Katolikus gimnázium, Miskolc, 1884

ben mintánkat igen szilárdan kellett szerkesztenünk, hogy tudományos buvárlatunknak szerencsétlen következményeit ne lássuk. De minő módon kerül a viz a vulkanikus torokba ? A közelben egy mély tónak erősen nyomó vizoszloppal mindenesetre segédkeznie kell. A vulkanikus cső a természetben azonban nem készül öntött acél vagy kovácsolt vasból, hanem a legkülönbözőbb kőzetekből, melyek mindnyájan többé-kevésbbé likacsosak lévén, vékony hasadások és mélyedések által a tenger és a vulkanikus csatorna között haj- csövességi összeköttetést hoznak létre. És most azt hihetnők, hogy a viznek — a csatorna belsejében lévő magas hőmérséklet folytán — ezen hajcsövességi mozgása bizonyos távolságra visszatartatik. A dolog azonban másként van. Dau- brée kísérletet tett, és egy homokkő lemezt, melv fölülről vizzel volt fedve, alulról meghevitett. Minél magasabbra hágott a hőmérséklet, annál gyorsabban történt a viznek a chffusiója A gőzképződés és a gőzmozgása utófelszivárgással jár, mi által a víz hajcsövességi mozgása nagy mértékben előmoz- dittatik. Ez eljárás, különösen a nyugalom állapotában való csendes gözfejlődésre nézve, a legvalószínűbb felvilágosítást adja. Idővel azonban, és különösen a Vulkanismus közreműködése mellett habár talán csak csekély távolságban a tulaj- donképeni vulkántól — a hegytömegek nyugtaid egyensúlya valamely helyen könnyen megzavartathatik. Szakadások, be- omlások és mélységek támadnak, melyek talán csak lassan- lassan és a vulkanikus torokkal csak kerülőkön jutnak összeköttetésbe, de hirtelen nagyobb vízmennyiséget bocsátanak be. A kráter az akadályozó salak által zárva lévén, a feszültség egyre emelkedik, mig végre, ha oldalt valamely irányban csekélyebb ellená lás s ezzel együtt más út nem nyílik : az óriási gőz-ágyu szétválik, a reá nehezülő anyagokat erőszakkal kilöki, s a vulkanikus toroknak felső részét a gőzár kisöpri. De a rohamos gőzmozgással nemcsak a hőmérsék közvetlen emelkedése van összekötve, minek következtében a csatornában lévő olvadási zóna emelkedik : hanem mint a Giffard-fele gőzszivattyúnál a viz, ép úgy szívódik itt is a kiömlő gázak által a folyékony láva fölfelé. Uj olvadás, új szétbontás, új gázfejlődés történik ; a gázzal telitett láva magasabbra és magasabbra emelkedik, behatol minden nyitott hasadekba, mig végre a kráter szádán lassan és lomhán le