Menora Egyenlőség, 1984. február-június (23. évfolyam, 997-1016. szám)
1984-06-01 / 1013. szám
MENDßn M3gr. Bela Varga 225 East 72 St. New York, N.Y. 10021 USA Second class mail Registration No. 1373 CANADA U.S.A. Second class mail paid at New York N.Y. 11351. Di.No. 104970. AZ ÉSZAK AMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 23. 1013. Ari 70 cell JUNE , 19g4 Rubin Ferenc THE WORLD S LARGEST JEWISH WEEKLY IN HUNGARIAN Negyven év világháború nélkül -De meddig ? jelek szerint Irán nem képes a Hormuz szoros elzárására, tekintve, hogy az az omani ágyúk és repülök védelme alatt áll, de képes lenne a minimálisra csökkenteni az öböl forgalmát. Irán légi tevékenysége az utóbbi napokban sokkal komolyabb volt, mint az azt megelőző fenyegetései. Folyt a 2. oldalon A normandiai partraszállás Június 6.-án lesz. negyven éve, hogy az. amerikai és az angol haderő diadalmasan partraszállt az. Omaha Beach-en Normandiában és ezzel véglegesen megpecsételte a hitleri Németország sorsát és végleg eldöntötte a második világháború kimenetelét. Most nincs világháború, de a fél világ háborúban áll egymással. Az elmúlt napokban attól tarthattunk, hogy az Irán-Irak háborúja kiszélesedik és kirobbantja a harmadik világháborút. A veszély még nem múlt el, de talán remélhetjük, hogy a harcoló felek jobb belátásra bírhatok. Irak ugyan még mindig el van szánva arra, hogy a Franciaországból közeljövőben leszállításra kerülő új modern rakétákkal elpusztíthatja Irán olajfinomítóit és olajberendezéseit. Az eddigi hajók lebombázásával máris a felére csökkentette Irán évi húszmilliárdos olajbevételét és Irak céljait akaratlanul is támogatja a londoni l.loyds BiztosítóN Társaság, amely a megnövekedőit rizikóra való tekintettel horribilis összeggel növelte a biztosítási díjakat. Irán sem hagyta magát és egyre-másra bombázta az arab országokból kiinduló hajókat, melyeknek céliránya a nyugati országok, illetve Japán volt. (Japán időközben beszüntette a szoroson keresztül történő olajbehozalalt.) A Turner vagy Chretien ? Már csak néhány hét választ el bennünket a kanadai liberális párt közgyűlésétől, mely nemcsak azt hivatott eldönteni, hogy ki lesz Trudeau utóda a pártvezéri székben, de azt is, hogy ki lesz a legközelebbi választásig az ország miniszterelnöke. Az eredeti hét jelölt közül öten már, mondhatjuk, nem rendelkeznek elegendő támogatással és teljesen1 esélytelenek. (Mark MacGougen, John Roberts, John Munro, Eugene Whelan, Don Johnston). Az éllovas változatlanul John Turner, aki 1975-ben megvált a Trudeau kabinetben betöltött pénzügyminiszteri állásától, mert nem értett egyet miniszterelnöke politikájával. Rappoport Ottó A Menóra szeretettel köszönti Hon. William Davist. Ontario miniszterelnökét a huszonöt éves évforduló alkalmából. Jó egészséget és további sikereket kívánunk. John Turner Azóta a Bay Stretuen egy tekintélyes ügyvédi iroda tagja, több vállalat vezetőségének tagja és elmondhatjuk, hogy gazdasági működése sikeres. Cretien-nek oroszlánrésze volt abban, hogy a tartományok és a föderális kormány megegyezlek az új alkotmány szövegében és elősegítette annak Angliából történő áthozatalát. A Trudeau kormányban ő volt a pénzügyminiszter, igazságügyminiszter és jelenleg az. ■ energiaügyi miniszteri tárcát mondhatja magáénak. Hosszú politikai múltra tekinthet vissza. Goszt onyi Peter A pcftvivéiiicii h&iyf&rfé Magyarország legújabbkori történetére vonatkozó kutatásaim során utam az 