Katolikus gimnázium, Miskolc, 1889

4 tésének, valamint törzsfizetése minden szaporulatának egy harmadát ez intézet pénztárába egyszersmindenkorra 12 havi részletben befizetni. A régebben alkalmazott rendes tanárok szintén tagjaivá lehetnének ez inté­zetnek, ha első évi íizetésöknek úgyszintén e fizetés szaporulatának egy harmadát a már eltöltött szolgálati évek után számított 5%- os kamatokkal együtt hasonló, vagy még kedvezőbb módozat mellett befizetnék. — Ott, a hol már van he­lyi nyugdíjintézet, e befizetés érettük ennek tőkéjéből, vagy kamatjaiból volna eszközölhető Meg kell azonban jegyez­nem, hogy ott, a hol az ily helyi nyugdij-intézet továbbra is f'entartatnék, azon ta­nárok, a kik annak vagy bármely más hasonló nyugdíjintézetnek tagjai maradnának, az orsz. nyugdij-intézet tagjai nem lehetnének. 2. A mint az itt szóban forgó legtöbb középiskolánál eddig is szokásban volt, minden az orsz. nyugdíjintézet körébe bevont középiskola ifjúsága köteleztetnék az évi beiratáskor a nyugdíj intézet czéljaira némi csekély illetéket fizetni. 3. A fentartó testületek középiskolájok minden egyes, az orsz. nyugdíj intézet által biztosított tanára után egyszersmindenkorra vagy évenkint szintén kötelesek volnának a nyugdij-intézet czéljaira némi hozzájárulást fizetni. E hozzájáru­lás ott, a hol már van helyi nyugdijintézeti tőke. a meny­nyiben a helyi viszonyok azt megengedik, természetesen szintén abból vagy annak kamatjaiból volna vehető. 4. A törvényhozástól ez intézet czéljaira évi állami segélyt kérnék. Meg kell jegyeznem, hogy az utóbbi (2, 3, 4 alatti) járandóságok nagysága csakis az egyes középiskoláktól e czélra bekivánt kimutatások számbavétele után lesz megállapítható. Hiszem, hogy a különböző jellegű középiskolák pártfogói, ez életbevágó intéz­mény "agy fontosságát érdeme szerint méltányolva, a felekezeti és községi közép­iskoláknál alkalmazott tanárok anyagi helyzetének biztosítására irányuló törekvé­seimet örömmel fogják fogadni, ami az eddig beérkezett nyilatkozatok legnagyobb részéből ki is tűnik. A középiskolák tantervei és utasításai a törvény rendelkezéseivel már az előbbi években összehangzásba hozatván, most még a középiskolák rendtartását, mely még 1876-ban adatott ki, kellett a változott viszonyokhoz képest átdolgoztat­nom. Az orsz. közoktatási tanács, ragaszkodva az eredetinek fő elveihez, a lefolyt tanévben végezte el a szükséges módosításokat s rövid idő múlva ezen rendtartást is, melynek egy intézet belső életében és munkásságában oly nagy fontossága van, ki fogom bocsátani. Panasz merült fel, hogy az igazgatók administrativ irodai teendőkkel el van­nak halmozva. Szükségesnek tartottam e panasz mivoltáról beható meggyőződést szerezni. A beérkezett jelentések alapján constatáltam, hogy az írásbeli teendők nagy része a helyes administratio szempontjából tovább is fentartandó, más része ellenben egyszerűsíthető, vagy mellőzhető. A lehető egyszerűsítéseket és könnyíté­seket elrendeltem. A tanítás színvonalának emelésére a lefolyt tanévben is több általánosabb érdekű intézkedés történt. Ezeknek legnevezetesebbike azon körrendeletemben nyert kifejezést, melylyel az irodalmi és történeti oktatáshoz szükséges szemléltető eszkö­zök rendszeres beszerzését ajánlottam figyelmébe középiskoláinknak, melyeknek gyűjteményei csak itt-ott mutatják a kezdet nyomait. Továbbá, mivel panaszok ér­keztek hozzám, hogy a középiskolát végzett ifjak a világtörténelemből nem hoznak magukkal kellő ismereteket a főiskolára, intézkedtem, hogy a közoktatási tanács tanulmány tárgyává tegye azt a kérdést, vájjon nem volna-e a világtörténet a nél-

Next

/
Thumbnails
Contents