Menora Egyenlőség, 1980. július-december (19. évfolyam, 814-837. szám)
1980-07-05 / 814. szám
1980 július 5 * MENÓRA 9. ote*!1 HORY LÁSZLÓ A JUGOSZLÁV CÁR 15 TRÓNÖRÖKÖSE T ito marsall birodalmának kormányzása nem lesz könnyű feladat. Nemcsak a kívülről leselkedő, kiszámíthatatlan veszélyek miatt, hanem azért is, mert — először a keleteurópai történelemben — nem kevesebb mint 15 trónörökösre vár a kollektív államvezetés nem mindennapi feladata. Érdekes, hogy a vörös balkáni cár utódai közt két fia nem foglal helyet, ők be kell érjék a leggazdagabb kommunista uralkodó *magán vagyonának" rájuk eső zsíros falataival. Tito óvatos volt és miután ismerte a botcsinálta kiskirályok hatalmi étvágyát, önmaga válogatta ki örököseit és azokat, szám szerint nyolcat, az "Államelnökségnek" nevezett testületben fogta rövid pórázra a saját örökös elnöksége alatt. Ám egyszer mindenki homokóráján lefut az idő! De kikre is akarta Tito Jugoszláviát bízni? Nyolc odaadó, tartományi pártvezetőre, akik ellen a messzebb tekintő és aggódó megfigyelők kezdettől fogva főérvül azt hozták fel, hogy a nagypolitikában, nemzetk.őzi vonatkozásban teljesen gyakorlatlanok, "provinclerek", kik eddig csak helyi, tartományi vezetésben gyakorolták magukat többkevesebb sikerrel, mert hiszen a marsall életében minden fontos döntés nála, vagy belgrádi közvetlen munkatársainál maradt. Nem elég garancia, hogy Tito bizalmát élvezték. A gazdaság- és külpolitikában, nem is szólva a katonai kérdésekről, járatlanok, és félő, hogy a nagy tetemrehívás alkalmával csődöt mondanak majd. Ajánlatos bevonni a tapasztalt szakminisztereket és a nagy közületek vezetőit is. Ezt a betegágyán óvatosan Titonak is ismételten elmondották, ő kezdetben viszolygott, mert valószínűleg bízott a saját felgyógyulásában, de később beadta a derekát és hozzájárult, hogy a nyolc tagú “kollektív vezető" grémiumot 15 - re emeljék. Február elején maga a közvetlenül érdekelt testület, az "Államelnökség" hozta formálisan a vonatkozó határozatot és egyidejűleg hatályon kívül helyezte az 1975-ből származó, 1977-ben kiegészített örökösödési rendeletet. A trónörökösök kollektívája ezek szerint a kővetkező személyekből á|l: Jugoszlávia miniszterelnöke, a parlament elnöke, a Központi Pártbizottság elnökségének vezetője, a hadügyminiszter, a belügyminiszter, a külügyminiszter, valamint a hat részrepublika képviselője Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából, Montenegróból, Macedóniából és Boszniából, továbbá a két autonóm terület: a Vojvodina és Kosovo képviselői. Ez utóbbi nyolc személy egy éves mandátuma 1980. május végén járna le. Nevük a távoli magyar olvasónak nem sokat mond. összesen azonban csak 14-en vannak ez idő szerint, mert Doronjski Stevan egy személyben képviseli Vojvodinát és a Központi Pártbizottság elnökségét is. Az eredeti nyolc tartományi képviselőt választják, - az újabb hét viszont hivatalból kerül a "trónörökösök" közé. Bizonyos mellékkörülmények különös figyelmet érdemelnek. Hét érdemes férfiú ugyanis egyidejűleg tagja az Államelnökségnek és a Központi Bizottság elnökségének is, tehát befolyásuk minden bizonnyal erősebb lesz, mint a többi tagé. E