Katolikus gimnázium, Miskolc, 1879
9 korlatokhoz való előszeretet fokozottabb mérvben nyilvánult. A híres olvmpiai viadaljáték oknál olajági<oszorút nyerhetni, a dicsőség1 netovábbjának tekintetett. Az olympiákon Iával még az isthinosi, pythiai és nemeai versenyünnepek bírtak azon feladattal, Göröghon polgárai férfias derékségét és a fejlődő nemzedék ifjú erejét fokozni és fejleszteni. Midőn a római világuralom Göröghonra is kiterjedt, a görög gvmnastika a görög állam siilvedésével nagy változást szenvedett. A szabad tornázás helyébe a cirkusi tornázás és véres állatviadalok (kevésbé kegyetlen maradványai ezeknek a spanyol bikaviadalok, melyektől undorral fordul el a miveit ember lelke; de a melyek a spanyol népnek máig is kedvenc mulatságát képezik) léptek, mialatt a római nép harcias szelleme a hadi tornászatot országhóditói tervei számára használta fel. Az ókor második hatalmas népe volt a római. A rómaiak a testgyakorlatokban épen úgy, mint egyéb nyilvános és magán torná- zási gyakorlataikban a görögöket követték. Amit tehát áthozhattak a görög tornászat köréből, azt maguk között meghonosítók; de a nevelés körűi nem tulajdonítottak annak oly fontos szerepet mint a görögök A rómaiaknál nem az emberképzés volt a főcél, hanem engedelmes, erős hadfiak képzése, s azért szépítő hatására nem is ügyeltek, míg a görögök erre főfigyelmet fordítottak. A római tornázásnál nem lévén tehát az emberképzés célba véve, az ifjakat főleg a hadi gyakorlatokban, úszásban, vívásban, futásban és gyalogolásban gyakorolták. Minden rómainak meg kellete s/oknia és gyakorolnia a kocsizást és lovaglást, melyekre a hadfinak a háborúkban épen úgy, mint az életben gyakori szüksége van. A gyermek tanúljon hideget és meleget tűrni, mondák ők; nem is tetszett nekik más általában, csak a látványosság, a színház. A látványosság kedvtöltésének kielégítésére az Amphiteatrum, Circus roppant épületei szolgáltak; ezekben folytak le mindazon mutatványok, melyeknek célja vala egynémely római főúr érdekei kivitelére az elvakult népet megnyerni. A rómaiak a görögöktől eltanúlt tornázás minden nemét űzték. Toltak jelesen kiművelt testgyakorlóik. Előkelőikről, köztök Caesárról is tudjuk, hogy mikép törekedtek e neműmíveltségök által is kitűnni. Caesárról olvassuk : hogy valamint szellemi műveltségére nézve kitűnő volt; úgy a testi ügyességben is rendkívülinek mutatkozott. Legjobb lovas, úszó, vívó volt ő annyira, hogy míg a hideget és meleget legjobban eltudta viselni, nála bátrabb katonát nem ismertek azok, kik benne, mint emberben a szelídséget esodálák. E tulajdonai és kitűnő szel
