Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

15 5. „Orsz. középisk. tanáregyesületi közlöny" XXVI. 3. sz. „A játék a testi nevelésben". (Dr. Ottó József t. tanár). 6. „Közoktatási szemle" IV. 1. 2. sz. „Gondolatok a magyar tanuló ifjúság testi nevelése ügyében" (Mékely József). Igen érdekes, tanulságos dolgozat. 7. A kolozsvári keresk. akadémia 189112. „Ertesító'"-je. „Tornajáték-egyesület (Hangay Oktáv). 8. A lugosi r. kath. fó'gymn. 189l;2. „Értesítő"-je. „Levelek egy tanítványomhoz". (13. 1. Városy Gyula) 9. A győri m. kir. áll. főreáliskola 1891 92. „Ertesítő"-je „Az ifjúság egészs. gondozása a tanúló évek alatt" Dr. Bánóczy Gyula. 10. „Paedagogia" I. 9. sz. „A testi nevelés az egységes középiskolában." (Demek Győző). Az itt felsorolt czikkek közt'íl csak a két utóbbi itéli el a tornarendszert, az utolsó Felméri szellemében ellensége minden u. n. tornagyakorlatoknak ; a 4. alatti dolgozat sarktétele : „Általános a meggyőződés, hogy az iskolai testgyakorlás mai alakjában nem felel meg a czélnak"; a nyugati államok testgyakorlásának ismertetése után konkrét javaslatot tesz az ifjúsági játékok és a kirándúlásokra vonatkozólag. A többi 7 dolgozat és czikk jogosulatlannak és indokolatlannak tartja az athletika híveinek támadását a magyarországi tornázás ellen és túlzott, nem személyes tapasztalatokon alapuló, sőt sokszor rosszakaratú érveléseiket kellő értékökre szállítja. Megemlítem e helyen, hogy az év junius havában jelent meg Dr. Kiss Áron „Magyar Gyermekjáték Gyűjtemény"-e ez. 500 lapra terjedő jeles munkája, mely hivatva van arra, hogy hozzájáruljon a gyermek testi nevelése ügyének előbbre viteléhez. — Nem hagyhatom itt említetlenűl a testgyakorlás két érdemes munkásának halálát. 1891. évi november 7-én halt meg a „Ki a gentleman" cz. szellemes dolgozat irója, az igazi gentlemenok mintaképe, a kolozsvári athleta-club érdemes elnöke és lelke, a 85 éves Jósika Lajos báró, volt főispán, főrendiházi tag, arany gyapjas rend lovagja. Tiz nappal később, november 17-én halt meg Bockelberg Ernő, a „Nemzeti Tornaegylet"-nek egy negyedszázad óta művezetője, az orsz. tornaszövetség 1885—1886. titkára, később szakértője, az orsz. közoktatási tanács tagja, közel 300 iskola felszerelője, a tornaügy, a tornarendszer legtevékenyebb harczosa. Gróf Csáky Albin miniszter 1891. évi október 28-án, illetőleg november 13-án 1869. sz. a. kelt (a tanítóképezdei igazgatóságokhoz és a kir. tanfelügyelőségekhez, illetőleg a tank. kir. főigazgatóságokhoz czimzett) rendeletet bocsátott ki, melyben kivánja és útasítja az igazgatókat és a tanártestületeket, hogy az intézetbeli, illetőleg középiskolai ifjúság a korcsolyázást az eddiginél nagyobb mértékben gyakorolja. Az 1892. év kezdetén a „Tornaügy" szerkesztője Szedlacsek Lajos a legközelebbi nagyszabású tornaünnepélyre való tekintettel 3 pontban szakkérdéseket állít fel s kéri olvasóit az ezekre vonatkozó válaszok mielőbbi beküldésére. („Tornaügy" IX.. 5.) Érdekes eszmecsere fejlődött ki a szakkérdések fölött. A szaklap ugyanezen számában V. L. a tornázás és a játékok nagyobb megkedveltetése szempontjából fontos és életrevaló eszmét, a „Tornász-Onképző-kör" alakításának eszméjét pendíti meg. Tudtommal az eszmét (polgári és keresk. iskolákban) már több helyen meg is valósították. Dr. Berzeviczy Albert államtitkár 1892. évi február 6-án az orsz. közegészségi egyesületnek iskola-egészségügyi bizottságát értekezletbe hívta össze