Menora Egyenlőség, 1980. július-december (19. évfolyam, 814-837. szám)
1980-09-06 / 822. szám
1980 szeptember 6. * MENÓRA 9. «Mi 400 éve, hogy megtért őseihez Don Joszéf Nászi, a zsidó nagyúr, a naxosi herceg, „Ciprus királya” s a rövidéletű Tibériás Állam megteremtője. Születésének pontos dátumát homály fedi, csak azt tudjuk, hogy Lisszabonban született. Gratz és Dubnov 1520-at jelölik meg születése évének, minden közelebbi dátum nélkül. Gyermekkorában vesztette el marranus szüleit és nénje, Donna Grácia, valamint annak férje, Francisko Mendes, a Mendes bankház megalapítójának otthonában — énnek leszármazottja Mendes Francé volt francia miniszterelnök is — nevelkedett. Azután, hogy Mendes nemsokára meghalt, a fiatal Don Joszéf, akkor még a Juan Migez portugál névre hallgatott, teljesen nénje. Donna Grácia befolyása alá került. Később a társadalmi ranglétrán egyre magasabbra jutó Don Joszéf hálája jeléül, nem egyszer mentet le meg Donna Grácia, valamint családtagjainak életét és vagyonát az inkvizíció karmai közül. A zsidó nagyúr, Don Joszéf Nászi csodálatos életútját úgy is kezdhetnénk, mint a meséket: Hol volt, hol nem volt... Volt egyszer egy marranus zsidó, aki üstökösként világította be az akkori inkviziciós galut sötét országútját. Az újkor kezdete nem ismert hozzá hasonló zsidót, akitől a pápa, keresztény királyok, hercegek, grófok, miniszterek és diplomaták egyaránt féltek és esedeztek kegyeiért. Don Joszéf volt az a marranus zsidó, aki fellázadt a kereszt ellen abban az időben, amikor annak „fényénél” a katolikus Európában máglyára kerültek testvéreinek tízezrei. Egy marranus, aki a kereszt által uralt országokban minden kihallgatás nélkül máglyára került volna s csupán itt, a félholdas-muzulmán uralom alatt levő ottomán birodalomban tudott a kereszt felett is uralkodni. Ez a fiatal marranus elhatározta, hogy megbosszulja magát testvérei megaláztatásáért és vértanúságáért. Megmutatta, hogy őt, zsidó marranusok árváját nem lehet megalázni és térdrekényszeríteni. A hontalan, országról-országra vándorló, bolygó zsidó háborút hirdetett a mindenható pápa ellen, a neki tartozó Károly francia császárnál lévő árút elkoboztatta, testvére, Mária gonosz terveit kivédte és a köztársasági Velence szenátusával is felvette a harcot. 400 évvel ezelőtt halt meg Don Joszéf Nászi a naxosi herceg, “Ciprus királya” és a tiberiászi önálló zsidó állam megalapítója A török szultánnal való barátsága folytán Naxos hercege lett, 12 sziget kormányzójaként keresztények felett is uralkodott. Ciprus királyának cimét is megkapta. Élete főművére azonban a neki ajándékozott tibériási önálló Zsidó Állammal tette a koronát. Talán nem is nagyon túlozunk, ha azt mondjuk, hogy ő valósította meg — ha csak rövid időre is — első alkalommal a Harmadik Zsidó Államot. De, amíg idáig eljutott, sokat kellett harcolnia a világ akkori nagyságai, a katolikus uralkodók ellen. A fiatal Don Joszéf Nászi szive mélyén mindig zsidónak érezte magát s epedve várta a pillanatot, hogy abbahagyhassa a kétszínű játékot és visszatérhessen ősei hitére. Tudta, hogy álmát csak úgy valósíthatja meg, ha kikerül a katolikus portugál király uralmának fennhatósága alól. 1536-ban előbb Londonba, majd egy évvel később Antwerpenbe, akkoriban a világ egyik centrumába tette át székhelyét. A spanyol és portugál gyarmatokról