Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-02-09 / 1001. szám
1984 március 9 MENÓRA MIAMI BEACH CLUB — FLORIDA '■* 1520 Lenox Avc., Tel: (305) 531-1113 Kellemes baráti kör. Vendégeket szívesen látunk Elnök: Weiss Martin Vezető elnök: Kálmán Louis ■ Titkár: Kálmán Magda CLUBNAPOK minden szerdán és szombaton este 6-12-ig. Vasárnap 5-10-ig kedvenc találkozóhely Yorkville-ban Legjobb német konyha — Remek cocktailok Finom házi süteményfek Nyitva: szombattól csütörtökig reggel 10-tól éjfélig, pénteken és szombaton reggel 1-ig LUNCHEON—DINNER—SUPPER (212) RE 7-7130 — Partyk számára különszobók 234 EAST 86 Str. (2 és 3 Ave. között) N.Y.C.) f»»V» --MI * INGERE NéluNk YORKVILLE PACKING HOUSE. INC. 1560 SECOND AVE.. (81 utca sarok) 628-5147 New York és környéke legnagyobb magyar hentesüzlete EMERY PRINTING CO. MAGYAR NYOMDA TELJESEN MODERNIZÁLVA új helyen 1545 First Ave (80-81 utcák között) Telefon: (212) 628-7700 Vállai mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST — XEROX MÁSOLATOT Ezenkívül minden ami stationary, papíráru, írószer kapható Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk of Flushing ^ MAGYAR HENTESÜZLET Friss felvágottak és húsok naponta T:358-7459 4141 Main St. Nyitva 7-től (Samford és 41-es utcák között) Az eddigi Manhattan-i közismert rétesek cukrászai EZENTÚL CSAK NÁLUNK KÉSZÍTIK A LEGKITŰNŐBB ALMÁS, TÚRÓS, MÁKOS, DIÓS, KÁPOSZTÁS RÉTESEKET citcAndrew'ó ^Hungárián sStrudle & ^Paótrieé 3hc. Vigyázzon a címre: 100-28 QUEENS BLVD. Forest Hills a 67-es Subway állomásnál, Lázár’s húsüzlet mellett TEL: (212) 830-0266 J EGYEDÜL ÁLLÓ? .Jöjjön hozzánk és válasszon társat barátnak vagy házastársnak 18-80 évesig, felekezetre való tekintet nélkül FIELD’s (212) 391-2233 41 East 42 St. Room 1600. N.Y. City 10017 Díjtalan megbeszélés. Diszkréciót garantálunk. FIELD’s EXCLUSIVE SERVICES INC. Összehozzuk lányát, fiát a legmegfelelőbbel anélkül, hogy ő tudna róla « Folyt, az 1. oldalról Interjú Szabó Miklós magyar történésszel felmerül az is, hogy összefüggést éreznek a\ későbbi 50-es évekbeli koncepciós perekkel, és aki valamit tud róla, annak a fejében úgy áll össze, hogy ez valahogyan az első koncepciós per volt. Egy teljesen légből' kapott vádat emeltek egy etnikai kisebbség ellen akkor, éppen abban a történeti pillanatban, 1882-1884 között amikor már politikai hajsza is folyt. Ami a tömegkommunikációt illeti, tudok arról, hogy készülőben van, vagy legalább is szándék van arra, hogy készüljön éppen erre a jubileumra (1884 áprilisban a legfensőbb törvényszék, a Kúria helybehagyta az összes vádlottat felmentő ítéletet), egy televíziós film, de ennek- a sorsáról nem tudok közelebbit. A készítő ebben, mint szakértőt majd megkereshet. K. Pfeifer: Jelentős magyar kisebbség él Romániában és Szlovákiában, a világsajtó szerint ennek a kisebbségnek komoly problémái vannak, lehet-e azt mondani, hogy ezek a kisebbségek ma egyfajta zsidó sorsot szenvednek el? Szabó Miklós: Azt hiszem, hogy nem lehet mondani, t.i. itt nyilván a magyarországi korábbi zsidóüldözések, a korább elszenvedett zsidó sorsról van szó, ami nem csupán az üldözés brutalitásának a formáiban és méreteiben különbözik, hanem annak a dolognak a lényegében, ami itt felvetődött. A magyarországi zsidókkal kapcsolatos probléma a mai napig nem nemzetiségi kérdés volt, úgymint ahogy a határon kívül élő magyarok helyzete nem nemzetiségi kérdés. Mindjárt rátérek arra, hogy most minthogyha ilyen formában is kezdene a probléma Magyarországon is felvetődni, de korábban nem így volt. A magyarországi zsidóság esetében nem arról volt szó, hogy nemzetiségi jogokat követelt és ennek az