hét név említést érdemel: Dr. Bakaric Vladimír, Ljubicic Nikola hadseregtábornok, Stambolic Petar, Dragosavac Dusán, Doronjski Stevan, Hoxha Fadil és Djuranovic Veselin. Miután Kolisevski Lázár Tito megbetegedése idején éppen aktív alelnök volt, automatikusan az ő kezébe csúszott át a föderatív köztársaság effektív vezetése. Herljevic Franjo tábornok, belügyminiszter és Vrhovec Josip külügyminiszter nem tagjai a Központi Bizottság elnökségének. Kraigher Sergej szlovén képviselő. Markovié Dragoslav parlamenti elnök, Zarkovic Vidoje montenegrói megbízott és Mijatovic Cvijetin, Bosznia képviselője nem rendelkeznek kettős vezető pozícióval a párt- és az államapparátusban. Dolnicar Iván, szlovén származású tábornok, pár hónap óta az Államelnökség főtitkára, akinek a feladata koordinálni a legfelsőbb vezető orgánumok működését, ami ily zavaros időben nem tartozik a könnyű feladatok közé. «"trónörökösök" nemzetiségi hovátartozandósága sem közömbös. Közülük egy az albán, macedón és szlovén;kettő montenegrói; három horvát és hat szerb. A szerb elem dominál, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a montenegróiak magukat mindig a "legjobb szerbeknek" tekintették, amit két világháborúban praktikusan be is bizony itattak a hadseregben. Erre vezethető vissza az is, hogy a mai jugoszláv hadsereg közép-tiszti káderjeiben, népi arányszámukat messze meghaladó arányban vannak a montenegróiak képviselve, miga tábornoki karban Tito gondosan ügyelt mindig arra, hogy egyensúly uralkodjék szerbek, horvátok és szlovének közt. A történelmi példák a kollektív vezetést illetőleg nem valami biztatóak. Kezdetben persze zavartalannak látszik a kollektivitás. De az idő múlásával, főleg belső és külső nehézségek szaporodása idején mind törékenyebbé és bizonytalanabbá válik a kollektív vezetés. Persze opportunitás, gyanakvás, hatalmi ambíciók, gyávaság és hasonló, előre alig kalkulálható szép emberi tulajdonságok is közrejátszanak és egyre inkább megnehezítik, majd komplikálják a vezetést. Ezt Tito, a gyakorlott hatalmi politikus és jó emberismerő bizonyára tudta és amennyire lehetséges volt, bekalkulálta. Miután az ember halandó, a személyi összetétel sem biztos hosszabb időszakra. Biztonsági szelepnek szánta Tito a "rotációt" is, azaz a legfőbb vezetésben automatikusan bekövetkező személycseréket. Hogy ez a gyakorlatban hogy fog beválni, az egyelőre kérdőjel. A jugoszláv politikai közvélemény szorongó várakozással tekint az elkövetkezendő hónapok elé. A tartományi pártszervezetekben máris jelentkeztek a lényeges felfogásbeli különbségek. Március közepén rövid egymáutánban ülésezett a szerb és a horvát Központi Pártbizottság. Persze legelőször dicsérték a "kollektív vezetés" remélt előnyeit és elítélték a lappangó kiskirályi ambíciókat. De számos kérdésben lehetetlen volt közös nevezőt felfedezni a szerb exponens, Galovic Spiro és horvát kollégája Puharic Branko felfogása között. De más kritikus hangok is jelentkeztek, így Datsi Nadire albán pártfunkcionáriusnő, és a kosovoi Sahiti Sinan részéről, kik figyelmeztették Belgrádot arra, hogy szerintük mily veszélyek várnak a kollektív vezetésre. Hivatkozás történt a