Menora Egyenlőség, 1989. június (28. évfolyam, 1274. szám)
1989-06-02 / 1274. szám
4. oldal Mézes Mackó Hungárián Honey Bear 249 Sheppard Avenue, East nagy választék PICK S SZALÁMI ISMÉT KAPHATÓ — meleg ételek (elvitelre is) — vegyes sütemények, torták — felvágottak, saláták — sajtok és európai áruk — magyar újságok és magazinok Vasárnap is nyitva de. 10-től du. 2-ig. Telefon: 733-0022 Mindenkit szeretettel vár a Deutsch Ili és Lajos PESTI NANNYK! Diplomás óvónők Pedagógusok Egyetemi hallgatók FOREST HILL NANNY AGENCY-től PHONE: 785-7884 Poole, Milligan, Hutchinson, Syrtash Barristers and Solicitors JOHN TIBOR SYRTASH. B.A., LL.B. Ügyvéd és közjegyző Beszélek magyarul! jf* í/v' u*.; Telefon: 486-4800 vagy este 5:30 után 486-4804 r\........« 2040 Yonge Street Suite 300, Toronto, Ontario, M4S 1Z9 ; (0GET-SETW DRIVING SCHOOI. 'li:i «35-1102 este 661-0364> WEISSBERGER TIBOR :/ 22 év kanadai és 10 év izraeli gyakorlattal ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS ANGOLUL, MAGYARUL VAGY HÉBERÜL NAGY GYAKORLAT IDŐSEBB VAGY IDEGES TERMÉSZETŰ EMBEREK OKTATÁSÁBAN Munkahelyén vagy a lakásán kezdünk és hazaszállítjuk Kennedy Travel Bureau Ltd. (416) 921-8945 424 Bloor St. W Toronto, Ont. M5S 1X5 (416) 593-0600 296 Queen St. W Toronto, Ont. M5V 2AI Toronto - Budapest - Toronto és Budapest - Toronto - Budapest Egész éven át kedvezményes árú jegyek A világ bármely részébe tervez utazást? Keressen fel bennünket! Szakértőink készséggel állnak rendelkezésére. Bárhol érdeklődhet és utána meggyőződhet, hogy áraink a legelőnyösebbek! • IKKA Főképviselet Küldjön ajándékot szeretteinek az IKKA-n keresztül. Miután a dollár forint átváltási értéke magas, mindenki jól jár. Keresse fel irodáinkat. Ontario tartomány legrégebbi IKKA főképviseletét, felvilágosítás céljából. (Ajándékcsomagok, műszaki cikkek, autó, teherautó, stb. k' Idése.) TUZEX, COMTURIST képviselet. Irodánk több mint 59 éve pontos, megbízható és előzékeny ügyintézést nyújt bármilyen ügyben. TRANSEX Division of Kennedy Travel Bureau Ltd. 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 DOHÁNYVIDÉK: (Tillsonburg és környéke) Mrs. Kathy Tóth P.O. Box 312 R.R.2. Tillsonburg, Ont. telefon: (519) 842-6277 HETI SZIDRA: BÁMIDBÁR Mózes negyedik könyvének eredetileg más neve volt: A számlálások ötödé, mivel népszámlálással kezdődik és később ugyanezzel ismétlődik, tehát ebben a könyvben kétszer is előfordul a népszámlálás. De mivel a sivatagi vándorlás különböző eseményeit is elmondja a könyv, később a címe Bámidbár, azaz Sivatag lett. Latin neve Numeri, ami inkább az első verziót veszi tekintetbe. A könyv a zsidók sivatagi vándorlásának változatos viszontagságait mondja el. A frigysátor elkészülése után egy hónappal Mózes parancsot kap, hogy számlálja meg az összes, hadköteles korban lévő, vagyis húsz év feletti férfit. Feltűnő, hogy a megszámlált húsz éven felüli férfiak száma azonos a hét hónap előttiekkel. yagy ugyanannyi halt meg, mint ahányan a húszévesek sorába léptek, vagy tulajdonképpen az előző számlálás hivatalos közlése. Ezekután a Biblia felsorolja név szerint az összes törzsek családjait. ,,Állítsátok össze Izráel fiai egész közösségének számát, családjaik, atyáik háza szerint, a nevek számával minden férfit fejenként. Húszévestől mindenkit, aki hadba vonulhat Izraelben, számláljátok meg őket seregeik szerint te és Áron. És veletek legyen egy férfiú minden törzsből, mindegyik az ő atyai házának