Katolikus gimnázium, Miskolc, 1879
-— a képzettség mindenoldalúságát tekintve — az akkori népeket minden tekintetben felűlmulták. Ha a görögök tornázást vizsgáljuk, ott találjuk a célszerű külső berendezéseket. Görögország majdnem minden nagyobb városaiban —• Yitruvius följegyzései szerint — a testgyakorlás rendelkezésére pompás terek és tornászati csarnokok állottak. Ezen tornászati csarnokok három részből állottak : n. m. egy fedett csarnok (Palaestra) a gyermekfiúk részére, egy másik csarnok (Ephebeum) az ifjak számára, végűi a harmadik (Xysta) a felnőttek részére. A futáshoz való gyakorlatokhoz külön futópálya (Stadium) volt berendezve Ezen helyiségek pompás oszlopfolyósók és platánfákkal beültetett szabad termek által voltak körülvéve. A tornázással összeköttetésben voltak a hideg és meleg fürdők, melyeknek az egészségre való behatásai nagyra becsűltettek. A tornázási gyakorlatoknál a testet olajjal kenték be, hogy ez által a tagok hajlékonyakká váljanak; a küzdéri gyakorlatoknál pedig finom homokkal hintették be, hogy ez által a gyengítő' kipárolgást akadályozzák és az erők összetartását előmozdítsák. Ezen most említett célokra a tornázási helyiségek mellett hasonló- képen termek voltak berendezve : egyik (Konisterion) a homokbehin- tésre, másik (Lutron) a hideg fürdésre, harmadik (Lakonikum) az izzasztó fürdésre és a negyedik (Eläothesion) az olajozásra. Öltözködő szobák és a nagy labdávali játékokra való külön helyiségek sem hiányzottak. A tornázással össze volt kötve a szellemi érintkezés is, melynek a társalgási termek szolgáltak helyiségül közvetlen a gyermekfiúk tornázási csarnoka mellett, különösen a bölcsészek, szónokok s mindazok számára berendezve, kik szellemi foglalkozást kerestek Az ifjúság tornázása nyilvánosan s a nép míveltjei és előkelői előtt ment végbe. E célra a nézők számára a tornázási helyek körűi ülések voltak helyezve. A tornázási helyiségek külső kiállításával összhangban állott azoknak belső berendezése és a gyakorlatoknak kellő vezetése is. Egy tekintélyes egyén vitte a főfelügyelői tisztet, kire az egész igazgatás bízva volt s a kinek kötelességében állott felügyelni a tornázást kezelő taníiók és a tornázási csarnokot látogató ifjak fölött. E mellett igen fontosnak tartották az ifjúság erkölcsi nevelését is, ami kitűnik abból, hogy az ifjúság erkölcsi viselete fölötti őrködés külön felügyelőkre volt bízva. A tornázásnál meg volt különböztetve az ifjúság testgyakorlati oktatása a kűzdérek bajvivásaitól, kik nyilvános küzdéri játékok alkalmával jutalmakért versenyeztek. Más gyakorlataik voltak a gyermekeknek és ismét mások az ifjak és a férfiak számára. A gyermekfiúk
