Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-04-06 / 1005. szám
E HETI SZÁMUNK 14 OLDAL MRS. ROY ÉS A FELÜGYELŐ (folytatásos regény, tizennyolcadik rész 9. oldal) MS(5P, Béla Varga 225 East 72 St. New York, N.Y. 10021 USA MEND EH Second class mail Registration No. 1373 CANADA U.S.A. Second class mail paid at New York N.Y. 11351. Di.No. 104970. AZ ÉSZAK AMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 23. 1005. Ára 70 cent APRIL 6. 1984 THE WORLD S LARGEST JEWISH WEEKLY IN HUNGARIAN Rubin Ferenc “ Tartós tü A Közel-Kelet isméi forrongó láva. mely belát halai lan terű leiekei önthet el. Libanonban a reggel megkötőn "tartós" tűzszünetei estére tüzes harcok váltják fel. Szudán és Egyiptom készültségben várják Líbia támadását. Irak harca Iránnal kritikus stádiumba került, amenynyiben Irak először vetette Bora Laskin, Kanada első számú jogásza. Legfelsőbb Bíróságának elnöke 7! éves korában Ottawában elhunyt. Hályog operáció utáni lábadozása alatt visszatérő szövődményes tüdőgyulladás támadta meg és legyöngült szervezete nem tudott megbirkózni a gyilkos kórral. Bora Laskin tíz évig töltötte be a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét. Szülei oroszországi zsidók voltak, brilliáns agyú jogász fiúk volt az első zsidó, aki Kanada legmagasabb birói székébe került, mint Legfőbb Bíróságának tizennegyedik elnöke, történelme folyamán. A kanadai zászlóval leterített koporsója a Legfelsőbb Bíróság díszcsarnokában volt felravatalozva Ottawában. Holttestét külön repülőgép hozta Torontóba, hol a Holy Blossom Memóriái Park temetőben helyezték örök nyugovóra. Bora Laskin az alkotmányjog, jogalkotás és jogszolgáltatás terén maradandóan véste be nevét Kanada történetébe. TORONTOI v'^cC|I^'MAGYARAJKU ZSIDÓK SZÖVETSÉGE 1984 május 6-án, vasárnap délután 4 órai kezdettel a Belli Sholum Synagogue nagytermében (1445 Eglinion Ave. West) ünnepli IZRAEL ÁLLAMA ALAPÍTÁSÁNAK 36. ÉVFORDULÓJÁT Vendcgszónokok: Rabbi Dávid Monson Rabbi Dr. Moshe Carmilly Ünnepi Műsor: ének: Kelen Tibor és Kelen Gabi zongora: Száva Marika Programvezetők: Dr. Farkas Imre és Tarján András Műsor után kávét, teát, süteményt szolgálunk fel, mely a jegy árában bennfuglallalik Jegy ára személyenként: $12.00 1944-1984 Ebben az esztendőben minden héten emlékezünk és emlékeztetünk arra, ami 40 évvel ezelőtt történt. be a franciáktól kapott, hatásos Exocet bombákat az iráni olajexport megakadályozására. Jordánban Húszéin király lemondott a békeközvetítésekről. Izráel választások előtt áll. Szíria terrorakciókkal fenyegeti Jordánt -és a Perzsa-öböl olajtermelőit. Á libanoni probléma az 194 3-as alkotmány megváltoztatása. A régi alkotmány értelmében az. elnök a keresztény maroniták soraiból kerül ki. A miniszterelnök sunni mozlim. A házelnök sliiila mozlim. Az akkori keresztény többség azonban az utóbbi 50 évben nagy változáson ment keresztül. Jelenleg a mozlimok 60 százalékos többségei képeznek. így. bár nem túlzott lelkesedéssel beleegyeznének. hogy az. elnök maronila keresztény legyen, de a jelenleginél sokkal kisebb hatáskörrel. A döntés a miniszterelnök kezében legyen — kívánják a mozlimok. s ily módon Lioaijön arab állammá válna. Az egyik jobboldali keresztény csoport ragaszkodik a Szövetségi Állam elgondoláshoz, mely kantonokra és tartományokra osztaná fel Libanont, pusztán vallási alap<m. A Szíria által támogatott ellenzék igyekszik növelni erejét, korlátozván a keresztények hatáskörét. Jumblatt, a drúz.ok vezére és Berri a shiita