Menora Egyenlőség, 1980. július-december (19. évfolyam, 814-837. szám)

1980-07-05 / 814. szám

8. oldal MENÓRA * 1980 július 5 IOGYAN VÉLEKEDIK EGY BARÁTOM i HELYZETRŐL A frontok helyzetét nagy figyelemmel követtük és i háború minden fontosabb mozzanatát alaposan ki­­demeztük. Tudtuk, hogy a harcok kimenetelétől függ íz életünk. A legszorosabb kapcsolat állott fönn egy­­egy megnyert vagy elvesztett csata és a mi életünk között. Nem mindig láttunk tisztán és épp ezért min­dent elkövettünk, hogy minél több információt gyüjt­­sünk a hadihelyzettel kapcsolatban. így került sor ar­ra a beszélgetésre, amit volt osztálytársammal, egy magasrangu magyar tisz fiával folytattám. D. Nori apja közel állt a magyar hadvezetőséghez és jól is­­nerte magát Szombathelyi tábornokot, az akkori ve­zérkari főnököt is. Jóbarátom volt és nem egyszer állt ki mellettünk, >őt egy alkalommal ő személyesen húzott ki engem i csávából. A német pártnál feljelentett egy hitlerista és meg­indult ellenem az eljárás. Ehhez a barátomhoz for­dultam és ő készségesen kiállt mellém. 1943 végén találkoztam újra vele és kiváncsi vol­­m, hogy látja egy értelmes és becsületes magyar a elyzetet. Nem osztotta a véleményemet, mikor azt lítottam, hogy a németek elvesztették a háborút. ~ úlyosan tévedsz és tévednek barátaid is — mondta, érdően néztem rá: Vajon komolyan gondolja, amit iond, vagy csak ugrat? A legkomolyabban gondolta és meg is indokolta vé­glényét: A német hadsereg olyan titkos fegyverekkel endelkezik, amelyek az adott esetben, döntően befő­­másolják majd a harc kimenetelét. Kételkedésemre el­­rulta nekem, hogy ezt nem az ujjúból szopta, hanem izombathelyitől hallotta. Elgondolkoztatott ez az in­­őrmáció. De nem hittem benne. Náci blöffnek tar­­ottam, mint annyi más rémhírt. Másképpen vélekedett egy károlyfalusi németszár­­aazásu fiatal katona, akivel megismerkedtem. Ezt be­orozták a hadseregbe és az SS-ekhez került. Szabad­iága alkalmából találkoztunk össze. Szüksége volt egy ogorvosra és én rögtön beajánlottam a sógorom­­íoz. Hogy szóra bírhassam, elláttam ajándékokkal és pénzzel. Ugyanis az auschwitzi táborban volt őr. Nem (okát beszélt, félt, de azért egy két dolgot elmondott Például azt is, hogy már ők sem bíznak a végső győ­­telem meséjében és menteni próbálják a bőrüket. ...Érdekes, hogy egy ilyen egyszerű fiú többet tu­dott, mint a tanult ügyvéd, aki a legmagasabb kato­nai körökben mozgott. EGY ÉRDEKES SZTORI A hétköznapok mind súlyosabb problémákat vetet­tek fel. Gyakran jártam a rendőrségen s így alkalmam volt beszélgetni a tisztviselőgárdával. A józanabbak mindinkább meggyőződtek arról, hogy a háború elve­szett s immár nem is titkolták véleményüket. Ezekkel az emberekkel könnyebb volt dolgozni, segítettek ne­­künk. — A bűnösök kezdik eltüntetni a bűnjeleket — mondotta Kramár — kezdik előkészíteni az alibijü­ket. Ez a legbiztosabb jele annak, hogy közeledik a vég. A beszélgetésnél, emlékszem, jelen volt Sternfeld Mikusta, aki kitűnő kapcsolatokat épített ki magának a hatóságokkal. Igaz, sok pénze volt, tehát bőven „megkente” ezt az utat, de épp olyan okos-ügyes em­bernek ismertük, aki nagy szolgálatokat tett a mentési munkában. Egyébként egy kötélgyár vezetője volt; nagybátyja hagyta rá, aki a pesszimisták közé tarto­zott, tehát még idejében elmenekült Londonba, míg mi, az optimisták maradtunk... — Készítheted a kötelet — mondta tréfásan Jaku­­boczy — nemsokára nagy keletje lesz annak, ami megbír egy akasztott embert... A tréfa elgondolkoztatott