Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-04-13 / 1006-1007. szám
DAVIS TÁVIRATA TRUDEAUHOZ A 19. OLDALON MRS. ROY ÉS A FELÜGYELŐ (folytatásos regény, tizenkilencedik rész 9. oldal) E HETI SZÁMUNK 32 OLDAL Msgr, Béla Varga 225 East 72 St, New York, N.Y. 10021 USA Second class mail Registration No. 1373 CANADA U.S.A. Second class mail paid at New York N.Y. 11351. Di.No. 104970. AZ ÉSZAK AMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 23. 1006-7. Ára 70 cent APRIL 13-20. 1984. Kellemes Ünnepeket Kívánunk Olvasóinknak, Barátainknak a Világ Zsidósá Izráel Népének * A MENÓRA KIADÓHIVATALA, SZERKESZTŐSÉGE, BELSŐ ÉS KÜLSŐ MUNKATÁRSAI Rubin Ferenc Szabadságunk jelképe Jeruzsálem Jeruzsálem a tűz és a vér, a mélységesen szomorú köny-. nyék és a diadalmas zajos örömök legendája. E legenda hősei hallatlan bátorsággal, hihetetlen körülmények között, hódították vissza, kétezer év rabsága után őshazájukat, az Ígéret Szent Földjét. E hősök nem kértek elnézést a világtól zsidó voltukért és azért, mert emberi méltóságukat meg akarták őrizni és mint minden más nép büszke a saját nemzetségére, úgy ők is büszkén vallották magukat a zsidó nép fiainak. Miben különbözik ez a nap az év minden más napjától? Mi ezen a napon ünnepeljük az emberiség történelmének egyik legnagyobb diadalát, népünk szabadulását Egyiptom országából a rabszolgaság házából. És ezen a napon ünnepeljük a huszadik század legnagyobb csodáját, egy megtört, megkínzott és félig elpusztult nemzet újjászületését. És amikor ezen a napon emlékezünk Mózesre és a negyven évig tartó vándorlásra, emlékeznünk kell Weitzmannra, Ben Gurionra, Goldára és Dájánra és a sok-sok névtelen hősre, akik kétezer "év vérző tövisei után, leírhatatlan szenvedések közepette szabad hazát teremtettek népünknek. De ezen a napon emlékeznünk kell történelmünk mártírjaira is. A keresztes hadjáratok és az inkvizíció áldozataira, az évszázados pogromokra, az 1648-as kozák lázadásra, melynek félmillió zsidó esett áldozatául. Az angliai zsidóüldözéseket, Luthert és a lengyelországi gettók atrocitásait, az évszázadokon keresztül dúló magyar antiszemitizmus követte. A tiszaeszlári vérvád, a fehérterror, a zsidótörvények és végül Szálasi. Fülünknek fájón hangzanak e szörnyű nevek: Buchenwald, Dachau, Chelmo — egymillió ártatlan testvérünk, kegyetlen megsemmisítésének városa. Majdanek, ahol 750.000 zsidó halt meg. Bergen Belsen, Treblinka, Sobibor, Trawniki és Janowska ahol Wilhaus ezredes “Haláltangója" pusztította szeretteinket. Danzig, Varva, Magdeburg, Plaszov, Szebnie, Mauthausen, Sachsen hausen, Oranienburg, Lansberg, Fossenberg, RavensbrUck, Theresienstadt, Birkenau, Weisswasser, Horneburg és még sok sohasem hallott név viseli a zsidóság megsemmisítésének, a “zsidókérdés végleges megoldásának” emlékét. Ez a hóhérváros Auschwitz, AZ Ö HÁROMMILLIÓ HALOTTJÁVAL! Mint azt jól tudjuk, a zsidóság bilincseinek levetésével nem következett be a béke és nyugalom korszaka. Izraelt százmillió arab elpusztítással fenyegeti. Naponta ismétlőd-I 1944-1984 I Ebben az esztendőben minden héten emlékezünk és emlékeztetünk arra, ami 40 évvel ezelőtt történt. nek a terrortámadások. De Izrael erős. Nincs többé meghunyászkodó zsidó. Izrael, ha kell, megmutatja izmait és visszaüt. Nem rettenti meg többé egy Moszkva által