főnök, minden vallási alapi ál történő, szövetséges rendszert ellenez, s igy magukhoz kívánják keríteni a jelenleg maronita kezekben levő befolyásos állásokat. Úgy látszik, hogy a körülményeket nem csupán Amerika, hanem Szíria sem képes befolyásolni. Érdekes, hogy Franjech. volt elnök, kivált a Nemzeti Mentő Frontból és csatlakozott a maronita táborhoz, hogy erősítse a keresztény követeléseket. Izráel nem hagy fel állásaival, inig északi határait nem látja 100 százalékig biztosítva. Ássad panaszai Szíria elnökének panasza van Amerika ellen. “Miért szállít Amerika hadianyagot Izraelnek?" teszi fel a kérdési az elnök. “Miért nem Amerikához hu az amerikai’"zsígo ’ cs mi*.< lojális Izraelhez?*’ Mi a kérdésre kérdéssel felelünk. Ki kifogásolná, hogy az. (Jasz.i »rszági földrengéski >r az amerikai olasz lakosság tömegesen vonult hazája segítségére? Ki merne szólni Falvi, a 13. oldalon Wien, nur Du Az osztrák televízió első csatornája március l-től március 15-ig, három csütörtök este főmúsorban mutatta be a Keletnémetországban készült TV- szériát a “Hotel Polan és vendégei”-t A TV- széria egy német fürdővárosban a cseh határ közelében játszódik és egy vallásos zsidó szállotatulajdonosról és családjáról szól. A filmben szereplő keletnémet, cseh és lengyel színészek nem tudnak jiddisül, ezért egy olyan nyelvet használnak, amivel a Holocaust előtt és alatt a zsidókat kigúnyolták. A film hőse a vallást« szállodaalapító unokája, aki kommunista lesz. A család rossz szellemei, az unoka két nagybátyja, akik nemcsak vallásosak, de cionisták is. A cionistákat “Untermenschen”-nek ábrázolják. Az unoka beleszeret egy mélyen vallásos család leányába, s hogy a családhoz bejusson, pajeszt is növeszt. A huszas évek végén az orthodox leány fölkeresi a hőst albérleti szobájában és egy parkban megbeszélt randevú alkalmából meg is csókolja a fiút, de hirtelen a bokrok mögül előbújik öt különböző cionista ifjúsági szervezethez tartozó öt fiatal zsidó. Mindegyik próbálja a hőst a cionizmus és az ő csoportjának igazáról meggyőzni és persze a cionisták — öten egy ellen Wien alléin... — erőszakot alkalmaznak a hős ellen. Az ortodox leány bevallja, hogy ő csábította a parkba hősünket, hogy a cionisták megagitálhassák. A cionisták Hitler hatalomátvétele után gonoszabbnak lesznek beállítva mint a nácik, vagy egy szinten. Ilyeneket mondanak:” ...“Hitler nemzetközi zsidó konzorciumokkal tárgyal. Szüksége van aranyra s devizára és megengedi, hogy az antiszemitizmusát tőle megvásárolják”. “Isten ments, hiszen akkor senki sem fog Palesztinába menni.” “Én meg vagyok győződve, Hitler minden szavát be akarja tartani, ahogy a Mein Kamp-ban megírta, megsemmisíteni, megsemmisíteni, megsemmisíteni”. “Nagyszerű, ezt le kell írnod mint röplap, ez segít a kiutazási mozgalomnak.” “El kell árasztani az arab földeket bevándorlókkal”. “Ez nem arab föld, hanem ősrégi zsidó föld”. (Később aztán egy náci mondja a zsidóknak 1934- ben a filmben “ez ősrégi germán föld”, így akarják a keletnémet propagandisták terjeszteni, hogy tulajdonképpen a cionisták és a nácik között nincs különbség). “Az arabok piszkos külföldiek, nemkívánatos vendégek, el kell men-Folyt. a 3. oldalon ISádasy István Moszkva a harmadik Róma Konrád György: Az Igazi Béke Alapfeltétele A Menóra március 30.