Antwerpen kikötőjén keresztül szállították az árút. A város akkor már ismert volt tőzsdéjéről. A fiatal Don Joszéf 1537-ben alapította meg az ottani Mendes bankházat, nagybátyjával. Itt nem ismerték a Mendes család valódi múltját, s ilyen körülmények közölt a legfelsőbb körök, sőt még a királyi palota is megnyílt előttük. Az elegáns dáma. Donna Grácia itt mint Beatrice De-Luna portugál előkelőség, jó fellépésű unokaöccse mint nemes szerepelt s V. Károly spanyol király húga Mária, valamint annak unokaöccse, Maximilian is kegyeikbe fogadták. Don Joszéf ekkor még katolikusnak adta ki magát. A kapzsi Mária csak később fordult a Mendes ház, illetve nagy vagyona ellen. Később Donna Grácia jobbnak látta Antwerpen elhagyását. Ismét Don Joszéfnek kellett közreműködni, hogy a Mendes család — a tizenhatodik század Rothschildjai — áthajóztak a köztársasági Velencébe, ahol a Mendes palota a marranusok és menekültek központjává vált. Itt törhetett ki belőlük minden vágyuk a zsidósághoz való visszatérésre. Azt azonban tudták, hogy ehhez a katolikus Európát el kell hagyniok. Don Joszéf, aki itt is nagy szerepre tett szert, a velencei szenátustól egy lakatlan szigetet kért az inkvizíció karmai elől menekülő testvérei számára. Miután különböző ürügyekkel kérését elutasították, úgy látta, hogy végcéljukhoz csakis Törökországon keresztül tudnak jutni. Nénjével, Donna Gráciával elhatározták, hogy a muzulmán félhold országába teszik át székhelyüket, ahol Don Joszéf visszatér ősei hitéhez s mint zsidó, házasságot köt nagynénje leányával, Reinével. Törökországba már nem mint üldözött marranus érkezett. Bankháza egyre hatalmasabb lett, már Lengyelországban is volt fiókja. Hajói pedig Ázsia és Afrika kikötőibe is eljutottak. Most érezte először a Mendes család, hogy vége a katolikus uralom fenyegetéseinek és itt a zsidóbarát második Szulimán védelme alatt állnak. Itt tért vissza ősei hitére Don Joszéf Nászi s itt már chupá alatt házasodott unokahúgával, Reinével. Ő, aki valamikor Mária herceruő kegyeibe férkőzött, most i török szultán legbizalmibb emberévé vált. Azonkívül fiának — a későbbi szultánnak — lett a barátja. Ha egy diplomata vagy politikus be szeretett volna jutni a szultánhoz, előbb Don Joszéf Nászi kegyeibe kellett férkőznie. A Boszpoaisz partján levő villájában, az ajtajait díszitő mezuzák alatt kopogtattak a katolikus diplomaták. A Mendesek befolyása már olyan nagy volt, hogy a szultán ultimátumot intézett a zsidófaló IV. Pál pápához. Eszerint amennyiben az inkviziciós vésztörvényszék Ankuma város zsidóit máglyára küldené, hasonló sors érné a Törökországban élő keresztényeket. Az ultimátum vétele után szabadon bocsájtották a bebörtönzötteket. Azonban azt a huszonnégyet, akik nem oyal^atidóerie&L ery 732 St.Clair Ave. West 651-7689 A legfinomabb sütemények, torták esküvőre, bármichvókra partykra! A süteményeken kívül megtalálja a legfinomabb európai felvágottakat, sajtokat a világ minden tájáról! # * # Tulajdonosok: Nagy László és Szécsl Kató 848 Yonge St. 960-5146 Ha nincs kedve főzni finom, magyaros, meleg „Talce out Service” Ti Hatalmas raktár 19 I antik es uj fi keleti szőnyegig különlegességekben ö NÉZZE MEG KIÁLLÍTÁSUNKAT Irta: Galili G. Ervin akarták az „egyetlen” üdvözitő vallást felvenni, IV. Pál élve elégettetett. Egyes verziók szerint a huszonötödik