Katolikus gimnázium, Miskolc, 1893

12 alakú szókat és meghatároztatjuk mondatrészi functiójukat. A lefordított mondatrészeket ezentúl nem az illető latin kitételek alá írjuk, mint eddig, de külön. Helyes kérdések alapján rávezetjük aztán a tanulót a dativus fölismerésére. Gyakorlókönyveink a dativusra nagyobbára ezólszerütlen példákat tartalmaznak. Legalkalmasabb, a fölhozott példákhoz hasonlón, olyformán szerkeszteni a mondatot, hogy a dat. tisztán mint véghatározó (részestárgy) szerepeljen. Mert azon kell lennünk, hogy ennek a nehéz esetalaknak a megértését lohetőleg megkönnyítsük. Értelmezése sokkal nehezebb, ha ilyen mondatokból indulunk ki: rosis forma grata est, vagy; aurora est Musis amica. Igaz, hogy az első mondat szerkezete majdnem azonos a magyarral („a rózsáknak kedves alakja van"), de elemzése az alany kétes volta miatt nehéz („csomózatos kérdés", Xyr XX. 136.). A második mondat is nehézségekkel jár (P i r c h a 1 a I.: Latin gyak. és olv. könyv, írta Dávid I. [birálat.] OTK. XVIII. 155.). — E nehézségek megvannak a németeknél is (S p e n g 1 e r: Der Beginn d. Lateinunterrichtes stb. [birálat] ZOeCr. Suppl. Heft 1892. 30.), sőt néha még komplikálódik az eljárás a szószerinti fordítás miatt: „aquilis et columbis sunt alae:" ,den Adlern und Tauben (!) sind (!) Flügel", — valóságos magyarizmus. (V. ö. M e n n i n g id. értekezését 22.) VI. Többes sz. ablativus. (Multae használata). — In silvis Italiae multae ferae sunt. Az alany és állítmány kiemelése után a multae-fé\e jelzőt csatoljuk hozzá és megfigyeltetjük a latin és magyar nyelvhasználat közti különbséget. Súlyt kell erre annál is inkább vetni, minthogy az e fajta különbség még több helyen fordúl elő és erősen visszatetszik a magyar fiú nyelvérzékének. A többes számú ablativus megértetését az in praepositión, mint ismeretes elemen kezdjük. — Mit tudunk m-ről? — Az utána álló szóval határozót alkot. —- Szembeállítva in terra és in silvis helyhatározókat, milyen végzetbeli különbséget találunk? = Az egyik példában a határozó a-val, a másikban is-sel végződik. A tanuló könnyen eltalálja, hogy a különbség a számra vonatkozik. Említenünk sem kell, hogy az ilyen komplikált szorkezet, minő „in silvis Italiae" igen beható gyakorlást igényol. VII. Összefoglalás. (A paradigma fölállítása.) Miután a fentebb röviden vázolt módon az egyes kis tárgyköröket a négy fokozat szerint (mert mindenütt legalább a nyomát lehet kimutatni,) kellő tárgyi magyarázatokkal és alapos begyakorlással tárgyaltuk, végig megyünk az egyes tárgykörökön (mint „sokféle egyest" tekintve őket) és a mondatrészek kategóriája szerint társítjuk őket. Ezen associatio külső képe ez: Egyes szánni: Többes számú: alany : Italia tárgy: terram bírt. jelző: Italiae részes tárgy: puellae határozó : terra b. j. rosarum r. t. puellis h. silvis. a. plantae t. silvas