elismerését, hanem az ellenkezőjéről. A magyarországi zsidóság asszimilálódni akart és nem fogadták el ezt az asszimilációt. A magyarországi és nemcsak magyarországi tapasztalataim és ismereteim szerint a politikai antiszemitizmus a szélsőjobboldali mozgalmak keretében fellépő politikai antiszemitizmus éppen így kifejezetten az asszimilált zsidóság ellen, nem is az asszimilálódó, hanem az asszimilát zsidóság ellen irányult. Ezekben az országokban, Magyarországon elsősorban, a legfontosabb ismérve a külön nyelv, a zsidóságnak nem volt meg. A magyarországi zsidóság nagyrésze eredetileg is német és nem jiddis anyanyelvű volt, és együtt a magyarországi németséggel a múlt században már német anyanyelvét feladta, több generációban már magyar anyanyelvű volt, ennek ellenére számontartotlák róla, hogy zsidó és ezzel abba a helyzetbe hozták őt, hogy önmaga is zsidónak kellett, hogy magát tekintse és ez már akkor is így volt, amikor még a megkülönböztetés még nem durva jogsértések és vérengzések formájában történt meg. Magyarországon a zsidóság helyzete tulajdonképpen inkább társadalmi mint nemzetiségi kérdés volt. Magyarországon alapjában véve a polgárság zsidó részét polgár voltában nem akarta a polgárosodni kezdő vagy nehezen és akadályokkal polgárosodó társadalom elfogadni. Más a nemzeti kisebbségek kérdése, amelyek nem egyszerűen és csupán emberi jogaikat követelik, azt, hogy ne különböztessék meg őket, mint az ottani állam polgárait magyar vagy bármilyen nemzetiség voltuknál fogva az államnemzet tagjaitól. Ne érje őket gyakorlatilag megkülönböztetés egyetemi felvételeknél, állásba kerüléseknél, amennyiben itt ezzel nincs probléma, a probléma nem merült ki, hiszen ezek az ott élő népek, ott élő kisebbségek nemzeti jogokat, nemzetiségi autonómiát, nyelvhasználati jogot, saját iskolákat, saját kulturális intézményeket, saját társadalmi szervezeteket követelnek. Magyarországon a 70-es években kezd jelentkezni nem először, de igazában szélesebb körben a magyarországi zsidók körében is olyan etnikai, kulturális különállást kulturális és etnikai azonossági igény, ami talán még távol van a nemzetiséggé szerveződéstől, de hasonló módon vetődik fel. A mai magyar társadalomnak tehát kétféle módon is kell erre a problémára reagálnia, az asszimilált és asszimilálódni akaró, magyarnak lenni akaró zsidóság befogadásával kapcsolatban az egyik oldalon, ami még mindig probléma és még mindig nem szűnt meg és még mindig nem lezárult kérdés; a mások oldalon a zsidó öntudatú zsidósággal kapcsolatban kell állást foglalnia. El kell fogadnia egy új kisebbségi helyzetű autonóm kulturális és etnikai közösség megszerveződését, ezzel együtt kell élnie, ez, mint ahogy a másik is, természetesen elsősorban és mindenekelőtt a demokrácia kérdése. A demokráciáé is és a magyar nemzeti identitástudatnak újraértelmezése is, ami úgy kapcsolódik a demokráciához, hogy végre-valahára egy demokratikus magyar nemzeti identitástudat kialakítása van megint egyszer napirenden. K. Pfeifer: Van-e zsidókérdés ma Magyarországon? Szabó Miklós: Van, de a kérdést rögtön át is fogalmaznám, mert a kérdés furcsa módon antiszemitául, antiszemita nyelven van feltéve. A zsidókérdés ugyanis azt jelenti, hogy a probléma, kérdés az, hogy teszem azt, a TV kommentátorai között miért több szám szerint a zsidó származású, mint a nem zsidó származású. Ez ugyanis kétségtelenül így van, de szerintem ez nem kérdés, ez semmiféle problémát nem okoz, ebből semmiféle baj nem származik. Szellemeskedve a kérdés az, hogy ez miért kérdés? Vagyis arról van szó, hogy még mindig van antiszemitizmus, itt rögtön hozzá kell tennem, hogy ez az antiszemitizmus nem hivatalos, és a hivatalos politikában nyoma sincs, sót többet is kell mondani. Nemcsak, hogy nyoma Több éves gyakorlattal rendelkező PEDIKŰRÖS LÁBÁPÖLÓ telefonhívásra házhoz is megy. Benőtt körmöket, tyúkszemeket szakszerűen eltávolít. Bármikor hívható! LÁSZLÓ (212) 426—1432 r '......