egy asszony volt. E brutális cselekedet után, Don Joszéf Nászi bojkottot hirdetett Ankuma olasz kikötőre s ennek értelmében egy zsidó sem kereskedett a várossal. Politikai befolyása még jobban éreztette hatását, amikor Szulimán halála után annak fia és Don Joszéf Nászi barátja, második Szalim lépett trónra. Ez volt karrierjének igazi aranykorszaka. Szalim első cselekedete volt, hogy Don Joszéf Nászit, Naxos hercegévé nevezte ki s ezzel egyidejűleg az Égéi tenger szigetét, a mellette lévő többi apró szigettel neki ajándékozta. Európa uralkodói, akik a szultánnal tárgyaltak, minden ilyen alkalommal érezhették zsidó tanácsosának jelenlétét, illetőleg döntő befolyását. Don Joszéf tanácsára elfoglalják Ciprust Amikor a katolikusok elleni háború kitört, Naxos hercege Törökország barátságáról biztositolta a reformisták vezetőit a II. Fülöp elleni háborúban D.J.N. kezdeményezésére szállták meg a török csapatok a velencei köztársasághoz tartozó Ciprust. 1570-ben elfoglalták a famagusztai erődöt. így bosszúlta meg magát, amiért annakidején a Mendes család nőtagjait Velencében letartóztatták s csak a szultán háborús fenyegetésére engedték szabadon. Hírneve ekkor már olyan nagy volt, hogy mikor II. Maximilián német császár személyes követéi a török hadak Magyarország fölötti győzőimé után »"Szultánhoz küldte, egyúttal ajándékkal kedveskedett a zsidó hercegnek is. Zigmund-August lengyel király „őfenségének" titulálta a zsidó hercegei, akit értesített, hogy a tőle kapott kölcsönt mielőbb visszafizeti. Lengyelhonban élő testvérei a „jobb" bánásmódban érezhették királyuk elkötelezettségét — a fennmaradt levél tanúsága szerint. A naxosi herceg nem felejtette el a francia királynak adott kölcsönt sem, amit az addig vonakodott visszafizetni annakidején. Most megfizette. Dicsősége teljében is állandóan foglalkozott népe fájó problémáival. A Boszporusz partján lévő villájában tárgyalta meg a problémákat a kor bölcseivel. Közöttük a ,,cfáti bölcs", Márán Joszéf Káróval a „Bét Joszéf. valamint a „Sulchán Áruch" szerzőjével, valamint a szintén cfáti kabbalista Rabbi Mose Mitranival. Nem messze a palotától állította fel a héber nyomdáját is. Erre szükség volt, mert a szomszédos országokban a „szeretet vallásának" nevében nem egyszer kerültek máglyára a Talmud és más szent iratok is. Dicsőségét a neki „ajándékozott" Tibériás-i Állam tetőzte be. Tibériáson kívül a környező két kis városkát is megkapta a naxosi herceg. Joszéf Hákohén az „Érnek Habáchá" (A Siralom Völgye) című könyvében írja, hogy Don Joszéf Nászi maga helyett helytartóként Joszéf Ben Adrit küldte a Kineret-parti városba, hogy azt a ma is látható fallal vetesse körül. A király papi bért is fizetett. Ezenkívül két levelet is küldött a damaszkuszi, valamint a cfáti basáknak, melyekben segítségüket kérte Tibériás felépítésében. Ezzel párhuzamosan nem feledkezett meg a tibériási lakosság foglalkoztatásáról sem. Hogy a selyem gyártásához hernyókat tenyészthessenek, azok etetéséhez a Kineret partján szederfákal ültetett. Don Joszéf Nászi hajóhada megkezdte az akkori „olék” szállítását, akik főleg Velencéből, valamint Ankotából jöttek. Ő maga pedig különböző terveket készitett, hogy megélhetést teremtsen az új állam polgárainak. A várost építő munkások között egyszerre csak zendülés jelei mutatkoztak, mire R'Joszéf Ben Adri a damaszkuszi basához fordult segítségért. A basa katonáit küldte a zendülés leverésére. Ezenkívül az ottlakó arabok is a legnagyobb eréllyel tiltakoztak Tibériás állama ellen, amiben az izlám végét látták. 