kritikusok és aggódók részéről ismételten, személy szerint nem megnevezett "stréberekre" és "kiskirályokra", kik a sötétben bujkálva lesnek fellépésük kedvező pillanatára. Puharic szkeptikus aggodalma az alábbi mondatban kulminált: "Könynyebb dokumentumokat megváltoztatni és kicserélni, mint az embereket!" De mind a szerb mind a horváth plénum éppen erre a lehetetlenre törekedett, azaz “az embereket megváltoztatni" mint ott fogalmazták "demokratizálni." Az élesszemű megfigyelő és józan kritikájával gyakran a sorból kitáncoló horvát egyetemi tanár, Suvar Stipe, egyébként hithű kommunista, ezúttal egy jóslásra ragadtatta magát, amellyel alighanem igaza lesz majd:"/4 Tito utáni éra első fázisa egy küzdelem lesz tehetséges és tehetségtelen emberek közt", kik sajnos önmagukat kivétel nélkül "tehetségesnek" tartják. Adós maradt a recepttel, hogy hogyan kell őket semlegesíteni. Kis türelmet csak! Aki megéli — meglátja. TABI LÁSZLÓ Látja ezt a töltőtollat, uram? Ugye csodálatos? Azt meghiszem! Tudja, hogy mi ez? Ez egy eredeti Stockman- Gigant, úgy bizony! El sem hinné, hogy mennyi tinta fér belé. De a formája mégis kecses, kézhez simuló. Csillog az egész, táncol rajta a napsugár, vagy a villanyfény, aszerint, hogy a napnak melyik szakában nézegetem. Pazar jószág, nemde? — Kétségkívül. Szokott írni vele? — Soha. Csak nézegetem. Ügy látom, nem tudja, hogy nekem írószermániám van. Ha én valakinél meglátok egy ilyen pompás alkalmatosságot, nem nyugszom, míg meg nem szerzem. Pénzen, csellel, erőszakkal, fortélyos csereberével, végső esetben — de ez ritka — ellopom. Van egy elnyűtt golyóstollam, írni azzal szoktam. Vagy diktálok a titkárnőmnek. Az ilyen írószercsodát csak nézegetem. Felemelem, leteszem, forgatom az ujjaim között, tapogatom, megszagolom, élvezem minden porcikáját. — Lopta? — Nem. Vettem. Csobokay Gáspártól, egy beosztottamtól. Elmeséljem, hogyan? A történet érdekes és elgondolkoztató. — Akkor igen. — Nos, körülbelül egy éve történt, hogy bejön hozzám Csobokay, és mutatja ezt a tollat. Persze mindjárt elgyöngültem és reszketni kezdtek a térdeim. Egy Stockman-Gigant! Álmaim álma, vágyaim vágya. Hogy jutottál hozzá? — kérdem tőle. Kiderül, hogy a fia küldte neki Sydneyből, ott kezdett új életet 56 után. Eladnád? — kérdem tőle nyugalmat színlelve. Szótlanul nemet int és könny szökik a szemébe. Hogyan is képzelem? Sok ezer kilométerről jött a toll, a gyengéd fiúi szeretet küldte az őszbe csavarodott atyai szívnek. Szimbólum ez a toll, híd ez a toll, mely átível óceánok felett, s azt suttogja: „Atyám!” És ő így szól a tollhoz: „Fiam!” Ha ránéz a tolira, mint-1 ha a kis unokájára nézne (egyébként sohasem folyik). — Van ebben valami megható. — Nem vitatom. Én azonban nem hatódtam meg, hanem elkeseredtem. E naptól fogva minden gondolatom a Stockman-Gigant volt. Hogyan szerezhetném meg? — ezen töprengtem éjszakákon át. A sors kegyetlen tréfájának tartottam, hogy én ülök a Rózsadombon boldogtalanul, s boldogságom egyetlen hiányzó kelléke, a Stockman-Gigant, lent van valahol a városban, a Nagymező utcában. Hetekig gyötrődtem, akkor magamhoz hívattam Csobokayt. Nézd, Gazsi — mondtam neki —, jól tudom, hogy