1962-es esztendő őszén Darmstadtba vezetett, ahol alkalmam nyílt találkozni Dr. Edmund Veesenmayerrel, Hitler egykori budapesti nagykövetével és teljhatalmú megbízottjával. Tudtam, hogy a volt nagykövet nem barátja a múlt felidézésének. Nemcsak újságíróknak, de még a nevesebb nyugat-német történészeknek sem sikerült ez ideig a Harmadik Birodalomnak hazánkba küldött emisszárusát megszólaltatniok, vagy írásban benyújtott kérdéseikre választ kapniuk. Mostani találkozásunkat is hosszabb levélváltás előzte meg, sőt egy alkalommal, ha röviden is, sikerült már vele szót ejtenem. így tehát nem egészen idegenként csengetek be a darmstadti családi ház kapuján. Dr. Veesenmayer dolgozószobájában vár. Elnézést kér, de még egy-két telefonbeszélgetést le kell bonyolítania. Hiába — jegyzi meg felém —, az a francia linóleum- és plasztikanyag-gyár, amelynek nyugatnémetországi vezérképvisletét irányítja, természetesen nem lehet tekintettel a mi randevúnkra! Veesenmayer 1945 év tavaszán önként jelentkezett az amerikai csapatoknál. Tanúként szerepelt Budapesten a különböző magyar háborús főbűnösök perében, majd 1948 nyarán amerikai őrizet alatt újra elhagyta az országot és Nürnbergben került búróság elé. A Nemzetközi Katonai Törvényszék, amelynek tagjai angolok, amerikaiak, franciák és oroszok voltak, 1949 áprilisában, háborús és emberiesség ellen elkövetett bűnökben vétkesnek találta és húsz év fegyházra ítélte. 1951. februárjában 10 évre'szállították le a büntetést, majd 1951 decemberében szabadlábra helyzték. Azóta sok mindennel próbálkozott, de gyári vezérképviselőnél magasabb állásba nem került. Évekkel ezelőtt a “Népszabadság” azt írta, hogy valahol vagy valaha egyetemi tanár lett volna és meg van elégedve helyzetével. Erről szó sincsen. Még múltkori beszélgetésünkből tudom, hogy úgy érzi, 1945-ben kellős közepén tört ketté a karrierje s habár, mint mondja, a politikát most is szereti és figyelemmel kíséri, nincs reménye, hogy abban valaha újra szerepet nyerjen. Miközben most ügyfelével telefonál, az arcat tanulmányozom. Alsó fogsorának két előreugró metszőfoga arckifejezését a ragadozóéhoz teszi hasonlóvá. Előreugró álla energiáról tanúskodik. A régi képekről jólismert soványsága eltűnt. Ha nem is kövér, de telt és pirospozsgás az arca. S bár az évek nem múltak el felette nyomtalanul, hajában még sincs sok ősz szál. Az egykori nagykövet ma 57-ik életévét tapossa; alig 40 éves korában bízták rá Magyarország ügyeinek intézését! 1944-1984 Ebben az esztendőben minden héten emlékezünk és emlékeztetünk arra, ami 40 évvel ezelőtt történt. Gauleiter vagy diplomata? A szokványos bevezető mondatokon túlesve, a tárgyra térek. — Hogyan került hazánkba? — 1943 telén — talán novemberben lehetett —, hallottam először arról a lehetőségről, hogy a Birodalom képviseletében Magyarországra utazzam. Jól ismertem az. ottani helyzetet s arról is tudomásom volt, hogy Kállay miniszterelnök kétkulacsos politikát folytat. Ez nem volt titok Berlin előtt és a keleti fronton beálló sorozatos változások arra kényszeritették a Führer!, hogy a magyar kérdéshez radikális eszközökkel nyúljon hozzá. így került sor Horthy kormányzó emlékezetes 1944. március 18-i meghívására. Klessheimben aztán már én is készen álltam. Itt kelleti ugyanis eldőlnie, hogy az országban katonai erővel vagy diplomáciai úton tisztázzuk a helyzetei. A döntés megtörténte után már együtt utaztam a kormányzóval Budapestre, Jagow naykövet