Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-05-25 / 1012. szám
12. oldal MENÓRA * 1984 május 25 Egy Varjas Endre nevű újságíró “Unom Nuszbaum urat" címmel glosszát írt az Élet és Irodalom című hetilap hasábjain Görgey Gábor darabja, a “Galopp a Vérmezőn" egyik figurája, Nuszbaum úr ellen. A derék zsidó kispolgár szerinte hovatovább sztereotip figurává válik a mai magyar színpadon. • ( Egy héttel később Földes Anna, a neves színházi kritikus erélyes hangon visszautasította Varjas okvetet lenkedését. Varjas kénytelen volt megmagyarázni a bizonyítványát és megírta, hogy ő maga is zsidó, tehát nem antiszemita indulatok irányitották a tollát. Most alkalmam volt közelről megismerni Nuszbaum urat. Kitelepítés előtt A darab 1951-ben játszódik. Vagyis a Rákosi-rendszer fénykorában a kitelepítések idején. Egy takaros budai villa szalonjában vagyunk, Örley Dénes nyugalmazott tábornok villájában. Szép nyári reggel, a tábornok — minden szava és mozdulata tőrőlmetszett gentryre utal — reggelihez készülődik. Szakácsnőjével folytatott beszélgetéséből kiderül, mennyire idegen ő ebben a rendszerben. Egyébként a fia Párizsban él, (Xla disszidált, s megtudjuk még, hogy a felesége a közelmúltban önkezével vetett véget életének. Jön a postás, kitelepítési végzést kézbesít. Másnap reggel jönnek érte, 200 kilónyi felszerelést vihet magával, új lakóhelyét egy istenhátamegetti falu mellett lévő tanyán jelölték ki. A tábornok bölcs rezignációval veszi tudomásul a közlést, eszébe sem jut, hogy talán tehetne egy lépést a maga érdekében. Jön az orvosnő, hogy beadja a mindennapi injekciót. Kozák Erzsébet, az orvosnő, meggyőződéses kommunista. Később kiderül, hogy zsidó is—, akit 1944- ben üldöztek, s menekülés közben találomra bemenekült a tábornok villájába. Ott befogadták, s cSak egy idő múltán tudta meg, hogy a ház rejtett zugaiban még jónéhány menekültet bújtatnak Örleyék. Liberális szemléletű ember képe bontakozik ki, a tábornok szemben állt minden erőszakkal és az akkori fogalmak szerint haladónak számított. Bajcsy-Zsilinszky Endre volt a barátja, aki a Horthy rendszer heves bírálója, később ellensége, fegyverrel várta a letartóztatást és rálőtt az őt elhurcolni készülő közegekre. Később Sopronkőhidán halállal lakolt, kivégezték. Bajcsy-Zsilinszky Endre egykori barátja számára nincs mentség. Pedig az orvosnő mindent megpróbál. Telefonon hívja a “fejeseket", saját egykori harcostársait, de mindenki elutasítja. — Horthysta tábornok vc't? Akkor el kell tűnnie Budapestről és jobb lesz, ha a TRAFFORD TANZI Nem neked ajánlom, kedves olvasóm a szarkalábakban és a megrenyhült hasfalban, neked túl közönséges, túl rumlis, túl szokatlan előadást, hacsak nem vagy, életkorod ellenére, pankráció-rajongó ring-bolond. A Fron Street alatti Toronto Free Theatre legújabb darabja ugyanis mini-Madison Square Gardens-é alakította a színházat: a nézők a falak mellett körben elhelyezett lelátóról figyelik a cselekményt, ami a középre épített szabályszerű ringben zajlik. A Trafford Tanzi című darab — címét főhősnőjéről kapta, akit pár hónapos csecsemőként látunk meg először és fiatalasszonyként búcsúztatunk — végső soron feminista töltetű mű. Nő írta, egy bizonyos liverpooli Claire Luckham, aki szülővárosának pub-jain és teenager club-jain kívül sehol nem volt ismert, de a Tanzijával beírta magát az angol nyelvű drámaircxlalomba: a Tanzi 1978-as liverpooli kocsmabeli bemutatója után szinte azonnal félórás tévéfilmmé lett a BBC-ben, két év múlva