségünk; a ki egyébiránt czélszerűbbnek tartja, beérheti (Utasítások, 57) a mintaszóra való hivatkozással. De azért lehet, sőt kell is megfigyeltetni a ragokban leggyakrabban előforduló a hangzót, még ha az a tővel olvadt is össze. A hangzónak graphikai kiemelése utján rávezetjük a tanulót, hogy e csoportot a-csoportnak nevezzük. A e n e a s-nál (BMGy 11. drb) az eltérő nom.-végzetre figyelmeztetjük a tanulót. Az a s-fele gon., valamint a -b u s ragos abl. és dat. természetesen csak utólagosan tárgyalható (az utóbbi esetleg az analóg e csoportnál; vagy pedig ha az olvasmány fonalán reá akadunk, pl- BMGy I. r. XIV. drbban: f i 1 i a b u s). Tanácsos az a csoportnál hosszasabban időzni, hogy a tanuló az uj eszmekörbe kellően beleélje magát. Egy csoportnál sincsen aztán annyi az ismeretlen elem. — Czélszeríi minden óra elején körülbelül 10 perczig jelzős főnevet ragoztatni. Általában a tanultak begyakorlásánál nagyjában Perthesék eljárása követhető mnemotechnikai túlhajtásaik nélkül. X. Visszapillantás. Az a csoport keretében szerzett grammat. okulás : 1. az a csoport esetalakjai; 2. az est mint kopula; 3. a szám- és esetbeli egyezés; 4. a praepositiő fogalma. 2. O csoport. I. Többes sz. nominativus. (-i). — Mnlti populi incolunt Haliam. Nehogy a m u 11 i fordítása (egyes sz.) zavart okozzon ós a főbenyomást (többes sz. nom.) gyöngítse, bízvást elhagyható — kivált gyöngébb osztálynál. A nom.-alak ismertetésén kívül itt az a czéluuk, hogy a tanulóval megértessük, hogy a latin — eítérőleg a magyartól — az alanyeset kifejezésére nem csak egy jelet használ; — „ez az oka, hogy a névszókat külön csoportosítjuk." Említenünk sem kell, hogy ezentúl is minden uj esetalakot az