Katolikus gimnázium, Miskolc, 1892

12 3) Ugyanekkor kelt rendelete felszólítja a középiskolai tanárokat, hogy a számukra a „Nemzeti Tornaegyesület" által a nagy szünidőben felhívására rendezendő' ingyenes tornatanfolyamra saját érdekeikben minél számosabban jelentkezzenek. E rendeletek ismét arról tesznek tanúságot, hogy közoktatásügyünk vezetőjének kiváló gondoskodása tárgyát képezi egyrészt az ifjúság testi nevelése, másrészt a tornatanításnak helyes irányban való vezetése és az egész vonalon való előbbrevitele. Ugyanilv gondoskodás bizonysága azon körrendelete is, melyet február 23-án 441/1891. sz. a. a rendelkezése és vezetése alatt álló hat- és nyolez osztályú középiskolák igazgatóihoz küldött. E körrendeletben értesíti () nagyméltósága az igazgatókat, hogy 1891. évi pünkösdi ünnepeken május 17. és 18-án Budapesten a „Magyar Tanulók Országos Tornaversenye" meg fog tartatni. A körrendelet vázolja az orsz. tornaverseny szükségét a tanuló ifjúság fejlesztése, ambitiójuk emelése és az illetékes közvéleménynek a testi nevelés iránti nagyobb érdeklődése szempontjából, a versenyekkel járó (az ifjúság ismeretkörét nevelő) közvetlen szellemi hasznot, továbbá útba igazítást nyújt a részvétel követelményeit, a jelentkezést, az elszállásolást, felügyeletet és étkezést illetőleg. A körrendelethez mellékelve van a verseny részleges programmja. Ugyanilyen körrendeletet kaptak a polgári iskolák, az ezekkel egyenrangú szakiskolák és tanítóképző intézetek igazgatóságai, a budapesti, kolozsvári tud. egyetem és műegyetem tanácsa, valamint a jogakadémiák igazgatóságai is. Ot nappal később Hegedűs Sándor, orsz. tornaszövetségi elnök értesíti a szövetséghez tartozó összes tornaegyesületeket és athl. köröket, hogy a magyar tornázásnak a maga egészében való bemutatása czéljából és a közokt. minister intentióihoz képest szükségesnek tartja, hogy az orsz. ifjúsági tornaverseny és a szövetség III. orsz. torna ünnepélye egybekapcsoltassék, s ez okból meghívja a szövetséghez tartozó egyesületeket a Budapesten 1891. május 18-án tartandó országos tornaünnepélyen való részvételre, egyúttal részökre a kiviteli értesítést megküldi. A közoktatási minister 1891. február 27-én kiállított kinevezési okmányt küld 27 bizottsági tagnak. Ez iratokban jelzi a minister, hogy az országos tornaversenynyel kapcsolatos összes rendezési teendők intézésére egy központi végrehajtó bizottság kineveztetését látta szükségesnek. E kinevezés egyúttal meghívó is volt a márczius 25-én tartandó bizottsági ülésre. A meghívóban körül voltak irva a bizottság teendői. A központi végrehajtó bízottság a jelzett időben Gr. Csáky Albin minister elnöklete alatt tartott első ülésében csak a főbb és általános pontokra nézve határozott és az albizottságokat megalakította. Megállapította az ünnepély — bár még nem végleges — sorrendjét. A „Tornaügy" szerint az eredeti sorrenden azon változás történt (Bockélberg kezdeményezésére), hogy az athletika hivei által 500 méterre csigázott versenyfutó pályát az értekezlet 200 méterben állapította meg. — Egy későbbi bizottsági ülésen az egyetemi hallgatók versenyének programmjából a bizottság törülte a velocipéd versenyt és a gyaloglást. Felvirradt végre a nagy nap, az 1891. évi május 18-ka, melyen 60 gymnasium, 12 reáliskola, 12 kereskedelmi és polgári iskola és 13 tanítóképző intézet ifjúsága, szám szerint mintegy 3500 tanuló gyűlt össze a versenytéren, hogy bemutassa testi ügyességét és fejlettségét. Mily érdeklődést keltett a tornaverseny az ifjúság körében, a társadalomban és a sajtóban, tudjuk, kik akkor Budapesten voltunk és végig néztük a tor-