921-8644 Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete. Ha jó, ízletes magyar készítésű felvágottakat és frlssanvégott húsokat szeretne fogyasztani, keresse fel üzletünket. Szeretettel várjuk: a Balaga család Parkolás az üzlet mSgött Kanada területé'« C.O.D. szállítunk JS252SHS252S25ZSZ5HSZ5ZS25í5ZS2SZ5ZS5SH52SZ5252S2SZSZ5ZS2S2SHSHS2SH5HS2 ÁnmöniM deheatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLÓBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és melég büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely..........................”***beni fogyasztásra..................................... Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Újságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket 5 3 2 Eglinton A.W. T:488-5092 Deutsch házaspár í^orlb of Untigueő art <©aiierp £ AI3 EGLINTON AVE. WEST 48S-04S 1 ^ Volt már Ön a LEGYEN A VENDEGÜNK As:taltmilalús a 5^7-0801 <:a»h >n Mindehhez jött még D.J.N. barátjának II. Szalimnak 1574- ben bekövetkezett halála. Igaz ugyan, hogy Murád, az új uralkodó, atyjának tett ígéretéhez híven nem korlátozta a zsidó herceg hatalmát, de a szultán halála után az mégis csökkent. Eltávolodott a politikai porondról s hátralevő öt esztendejét a zsidó közügyeknek szentelte. Intézményeket, jesivákat karolt fel, valamint a nyomdájával foglalkozott, mely a „Joszéf Ben Porát" című könyvét is kiadta. 1579 augusztus 2-án (áv hó 10-én) a világ zsidóságának nagy fájdalmára tért meg őseihez Don Joszéf Nászi, a naxosi herceg, akihez hasonló karriert zsidó nem nagyon futott be a közel kétezeréves galutban. Bírálói, a történelemírók több alkalommal szemére vetik, hogy miért törökországi palotájából intézte Tibériás Államának ügyeit és miért nem „alijázott" maga is. A metulai születésű dr. Jákov Hározén az utóbbi évtizedek leglelkesebb Don Joszéf Nászi kutatója azonban védelmére kelt. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a naxosi hercegnek nehéz lehetett elhagyni a szultán udvarát, ahol . naponta megújuló veszély fenyegette magas pozícióját. Erre főképpen a szultán másik tanácsosa, a katolikusról muzulmán hitre áttért Mohamed Szokoli nagyvezír — aki minden fontos lépését igyekezett elgáncsolni — adott okot. A nagyvezírnek ebben segítségére volt a velencei állampolgárságú zsidó Slomó Askenázi, aki a legnagyobb mértékben ellenezte D.J.N. Velence-ellenes politikáját. Dr. Harozén védőiratában azt is megemlíti, hogy a naxosi hercegséggel kapott szigeteket is a keresztény Körönéi vezette, miután fenti okokra való tekintettel Don Joszéf Nászi oda nem mehetett. A naxosi herceg halála után özvegyétől, Reinétől az új szultán elvette hatalmas vagyonát. Mindössze a magánpalotáját és 90 ezer arany dukátot hagyott neki. Ebből az összegből finanszírozta férje héber nyomdáját. Ezenkívül jesivákat segélyezett és segítette az Európából menekült zsidókat. 