— M i- mi , Beteg vagy idős személy mellé, magyarországi képzettséggel, ápolónak, könnyű házi munkával, Queensben j vagy Manhattanben bejárónak elhelyezkednék. Telefon d.u. 2-től: 592-3498 i sincs, hanem a hivatalos kormány fellép a kulisszák mögött az ellen, hogy ha saját soraiban antiszemita tendencia üti fel a fejét, ezt egyértelműen és határozottan nem tűrik. K. Pfeifer: Miért? Szabó Miklós: Ez a téma kényes. Magyarországon az antiszemita előítéletrendszer egyáltalán nem szűkkörű és szűk társadalmi körökre terjeszkedik. Az a probléma nemcsak egyszerűen létezik, hanem ez a probléma sajnos nem kicsi. A hivatalos felfogás azt á módszert választja, nem biztos, hogy ez a módszer célravezető, habár kétségtelen, hogy eddig egyensúlyban tudta tartani ezeket a hangulatokat és a hangulatok kiváltotta rezdüléseket ezzel a módszerrel, hogy ezt a kérdést nem engedi fölhozni, ezért is az a furcsa dolog van, hogy a jövő történésze vajmi nehezen fog támpontot találni, hogy ezt a kérdést kutassa, mert ennek a problémának semminemű írásbeli dokumentuma nincs. Nagyon nagyon ritkán kerül elő valamilyen olyanfajta írás, amiben erről valamilyen formában a jelenre vonatkozóan szó esik vagy valamilyenfajta érzelmet mutat ebben a kérdésben. Erről a kérdésről nincs szó írásban, annál több szó van emberek közötti beszélgetésekben. Ott ez egyáltalán nem ritka, ott ez kérdés. Én abban a helyzetben vagyok, hogy mint réges-régen zsidóval házasodott, zsidó barátokkal körülvett, de mégiscsak nem zsidó származású vagyok, akivel erről a dologról, pláne aki először beszél velem és nem tudja csak azt, hogy nem vagyok zsidó, beszél. Én tehát hallok ilyeneket is, valamennyire fel tudom mérni, hogy ezek milyen széleskörűek és főleg arról, hogy miről van itt valóban szó, mi okozza, miben áll ez a kérdés? Egy kis történeti visszatekintés elkerülhetetlenül szükséges. Ez eredetileg és valamikor, ahogy a beszélgetés elején Tiszaeszlárral kapcsolatban is felmerült, a magyar polgárosodás problémája volt. Az a probléma, hogy eredetileg az elmaradott Magyarországnak, az elmaradott magyar társadalomnak nem volt magyar etnikai származású polgársága. Zsidó polgárság, német polgárság volt, sőt kezdetben meg még kisebb csoportok is, és úgy alakult, hogy a bankkereskedelem, és később a gyáripar döntő része is elsősorban a zsidó származású kereskedő elemből fejlődött ki. A magyar társadalom polgárosodása a századfordulón is bizonytalan volt, erős ellenérzés fogadta a polgári főrétegeket, majd később a két háború között már azzal folytatódott, hogy tulajdonképpen a magyar társadalom számára kérdéssé vált, hogy polgárosodással be tudja-e még hozni az elmaradottságát. Vajon az elmaradottság behozásának most már nem a szocializmuse a módja? Ami a kérdést más formában termelte újra. Igen, de a szocializmus első kezdeményezői is, a sz<x:ialista mozgalom első szervezői is, zsidó származású, zsidó polgári korból kikerült értelmiségiek voltak, akiket kitaszítottságuk, akiket a társadalmi (akkor nem jogi) megkülönböztetések súlya érthetően ellenzékibbé, a magyar viszonyokkal szemben kritikusabbá tett, mint a nem zsidó származásúakat. Ők hamarabb kerültek a szocialista mozgalmakhoz, itt tehát akkor a kérdés úgy jött elő, hogy igen, dehát az elmaradottság behozásának ez a nem polgári módja is „megint valami zsidó