angliai körútra ment, 1981-ben a minden színházjárók legkritikusabbja, az évente megrendezésre kerülő Edin- burghi Festival közönsége tapsolt az előadásnak, majd néhány különböző angliai regionális színházbeli sikere után a rangos londoni Mermaid mutatta be 1982-ben. Azóta már megjárta a világ jónéhány nagyvárosát, Tokió, Melbourne, Róma stb. és kevéssel ezelőtt megindult északamerikai sikerkörútján is. Torontóba te nem avatkozol ilyen ké-ZALÁN MAGDA E HETI AJÁNLATA: az ottawai National Árts Centre-ből érkezett. Én még ilyesféle színházi produkciót nem láttam és valószínűleg nem is igen fogok. Nem az teszi megismétel hetetlenül egyszervalóvá, hogy cselekményét a pankrátorok ringjébe helyezi, hanem az, hogy mind a hat szereplőjétől nemcsak színjátszói képességeket követel, de azt is, hogy iskolázott pankrátorok legyenek. Félreértés elkerülése végett: NEM azt az illúziót kell keltsék, MINTHA pankrátorok lennének — kilencven percen keresztül VALÓBAN pankrátorokként csapkodják egymást földhöz, ugornak egymás veséjére, vágják egymást nyaktövön. A darab meséje ugyanis szimbolikus: hogyan kell társadalmunkban egy nőnek végigverekednie magát egy sor emberen, aki mind arra törekszik, hogy az egyéniségét megtörje, kezdve a Mamától és Papától a Kisbarátnőn keresztül a sorban utolsó és legvadabb ellenfélig, a Hímig (elnevezések tőlem). Míg a darab első kétharmadában nagyobb hangsúlyt kap a szöveg, és a zeneszámok (a Trafford Tanzi ugyanis diadalmenete során egy ponton musical-lé váltott), de az utolsó harmadban, amikor a felserdült Tanzi feleségül megy az izompacsirta lovagjához, a ringből minden más ki-Pe»a pillanatok Qaiopp a vérmezőn avagy Nuszbaum úr - közelről nyes ügyekbe, Erzsikém — ezt hallja mindenkitől. De nem nyugszik bele a megváltoztathatatlanba. Elindul a vápásban, hogy majd személyesen jár el Örley tábornok érdekében. Leltár egy életről A tábornok egyedül marad a gondolataival. Valóságos leltárt készít életéről, amikor jön a házvezetőnő és jelenti, hogy itt van a sarki fűszeres, be akar jönni. — Mit akar? Nem ismerem azt az embert. Hogy hívják? — Valami Nuszbaum, én sem ismerem közelebbről, tábornok úr. De nagyon köti az ebet a karóhoz, be akar jönni. — Engedje be — mondja végül a tábornok lemondóan. Bejön Nuszbaum úr, aki tipikus zsidó figura. Hajlong, tisztelettudó, zavarban van, de nagynehezen elmondja, miért jött: — Amikor minket 1944-ben elhurcoltak. Ön ott állt tábornok úr a járdaszélen, még arra is emlékszem, hogy szürke halszálkás ruhát viselt és amikor a csoportunk a közelébe ért, kalapot emelt. így fejezte ki, hogy embereknek tekint minket és szolidáris velünk. Ez nekem akkor erőt adott és most a hálámat akarom kifejezni. Miért éppen most, kedves barátom? — Mert most a tábornok úron a sor. Holnap kitelepítik. Hoztam egy kis csomagot a tábornok úrnak. — Mi van benne?-— Tessék elhinni, csupa szükséges dolog. Nekünk, zsidóknak többezeréves gyakorlatunk van abban, hogy ilyenkor mit vigyen magával az ember... A tábornok zavarban van, de elfogadja a csomagot. Aztán jön vissza a doktornő. A városban sem intézett semmit. Minden elveszett, közeleg a búcsú órája. Az asszony félreállt Kettőjük beszélgetéséből kiderül, miért lett öngyilkos a tábornok felesége. Mert úgy látta, szerelmi kapcsolat van kialakulóban férje és az általuk megmentett, a tábornoknál vagy 30 évvel fiatalabb orvosnő között és ő finoman félreállt. Bevette a mérget. Átbeszélgetik az éjszakát, közben folyik a csomagolás. Kora reggel, amikor már