az a toll neked SINGER’S Gyógyszertár Mr.Saul Sláger 85 Mont Royal Ave.W. (St.Urbain közelében) MONTREAL Mindenféle gyógyszerküldést Magyarországra vállalunk. Terhességi vizsgálat ORVOSI FŰZÖK 844-1134 szép emlék, de melegszívű fiad bármikor küldhet egy másikat. Ha mégis úgy döntenél, hogy eladod, szívesen adok érte — mondjuk — ezerkétszáz forintot. És figyeltem az arcát. Sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy könnyek szöknek a szemébe. Nem — mondja kisvártatva —, nem adhatja el. A szívéből szakítana ki vele egy darabot, talán éppen a csücskit. A tollat ugyan sohasem fogja használni, de olykor elő-előveszi, megsimogatja és becézi, butuska dolgokat suttog neki, és elalvás előtt a párnája alá teszi. Nem adná el akkor sem, ha kenyérre vagy a házbérére kellene az a pénz, elismeri, szép pénz, nem is ér annyit, de nem, nem, hogyan is nézhetne a tükörbe, ha eladná? Hogy a fia küldhetné egy másikat, az kétségtelen, de az a toll már nem ez a toll lenne, azt a fia már kérésre küldené, holott ezt a fiúi szeretet adta postára. És magába roskadtan kivánszorgott a szobámból. — De harcot maga nem adta fel a — Nem. Most már ugyanis nemcsak a toll izgatott — melyet bírni, változatlanul mohó vágyam volt —, hanem az is, hogy milyen erős jellem ez a Csobokay. Nem kedvelem a konok embereket, márpedig erős jellem nincs konokság nélkül. És izgatott az a kérdés is: hol a határa az atyai szívnek? Akad-e olyan atyai szív. mely — teszem azt — tízezer forintért sem ad el egy hatszáz forint értékű töltőtollat? Vagy húszezernél van a határ? Kevés híján beleőrültem ebbe a tollügybe. És néhány héttel később újra behívattam magamhoz Csobokayt. — Ne haragudjék, de ez már emberkínzás. — És ő nem kínzott engem? Egyébként ezernyolcszázért sem adta. Csak állt, és könny szökött a szemébe. Aztán megfordult, és kiment a szobámból. — Bravó! — Miért bravózik maga, amikor a tollat itt látja a kezemben? — Látja, erről egészen megfe-Il.LUSZTRACIO: FÜLOP TIBOR iedkeztem. Végül is mennyiért zsarolta ki? — Kérem, ne bántson meg. Ha arra gondol, hogy Csobokayt feszélyezte a helyzet, pontosabban az, hogy én neki a főnöke vagyok, akkor téved. Ha feszélyezte volna, már ezernyolcért ideadta volna a tollat. Itt nem főnök és beosztottja állt egymással szemben, hanem két férfi, formailag vevő és eladó, lényegileg két kemény fickó párviadala volt ez, szilaj szarvasbikák küzdelme, nem egy nőstényért, hanem egy Stockman- Gigantért. És én győztem. Mint láthatja. — Mennyiért? — Kettőezer-ötszázért. — Ennyit volt hajlandó fizetni egy tollért? — Nem egy tollért. Ezért a tollért. Amikor Csobokayval közöltem. hogy két és felet ajánlok, mert rájöttem, hogy annyit is megér, sőt még szívességet is tesz vele. ha eladja, csak állt és bámult. És ezúttal — végre! — nem szökött könny a szemébe. Mindjárt nyilvánvaló volt, hogy győztem. Tíz perc gondolkodási időt kért, aztán bejött, és a tollat szó nélkül letette az asztalomra. Hát így lett az enyém. — Megenged egy őszinte megjegyzést? — Hogyne. — Ennél gusztustalanabb történetet már régen hallottam. Nyugodt a lelkiismerete? — Teljesen. Mert én ismerem a történet végét, de maga nem. — Azt hittem, hogy