13 évvel ezelőtt Résztvettúnk az önálló Tibériás-i Állam alapításának négyszázadik évfordulóján. Itt alkalmunk volt elbeszélgetni az akkor 67 éves dr. Jákov Harozénnal, aki már akkor évtizedeket töltött Don Joszéf Nászi, a zsidó nagyúr életútjának kutatásával. Annakidején a párizsi Sorbonneon ezt választotta disszertációja tárgyául. Megtudtunk tőle egy érdekes kurióziumot. Amikor 1934-ben a francia külügyminisztériumban Don Joszéf Nászival foglalkozó iratok után kutatott, egy érdekes okmány került kezébe, melyről kiderült, hogy héber eredetiből fordították franciára. Szerződés volt ez, melyet Franciaország 1569-ben kötött Törökországgal. Az illetékes diplomáciai körök rendkívül meglepődtek, amikor kiderült, hogy ilyen fontos nemzetközi egyezményt eredetileg a próféták nyelvén: írtak. Dr. Harozén — mint azt nekünk mesélte'— két évvel az okmány felfedezése után „Le Dúc Josepf de Naxos” című könyvében említést tesz eripl azzal a megjegyzéssel, hogy a francia történészek elsiklottak az okmányban apró betűkkel feltüntetett „fordítás” szócska fölött és azt sem tartották figyelemreméltónak, hogy azt héber eredetiből Dominicó Oliveri fordította. Dr. Harozén annakidején a francia államelnökkel is eszmecserét folytatott Don Joszéf Hásziról. Dr. Harozén büszkén állította, hogy az ősei vallására nyilvánosan visszatért marranus olyat cselekedett, amelyet zsidó sem előtte, sem utána nem tudott és nem mert megtenni. Azonkívül, hogy háborút hirdetett a katolikus egyház feje, IV. Pál pápa ellen, lefoglaltatta IX. Károly francia király hajórakományát Alexandria kikötőjében — a neki járó 150 ezer aranydukátos tartozás fejében — felvette a harcot a velencei szenátussal, küzdelmet indított a magyar származású Mária királynő ellen. Most pedig néhány szót arról, hogy mit tartalmazott ez a nemzetközi okmány, amelyet egy katolikus és egy muzulmán állam megbízottai — héber nyelven írtak. 1569 október 18-án IX. Károly francia király és II. Szelim török szultán küldöttei megállapodást írtak alá, amely kiemeli, hogy ez tölti be előző szerződésük helyét, melyet a francia király és Don Joszéf Nászi közötti viszály következtében felbontottak. Dr. Harozén szerint nehéz megállapítani, mi indította a naxosi herceget arra, hogy héber nyelven szerkessze meg ezt a nemzetközi okiratot. A francia királytól már nem vo|t mit követelnie, mert tartozását behajtotta. Valószínű, hogy zsidóságát akarta kihangsúlyozni a héber nyelvvel és azt a presztízs győzelmet, melyet ö, mint zsidó aratott azon a Franciaországon, melynek zsidó lakóit számos megszégyenítő korlátozás sújtotta. Ezzel szemben csodálatraméltó, hogy a török szultán is beleegyezését adta a héber szöveghez. Beszélgetésünk végén dr. Harozén a 400 évvel ezelőtti városfal maradványaira mutatva csak ennyit mondott: „Don Joszéf Nászi szelleme és ezek a fekete (bazalt)kövek teszik szentté e helyet...” Don Joszéf Nászi, aki a galuti évezredek zsidó történelmének sajátos életútját járta meg, megérdemli, hogy megemlékezzünk róla, halála 400. évfordulóján. BIZTOSÍTÁS ELET — TÁPPÉNZ — BEFEKTETÉS Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. S. TATÁR INSURANCE AGENCY LTD. Suite 506 — 720 Spadina Avenue, Toronto, Ontario M5S 2T9 Telefon: 960-3700 Jaj de jó a habos sütemény ... a káv$, a torta — a mignon, a bukta, a rétes, a krémes — a sós és az édes a Gesztenye Cukrászdában Eapresso kávé — fagylalt, hűsítő italok — Sajót készítésű gesztenyepüré — Magyaros ízű mélyhűtött ételek Nyitva: 6 napon flt keddtől vasárnapig 10—8-ig Hétfőn zárva vagyunk. 1394 Eglinton Ave. W. Telefon: 782-1596 •* rí
