Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

18 Mihály alelnök, a „Tornaügy" id. szerkesztőjének vezetése alatt tisztelgett gr. Csáky Albin ministernél, Berzeviczy Albert államtitkárnál és Klamarik János minist, tanácsosnál. A döntő fórumnál méltányosnak találták a küldöttség kérelmét és a tornatanárok fizetésének és nyugdíjának rendezését már a jövő isk. évre kilátásba helyezték. („Tornaügy" X. 5. sz.) Gr. Csáky Albin minister az országos közoktatási tanácshoz 1893. január 11-én intézett az egységes középiskola előkészítése czéljából közreműködésre felhívó leiratában a testi nevelés érdekeit az új középiskolában is biztosítani kívánja e kijelentésével; „a testi nevelésnek, melynek fejlesztését már is megindítottam, az új szervezetben is kellő helyet és időt kell juttatnunk." A minister 1893. február 7-én 1. sz. a. Budapest fő- és székváros és valamennyi törvényhatósággal felruházott város közönségéhez rendeletet intézett, melyben hangsúlyozván a játékok jelentőségét az itjuság testi nevelésére, felkéri őket, hogy a ezél előmozdítására játszóhelyeket létesíteni törekedjenek. Ugyanezen napon küldte szét a közokt. minister „Felliívás"-át játékkönyvre vonatkozó pályázatra. E rendelet hatása alatt alakult meg február 19-én Pozsonyban a középiskolák igazgatóinak és tanárainak kezdeményezésére, az első gyűlésen felajánlott 500 írt alappal, a játszótársaság. (L. „Középiskola" I. 2. sz. 37. 1.) A „Herkules" szerint (X. 5.). Debreczenben is megindult a mozgalom a tanker. főigazgató kezdeményezésére egy játszó, korcsolyázó-tér és uszoda létesítése iránt. Helyén valónak tartom megemlíteni itt, hogy már megelőző évben a követ kező játszó társaságok állottak fenn: 1) a budapeti ref. főgymnasiumban, 2) a budapesti V. kerületi áll. főreáliskolában, 3) a jászberényi községi katli. főgymnasiumban (a legjobban berendezett játszótérrel) és 4) a kolozsvári kereskedelmi akadémiában, hol Hangay Oktáv felügyelő-tanár „Sphaira" ez. alatt új testgyakorló kört létesített és vezetett. („Tornaügy" X. 4. sz.) (A „Herkules" szerint Nagyváradon még 1890. május havában alakult meg a labdázó társaság és legújabban létesítenek játszó tereket Tordán és Kapuvárott is. Végre f. évi márczius 25-én alakult íru'g Budapesten gr. Hadik Sándor védelnöksége alatt a „Magyar Úszó Egyesület".) Az országos ifjúsági tornaverseny végrehajtó bizottsága 1893. február 8-án Berzeviczy Albert államtitkár elnöklete alatt ülést tartott, melyen az 1893. évi orsz. tornavereeny sorrendjét, versenyszabályait és idejét állapították meg. A sorrendet Szedlacsek Lajos, a versenyszabályokat pedig Zsingor Mihály állították össze, a miért nekik nx alelnök Suppan Vilmos a bizottsági elnökkel együtt jkönyvi köszönetet szavaz. Az ünnepély idejéül 1893. május 21. és 22-két (pünkösd első és második napját) tűzték ki. Ezen ülésen mondták ki Berzeviczy Albert elnök indítványára, hogy a tanúlók díjazására ne csak ezüst, hanem aranyérmek is legyenek. A „Herkules" (X. 4. sz.) szerint a szerkesztők által eddig ez ügyben tett indítványt „a német torna ezopfos hívei mindig leszavazták", most végre beadták derekukat. így részesültek egyszerre Szedlacsek és Zsingor egy részről jegyzőkönyvi elismerésben és a „Herkules" részéről kigúnyolásban. Ez időbe esett a képviselőházban a tisztviselői fizetésrendezésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A tárgyalás alkalmával 1893. február 20-án a képviselőházban igen melegen szólaltak fel a tornatanárok állása és fizetésének rendezése érdekében Bernáth Béla és gr. Apponyi Albert képviselők. A kettős felszólamlásra gr. Csáky Albin minister azt válaszolta, hogy mihelyt — s pedig