Katolikus gimnázium, Miskolc, 1879
5 Az éhség kényszerítette vadászaton, tehát az állatok ellen viselt harcon kívül, még igen gyakran előjön egyeseknek úgy, mint törzseknek harca is. E harcok ugyanazon fegyverekkel vívattak, mint az eló'bbeniek; de e mellett testi ügyességet sem nélkülözhetett a győzni kívánó. Azért az előkészületek e harcokra épen oly foutosak voltak, mint a vadászatra. Eldődeinknek szükségök volt a testgyakorlatra akkor is, midőn a harc vagy a vadászat szünetelt; mert a testi élénkség és ügyesség, az isteneknek szánt ünnepi áldozatok alkalmával, ép oly fontosnak és szépnek tartatott, mint a vadászaton. így találjuk ezt már a mandsuk szertartás könyvében is megírva, hol az áldozattevő így esd az áldozati oltárnál a kisded őrszellemeihez: Vállát szélessé tegyétek, változtassátok amit iszik velővé, piros orcáját növeljétek, éltessétek sokáig! így találjuk a fennmondottakat minden népnél ifjú korában; így van ez még ma is azoknál, kik igen neveletlenek. A testi ügyesség tehát itt is, ott is áldás a legtöbb esetben. A régi zsidók nemcsak jó paritytyások és harcosok voltak, hanem kitűnő táncosok is. — A régi perzsáknál a gyermekeknek nemcsak ügyesen kelletett ijászni és dárdát vetni, hanem még lovagolni is. — Az ősgermánok kiválóan kedvelték a vadászatot és harcot; épen azért idejekorán gyakorlák magukat a futásban. — Ezen említett tornászati cselekmények későbben kedvtöltésekké lőnek, s így míveltségi tényezőkké váltak. A tornázás kezdetleges jelenségéül fölemlíthető még a szövés is, mely kezdetben hihetőleg egyszerű összekötés volt. Némelyek szerint sok időnek kellett lefolyni, hogy oda fejlődjék az, hol a szövés kezdődi;. Mi azonban azt hisszük — legalább a kőkorszakból némi maradványok hasonlót tanúsítanak — hogy már Éva ősanyánk is fonta a haját úgy, a hogy. II. Ókori tornázás. A görög nemzet volt az első, mely meghatározott alapszabályok szerinti tornázást űzött. — A görögök egyénképzése és népképzése mai napig is bámultatik, még pedig azon mindenoldalúság miatt, mely azt kitünteti, s a melynek eredményei e kis népnél mind a szellemi mind pedig az anyagi téren oly eredményeket idéztek elő, hogy az elsőt tekintve a görögöket az ókor tanítói — s a világulií - veltség alaplerakóinak tekinthetjük, más részt pedig képesek valának az akkori világ számra nézve százszorosán nagyobb barbárjainak