feje.” Érdekes, hogy a nevek nagyrésze Él, Cur, az Örökkévaló nevének variációit tartalmazza. Ezek a nevek Izráel őskori vallási életének felbecsülhetetlen adatai és betekintést nyújtanak az akkori zsidóság gondolatvilágába és vallási nézeteibe. Eredetiek és megbízhatók, ellentmondva egyes bibliakritikusok nézetének, mely szerint Mózes negyedik könyve jóval később, Ezra korában Íródott. Hasonló nevekre ebben a későbbi korban nem akadunk. A Bámidbár könyvében előforduló nevek egyetlen más korszakba sem illenek olyan jól bele, mint a mózesi korba. A számlálás csak a húsz éven felülieket veszi számításba bizonyos életkorig, amíg alkalmasak voltak a hadakozásra. A teljes létszám, beleszámítva a kisdedeket, húsz éven aluliakat, nőket és öregeket, két milliónál nagyobb lélekszámú lehetett. A Lévi törzset külön számlálták, számuk 22.000 volt. A levitáknak külön hivatása volt: ők vitték a frigysátort és annak berendezését, ők állították fel a sátrat és szedték szét, ha tovább vándoroltak. Ehhez csak ők nyúlhattak. És szólt az Úr Mózeshez és Áronhoz: „Ki-ki a zászlajánál, atyáik házának jeleivel táborozzanak Izráel fiai, a találkozás sátrával szemben, köröskörül táborozzanak.” Az északi oldalon Aser, Dán, Naftali törzsek, mig előttük, közelebb a frigysátorhoz a Lévi törzsből a Meráriak. Délen: Gád, Reubén, Simon és Juda, meg Iszákár; előttük, a frigysátorhoz közelebb: Áron fiai. Nyugaton: Menásse, Efraim, Benjámin törzsek, és a frigysátorhoz közelebb a lévi törzsbeli Gersoniak. Bár mindnek külön zászlaja és jelvénye volt, de egységes népet alkottak, melynek közös központja a téglaalakú frigysátor volt. Ezt a központi részt a Takmus a Sechina táborának nevezi. Ahhoz közelebb álltak, négy oldalán védőkordonként körülvéve azt, a kohaniták és levita családok sátrai. Ezeken kívül volt az izraeliták tábora, négy csoportra osztva, melyeknek mindegyike a vezető törzs nevét viselte. A vonulás rendje pontosan elő volt írva: „Amint táboroznak, úgy induljanak”. Figyelemreméltó a fegyelem szükségességének ismételt hangsúlyozása. Az elsőszülöttek megszentelése és a papi funkciók, melyeknek elvégzése az ő kötelességük volt, az egyiptomi elsőszülötszülöttek megöletésére vezethető vissza. De az aranyborjú esetében — mivel ők is bűnt követtek el, — eljátszották papi előjogaikat. Helyükbe a leviták kerültek, hűségük és megingathatatlanságuk elismeréseként. A levita törzsek minden családjának elő volt írva: mit vigyenek, ha a tábor útrakél. A Talmud szerint a frigyládát ugyan látszólag a leviták vitték, de a valóságban a frigyláda vitte a levitákat. És szólt az Űr Mózeshez: „Vedd a levitákat minden elsőszülött helyett Izráel fiai közül, és a leviták barmát barmuk helyett, hogy az Enyém legyenek a leviták. Én vagyok az Örökkévaló. És megváltásul azért a kétszázhetven háromért, ahányan többen vannak Izráel fiainak elsőszülöttei, mint a leviták, végy öt-öt sékelt fejenként szent sékel szerint. És Mózes odaadta a megváltás pénzét Áronnak és fiainak az Úr parancsa szerint.” A későbbi Korách lázadás egyik oka az volt, hogy ezt az intézkedést ellenezték, tehát, hogy az elsőszülöttek jogait a levitákra ruházták. A szolgálatra alkalmas leviták számbavevése és a szolgálat szabályai következnek. Ez a fejezet a leviták második sorozásáról számol be. Arról a szolgálatról van itt szó, amit a 30 és 50 év köztieknek kell végezniök. A Kehát család tagjaié az elsőség, mivel ők Mózes és Áron családjához tartoztak. Feladatuk