Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)

1984-06-01 / 1013. szám

6. oldal MENÓRA * 19*4 június 1 INTERCONTINENTAL RESTAURANT 456 BLOOR ST. W. Asztalfoglalás: 534-7859 MAGYAROS ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEK Halászlé, töltőit kacsa, töltött borjú, disznótoros Házikészítésű dobos torta. Péntek, szombat, vasárnap HANGULATOS ZENE Június 1 -fői BÁLLÁ IRÉN Budapestről Szerel el lel várjuk Eta és családja ELIZABETH Hungarian Gourmet Restaurant Kitűnő házikészí/ésű éjelekkel várjuk kedves vendégeinket Visa kártyát elfogadunk 15 Hayden St. Italmérés Tel:922-7107 VICTORIA Hungárián Restaurant 523 MOUNT PLEASANT ROAD (Délre az Eglintontól) Kitűnő magyar ételek, házi készítésű sütemények, eszpresszó kávé. Minden délben változatos business lunch Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás. Külföldi és kanadai sörök és borok. 60 személyig partykat vállalunk. Nyitva: minden nap d.«. 11 -tői este 11 -ig, vasárnap d.u. 1 -tői este 10-ig ASZTALFOGLALÁS: 482-4011 Házilag készített rétesek, sütemények! Parlykra hideg tálak, kaszinótojás és európai áruk! PANNÓNIA DELICATESSEN 532 Eglinton Ave. West telefon; 488-5092 Deutsch házaspár —.4 * ^Pam-^Pam a Qpuímcf MAGYAR RESTAURANT Minden szombaton hagymás sült libamáj és sólet § Magyar ételkülönlegességek ^ palacsinta, gesztenyepüré Egyszer próbálja meg — mindig odamegy & 795 Bathurst St. Telephoné: 532-8631 | (a Bloor St. alatt a 2. üzlet) & BLUEDANUBE RESTAURANT 391 Roncesvalles Ave. Toronto, Ontario Kitűnő bácskai konyha, teljes italmérés Figyelmes kiszolgálás. Nyitva minden nap déli 12-től este 11 óráig Telefon: 536-6686 VASS FERENC Q.C. ügyvéd és közjegyző Toronto legrégibb ügyvédi irodája a magyarság szolgálatában. Végrendeletek Ingatlan ügyek Hagyatéki eljárások Jelzálog és Házassági ügyek végrehajtási ügyek Válóperek Korlátozott felelősségű részvénytársaságok alakítása és általános jogi ügyek. Telefon: 920-2111 295 College St. (College és Spadina) Toronto, Ont. M5T 1S2 ' (charlesign) Charles Sign & Pisplay Stúdió Limited VILÁGÍTÓ CIMTÁBLÁK Tervezése és kivitelezése 103 Manville Road Scarborough, MIL 4H9 Charles Knapp (416) 752-1590 Kurthy Miklós cYlapok óodrában TIGER Mottó Senki nem tartozik senkihez — csak önmagához (Spinoza) I Asszonyom, a közelmúlt­ban Anyák Napja volt és ez egy kicsit szomorúvá tett. Nem azért, mert nem vagyok anya... a helyzet az, hogy ehhez már hozzászoktam. Az Anyák Napja után elkövetkezik majd az Apák Napja és mint mindig, az Anyáknak virágot vásároltak és az Apáknak sört fognak vásárolni. Valójában azonba nem az Anyák Napja és nem az Apák Napja tesz szomorúvá, nem a virág és a sör, hanem az, hogy minden ilyen alkalommal olyanokat ünnepelnek, akik valakihez tartoznak. Ne beszéljünk most arról, hogy az effajta ünnepléseknek semmi értelme nincs. Minden civilizált országban törvény van arra, hogy egy Anyának és egy Apának jól kell bánnia gyermekével. Ha nem bánik vele jól — megbüntetik és ez rendjén van így. — A születésért sohasem a megszületett felelős és minden felelősség az Anyákat és az Apákat terheli. Aki, akaratán kívül, megszületett, egyszeriben a Társadalom akaratlan tagja lesz, engedelmeskednie kell a szabályoknak és a tör­vényeknek... nincs más vá­lasztása. Micsoda hallat­lan felelősség ez az. Anyák és az Apák részéről... va­lakit állandó felelősségre s engedelmességre ítélni. Micsoda kegyetlen dolog ez! Van-e, aki jobb és kegyetlenebb, mint egy Anya és egy Apa, aki ilyen sorsra kényszerít bennün­ket? — Nekem, magamnak, már nagyon sok évtizede nincs Anyám és Apám és ezért