Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

19 lehetőleg rövidebb idő alatt — a tornatanárok állása véglegesen szervezve lesz (a mi iránt folynak a tárgyalások), a tornatanárok is kellőleg be fognak soroztatni a többi tisztviselők közé ; rövid idő alatt pótolva lesz az, a minek szüksége már rég beállott és a mire maga is nagy súlyt helyez. Az országos tornaverseny időközben kellő számú példányban kinyomatott sorrendjét, mint „Programm tervezet"-et és versenyszabályait, mint „Utasítást" a közokt. minister 1893. márez. 23-án 6999. sz. a. kellő miheztartás végett szétküldötte a vezetése alatt álló összes középiskoláknak. A II. országos ifjúsági tornaverseny megtartatott 1893. május 21. és 22. napján. — A „Tornaügy" (X. 9. sz.) adatai szerint e versenyben részt vett 26 gymnasium, 12 reáliskola, 5 polgári, 3 középkereskedelmi, 6 tanítóképző és 1 nevelő intézet, tehát összesen 53 (34 vidéki és 19 budapesti) iskola ifjúsága, szám szerint 2345 tanuló. A' nevezett lap erről irván, kiemeli, hogy „Csákv Albin gr. közoktatásügyi minister a magyar tanulók országos tornaversenyével nemcsak tornatörténetünknek, hanem művelődéstörténetünknek is érdekes soro kat biztosított." „A II. orsz. tornaverseny sikere Csáky Albin gr. közokt. ministerünk és Berzeviczy Albert államtitkárunk érdeme. Ez ünnepély kiváló alkalom volt arra, hogy tudomást vehessen mindenki iskolai tornázásunkról és annak haladásáról. Elénk képet nyertünk az ifjúság fejlődéséről, testgyakorlatairól, testedző játékairól és fegyelmezettségéről." A napi sajtó igen elismerőleg nyilatkozott e versenyről. A „Budapesti Hírlap" (1893. májas 23-án 140. sz.) kimerítőleg ir a tornaversenyről és igy kezdi: „Harmadfélezer magyar diák vonúlt ki a síkra s vagy kilenozezer főnyi néző közönség tapsolt e két ünnep délutánján az olimpuszi játékoknak és a győztes ifjú hősöknek. Csupa buzgóság, öröm és lelkesedés töltötte be az ünnepet. Eredményre messze fölülmúlta két év előtt látott elődjét s jelentőségre szilárd, biztos alapját vetette meg a fiúk becsvágyában, tornatanáraik módszerében és a közönség bizalmában ez intézmény jövőjének. — Ma örömmel jegyezhetjük föl, hogy az intézmény gyors fejlődése minden reményünket felülmúlta A fiatal sarjadék testi nevelése jó kézben, elsatnvulás ellen a magyar faj intelligencziája védve van. Az izom fejlesztéséhez jókor hozzá fognak, túlhajtás nélkül érik el a czélt: a felsőbb osztályú növendékekben már duzzadni kezd a férfias erő, tág a mellkas, széles a váll, duzzadnak a karizmok, délczeg és erélyes a tartás, összhangzatosan szépek a mozdulatok . " A szabadgyakorlatokat Szedlacsek Lajos vezette. Az ünnepély sikerét biztosították Berzeviczy Albert államtitkár, Hertelendv László dr. minist, fogalmazó, Verédy Károly dr. fővárosi tanfelügyelő és többi tagja a rendező bizottságnak és kiváló elismerés illeti meg az ifjúságot előkészítő fővárosi és vidéki tornatanárokat. Ezzel — dióhéjba szorítva — vázoltam a testgyakorlás vezérférfiainak működési körét és ezek negyedfél évi fáradságos munkájának eredményét. E vázlatból meggyőződhettünk arról, hogy negyedfél óv előtt ez iskolai testi nevelés ügye még mindig a kezdet kezdetén volt; társadalmi téren is a testgyakorlás egészben véve, az irodalmi munkásságtól eltekintve — egy helyben vesztegelt. Az egyesületi tornázás az egyedüli testgyakorlati nem, mely aránylag legjobb állapotban volt; mert az országos tornaszövetség megalakulása összekötő kapcsot létesített az egyes tornaegyesületek között és ezáltal lökést adott nagyobb, egységesebb tevékenységre. Oly vezérre volt itt szükség, kinek ügyszeretettel és jóakarattal párosúlt