-i számában részletes ismertetést közöltünk Konrád György, kiváló magyar író és Szociológus A Béke Felé Vezető Ösvény című. The Atlantic Monthly-ban megjelent tanulmányából, amelyben a szovjet és amerikai nagyhatalmaknak azt a jogát, hogy a világot hívatva volnának uralni. — kélségbevonla. Konrád a jaltai egyezményt okolja Európa kettéosztásáért s azért, hogy a megszálló katonai csapatokat felhatalmazták a megszállott területek politikai és társadalmi rendszerének meg halán 'zására. Az itt most közöli részben Konrád tovább analizálva a történelmi kórképet, annak a reményének ad kifejezést, hogy a nagyhatalmak egyeduralomra való törekvését békés úton meg lehel akadályozni és ezzel megóvni a világi'! a fenyegető nukleáris háborútól. Konrád szerint, mindkét nagyhatalom időről-időre a világ meghódításának kísértésébe esik s a világot átfogó offenzivába kezd. Természetesen az oroszok sem állnak távol az ilyen kísértéstől. Mert mi. ha nem Moszkva, a harmadik Róma, ahonnan az igazi kommunista hitvallást, a világforradalom álmát, a világuralom vízióját, hirdetik? S vajon a marxista-leninista forradalmiság bolsevista változata nem az orosz imperializmus kivitelre szánt retorikája-e? Ez ma már világosabb, mint valaha — folytatja Konrád — amikor újabb részletek kerülnek napvilágra, a vörös katonai alakulatokról, a vörös brigádokról, a latinamerikai gerillákról, a PLO-ról és más "imperialistaellenes” ultra radikális csoportokról, amelyek terror útján fegyveres felkeléseket szítanak és úgynevezett felszabadító mozgalmakat támogatnak. Ma már világos képünk van arról is. hogy a líbiai titkos rendőrséget szovjet és kelet-német mintára szervezték meg, hogy a magyar, cseh, kelet-német és szovjet táborokban terrorista gerilfákal képeznek ki s mindenek felett, hogy Kelet-Európából tömegesen fegyvereket exportálnak. Mindezeknek természetesen kevés közük van a szocialista utópiához. — írja Konrád — hanem sokkal inkább a szovjet rendszer összeesküvő jellegű külföldi terjeszkedéséhez. A forradalmi ékesszólás pedig csupán eszköz a világ leigázására. "Úgy tűnik, hogy a szovjet terjeszkedés hullámokban jön. Vannak időszakok, amikor feléled, s van amikor nyugszik. A nyugvás időszakában azt lehet gondolni. hogy az oroszok csak a következő lépésre várnak, bár az is elképzelhető, hogy azon töprenegenek vajon Kedves Olvasóink, Barátaink! Kelet-Európa önrendelkezési Jogának Visszaállítása valóban helyes úton járnak-e? Mert a katonai tervkészítők, akik végül is befolyásolják s majd meghozzák a döntéseket, kell, hogy időnként elcsodálkozzanak azon, hogy milyen az országuk viszonya a világ többi részéhez, vagy hogy milyen kellene legyen." “Nem hiszem, — írja Konrád — hogy az orosz politikusok rögeszmés, megszállott emberek, vagy ideológiai fanatikusok lennének. Érett, száraz, egykedvű, óvatos, bizalmatlan egyének ezek, akik nem akarnak vesztesként kikerülni a játszmából Nem akarják, hogy valaki is sarokba szorítsa őket. vagy hogy országuk megszégyenítésének legyenek tanúi. A történelmi tapasztalatuk azt igazolja, hogy a múltban gyanakvással.kezelték, bekerítették és megtámadták őket." Ez. a taktikájuk Komádban azt a benyomást kelti, mintha szükséges védelmük érdekében akarnának terjeszkedni, s hogy az. ellenség ne támadhassa őket ütköző államukat létesítenek. 