Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

17 melyen a javaslat némi változtatással elfogadtatott és egyúttal a jövő évi orsz. tornaverseny teendői is megbeszéltettek. A részletek kidolgozásával egy bizottság lett megbízva.) A koronázási tornaünnepély programmját Hegedűs Sándor, a végrehajtó bizottság elnöke a fővárosi közép- és polgári iskoláknak és tanítóképző intézeteknek május 14-én küldte meg. Gróf Csákv Albin minister 1892. május 31-én 1193. eln. sz. alatt pedig körrendeletet bocsátott ki a rendelkezése alatt álló középiskolák, tanítóképezdék és polgári iskolák igazgatóihoz a tanintézeti tornaversenyek tárgyában. Ezen rendeletében ő nagyméltósága az orsz. tornaversenyek még zsenge intézményét tovább fejleszteni kívánván kijelenti, hogy súlyt helyez arra, hogy az egyes tanintézetek hatóságaiknak és az érdeklődő közönségnek évenkint számot adjanak az ifjúság testi képzettségéről. Elrendeli tehát, hogy a tanintézetek a rendes előadások után junius havában évenkint intézeti tornaversenyt rendezzenek, mely egyúttal tornavizsgálat leend. . . Végre részletes utasítást ad a tornaverseny programmjára vonatkozólag. A koronázási tornaverseny 1892. junius 11-én közel 1600 fővárosi tanuló részvétele mellett fényesen sikerült. Különösen képviselve volt a játék, a mi által megmutatták a tornatanárok, hogy nem ellenségei a játéknak. A vád egyébiránt eddig sem volt alapos ; mert a hol a helyi viszonyok megengedték, a tornajátékok eddig sem voltak elhanyagolva. A szabadgyakorlatokat Szedlacsek Lajos vezérelte. Általánosan elismertetett, hogy ezen verseny minden tekintetben határozott haladást tüntetett fel az előző évihez képest. — Ily koronázási tornaversenyeket több vidéki középiskola is rendezett. A fővárosban volt azonkívül még koronázási diszlövészet és dísz-kerékpárverseny. A koronázási ünnepély után pár nappal a közokt. ministeriumban szakértekezlet volt I)r. Klamarik János ministeri tanácsos elnöklete alatt a fővárosi tornatanárok részvétele mellett. Az ülés tárgyát a tornatermek berendezésének reformja képezte. A tárgy megbeszélése után az elnök indítványozta, hogy óhajtandó volna a tanulóknak mindennap egy játszó órát engedélyezni. Szóba hozták még a tornatanítók rendszeresítését és fizetés javítását (»Herkules« IX. 13. sz. 3. 1.) Az utóbb említett ügyet a középiskolai tanáregyesületnek már megelőzőleg 1892. évi április 11. és 12. napjain tartott országos nagy-gyűlésén is szóvá tette Szaőka Manó tornatanár, midőn felolvasta a tornatanítók kérvényét, kérve a nagy-gyűlést, hogy a tornatanítók méltányos kívánságát a többi tanáréval együtt terjeszsze fel a kormány vagy esetleg az országgyűlés elé. A nagy-gyűlés e kérelmet annyiban tette magáévá, hogy tanulmányozás czéljából a tanári köröknek kiadni és a legközelebbi rendes közgyűlésen tárgyalni elhatározta. (Orsz. Középisk. Tanáregyes. Közlöny XXV. 11. sz. 819. 1.) A tornatanítók fizetésének kérdésével függ össze Szaffka Manó „Mementó" cz. megszívlelni való czikke a „Tornaügy"-ben (X. 2. sz.), a mely a tornatanítók sanyarú és lealacsonyító helyzetét ecseteli és tartalma a czikk végső szavaiba foglalható össze : „a koszorú mellé kenyeret is!" A „Magyarországi Tornatanítók egyesületé"-nek választmánya 1893. évi január 14-én tartott ülésében elhatározta, hogv tekintettel a tisztviselők helyzetének és fizetésének folyamatban levő általános rendezésére, úgy a nmélt. vallásés közokt. ministeriumhoz, mint a képviselőházhoz emlékiratot nyújt be s azt küldöttségileg adja át; továbbá részint a nagv közönség, részint a döntő körök felvilágosítása czéljából egy bizottságot küld ki, melynek tagjai a sajtó útján is ismertessék a tornatanítók tarthatlan állapotát. — Ily öttagú bizottság Zsingor 2