várják a hatósági közeget, aki érvényt szerez a kitelepítési végzésnek, tehát a legforróbb pillanatban újra csak beállít a villa szalonjába Nuszbaum úr. Ott téblábol, megindult lelkiállapotban van, s tanúja a rendőrtiszt megérkezésének. A közegnek azonnal feltűnik a hivatlanul jelen levő Nuszbaum úr és ki akarja tessékelni: — Mit akar itt? — Van kérem valami dolgom. — Igazolja magát! — Kérem, tessék parancsolni. Engem minden rendszerben igazolnak! — Vigyázzon maga, nagyon megütheti a bokáját! — Ettől nem félek. Az én bokám már úgyis össze-vissza van rugdalva, kérem... És mikor a tábornok elindul, Nuszbaum is, aki egy pillanatig sincs fődet len fővel, mélyen kalapot emel a kitelepített magyar úr előtt, aki — először életében — hozzálép és kezet szorít egy zsidó fűszeressel. (In közbe kell szúrnom, hogy több pesti zsidó barátom erősen vitatta a velem való beszélgetések során e jelenet erkölcsi tartalmát. Úgy tűnhet ugyanis, hogy valamiféle sorsközösségre utal a szerző a deportálást éppen csak hogy’ kihevert zsidók és a magyar gentryk közön, akikre 1951 - ben nagyon rdjdrt a rúd. Ezt a megkérdőjelezést nem tudom elfogadni. A darab mondanivalója mélyen emberi és messzehangzó kiáltás minden lörvénytiprds ellen.) Mandulaműtét után A szalonban marad az orvosnő s a rendőr, aki ismeri a doktorkisasszonyt: Nemrég sikeres mandulaműtétet hajtott végre a fián. Ötülök — mondja a helyzetet félreértő rendőr —, hogy éppen a doktornőnek utalták ki a villát. Nekem most meg kellene néznem a kiutaló végzést, de nem teszem, hiszen ismerősök vagyunk. Nagyon örülök. Legyen boldog ebben a villában, azt kívánom. — Maga csak nézze meg a kiutaló végzést, ehhez ragaszkodom. Tessék! Átnyújt egy papírlapot, a rendőr elhülve tanulmányi >zza. — De hiszen ez kitelepítési végzés! A nemjóját! És maga csak most szól? Hogyan kapta ezt? — Elintéztem. Előbb hatálytalanitani akartam a tábornok úr végzéséi. Nem sikerült. Ezért inkább magamnak is szereztem egyet. Indulhatunk kérem. Megyek én is a tanyára a tábornok úrral! Függöny. A főszerepei a kitűnő Mensáros László alakítja, kiválóán, őszinte beieérzéssel. Piros Ildikó az orvosnő — szerepformálásával megállta a helyét Magyarország egyik legjobb színésze mellett, mint annak partnernője—, Nuszbaum úr nagyon sok szeretettel és átgondoltsággal megrajzolt alakját pedig Horesnyi László tölti meg élettel. Fontosabb mondatait — a szerep által közvetített mondandót — vastaps jutalmazza az előadáson. Amelynek végeztével alkalmam volt interjút készíteni az íróval. Beszélgetés az íróval Görgey Gábor néhány évvel ezelőtt jelentkezett először a magyar inxlalomban. Családja 800 éve van jelen a magyar történelemben. Hadvezérek, politikusok, püspökök viselték a nevet. Görgey Arthur a nagybátyja volt. ;— Mi a darab valóságmagva? — kérdeztem tőle. — így igaz, ahogy megírtam. A főhős az apám. Tábornok volt, Kitelepitettek bennünket. És miután visszajöttünk, én sok évig munkás voltam, s csak nagysokára kezdtem írni. — Miért irta meg ezt a darabot? — Életem alapélményét írtam meg. — Azonosságot vél felfedezni a zsidó sors és a gentryk, az úgynevezett magyar történelmi osztály sorsa közt, ami 1944 és 1951 összevetését illeti? — Azonosságról nincs szó, de egy nagy történelmi gubanc tanúi, illetve részesei voltunk. Ezt próbáltam megfogalmazni. — Az édesapja valóban liberális magyar úr volt? — Az volt. Erre van egy bizonyítékom is. Mielőtt az anyámat elvette, volt egy korai házassága is. Abból származott a féltestvérem, apám