nyugodtan és jog­szerűen árvának tekint­hetem magam. Ne feledjük el, hogy árva az, akinek nincs apja és nincs anyja — a világ egyetlen tövénye sem határozza meg az “árva” életkorát. — Már évtizedek óta élek a világon, adót fizetek és engedelmeskedem a tár­sadalmi törvényeknek és szabályoknak, egyszerűen azért, mert valamikor volt egy Anya és volt egy Apa, aki erre a sorsra kényszert tett. Valójában azonban teljesen egyedül vagyok, mert ma már csak én vagyok felelős az életemért. Szüleim a köny­­nyebb utat választották, egyszerűen meghaltak. Anyám valahol Firenzében van eltemetve és gyak­ran gondolok arra, hogy egyszer elmegyek majd a sírjához, megállók a sír előtt és azt mondom: — Mama, ez az egész dolog az élettel, kegyet­lenség volt. Kérlek, jöjj ki a sírból, végy karodba és ringass el... ringass el az életért és azért, hogy egyszer, évtizedekkel ezelőtt, felelőtlenül életre ítéltél... Amikor ellépek a kirakat elől és visszafordulok, látom, amint a próbababa diadalmasan magasra emel egy színes üdvözlő kártyát, amelyen a felírás ez: — To my Dear Mother, the best of the Mothers... A próbababa nem tudja, hogy az üdvözlő kártyát én vásároltam és küldtem, mert akármi is történik, a társadalmi szokások és kép­mutatások rabja vagyok... II Nem sok dolog van, ami Briannal kapcsolatban meglep és éppen ezért bizonyos szkepticizmussal vettem tudomásul, amikor tegnap este, két pohár sherry közben megjegyezte: — Holnap reggel vásárolok egy kecskét. Ezután néhány percig hallgattunk. A juke-boxból felhangzott Frank Sinatra­­nak, ennek a hangnélküli, nagyszerű énekesnek a hangja: — That was a wonderful year... — Miért éppen kecskét? kérdeztem végül is, rendkívül szelíden, mert hiszen semmi jogom ahhoz, hogy felelősségre vonjam Briant a kecske-vásárlá­sért, másodsorban pedig, valójában nem tudom, hogy mit lehetne felhozni, mint érvet a kecske-vásárlás ellen. Brian lassan szívta a pipáját (Brian konstruktív ember, aki pipázik, mert azt állítja, hogy a pipa kevésbé ártalmas, mint a cigaretta), megitta a pohárban levő sherryt (száraz sherry volt) és halkan mondta: — A kecske lázadást jelent a Társadalom ellen. Tudod, hogy Torontóban a városon belül nem szabad kecskét tartani. Szerintem a törvény alkotmány-ellenes és ha szükséges, elmegyek a Kanadai Legfelsőbb Bíróságig a kecske és az alapelv érdekében. Ez az oka a kecskének. A kecskével a Tárasadalom képmutatása ellen fogok küzdeni. Kecske, vagy nem kecske — ez itt a kérdés — fejezte be indokolását Brian, aki Angliában járt iskolába. Hamarjában nem tudok mit válaszolni. A kecske­ügy, mindenesetre, figye­lemre méltó, Brian haj­landó a Társadalommal szembeszállni. A kecske állítólag büdös, de effelől nem vagyok egészen bizo­nyos, mert még sohasem volt kecském. — Akarsz velem holnap reggel eljönni kecskét vásárolni? — kérdezte Brian és én azonnal igent mondtam. Azt hiszem, a bírósági tárgyalásra is elmegyek és tanúsítani fogom, hogy Briannak lélektanilag szüksége volt a kecskére. Kecskével fogunk harcolni az Establishment ellen. III Rokonszenves fiatalem­ber. Tegnap délután kopogtatott az ajtómon és olyan megnyerő arca volt. hogy azonnal beengedtem. — Uram — mondta és azonnal a tárgyra tért — van önnek életbiztosítása? — Nincs — mondtam, mert a fiatalember nagyon rokonszenves volt és nem akartam áltatni. — Ez baj — válaszolta gondterh elten — mi történeik önnel, ha meghal? Ezen egy kicsit elgon­dolkoztam, mert a prob­léma valóban figyelemre méltó volt. Végül is, be kellett ismernem: — Fiatal barátom, a helyzet az, hogy alighanem semmi sem fog történni. Majdnem