dolog lesz?” tehát még fokozta az antiszemitizmust, majd azután kiderüli a Rákosi korszakban, hogy a magyar kommunista mozgalom vezető pozíciókba került első garnitúrája is nagyrészben zsidó származású. Ez, a meglevő antiszemiíizmust nem enyhítette, habár ez a problémának nem a legsúlyosabb része, sőt azt mondhatom, hogy voltaképpen a legkisebb. Itt inkább arról van szó, hogy az elmúlt 25 évben miért marad meg még mindig az antiszemitizmus, amikor már a politikai vezetők származási összetételében ez a probléma nem domináló. Ez ma már nem polgárság kérdése, legalábbis nem abban a klasszikus értelemben. Megszűnt a régi kereskedő, üzletelő polgárság elleni ellenszenv, sőt talán ennek a problémának a feloldódása első lépésben ott kezdődhetne most ezekben a napokban, hogy most megváltozott a polgári tevékenységgel, az üzleteléssel az egész magyar társadalmi magatartás. Ha úgy tetszik, maga az egész magyar nemzeti karakter ebből a szempontból változott. K. Pfeifer: A magyarokból zsidók lesznek? Szabó Miklós: Pontosan, ezt én, mint aki, ezt tényleg mondhatom magamról, mert családomból származóan, én soha antiszemita egy percig nem voltam és ez a dólog mindenkor elkerült. Már 25 évvel ezelőtt is érdekes módon láttam, hogy tulajdonképpen itt egyfajta sajátos funkciócsere történt. Deklasszált keresztény antiszemita úriemberek kényszerültek arra, hogy mindenhonnan kirúgva őket, üzleteljenek. Ama bizonyos kötőgépes maszek, nem zsidó volt Magyarországon először, hanem ellenkezőleg, deklasszált úriember; volt tisztek, szolgabírók és hasonlók, tehát a legpenetránsabb X-es származású kategóriájúak voltak, messziről láttam ilyeneket, pontosan olyanok voltak, mint az antiszemita karikatúrában a zsidók. Az a pénzhaj hászó, üzletelős ember volt. Tehát a magyar társadalom 25 éve látja, hogy ahhoz, hogy valaki ilyen legyen, nem kell zsidónak lenni, az egész egyszerűen azon múlik, hogy ki üzletel, de éppen nem arról van szó, hogy most már úgy utálják ezeket a polgárosodó elemeket, mint valamikor a polgárság bizonytalansága esetén a zsidókat, hanem a fordítottja, a polgárossággal szembeni ellenszenv megszűnése legalábbis visszamenőleg a zsidók iránti ellenszenvnek ezt a részét talán a történeti visszapillantásban is feloldja. Igen, de nem ez a probléma ma már, hanem más. Megszűnt a zsidó üzletelő polgárság, de megmaradt a zsidó származású entellektüel elem. Ezzel szemben ugyanúgy van egyfajta egészen más indíttatású társadalmi ellenérzés. Magyarországnak kettős értelmisége alakult ki. Kialakult egy polgári magatartásé értelmiségi elem, ami nagyrészt zsidó származású. Magamat ide sorolom. Először talán ezt az elemet jellemezzük. Ennek van egyfajta szellemi avantgardja, amivel én most nem minőséget, hanem típust akarok jellemezni. Tehát nem azt akarom mondani, egyfajta elit öntudattal, hogy ezek a legeslegokosabb emberek, hanem, hogy ez egy magatártási csoport. Ez az entellektüel öntudatát, saját társadalmi identitástudatát, saját étoszát abból meríti, hogy kritikus disztanciában van a társadalommal. Tehát kívül van egy bizonyos értelemben, és ez nem származási kérdés. Ahol származásilag is meg lehet F őket különböztetni, ott legalábbis kivülről ez származási kérdéssé is válik, tehát marad antiszemitizmus. Van egy másik értelmiségi elem, színvonalban nem kisebb. Ez a társadalomba beágyazott nemzeti érzelmű értelmiségi elem, amelyik viszont értelmiségi étoszát a nemzeti hagyomány folyamatos fenntartásából meríti. Ezeknek identitáshordozó mintegy politikai mozgalma az u.n. népies mozgalom. Az ez ominózus urbánus-népiesség ellentét, ami mindig is volt, és most az elmúlt 10 évben