legidősebb fia. Katonatiszt volt. A 30-as évek végén szélsőjobboldali felfogásának adott hangot. Az apám előbb kísérletet tett a meggyőzésére, de amikor látta, hogy reménytelen — kitagadta. Azóta nem is láttuk. — Mi a véleménye a Nuszbaum úrral kapcsolatos sajtóvitáról? — Sajnálom, hogy egyesek ezen az optikán át közeledtek a darabhoz. Én nem akartam Nuszbaum Áronban a “derék zsidó kispolgárt" ábrázolni. — Hanem? — Teljesen drámai szituáció megteremtésére törekedtem és Nuszbaum Áron — tetszik, vagy nem tetszik egyeseknek — része ennek a drámának. Akár Kozák Erzsébet, az orvosnő, vagy Örley Dénes, aki az édesapám színpadi megfelelője. A darab példátlan sikerrel megy hónapok óta. A jegyek egy héttel, tíz nappal előbb kelnek el — elővételben. Az előadás alatt a publikumot is nem kisebb érdeklődéssel figyeltem, mint a színpadot. A leglényegesebb gondolatokat tapsolták meg... A közönség is vastapsot érdemel. BENEDEK PÁL szorul és marad a puszta szabadfogású birkózás. Lélegzetállító, mire képes az istennek ez a különös állatfajtája, a Színész. Nem tudok mást, csak ámulattal és mérhetetlen tisztelettel adózni a Toronto Free Theatre fiatal szereplőgárdájának, amely esténként fillérekért csinálja meg azt, amit a tévéből jól ismert profi pankrátorok súlyos dohányért szoktak. És hadd tegyem hozzá rögtön: semmivel sem rosszabbul! A darab számomra egy hatalmas revelációval is járt: beigazolta, amit mindig is sejtettem: hogy a vérfürdőnek tűnő pankráció az együgyű közönség lóvátevése, minthogy tényleges agybafőbesújtás helyett két izomkolosszus gondosan kidolgozott, ártatlan koreográfiája. Vagyis: a Trafford Tanzi színészei semmivel sem jobban mímelik a dulakodást, mint a valódi “wrestlerek". Ami a közönség élvezetéből láthatóan semmit sem vesz le. A Toronto Free Theatre nézőtere ugyanúgy pfujjolt, hujjolt, fütyült, dobolt, sikoltozott, őrjöngött, kiabált közbe, mint az általam csak képernyőről ismert és — miért tagadnám? — megvetett pankráció-bolondok. Az előadás, amelyet igenigen melegen ajánlhatok minden kedves olvasóm középiskolás, vagy egyetemista fiának-lányának (mert akármilyen hihetetlen, mélyebb, humánus mondanivalója van) valószínűleg sok hoszszú héten keresztül marad műsoron "a nagy sikerre való tekintettel” — bármit is írjanak a napilapok kritikusai, akiket jelen soraim lekopogtatásakor még nem olvastam. * LŐVE IS A LONG SHOT Ezt a furcsa című regényt az a Ted Allan írta, akinek forgatókönyvéből készült az egyik legsikeresebb kanadai film, a Lies My Father Told Me. A regényeimben szereplő “Lőve” nem a minden regények többezeréves témáját, hanem a 30-as évek Mont reáljának egy nyerő versenylovát jelenti, amelyre a regény fő szereplőjének. Davie-nek tanácsára ötöt lesznek egyre a többiek. Kicsoda Davie, teljes nevén Dávid Webber? Egy montreáli zsidó család 19 éves fia, aki úgy érzi, a világ egyedül arra vár, hogy ő megváltsa. így aztán szabadidejében röplapokat nyom, utcalányokat szervez be agitátornak, maffiavezéreket fenyeget pofonnal. Marx-szal a hóna alatt megy randevúra... Csakhogy igen kevés szabadideje van, mert napjai jó részéi egy bizonyos Eddie Keller trafiknak álcázott illegális fogadóirodájában tölti, ahol keres “heti 6 dollárt hivatalosan és négyei suba alatt”, mint főnöke mély realitással mondja. A fogadóiroda törzsvendégei a modern kanadai regény legbájosabb svihákjaiból, legszórakoz(atóbb diliseiből kerülnek ki, akiknek Ted Allan nem igyekszik egyetlen hibáját sem szépíteni, sem elhallgatni, — mégsem