valószínűtlen, hogy Rónáid Reagan, vagy Pierre Trudeau számára komoly problémát jelentene a halálom. Nancy... lehetséges, hogy Nancy Reagan részvéttel lesz a hulla iránt... Nancynak időnként vannak társadalmi funkciói... — És ki fogja magát eltemetni? — kérdezte szigorúan a fiatalember, aki kétségkívül sokkal kon­struktívabb tagja volt a Tár­sadalomnak, mint én. A temetésről ezután néhány percig beszélget­tünk és én őszintén meg­mondtam, hogy nem érde­kel, hogy ki és mi mó­don fog eltemetni... a dologért nem vagyok haj­landó fizetni. Ameriká­ban és Kanadában törvény van arra, hogy a halottat el kell temetni. A fiatalember, végül is, rendkívül kiábrándultán, eltávozott. Őszintén sajnáltam, mert nagyon rokonszenves volt és mielőtt kilépett az' ajtón, vígasztalóan mondtam: — Ne veszítse el a reményt... talán később... egy másik életben... ren­dezni fogjuk ezt a temetési kérdést... IV Halott veréb hever az utcán. Hátára van fordulva és karmai ki vannak nyújtva felfelé, groteszk pózban. Apró kutyám, Tiger, megtorpan és néhány pillanatig fürkészve szemléli a halott verebet. — Gazda — kérdezi végül is -— miért hal meg a veréb? — Nem tudom, Darling gaiom apró Tejet — ki tudná, hogy enberek és verebek miér halnak meg? Talán eltaposták... olyan sokunkat eltapos­nak... talán egyszerűen nagyon öreg volt., olyan sokan vagyunk öregek... Hazamegyünk, Tiger beül az ölembe, rárr emeli ragyogó fekete szenét és megkérdezi: — Mondd, Gaz<Ja, a kiskutyák és az emberek is elkerülhetetlenül meghal­nak? — Igen — mondom őszintén, pedig szerelnék hazudni. Tiger összeráncolja apró homlokát: Ugye, Gazda, mi, te meg én, a halálunk után is együtt maradunk? — Persze — válaszolom — majd együtt fogunk ülni egy fehér felhőn és lebámulunk az emberekre és a kiskutyákra, akiknek ezernyi bajuk van a Földön és nevetni fogunk rajtuk... Ez nagyon jó így, Gazda 7“ egyzi me8 T'gcf­­közel bújik hozzám és apró, rózsaszínt nyelvével megnyalja a: arcomat. Izrdeli kisriport A hobby 800 megszállottjának tel aviv-i kiállítása Akinek van egy jó kis hobbyja, az irigylésre méltó em­ber és sokáig marad fiatal, egészséges. Ezt orvosok állít­ják, mert a hobby levezeti a feszültséget, jó kedvet, kiegyensúlyozott életszemléletet biztosít. Izraelben most nyílt meg a hetedik országos hobby-kiállítás, amelyről az alábbi beszámolót küldte a Menóra munkatársa. A Bné Brit rend tel-avivi országos központjának palotája ritkán fogadott be falai közé ennyi embert. Ezrek és ezrek tolongtak a kiállításon a nap minden órájában. A látogató azt se tudta hamarjában, hogy hová nézzen, annyi az érdekes látnivaló. A hasznos időtöltés úgy látszik nem függ össze a pénz­kereséssel. Ezek az emberek — a kiállítók — nem hogy pénzt nem kapnak a munkájukért, de pénzt áldoznak anyagra, szakkönyvekre — s nagyon boldogok. Minden kiállított tárgy azt tanúsitja — halkan, vagy harsogva ;—, hogy aki csinálta, az jókedvében dolgozott. Egy 83 éves árádi bácsi fémszobrokat csinál, s egyetlen témája van. Solem Alechem, a nagy zsidó realista író világát mintázza. Szoborcsoportjai megörökítik az egykori kelet-európai - zsidó kisváros valamennyi emlékezetes figuráját. Beszélgettem az öreggel. Héberül alig tud, sajnálta az időt a tanulásra. Inkább szobrokat csinált, s igaza volt, mert amit mondani akar, e szobrok által érthetően közli. Szavakra semmi szüksége... Megismerkedtem egy nyugalmazott rendőr-őrmesterrel, aki szenvedélyes makett-készítő. Több darabját is kiállította, de egyik munkája valóságos szenzáció. Megformálta a jeruzsálemi parlament — a Kneszet — ki­csinyített mását. Négy esztendeig