a szentek szentje körüli munkálatok. n n MENÓRA 1989. junius 2. Újszövetség és antiszemitizmus? A legszélsőségesebb érzések és indulatok töltik be a zsidót és nem-zsidót, valahányszor szóba kerül a két vallás — a zsidóság és kereszténység, itt, ezen belül az Újszövetség és antiszemitizmus — kapcsolatának kérdése. Itt rendszerint felforrnak az érzelmek és senki sem képes igazán tárgyilagos vagy semleges maradni. (Máris megjegyezzük, hogy az ,,antiszemitizmus” szót összefoglaló értelemben használjuk a továbbiakban mindarra, ami a zsidóság, mint nép és vallás ellen irányul, azonos jelentésben az „antijudaizmus” újabb keletű kifejezéssel.) Sajátos paradoxon, hogy a kereszténység mint vallás a zsidóságból, mint népből és vallásból ered, átvette és sajátjának vallja Izrael szent iratait, mégis áthidalhatatlan különbözőségek, sőt ellentétek feszülnek közötte és Izráel között. Az idők során mélyen beleívódott a köztudatba, hogy az Újszövetség valami egészen más, gyökeresen új, sőt bizonyos értelemben ellenpólusa a héber bibliának. (Tekintettel a Jeremiás 31, 31.34-ben olvasható, Izraellel kötendő és még nyilvánvalóan meg nem valósult új szövetségre, ezt az elnevezést használjuk a továbbiakban a nemzetközi teológiai szakirodalom szóhasználatának megfelelően.) Kereszténynek lenni ebből következően anynyi, mint a zsidó ellentétének vagy éppen antiszemitának lenni teológiai értelemben. Lássunk két rövid, de jellemző megállapítást a témát illetően. Először Nyíri Tamást idézzük: „A Holocaust után eltelt 40 év során sem eszmélt még rá a keresztény teológia, liturgia és katekézis a benne rejlő zsidóellenes áramlatokra. Felmerül a kérdés, hogy a modern antiszemitizmusnak — melynek legszörnyűbb végrehajtói a nácik voltak, — nincsenek-e keresztény gyökerei? Nem utasíthatjuk el a belátást, hogy már az Újszövetségben is találhatók az antiszemitizmus gyökereiként értelmezhető kijelentések.” (Szenes Sándor: Befejezetlen múlt, B.pest, 1986. 8—9. o.) Az utóbbi években megélénkült zsidó-keresztény dialógus során állapította meg Schweitzer József: „A keresztény antijudaizmus kutatásában több mint 40 évig csak az etikai elemeket- vizsgálta a keresztény teológia, az újszövetségi gyökerekig azonban nem nyúlt vissza. Az idő mostanában érett meg erre.” (Theológiai Szemle, 1987-3. 155. o.) Gyakran emlegetett közhelyként hangzik, hogy a múlt nagyon megterhelte a zsidó-keresztény kapcsolatokat, és ennek máig érezhető kihatásai vannak. Túlzott optimizmus lenne azt állítani, hogy Aushwitz döntő fordulatot eredményezett a teológiai ihletésű antiszemitizmus történetében, jóllehet sok esetben radikális önvizsgálatra, vagy éppen önkritikára késztette a hagyománvos keresztény gondolkodást. Az új Izrael Állam létrejötte ehhez a változáshoz kapcsolódva új szempontokkal gazdagította a keresztény teológiát. Az Újszövetségre hivatkozó antijudaista sablonok és koncepciók azonban — a pozitívnak mondható változások mellett — változatlanul élnek tovább. Ennek a sajnálatos ténynek az alapvető oka pedig egyrészt magában az Újszövetségben keresendő, másrészt abban a külső körülményben, miszerint a zsidó szétszóratás és üldöztetés hosszú évszázadaiban, sőt egészen 1948-ig úgy tűnt, hogy az ítéletszerű történelmi események igazolják a visszavonhatatlan elvettetés jól ismert keresztény teológiáját. Az Újszövetség zsidó szerzői magától értetődő természetességgel veszik tudomásul vagy éppen hangsúlyozzák a népükkel