lehet nem szeretni őket. “Marvellous, wilty, emolional and brilliant" — mondta a Lőve Is A Long Shot-ról a kitűnő newyorki filmes, John Casavettes és én az “emotional” oldalát helyezném a “witty” elé és ezt a kettőt mindenek fölé. Kedvcsinálónak idemásolom a regény hatodik fejezetének végét, de idemásolhatnám bármelyik fejezetnek bármelyik passzusát — kevés olvasmányosabb regényt javasolhatnék a mai kanadai irodalomból. “Brains (...) olyan babonás volt, mint minden szenvedélyes fogadó, azzal a kivétellel, hogy még babonásabb. Mielőtt bement a hátsó szobába, hogy megtegye a fogadást, sorra megérintette a székeket, pultokat, ruhákat kalapokat, mindent ami útjába került. Úgy hitte, hogy ilyen módon “megérzi” mire mennyit kellene tennie. Különösen bukott a "rendszerekre", amelyekkel hosszú távon kiszámítható, hogy melyik ló nyer, mondván: “Az átlagszámítás törvénye hosszú távon az én malmomra hajtja a vizet. Lehet, hogy ma nem nyerek, talán holnap sem, de ha én egyszer nyerek, az nyerés lesz!” Egyik nap a “Das Kapitaf'-t bújtam, odajött hozzám kíváncsiskodni mit olvasok. Ez Kari Marxnak egy könyve — mondtam, igyekezve leplezni megvetésem. — Miről szól? — kérdezte. — Nem hiszem, hogy téged érdekelne. A kapitalista rendszerről. Ellátottá szemét-száját. “Nahát! Erről a rendszerről még sosem hallottam!" — Semmi köze a lóversenyhez — mondtam kelletlenül. — Minden rendszernek köze van a lóversenyhez — jelentette ki magabiztosan. Az oldal, amelynél tartottam éppen a változtatható tőke konstans részelőjével foglalkozott, kettő a hathoz, vagy valami hasonló. — Te jó Isten! — hüledezett Brains, — Kódolva van! Ez a srác olyan rendszert tanulmányoz, amellyel nyerő lóra lehel tenni kód alapján! Kettő a hathoz! — Lelkendezve elrohant a hátsó “Best Wiener Schnilzel in lown" QOUNTRY STYLE Hungárián Restaurant Nyitva 7 nap d.c I l-töl este 10-ig Fást take out service 450 Bloor Sl. West Toronto 537-1745 Érettségi, Graduation értesítéseket, Gratulációkat fényképpel vagy anélkül felvesz a MENÓRA Telefon: ^TorönTőbán 416 - 656-5219 szobába és megtette ezt a kél számot a következő futamra. Kisvártatva visszatért, arcán undorral, levegőbe szórva a miszlikbe tépett fogadócéduláját. "Dobd tűzre a könyvedet, kölyök, — mondta. A pasas, aki irta nem ért a lovakhoz!" (Új Kelet) BAR-MICVÓRA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot cLucly glóriát -tói 387 SPADINA AVE. Telefon: 979-2177 Lakás: 225-0242 Egyéni és csoportos utazások Toronto — Budapest — Toronto $ 778.00. Ön választhatja meg az indulás és visszaérkezés időpontját. Nyugdíjasoknak május 31-ig $ 749.00 Budapest — Toronto — Budapest $685.00 június 30-ig Július 01 — szeptember 30 között $ 824.00 TORONTO - TEL A VÍV - TORONTO $ 956.00-tól TORONTO-TEL AVIV-BUDAPEST- TORONTO $ 1.186.00-től IRKA International Agency Travel Service az IKKA főmegbízottja. Rendeléseket TELEX-en naponta továbbítunk Kérje legújabb árjegyzékünket. Útlevél, Vízum, Hotel, Autóbérlés. KÖZJEGYZőSÉG: Hiteles fordítások, Örökösödési ügyek, Hagyatékok, Örökségi pénzátutalások intézése. Legnagyobb magvar, hivatalos utazási iroda. AJ? INTERNATIONAL RV) AGENCY TRAVEL SERVICE ^m Division of Intragserv Ltd. 519 Bloor Street West, Toronto M5S1Y4, Ontario Tillsnnhurgban: Er/sehet es Miklós SOMI.O BKOAllW AY TRAVEL AGENCY !♦ Baldwin St.. Tillsonburg. Ont N IC 2K.L I rIrton NI2-1I7 I Telefon: 537-3131 Hamiltonban: KONCZGENERAL AGENCY IS") James Sir.. North l’O Box X7l. Hamilton. Ont. LHN IN'* Telefon: 52X-WW7