dolgozott a maketten, de senkinek nem jutna eszébe arra gondolni, hogy elpazarolta az időt. Munkájával komoly hatást kelt. Aki, még ha csak egyszer járt is a Kneszethen, minden részletére ráismer és tanúsítja, hogy hiteles. Érdekelt a mester, beszélgettem vele. — Az építészei mindig érdekelt. Már fiatal koromban erre a pályára készültem. De semmi sem lett a dologból, mert Németországban éltünk a szüleimmel, s jött Hitler, nem is gondolhattam egyetemre. Ennél fontosabb dolgom volt. Az életemet kellett megmentenem. Alijjáuam, azóta — a harmincas évek közepe óta — Palesztinában, illetve Izraelben élek. Itt meg kenyerei kellett leresnem, egyetemre nem mehettem. így aztán építészet helyeit a rendőrség kötelékében vállaltam munkát. Egész a nyugdíjazásig. — És azóta? — Azóta ügy érzem, mégis csak építész lelten. Ezen makettek által. így valósíthattam meg gyetekkori álmaimat. Tetszik a munkám? Azért tetszik, mert ezeket az álmokat beleépítettem a miniatűr kövek közé... A kiállítás igazgatójával is beszélgettem. A Hisztadrui — az izráeli szakszervezel — («tiszt­viselője. — Ez már a hetedk kiállítás, az elsőt is én szervekem. Jelenleg 800 kiállítónk van. — Hogyan verbuválták őket? — Pályázatot hirdettünk országszerte. A helyi munkástanácsok zsűriket szerveztek és kiválogatták a legjobb munkákat. Ez, amit az országos kiállításön bemutatunk, már az országos hobby-válogatoit. Csak így lehel megőrizni a magas színvonalat. — Mi a céljuk? Részben az, hogy nyilvánosságot biztosítsunk annyi te­hetséges embernek. Nem lenne igazságos, hogy aki ilyen magas színvonalú munkára képes, az ne kerüljön publikum elé. A művészt és az iparművészt is a nyilvánosság élteti. Ez tudnivaló. — És a másik ok? — Azt szeretnénk, ha a kiállítás 800 darabja kedvel csinálna 800 ezer látogatónak, mert mindenkibő' lehel hobbisla. Csak az a lényeg, hogy meglalálja-e a szí mára legvonzóbb és legkielégítöbb alkotó területet. Var, aki szőnyeget sző, más ember bőrdíszművesként jut el t leki teljességhez, s olyan ember is akad, aki rádiót épít, tévé­­készülékei barkácsol össze, vagy újszerű kakukkos óiákat konstruál. A lényeg, hogy örömmel csinálja. Egyre óbb hobbisla van Izraelben, ez a kiállításainknak is köszönhető. — Önnek mi a hobbyja? — Az én hobbym nagyon érdekes. A hobby-kiálli'ás alapos megszervezése, Benedek Pál (Tel Arié, Új, Ontario kormány tájékoztató kiadványai nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek számára Nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek és érdekelt hivatalok figyelmébe ajánljuk a Provincial Secretariat for Social Development két legújabb kiadását. A ,,Guide for Senior Citizens” (Útmutató Nyugdíjasoknak) és a „Guide to Programs and Services for Disabled Persons” (Útmutató Programok és Szolgáltatások Csökkent Munkaképességűeknek) kiadványok komplett listáját tartalmazzák az állami programoknak és szolgáltatásoknak melyek a csökkent munkaképességűek és nyugdíjasok segítését szolgálják. Ezek a tájékoztató kiadványok nagyon hasznos információkat tartalmaznak azon nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek számára, akik ki akarják használni az Ontario által nyújtott lehetőségeket. * A Secretariat automatikusan kiküldi az „Útmutató Nyugdíjasoknak” mindazoknak akik a 65 évet betöltik. Egy-egy példányáért a fent említett kiadványoknak írjon a Secretariat for Social Development, c/o Government Services, P.O. Box 102, Toronto, Ontario M7A 1N3 éímre. Secretariat for Social Development ©Ontario Gordon Dean, Provincial Secretary William Davis, Premier

Next

/
Thumbnails
Contents