állig fel fegyverzett Szíria sem. Légiereje vetélkedik Anglia légiflottájával. Hadserege a legfegyelemzettebb, legkitűnőbben kiképzett katonasága a világnak. A kanadai liberális többségű szenátus e sorok írása közben formális megbeszélést folytat a terroristák egyik vezérével, a miniszterelnök, Trudeau hallgatólagos beleegyezésével. “Ennek az egész PLO-ellenességnek semmi köze a PLO-hoz" jelenti ki Watson szenátor. “Ez csupán Izrael nyugati-parti stratégiája. Ők terroristáknak bélyegzik a PLO-t, mivel nem akarnak velük tárgyalni”. Megdöbbenve kérdezzük: Hát e szenátor vak? Sohasem hallott Maalotról? A müncheni olimpiászról? Iskolásgyerekekkel telt autóbuszok felrobbantásáról? A Nahariában történt sorozatos gyilkosságokról? És most legutóbb, 48 jeruzsálemi lakos megsebesítéséről? Ahelyett, hogy a világ minden táján felbukkanó terrort megszüntetni igyekeznének, látogató vízummal látják el a terroristák vezetőit! Ezzel szemben örömmel vettük tudomásul, hogy Antons Lahad a libanoni hadsereg volt tábornoka vette át a déllibanoni haderő vezetését, mely azelőtt a tragikus körülmények között elhunyt Haddad ezredes, Izráel hű barátja parancsnoksága alatt állott. Izrael reméli, hogy Lahad elég erős hadsereget fog kiépíteni ahhoz, hogy tnegakadályozza a PLO terroristáinak további átszivárgását. Időközben Libanon ellentétes csoportjai új egyezményt kötöttek, mely a harcolókat elválasztja egymástól. Az egyezményt a mozlimokból és keresztényekből álló “Biztonsági Bizottság” garantálja. Gemayel elnök most Damaszkuszban tárgyal Ássad szíriai elnökkel a harcok megszüntetését illetően. Kíváncsian várjuk, hogy az űj egyezmény az eddigi több mint 50 “tartós” tűzszünet sorsára kerül-e? Izráel nem akar újabb területet nyerni. Nem akar új háborút. Célja csupán Béke és Biztonság. Huszeinn elmulasztotta a kedvező pillanatot a tárgyalásokra, midőn Szíria összeroppant, a PLO-t kiűzték és az oroszok belső problémáikkal voltak elfoglalva. Most, Szíria megnövekedett ereje tükrében a kiskirály tehetetlen. A béke még nagyon távol áll tőlünk. Bár Judea és Somron politkai jövőjének megtárgyalására Izrael mindenkor készen áll. Az hazugság, hogy az izraeli települések a békét akadályoznák. A települések a senki földjén, sziklákon épültek. Azok arab érdekeket nem sértenek. S ma már az is mindenki előtt világos, hogy Izráel fővárosa Jeruzsálem; A kormányhivatalok, a képviselőház (Kneszet) Jeruzsálemben vannak. Miért van az amerikai és Kanadai követség Tel Avivban? Amerika 136 követsége közül 135 fővárosokban van elhelyezve. Még Kelet- Németországban is, melyet hivatalosan nem ismert el Amerika, az USA követsége annak fővárosában van. Amint Brazília értesítette az USA-t, hogy új fővárosa Rio lett, Washington késedelem nélkül áthelyezte oda követségét. Teljesen igazat kell adnom Lantos Tamásnak, az amerikai alsóház kiváló magyar zsidó képviselőjének: “Ez csupán egy 36 éves tény egyszerű tudomásul vétele”. Mi talán kiegészítenénk Lantos nyilatkozatát. Ez nem csupán 36, hanem 2000 éves tény. Jeruzsálem már a zsidóság fővárosa volt, mikor London, Páris, Berlin és Moszkva a térképen sem szerepeltek. Amerika arab tüntetésektől tart. Terrortámadásoktól fél követségei ellen. De lehetséges, hogy a világ legnagyobb hatalma féljen a kis, gyenge arab államoktól? “Arab barátaink