felváltására. Bécs előtt mutattak be Horthynak, aki igen kimérten, majdnem ellenségesen fogadott. "Ilyen fiatal s már nagykövet?” — kérdezte élesen. — Mi volt Ön tulajdonképpen Magyarországon? Gauleiter, vagy diplomata? Kérdésem láthatóan meghökkenti. Homlokán összefutnak a ráncok s szemében egy pillanatra gyanakvás fénye villan. Látom, azt latolgatja, vajon e kérdést ellenségesen, vagy pedig tudatlanságból fogalmaztam így meg. — Gauleiter?! — dobja vissza a szót. — Posztomnak ezt a meghatárzását most hallom először. A Gauleiter— tudnia kell —, pártszervezési beosztás. — Ezek szerint Ön mint diplomata tartózkodott hazánkban? — Természetesen. A külügyminisztérium alá tartoztam, a diplomáciai testület tagja voltam s a Birodalomnak Budapestre akkreditált teljes jogú követeként láttam el feladatomat. Követi megbízólevelemet bemutattam az új kormánynál. Külsőségek. Formaságok. A nürnbergi perek során Folyt, a 8. oldalon Jean Chretien furnér a költségvetési hiány csökkentésében látja a gazdasági bajok gyógyírját. Cretien szerint egy közel, tizenkét százalékos munkanélküliségnél nem a költségvetési hiány csökkentésére kell fordítani az államvezetők figyelmét, hanem az ipari termelés és termelékenység növelésére, újabb befektetésekre, házépítésre. Turner elvei kissé hasonlítanak a Konzervatív Párt filozófiájához, ő is szorosabbra akarja fűzn i kapcsolatu nka l az Egyesült Államokkal. Cretien a régi liberális tradíciók ápolója. Izráel szempontjából mindketten megnyugtatóan nyilatkoztak. Izgalmas harcra van kilátás, amit valamennyien figyelemmel kell kísérjünk, hiszen lehet, hogy ezen a gyűlésen évekre eldől Kanada sorsa. MEGHÍVÓ Toronto és környéke magyarul beszélő zsidóságát a Mártírok Temploma szeretettel meghívja az 1984 június 3.-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor tartandó mártír emlék-istentiszteletre a szertartás színhelye 1445 Eglinton Ave. West, a Beth Shalom szentélye Szabálytalan gondolatok egy évfordulón Te jó ég, negyven év. Már négy évtized múlt el azóta? Hihetetlen. Hát így eltelt az idő, az élet, mint a kihúnyó parázs, mint a tovatűnő, elillanó szerelem, vagy a hulló csillag az. ég peremén... Igaz, ez éveket ajándékba kaptuk, kegyelemből. Hiszen valamennyiünket halálra ítéllek, s nem is egyszer, sokszor. Számontartani sem tudjuk, hányszor. Milyen rejtélyes bíró kegyelmezett meg éppen nekünk és nem a többieknek? Milyen bűvös kéz választott ki éppen bennünket a sérült túlélésre, a felemás megmaradásra? Milyen érdemek, vagy — ki tudja — bűnök alapján szemeltettúnk ki a dadogó hírmondásra, a kétségbevont tanúskodásra? Tényleg a jobbakat választotta ki magának az Isten, azokat, akiket — miként írva vagyon — olyan nagyon szereteti, minket pedig életre ítélt, hitványságunk jutalmaként? De vajon ő mindig igazságosan ítél, nem téved soha? Jó, megmondatott: “Az Alkotónak tökéletes az. ő műve és minden útja maga a törvényesség." Könnyű ezt mondani. Valóban ennyire tökéletes lenne valamennyi cselekedete? Na és Auschwitzal hogy állunk? Mindazzal, ami odáig vezeteti, mindazzal, ami ott történt. Ez is maga a törvényesség? Vagy pedig az egész úgy ahogy van, merő .véletlen, esztelen zűrzavar és áttekinthetetlen homály, afféle madáchi gazda nélkül készült számadás, talmudi összegezés, hogy nincs bíró és nincs ítélet. J. L. Perec, a nagy jiddis költő fehérizzású. fenyegető haragéi..lá^acjt fel ez ellen: A világ nem kocsma, nem tőzsde és nem dzsungel Súllyal és