Katolikus gimnázium, Miskolc, 1879
6 korlátokat szabni. A görögök célja vala a teljes emberképzés, s azért lekintetbe vétetett a testi épség, az egészség üdesége, az alak szépsége, annak kellemteljes mozgása a járásban, ugrásban, kitartása a futásban és tusában, továbbá a szellem ébersége a legvéletlenebb körülmény közepette, a jártasság a szónoklatban, zenészeiben és a költészetben. Már a regebeli Centaurusról, Cheironról, ki Asklepiost, Jazont az aranygyapjú hősét, és Achillest nevelte, azt olvassuk, hogy szellemileg és testileg erőseknek nevelte növendékeit. — A bámult bölcsészek: Pythagoras, Sokrates és Plátó nagyra becsülték és gyakorolták a tornázást, mint oly eszközt, melynek segítségével az emberi test szebb idomot és hajlékonyságot nyer. — Lykurg Spártában, Solon meg Athénben elrendeli, hogy a szellemi képzés mellett a testet is gyakorolni kell. A tornázás Kréta szigeten és Spártában nyert legelőször alkal mazást. — A spártaiak nevelése komor és zord volt; mert ifjúságából oly polgárt törekedett nevelni, ki az államért hideget, meleget, bút és örömöt béke és háború idején el tudjon viselni. Ezen rend- szeröknek volt kifolyása azon kegyetlen szokás, melynél fogva a testileg hibás gyermekeket — amint megszülettek —- elveszték. — A gyermekek hét éves korukig női felügyelet alatt állottak; de azután átadattak az állami közneveidének, hogy ott erős férfiakká képeztessenek. Epen ilyen nevelésben részesültek a leánygyermekek is, mert az anyának — spártai felfogás szerint — hogy ép és harcra termett gyermeket szülhessen, erősnek s testileg jól kifejlettnek kellett lennie. — Ehhez hasonló volt a krétai nevelés is, azon különbséggel, hogy náluk a szülők tovább ügyeltek gyermekeikre. Ezeknél szelídébb volt az athéniek nevelészeti rendszere ; azonban ép úgy mint az előbbiek ők is űzettek testgyakorlatokat gyermekeikkel. Athénben a tornázás által arra törekedtek, hogy szebb idomot és hajlékonyságot adjanak az emberi testnek ; mert nálok az izmos, bátor és nemes magatartású megjelenés sokkal inkább ajánlá a férfi palástolt szellemi képességeit is, mint másutt. A többi görög népek is űztek tornázást; de az egyik törzs, mint a jóniai, követte Athént, a másik a dóriai meg Spártát. — A görög törzsek tornázás alkalmával általában oly helyet választottak, mely víz mellett volt; ezt pedig azon egyszerű okból tevék, hogy tornázás után a testökre szállt port fördés által könnyen eltávolíthassák. Ilyen nevelési rendszer űzetett a görögöknél nemzedékről nemzedékre a legnagyobb következetességgel; innen van, hogy a görögök