befejezte. — Nem egészen. Most két hónapja mentem nyugdíjba, azt tudja. Amikor kirámoltam az íróasztalom fiókjait, hogy a személyes holmijaimat hazavigyem, a fiók mélyéről előgurult a Stockman- Gigant, melyről időközben már egészen megfeledkeztem. Azonnal hívattam Csobokay Gazsit. — Nocsak. Miért? — Kitettem ezt a csudatollat az asztalra, és azt mondtam: ide figyelj, Gazsi, emlékszel erre a tolira, ugye? — Mire ő? — Könny szökött a szemébe. Te Gázsi •— mondom neki , ehhez a tollhoz. azóta, hogy megvettem tőled, hozzá sem nyúltam. Bizonyára emlékszel rá, hogy kétezerötszáz forintot fizettem érte. Nos, kedves barátom, most ezerötszázért visszaveheted tőlem. — Ejha! És erre fi? — Letörölte a könnyeit és kijelentette, hogy ezret ad érte. Hát így maradt enyém ez a toll. Egy valódi Stockman-Gigant. Ugye. gyönyörű? 5771 VICTORIA AVENUE CADEAUX GIFTS Finom külföldi és kanadai csemegeáruk és sajtok Ismert, legfinomabb magyar hentesáruk Magyar és európai cukrászsütemények Külföldi esspresso kávék, kakaó, konzervek Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemények J“LLADRO“ fine porcelain figurines LIPMAN’S House of Silver Tel: 931-7955 2170 Lincoln A ve. Suite 105. Montreal, Que. H3H 2N5 (Az Atwater Metrónál) Beszélünk magyarúl 733-8462 Szabad parkolás ‘ ~LAND BEAUTY SÁLON | a 5319 Garland Piacé Tel.: 731-3078 T ulajdo nos: Csombó Zsuzsa Ingyen parkolás BERNARD FARKAS d.d. DENTUROLOGIST 3600 Van Horné Ave., (Cote des Neiges sarok) Telefon: 733-5410 733-2007 Mindenféle fogsor munkát elsőrendűen, garanciával '»law- 844 -6822 Uk3S,e! 2B8 - 7 5 59 tlr. 'l'AltlH PÁL injured 10 ST JAMES ST., Suite 902. MONTREAL Értesítem Montreal magyarságát, hogy a Hungária helyén megnyílt a csárda Montreal legnagyobb magyar étterme. ízletes magyar ételekkel és. italokkal. Mindenkit szeretettel vár az új tulajdonos a közkedvelt Margitka. Esküvőre, partyra 140 személyes különterem. Asztalfoglalás: 843-7519 3479 St. Lawrence Blvd.-ait BEAUTY SALON HAIR STYLISTS 5640 Westminster Ave. Cote St. Luc, Quebec Tel: 481-9123 Tulajdonos: SUSIE FAZEKAS L---CHEVROLET CADILLAC OLDSMOBILE Forduljon bizalommal Kanada legnagyobb autó ügynökségéhez Keresse SOLT GÉZA magyar eladónkat 900 raktáron levő kocsi között válogathat EIÄMEEiMli ttyiiiiiis ii ii m«si nwnnnr 9595 TRANS CANADA HIGHWAY ST LAURENT, QUE H4S1A3 332-1673 Megkönnyítheti utazását ha Breuer Elsie Travel Consultanthoz fordul bizalommal &®ü 276-9571 1 EREDMÉNYESEN SZERETNE HIRDETNI? MENÓRA! , íj« %Li iJLfi —§ — •’jt- -j- ep pj- trfk -‘jj -Megszűnő üzletekből átvett áruk •peciál olcsó kiárúsitása állandóan VICTORIA OIFT SHOP 5865 Vlctoria Ave Tel: 738-1414 7101 Park Ave. Corner Jean Talon Tel: 731-9797 Non Iron vászon abroszok 4 személyes 3:50 6 szem. S: 8 személye* £00 12 szsm. 830 67 személyes ezüst •vAkészlel 1«T CANADIAN EUROPEAN PASTRY DELICATESSF.N Tulajdonos; Jullus Lencz '5205 Sherbrooke St. West (Marlow sarok) MONTREAL Sütemények naponta frissen, saját üzletünkben, kitűnő minőségben készülnek. Friss felvágottak, importált sajtok és csemegeáruk nagy választékban. . .. . ,, Rendelést minden alkalomra felveszünk. Telefon: 481-9044 BOURRET»0^ PASTRY DELIC ÁTESSEN