megsértődnek”, mondják Washington külügyminisztériumában. De kik azok az arab barátok? Szíria vagy Líbia? Akik Amerika biztonságára törnek? Egyiptom? melyben csupán Amerika kétmilliárdos támogatása tartja a lelket, s máris szeretné orosz kapcsolatait felújítani? Szaudi Arábia? melyet Szíriától és Irántól való félelme, valamint üzleti érdekei kötnek Amerikához? Az olajfegyver kiesett az arabok kezéből. Pénzüket pedig sehol sem tudják oly jól gyümölcsöztetni mint Amerikában. Kanadát ugyancsak megfélemlítették az arabok. “Hát csak nem veszítjük el a Bell telefon több mint egymilliárdos üzletét, Izráellel történő 60 milliós forgalomért?” — teszik fel a kérdést. Hát hová lett az integritás? Hová lett egy nemzet méltósága, ha az puszta számokért eladja elveit? A képviselőház kétharmada és az amerikai szenátus többsége megszavazná a követség áthelyezését. Amerika után minden állam áttenné a követségét Jeruzsálembe. Ha el akarnák kerülni az arabok érzékenységét, a követséget nyugodtan lehelyezhetnék Jeruzsálem nyugati részébe, melynek tulajdonjogát még az arabok sem vitatják. A követség áthelyezésével a világ végre elismeri a vitathatatlan tényt, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa volt, lesz és marad mindörökké. S midőn ma Élijáhu próféta szelleme megjelenik millió galuti zsidó széderén, felteszi nekünk a kérdést: “Tudjátok-e, hogy Izráel fiai milyen áldozatot hoznak értetek? Átérzitek-e az izráeli anyák könnyeit? S ti, a galut zsidósága, milyen áldozatot hoztok Izráelért?" E kérdésre adott feleletekben különbözik majd a mai nap az év összes többi napjaitól. Helyreigazítás némi megjegyzéssel Február 24-én megjelent cikkemben “Antiszemitizmus-Export Magyarországról” tévesen — emlékezetből — idéztem a Valóságot. Monsignore Dr. Zakar András nem “szép budai villában” hanem "Ma-nyugdíjasként — egy csöndes budai utcácska kellemes garzonlakásában él, könyvek és kéziratok között”. Különben minden más állításomat fenntartom. Monsignore Zakar András antiszemita fércműve az “Elhallgatott fejezetek...” a Budapesti Széchenyi könyvtár nyílt osztályán olvasható. Ellenben Bibó István művei csak a zárt osztályon olvashatók külön engedéllyel. Karl Pfeifer, Wien Hajnalodik Még nincs itt a nap, de hajnalodik És álomvetésünk itt-ott zöldéi. Tűzcsóvás napnak első sugára Csókokat vált a hallgató röggel. Még nincs itt a nap, a nagy eszmék napja, De itt-ott megszólal egy csalogány. Oszlik a sötét, tűnnek a rémek. Új élet ébred álrmxió dalán. Még sötét az ég, de napkeletről ' Lángsugarát küldi egy űj nap felénk, Még járnak a rémek, de hajnalodik. Mert az az új nap, a jövő a miénk! Naményi Endre (Jeruzsálem) TORONTOI MAGYARAJKU ZSIDÓK SZÖVETSÉGE 1984 május 6-án, vasárnap délután 4 órai kezdettel a Beth Sholom Synagogue nagytermében (1445 Eglinton Ave. West) ünnepli IZRÁEL ÁLLAMA ALAPÍTÁSÁNAK 36. ÉVFORDULÓJÁT Vendégszónokok: Rabbi Dávid Monson Rabbi Dr. Moshe Carmilly Ünnepi Műsor: ének: Kelen Tibor és Kelen Gabi zongora: Száva Marika Programvezetők: Dr. Farkas Imre és Tarján András Műsor után kávét, teát, süteményt szolgálunk fel, mely a jegy árában bennfoglaltatik Jegy ára személyenként: $12.00 Jegyek kaphatók: az egyesület irodájában, 3565 Báthurst St. kedd-csütörtök és vasárnap délután — a Menóra kiadóhivatalában 1378 Báthurst St. telefon: 656-5219