mintha erősebben lenne újra antiszemita vonatkozása, a nemzeti keretbe beágyazott és öntudatát ebből merítő értelmiség részéről. A problémának ez az egyik része, és van még egy harmadik, ami nem értelmiségi, de középosztály kérdés. Adminisztratív, bürokratizálódott társadalom vagyunk, ahol az emberek számára a legfontosabb a hivatalszerű előmeneteli létrán való előlépés. A legfontosabb társadalmi problémává a szociális mobilitás lett, tehát az, hogy emberek magasabb posztokra léphessenek elő egy generáción belül is ugyanaz az > ember, és hát mintegy generációsán is, fiaik már magasabb társadalmi körbe kerüljenek. Magyarországon megszűnt az osztályharc, az, hogy társadalmi csoportok egymás létjogosultságát kétségbe vonják és azért harcoljanak, hogy a másik megszűnjön, tehát megszűnjenek holmi kizsákmányoló osztályok. Helyét bizonyos értelemben átvette a mobilizáláson belüli csatározás. Tehát nem az a kérdés, hogy legyen-e gyárigazgató, az nem lehet kérdés, gyárigazgató van. Az a kérdés azonban, hogy ki legyen gyárigazgató és ebben mindenfajta előítéletek előjönnek újra és újra a lobbyk szerveződésében, az érvényesülésre szövetkezésben. A mobilitási érdekharcok szövetkezésébe egyik lehetőség az, hogy etnikailag különböztetik meg. Egyik oldalon vannak, akik „mi jó magyar emberek, mi, akik az evangélikus gimnáziumban végeztünk, vagy a NÉKOSZ-ban voltunk, vagy valamikor együtt voltunk katonák és lám, velünk szemben, nicsak minthogyha a szembenálló másik érdekszövetség, aki a mi riválisunk, leginkább zsidókból állna”. Ez termeli újra az antiszemitizmust. Ez ma az antiszemitizmus legszélesebbkörű, legáltalánosabb formája az, hogy az érdekrivalizálás a szociális mobilitás közegében előítéletet teremtsen, valószínűleg nem kiküszöbölhető. Ez elkerülhetetlen atmoszférája annak a társadalomnak, amelynek a legfontosabb problémája a szociális mobilitásban való minél hatékonyabb részvétel. Elkerülhető feltehetően az, ho^y ennek speciálisan antiszemita jellege megmaradjon, habág attól tartok, hogy ebben az esetben más etnikai vagy nem etnikai, de ugyanilyen rossz előítéletek formájában fog ez a probléma racionálódni. K. Pfeifer: Köszönöm a beszélgetést. uMiiiitniMntttiitMttMmtnnntitiiiM»mt Com and fell In love with... MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Cornell diplomás, Mount Slnai kórház szakorvosa saját rendelőjét megnyitotta 111 East 80th Street New York, N.Y. 10021 Tel: (212) UN 1-9000 és 104-60 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Rendelés előzetes bejelentésre 'Prosztata problémák * Vesekő * Vese és Mtyatáasaaatek * Hagy éti fertőzések * Vsurfom? Medicoré-i és Btue Cross — Blue Shleld biztosítási elfogadunk \ Kamatoztassa dollár betétjét „MONÉY MARKÉT TERM ACCOUNT” ! nyitásával a ; CENTRAL-EUROPEAN INTERNATIONAL BANK LTD-nél \ Budapesten. ; Magasabb kamatot élvezhet, mint más amerikai ; banknál és élvezheti a lehetőség egyéb előnyeit. A ; betétek 3, 6 és 12 hónapra köthetők le, folytatólagos ' megújításokkal és emelkedő kamatfeltételekkel Kérjen ! tájékoztatást közvetlenül, vagy New York-i megbí! zottunktól: ! CENTRAL-EUROPEAN INTERNATIONAL BANK LTD., ; V. Váci utca I6B Budapest P.O.Box 170, H 1364, ! New York-i megbízottunk DEZSŐ B, TÓTH ! 222 East 93rd St. Suite 37C New York, N.Y. 10128 USA ! Telefon: (212) 722-5949 \ Az érvényben lévő kamatfeltételekről a (212) 570-7089 ' telefonon, vagy megbízottunk útján tájékozódhat. \ Ne mulassza el e lehetőséget kihasználni! J A Central-European International Bank lAd. az ! egyetlen nyugati" részvény-többségű bank Magyarországon, melyre a magyar deviza rendelkezések nem ’ vonatkoznak.