és vallási hagyományaikkal való folyamatosságot, a zsidó gyökerekkel való szoros kapcsolatot. Emellett és ennek ellenére beszélhetünk arról a belső antiszemitizmusról — egyfajta zsidó antiszemitizmusról, — amelynek kiindulópontja és forrása maga Jézus, folytatója és kiteljesítője pedig Pál apóstól volt. Jézus életének és életművének századunkban már több jól ismert zsidó kutatója van. Csak néhány nevet említünk közülük: Josef Klauser, Dávid Flusser,Pinchas Lapide, Salom Ben Chorin. A kérdéssel, — mely pontokon Gyertyagyújtás Torontóban Montrealban New Yorkban Los Angelesben Szombat kimenetele Torontóban Montrealban New Yorkban Los Angelesben Nyári időszámítás junius 2. 8.36 8.21 8.04 7.41 9.26 9.11 8.54 8.31 junius 9. 8.41 8.26 8.09 7.45 9.31 9.16 8.59 8.35 távolodott el Jézus tanítása a zsidóságétól, és miért nem fogadhatta el őt a zsidóság, — elsőként Josef Klausner foglalkozott 1926-ban Jeruzsálemben megjelent könyvében (Jézus és kora). Idézzük Klausner néhány megállapítását: „Jézus tanítása és egész erkölcstana Isten országának közeli eljövetelébe vetett hitében gyökerezik. Jézus a legtisztább és legelvontabb erkölcs hirdetője, amely az ő szemében vallási szempontból is mindent jelentett. A tisztán erkölcsi törvények minden nemzetnél hasonlóak, Izráel nemzeti alapjai azonban nemcsak ezekre épülnek. Jézus tanítása, mely ugyan a prófétai szellemtől és a farizeus zsidóságtól is befolyásoltatott, végül minden gyakorlati és vallásos zsidó életmegnyilvánulás tagadásához vezetett a későbbiek során. Ez pedig a zsidó szellemiséget olyan szélsőségek felé vezette, hogy az végül önmagával került ellentétbe. A zsidó nép tudta, hogy népi jellegéről való lemondás — a mindennapi életet is meghatározó vallási, szertartási előírások alárendelése a tisztán erkölcsi törvényeknek — azt jelentené, hogy eszményeinek nem lesz többé hordozója, vallása rajongássá lesz, az erkölcs pedig idegenné válik az élet számára. A zsidóság ugyanis nemcsak erkölcstan, hanem egy nemzeti életforma is, amit körülbástyáz a maga erkölcstana, de azt fel nem szívja. Jézus ezzel szemben a nemzeti élet követelményeit háttérbe szorította, hiszen a hamarosan megvalósuló Isten-uralomban már mellékesek lesznek a szertartási előírások, a kézmosás, áldozatok, stb., nem lesznek többé fontosak, egyedül az emberek egymás közötti viselkedésére vonatkozó erkölcsi előírásoknak lesz jelentősége. A jó győzelmének, minden rossz és gonoszság megszűnésének — egyszóval Isten országának — közeli eljövetelébe vetett feltétlen hite teszi érthetővé Jézus szélsőséges valláserkölcsi rendszerét, amellyel a nemzeti életet elválasztotta a vallástól. Egy ilyen erkölcs, illetve vallás azonban magának a népnek az életét és fennmaradását is veszélyeztette. A nemzeti önfenntartás ösztöne tehát azt követelte Izraeltől, hogy Jézus tanítását elvesse magától, tudva, hogy a nemzet szellemi élete nem alapulhat csupán elvont hiten és általános erkölcstanon; szüksége van egy gyakorlati vallásra, olyan formákra is, amelyek a vallásos eszméket kifejezik és a mindennapi életet a vallás szentségével áthatják. Bár Jézus minden tekintetben népének gyermeke volt, tanítása — akaratlanul is — népe ellen irányult abban az értelemben, hogy magában hordozta azokat az ellentéteket, amelyek alapul szolgáltak a nemzeti-vallási keretek fellazításához, majd későbbi szétrombolásához követői életében”. Az Újszövetségen belüli másik legfontosabb ellentét forrása —, amely szintén a zsidóság ellen irányult végső soron, — Jézus követőinek saját népükhöz való viszonyulása volt. A zsidó hagyományokat — Jézushoz hasonlóan — ők is vállalták alapvetően. Misszionáló tevékenységük során azonban egyre inkább feszültségbe kerültek népükkel. Az a kereszténység, amellyel az Újszövetségben találkozunk — vallástörténelmi és szociológiai szempontból — kezdetben egy zsidó szektának tekinthető. Ez a kis csoport egy viszonylag gyors folyamat eredményeként szakadt el a zsidóság testétől a Messiáskérdés miatt folytatott viták után. (A zsidóságon belüli nézeteltérések arra vonatkoztak, hogy mi a názáreti Jézus jelentősége a zsidóság számára.) A kereszténység eleinte egy zsidó belügy, melyben Jézus követői már nemcsak egy esetenként eltorzult, negatív vallásossággal vitatkoznak — amit Jézus is joggal tett másokhoz hasonlóan, pl. a farizeusokkal, — hanem saját hittapasztalatukat teszi kizárólagos normává a hit és üdvösségre jutás tekintetében. Ennek éle pedig — a legjobbat akaró, legtisztább szándék ellenére is — Izráel hite és egész közössége ellen irányul, amely sohasem vallotta hitét egyedül üdvözítő hitnek, vallását az egyetlen útnak, hiszen helyet kaptak benne a népek közül való igazak is. Azok, akik a kinyilatkoztatás más útjain járva jutottak el igaz emberségre, és éppúgy remélhetik isteni megjutalmazásukat az eljövendő világban. Az Újszövetségben ezzel szemben a Jézusban való hit azzal az igénnyel lép fel, mint ami egyedül „a hit”, holott nyilvánvaló, hogy itt sem hit és hitetlenség vitatkozik egymással, hanem kétféle hit a zsidóságon belül: az egyik elfogadja Jézus messiás-voltát, a másik — addigi hitében megmaradva — ezt elutasítja. A Jézus személyére — pontosabban Jézus életművének Pál apostol félreértelmezésére — épülő hit, lényegéből fakadóan, nem ismeri önmaga alternatíváját, vagyis azt, hogy Izráel — Jézustól független korábbi — hitének is megvan a létjogosultsága, változatlan érvényessége és jövője. Mivel az Újszövetség a maga egészében a héber Biblia egynézőpontú, azaz krisztocentrikus értelmezése, ezért joggal mondhatjuk, hogy az teológiai kényszerpályán mozog. A zsidóságon belüli viták feszültségéből fakadó ellentét jól érezhető az Újszövetségnek szinte minden iratában, melyek távolról sem elfogulatlan írások, vagy tárgyilagos beszámolók, hanem vitairatok is egyúttal. Ezek a vitairatok pedig a későbbiek során egyre inkább vádirattá is váltak a zsidóság ellen. Jézus zsidó tanítványai és követői így akaratlanul is teológiai alapot termetettek egy sajátos zsidó-ellenesség számára. Ismét Schwitzer Józsefet idézzük: „Az Újszövetség szerzői zsidók. A zsidóellenes kritika tehát nem kívülről jön, hanem belülről hangzik el. Kérdés, hogy ezt általános érvényűnek tartjuk-e, és elfogadjuk, vagy csak egy konkrét történelmi helyzetben elhangzott vitának vesszük, és mint ilyet, nem fogadjuk el." ( Theológiai Szemle, 1987-3. l56.o.) Jézusnak és tanítványainak az előbbiekben vázolt szerepén túl hozzájárult még az Izráel-ellenes keresztény teológia megalapozásához bizonyos bibliai alapfogalmak eltérő értelmezése és használata a héber Bibliában, illetve az Újszövetségben (pl. hit, megtérés, megváltás. Isten népe), valamint bizonyos hangsúlyeltolódások a zsidó és keresztény vallásgyakorlatban és közgondolkodásban. így vált elsődlegessé a kereszténységben az örökélet és megszerzésének kérdése, az igazság, mint hitigazság, a király vagy Messiás személye, a