Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

7 melyek részint már megvalósítva, részint .1 megvalósítás stádiumában vannak. E beszéd szolgál kiindulási pontjául azon tevékenységnek, melyet a testgyakorlás ügyének előbbre vitele érdekében közoktatási kormányunk és a társadalom ez időtől a mai napig kifejtett. Azt hiszem, hogy nem hiába való munkát végzek, ha a közoktatási kormány által megindított és a társadalom által támogatott üdvös reformmozgalomnak egymást kiegészítő és egy czélra törekvő mozzanatait chronologikus sorrendben ugyan, de a kellő összefüggés szem előtt tartása mellett értekezésem keretébe beleillesztem. Testgyakorlási ügyünk fejlődésére nézve megbecsülhetien szolgálatot tett az „Országos Közegészségi Egyesület", midőn Berzeviezy Albert államtitkár úr buzdítására egy albizottságot küldött ki oly feladattal, hogy tegyen javaslatot a testi nevelés reformja ügyében. Ez albizottságnak 1890. febr. 9-én a közokt. ministeriumban tartott értekezletét Berzeviezy Albert elnök nyitotta meg, ismertetvén a külföldi mozgalmakat, melyek a testi nevelés fejlesztése s különösen a játékok nagyobb felkarolása érdekében megindultak. Az eszmecserében résztvettek hangsúlyozták, hogy az iskolákban a testi nevelésre az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni, a tornatanításba nagyobb elevenséget és szabadabb szellemet kell bevinni, meg kell honosítani az iskolai játékokat.— Az egyesület elhatározta, hogy helyiségében a testi nevelés érdekében cyclus-előadásokat fog rendezni. A cyclus-előadások sorát Markusovszky Lajos minist, tanácsos elnöklete alatt február 27-én Dr. Fináczy Ernő igazgató nyitotta meg „Testi nevelés a franczia középiskolákban" czímű, az angolból átvett, de a franeziák nemzeti individualismusához alkalmazott testi nevelési rendszerről szóló értekezésével. — Ugyanezen ülésen olvasta fel Snppan Vilmos tanitóképezdei igazgató „Az iskolai tornázás és testgyakorlás mai rendszere" cz. értekezését. Az iskolák német rendszerű tornázása ellen foglal állást. Az angolok testgyakorlásának híve. A szertornázás csak felnőtteknek való. A szabad torna-gyakorlatok jók lennének, de unalmasak. Játékokra naponként egv-két órát kellene fordítani, közben tornával. Úszás és korcsolyázás kötelezővé teendő. A kézi munkák behozatala több tekintetből bevonandó volna a tanítás körébe. — A márczius 6-iki ülésen Porzsolt Kálmán, a „Herkules" szerkesztője és hírlapíró tartott szabad előadást a testi nevelés reformjáról. A gyakorlati élet követelményei szerint és nemzeti szempontokból ajánlja, hogy átkeli venni a német tornából a rendet és alaposságot, a francziáktól a játékokat és az angol athletikából a versenyeket A torna mellett úszás, vívás, korcsolyázás és czéllövés is tanítandó. A katonai gyakorlatok (a franczia ifjúsági zászlóaljak) és a kirándulások fontosságát hangoztatja. A tornatanári képzés államosítását, a tornatanárok számának szaporítását és ezek anyagi helyzetének javítását sürgeti. A márczius 13-án tartott ülésen Bockelherg Ernő, a „Nemzeti Tornaegyesület" művezetője ismertette a tornázás rendszerét. A vívás a középiskolákba nem való. A játékok behozandók, de akkor 2 óra helyett heti 3 órát kíván. — Márczius 20-án Szedlacsek Lajos, a „Tornaügy" szerkesztője tartott felolvasást „A testi nevelés és módszere" cz. alatt. A testi nevelés különböző fokozatait és nemeit tűnteti ki a bölcsőtől kezdve a kis gyermekeknél, az elemi iskolásoknál és a, középiskolai tanúlóknál. Ervei a rendszeres tornázás szükségessége mellett. A torna-gyakorlatokat össze kell kötni a katonai rendgyakorlatokkal és játékokkal, ez utóbbiakat óraközben végeztetve. A paraszt gyermekeket is kell részesíteni különösen a szabadgyakorlatok tanításában, hogy mozgékonyabbak és ügyesebbek legyenek. A szergyakorlatok úgy a gyakorlati élet, mint a testi nevelés szempontjából is nélkülözhetlenek. A labdázás, úszás és korcsolyázás oultiválandó, kirándulások minél gyakrabban történjenek. A vívást az egyetemi évekre kell hagyni, legfölebb a tőr-