Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

14 elragadtatással ír. — A kézügyesség oktatását az érzékszervek finomítása végett elengedhetlennek tartja. Részletesebben ír az énekoktatás és a kirándulások szükségességéről, ajánlja a czéllövészetet, vívást, úszást, korcsolyázást és a tánczot, de elítéli a katonai fegyvergyakorlatok behozatalát és végre értekezik a leányok testi neveléséről. (Ez utóbbiról a „Veszprémi Közlöny" ápril. 12. számában külön értekezése jelent meg). Suppan Vilmos ez elaboratuma német nyelven is megjelent e ezím alatt: „Ueber körperliche Erziehung der Jugend. Von Dr. Július Dollinger und Wilhelm Suppan. Stuttgart, 1891. Ferd. Enke. Prcis 2-8 M." A magyarok részéről hosszan taglalja és czáfolgatja Suppan Vilmos álláspontját Deutscliliinder Nándor a „Tornaügy" IX. 8., 9., 10. számaiban „Tornázás, athletikai játékok és még valami" ez. a. közlött czikkében. Különösen bonczkés alá veszi Suppannak a tornarendszerrel szemben elfoglalt ellenséges és ellentmondó magatartását, mivel mégis kénytelen elismerni, hogy a tornának is megvannak úgy physikai (az anyagcsere gyorsítása), mint paedagogiai (rendre és engedelmességre szoktatás), sőt politikai előnyei is (a védképesség előmozdítása). A németek részéről Dr. Schmidt A. F., híres bonni orvos és a tornázás terén szaktekintély szintén elitéli Suppan több túlzó állítását és különösen a szergyakorlatok ellen foglalt álláspontját (1. Dr. Schmidtnek Deutschlanderhez intézett levelét Tornaügy IX. 10. áz.' 177. 1.) Még nagyobb, majd dicsérő, majd kárhoztató kritika tárgyát képezte Suppan Vilmosnak „Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny" XXV. évf. 3. számában (1891. november hóban). A középiskola feladata a testi nevelés érdekében" cz. alatt megjelent értekezése. A tanügyi kérdések legfontosabbikának tartja az iskolai testi nevelés reformját. Kifejti az iskola és a család teendőit e téren. Szerinte a torna magában vév3 igen csekély hatású, mesterkélt tevékenység és czélja a túlterheltséggel szemben gyors ellensúlyozást nyújtani. A torna nem nyújt üdülést a szellemi munka után, mert éber figyelmet, fegyelmet és vezérszóra gyors cselekvést követel, habár izomfejlesztő, ügyesítő. Üdítők, egészségesek és szórakoztatók csak a mozgási játékok. Értekezése további folyamában kivánja a nevelés keretébe beilleszteni azon testgyakorlási nemeket, a melyekről előbbi paedagogiai munkájában is szólt már. Az általános programmot három (alsó, középső, felső) fokozat szerint osztja be. Dolgozatát az orsz. tanáregyesület elé terjeszti és felkéri, hogy az előadottakat a tanári körök munka-programmjába vétesse fel. Az értekezés megjelenése után igen kiterjedt polémia indult meg az értekezésben foglalt kérdések fölött, úgy a szaklapokban, mint a tanév-végi értesítőkben. Terem nem engedi, hogy a nagyszámú replikákat bár csak igen rövid kivonatokban is közöljem. Az ügy iránt érdeklődők számára azonban megnevezem a helyeket: 1. „Tornaügy" X. 1. 2. sz.-ban „A középiskola feladata a testi nevelés érdekében" (Dobóczky Lajos.) 2. ,, X. 5. „ „Torna és játék" (Zs.) a czikk mottója : Játszunk, de ne szavakkal! 3. „ X. 7. „ „A jövő zenéje" (Sz. Manó). 4. „Orsz. középisk. tanáregyesületi közlöny" XXVI. 1. sz. „Ifjúsági játékok és kirándulások. Irta: Dr. Szigetváry Iván. (különlenyomat) 1892. jul. 2. Pozsonyban felolvasott dolgozat.