vallás nemzetek feletti jellege, a test-lélek antagonizmusa és általában a dogmatika. A zsidóságban szinte éppen fordított a helyzet: itt elsődleges a mindennapi, gyakorlati életre vonatkozó számos előírás, a vallásos gondolkodásra nézve döntő a múlt, illetve a tényleges helyzet, a jelen valósága, a reménység tárgya a királyság. Isten-uralom, vagy Isten országa), magától értetődő a test-lélek egység, mindenekelőtt meghatározó a nemzeti jelleg és általában az etika a fontosabb. Az az állítás, hogy az Újszövetségben zsidóellenes tendenciák figyelhetők meg, illetve úgy kell tekintenünk rá, mint a teológiai antiszemitizmus forrására, történelmi és tapasztalati értelemben sajnos igaz. A zsidóság — mint nép és vallás — teológiai elutasításának, sőt totálnegációjának valamennyi elemét csirájában már az Újszövetségben is megtaláljuk. Mivel azonban mind Jézus, mind Pál apostol pozitív előjellel is beszél Izráel jövőjéről, határozottan különbséget kell tennünk a zsidó nemzeti és vallási keretekben élő Jézus és tanítványai, az Újszövetségben szereplő zsidó keresztények, valamint a későbbi nemzsidó keresztények Izraelre vonatkozó teológiai alapszemlélete és gyakorlati magatartása között. Miközben a zsidó keresztények népi és vallási hagyományaik folytatójának tudták magukat, a nemzsidó kereszténységnek más az identitás-meghatározása s egyre inkább a zsidóság számlájára történt, annak ellenére, hogy a nemzsidó kereszténység önmeghatározásához nélkülözhetetlen a zsidóság, amelyből született, és amellyel továbbra is organikus kapcsolatban marad. (Megfordítva a képletet, azt látjuk, hogy a zsidó identitás-meghatározáshoz nem szükséges a kereszténység.) A korai keresztény irodalomból ismeretes, hogy amikor a keresztények többsége már nemzsidó volt, ezt a — zsidóságon belüli — vitát, feszültséget és ellentétet — amit az előbbiekben láttunk — félreértették, illetve szándékosan eltorzítva, egy teológiai tartalmú zsidóellenes ideológiává formálták. Miután a polemikus stílusú és tartalmú evangéliumok és más újszövetségi iratok idegen — vagyis nemzsidó — környezetbe kerültek, szabaddá vált az út, azokat antijudaista módon kihasználni. Ezt a törekvést az akkori római politikai antiszemitizmus csak erősítette. Mi volt az a zsidóellenes keresztény sablon — másszóval antijudaista teológiai mítosz, — amely a legújabb időkig döntően hozzájárult a zsidógyűlölet teológiai, racionális és emocionális megalapozásához és a tradició évszázadokon át való fennmaradásához? (Meg kell jegyeznünk, hogy a zsidóéi lenesség a kereszténység megjelenése utáni első ezernyolcszáz évben kifejezetten vallási jellegű volt, csak az utóbbi kb. 100 évben kapott gazdasági-politikai tartalmat is.) Ez a keresztény sablon — ismét a Messiás-kérdésre koncentrálva — az elvettetés teológiája, pontosabban ideológiája volt. Ez az antijudaista teológiai mítosz szolgált Folyt, az 5. oldalon 1939-es magyar-héber Mózes öt Könyve és a Háf Tárák, 1984-ben Pesten újra kiadott vadonat új példánya $ 350.- ért eladó. Telefon este 8 óra után: 789-9698. Waterloo-i városközpontban egyetemekhez közel, apartment házban egyetemistának egy szoba kiadó. Telefon: (519) 885-0842. Hazatelepülök figyelem! Eladó Zalakaroson (Zala megye) Hajlóköz 1. szám alatt, 3 szintes ház terasszal, erkéllyel, 300 négyszögöl telkes, melegvizi gyógyfürdő, panzió lehetőség. Érdeklődni lehet: 309 Avenue Rd. New Markét, telefon: (1) 853-8533. HIRDESSEK LAPUNKBAN