rőffel mindent számba vésznek. Könny nem csorog, vér nem cseppen hiába, Szikra vagy szem büntetlen ki nem alszik, A könnyből tó nő, a tavakból tenger, A tenger árad, villám lesz a szikra, Ne hidd, hogy nincs bíró és nincs ítélet. (Ford. G.J.) Szép, mi? Szóval, minden könnycseppel szépen megmérnek és pontosan feljegyeznek. Szabad megkérdezni: Kicsoda, mikor, merre és hol? A boldog Perec nem sejtette, nem is sejthette mi vár még a világra, — az Istent dicsőítő arameus énekkel szólva — ha az. ég pergament lenne, az erdő fái tollszárak, a tengerek csupa tinta, a föld lakói pedig mind írnokok, akkor sem tudnák feljegyezni, megmérni azt, ami történt; mert nem sejthette, hogy az ég kormos lesz. a felszálló füsttől és nem látszik majd rajta az írás. A nagy könyvben nem marad hely annyit feljegyezni, az erdők fái pedig bitókká válnak, vagy égve odavesznek ők is... És miféle mérleg? Létezik-e egyáltalán égen-földön olyan mérleg, amelyen az. emberi szenvedés akár egyetlenegy könnycseppje is megmérhető? Nincs ilyen mérleg, és nyitott könyv sincs, meg kéz, amely mindent följegyez... Jó. de akkor mi van? Tudja valaki? Ugye senki se jelentkezik. Senki se szól egy árva szót. Mert senki se tud semmit. Ez. az. A szép-szomorú reggeli ima is így látja a dolgokat: “A híres bölcsek, mintha sose lettek volna és a nagyokosok is elvesztették eszüket. Tetteik sokasága céltalan, 'értelmetlen zűrzavar. Életük napjai hiábavalók és az. ember nem különbözik az állattól, mert az egész, egyetlen nagy semmi... Annyit azonban mégis kezdünk felfogni, hogy mi, a túlélők, akik megmaradtunk, mi sem vagyunk egészen ártatlanok. Akár ott voltunk, akár nem. Nem hiába mondta Arthur Miller fiatal szerelmének, akivel Auschwitzba zarándokolt, hogy “senki azok közül, akik nem égtek el itt, nem lehel többé ártatlan." De miért? Vajon bűn-e a megmaradás? Hiszen nem mindenki szerezte meg mások rovására a túlélés kiváltságát, előnyét, kiyételez.ettségét. A legtöbbet) szinte alig teltek valamit is azért, hogy életben maradjanak. És ha már itt tartunk, tényleg miért nem tettek? Ismerek egy népet, amelynek egész történelme semmi egyéb, mint a túlélés magas művészete; minden egyéni és kollektív energiáját egyetlen célra összpontosította: fennmaradni, — bármilyen áron. Lapulni, meghunyászkodni, képmutatni, hazudni, kiegyezni, megalkudni, alkalmazkodni, lemondani, tűrni és várni, de megmaradni. Túlélni törököt, tatárt, németet, oroszt, mindenkit, a túlélés a lényeg. Álljunk csak meg egy percre. Ők, a halottak, egészen tisztának érzik a lelkiismeretüket, nincs legalább valamilyen Folyt, a 12. oldalon meghívó A mártírok temploma hitközség VEZETŐSÉGE 1984 június 17.-én vasárnap délelőtt 9.45-kor a templomban (3910 De Curtrai Ave.) mártírjaink tiszteletére GYÁSZ-EMLÉKÜNNEPÉLYT rendez amelyre szeretettel meghívja a hitközség tagságát és Montreal magyarnyelvű zsidóságát BEVEZETŐ: Bogler Lajos társelnök EMLÉKMÉCSESEK MEGGYÚJTÁSA: A Nőegylet vezetőségi tagjai 83. ZSOLTÁR. IMA: dr. Árje Béla ÜNNEPI BESZÉD: Schnürmacher Miklós rabbi SZAVALAT: Römer Irén Huszonnégyen voltunk. Zsoldos Andor verse VENDÉGSZÓNOK: Bállá Imre rabbi (Budapest) ÉL MÓLÉ RACHAMIN: A Mártírok és Izráel hősi halottjaiért ÉL MÓLÉ RACHAMIN: A templomunk falain megörökített mártírjaink emlékére Schnürmacher Miklós rabbi MÁRTÍRJAINK NEVEINEK FELOLVASÁSA OLÉNU KÖZÖS KADISH ZÁRÓSZÓ: Hardy Ferenc elnök HATIKVA A Mártírok Ünnepélye előtt reggel 8:45-kor SACHRISZ imádkozás