1939-ben Lengyelország felét foglalták el. hogy ütköző állam fogja fel a várható csapásokat, ami valóban be is következett. Ezért. írja Konrád. a másik oldal idegességét is meg kell érteni a politikában, s nem elég szidni a másikai rossz viselkedéséért, amikor az valami mást akar. Konrád szerint a megszállástól való félelmük történelmi, orosz reflex. Hosszú ideig tatár kánok alatt nyögtek, míg Nagy Iván. Rettenetes Iván, Nagy Péter végül is sikeresen megvédte őket a tatárok, törökök, lengyelek, svédek ellen. így terjeszkedett az ('rósz állam Közép-Európától Közép-Ázsiáig. megvédve Moszkvát az. ellenséges megszállástól. Ezért élnek örök bizonytalanságban. Igaz, később jött a nyugati'sodás. De mit kaplak a nyugattól? Napóleoni és Hitlert! Francia kulturális kapcsolataik vékony szállal Franciaországhoz kötötték őke), de megtanulták Tolsztojtól és Dosztojevszkijtől, hogy a francia kispolgár érzéketlen személy, közömbös embertársaival szemben s bár technikailag haladottabb, boldogtalan életet él. ahol a Doszlojevszkij-féle megváltás (salvation) nem létezik, csak szürke középszerűség. "Csak olvasni kell, hogy az oroszok mit írnak a franciákról és megfordítva, hogy ez a két állam, amely aránylag legközelebb áll egymáshoz a nyugat-kelet kapcsolatában. mennyire mégis idegen egymástól." Persze, ma nincsenek Tolsztojok és Dosztojevszkij-k. legfeljebb a Gulág óriása, Szolzsenyicin, aki ('rósz ortodox nemzeti ideológiája miatt — irja Konrád — sohasem fogja megérteni Amerikái, mert "őt azon szenvedélye, hogy a Nyugat felett ítélkezhessen messze elragadja attól a szenvedélyétől. hogy megértse őket." Ebből azt a következtetést vonja le. hogy ma nincs egy olyan független orosz gondolkodó, aki képes lenne történelmi jelentőségű javaslatot tenni és felvázolná az on'sz. és a nyugat vezetői előtt, miként is tudnának az európaiak és az. oroszok élni egymással. A Sztálin halála utáni korszak kezdeti nehézségei után az oroszok kétirányú stratégiát követlek. Egyfelől, a délenteot. a feszültség enyhülését hirdették, a határok kölcsönös tiszteletben tartását s azon belül az uralkodó elit korlátlan uralmát az alájuk rendelt lakossággal szemben, másfelől erősen fegyverkeztek és arra törekedlek, hogy az ideológiai háborút fenntartsák. A forradalmi mozgalmakat, az úgynevezett nemzeti felszabaditási mozgalmakon keresztül főleg fegyverek, tanácsadók és az ideológia exportálásával támogatták. Azt hitték, ha bekerítik Nyugat-Európát és Észak-Amerikát. ha elvágják a nyersanyag és energia utánpótlás útját, ezzel a világpiacot is meghódítják. Azt hitték, hogy politika tud győzedelmeskedni a közgazdaság felett is. Ezért támogatták Idi Amint és Gadaffi őrnagyot. Azt gondolták, hogy détente útján lassan semlegesítik NyugatíolyL a 2. oldalon Már csak néhány hét választ el Pészachtól, szabadságunk, a szolgaságból való szabadulásunk ünnepétől. Ma, amikor nemcsak őseink szabadulását, de saját életben maradásunkat a náci hóhérok karmaiból való megmenekülésünket is ünnepeljük, és emlékezünk drágáinkra akik nem lehetnek velünk, tradíciónkhoz híven kívánjunk egymásnak minden jót. Az elmúlt 22 év során mindig ünnepi számmal örvendeztettük meg olvasóinkat. Az idén is így tervezzük és ezért arra kérem Önöket, hogy ünnepi jókívánságaikat küldjék a Menórán keresztül. A postaköltség drága és higgyék el, hogy a Menórának nagyobb szüksége van az Önök erre a célra szánt dollárjaira mint a postának. Azért, hogy a jókívánság mindenkihez időben megérkezik garanciát vállalunk. Még egyszer kérem Önöket, tegyék barátaik, rokonaik, ismerőseik, vevőik, ügyfeleik számára emlékezetessé ezt a Pészachot és küldjék jókívánságaikat az Önök újságján, a Menórán keresztül. Köszönöm pártfogásukat, Tarján András Torontóban: (416) 656-219 New Yorkban: (416) 656-5219 vagy (212) 568-0251 Montreálban: (514) 276-9571 los Angelesben: (213) 656-0358