minket. Vajon megérjük-e azt az időt, amikor nem az ártatlan zsidókat akaszt­ják, hanem a gyilkosokat? Azonban addig is el kellett intézni a kisebb ügy két. Például, meg kellett szereznem azt a belépési ei gedélyt, amit egy budapesti zsidó kért. Kramár sz nélkül elintézte. Az ilyen „semmiségek’’ immár nen okoztak problémát a számunkra. Akkor tudtuk meg azt, hogy ezek a derék emberek valósággal csúfot űztek a mindenható német követ-' »égből. Kramár mesélte: — Tegnap este én voltam a szolgálatos tiszt az egyes számú komiszáriátuson. A munkám abból állt, hogy a razzia alkalmából elfogott prostituáltakat ki­hallgassam, elkészítsem a jegyzőkönyvet és a börtön­be küldjem őket. Tizenegy óra után bekísértek egy tökrészeg férfit. Igen elegánsan, jól volt felöltözve. Kérdésemre németül válaszolt. Azt mondta, hogy a né­met követség tisztviselője és kéri azonnal szabadon bocsájtását. Noha meggyőződtem róla, hogy nem ha­zudik, úgy tettem, mintha nem hinnék neki és azonnal lekisértettem a fogdába. Miért is kell elhinnem min­den jöttmentnek, hogy követségi tisztviselő. Igazam van? Nagyon élveztük a történetet. Ugyanis az derült ki ebből, hogy még a legmegbízhatóbbnak tartott szlovák réteg is érzi a németek gyengülését, és sok mindent megengedett magának. Jó jelnek tartottuk. AMIKOR A MENEKÜLTEK KIADATÁSÁT HIÁBA KÉRTE A GESTAPO Negyvenhárom őszén lengyel zsidók vagy egyenként vagy csoportosan, különböző kerülő utakon jutottak át a szlovák határon s amig arról a miéink az innenső oldalról tudomást nem szereztek, addig a lengyel po­kolból menekülőknek minden segítség nélkül kellett megkísérelniük a továbbjutást. Ha meg csendőrkézre kerültek, akkor vagy az lett a sorsuk, hogy vissza „tes­sékelték’, vagy jobbik esetben behozták őket Eper­jesre, ahol a rendőrség gyűjtőjébe kerültek. Erre az­tán megkezdődött az intervenciózás, a mellékkormány két megbízható fiatalembert, Wohlstein Dezső doktort és Wesel Aladárt küldte ki e célból Eperjesre. A hely­beli exponensekkel karöltve még rendszerint kimentet­ték az életükért remegő hitsorsokat. Egy alkalommal, amikor harminc ember lefogásáról értesültünk, akik még a határon voltak a USB-én interveniáltam érde­kükben. Lázas kutatás után megtaláltam az illető re­ferenst, ez dr. Jurcso, a kémelháritó főnöke volt. Be­kopogtatnám hozzá és megkérdeztem, hogy igaz-e, me­nekülteket tartanak fogva a határon? Mire ő átadta nekem azt a sürgönyt, mely az asztalán feküdt. Ebben az állott: a zsidók azonnal vissza toloncolandók. Alá­írás és alatta olvasom Gestapo. Előbb egy sóhaj tört fel belőlem, istenem — kérdeztem őt — most mi lesz? de aztán mindjárt hozzáfűztem, hogy lehetetlen, hogy az emberek ismét a németek kezére kerüljenek, hiszen ez egyenlő a halállal.. Erre ő tette fel a kérdést: mit gondolok, hogy mi vár reá, ha nem teljesíti a néme­tek utasítását? De mi-g törtem a fejem, mit is vála­szolhatok, ő máris nevetve hozzátette: Eckstein, ne féljen az emberek itt maradnak. Utasítom a csendőr­séget, hogy vigye az embereket Eperjesre. És így is lett. Jurcsohoz őszintén szólva sosem jártam be, illet­ve egyetlen egyszer. Ez akkor történt, amikor az „USB’’ folyosóján észrevettem, hogy egy férfi Jurcso ajtaján a kulcslyukon bekandikál és leselkedik. Ezt az alakot látásból ismertem, Skacsányi doktor mondta nekem, hogy a brüni Gestapo embere, aki többedma­­gával szokta az „USB”-et megtisztelni látogatásával. Sőt még azt is mesélte róla nekem, hogy ez a pribék nem egyszer dicsekedett előtte azzal, hogy nem egy embert akasztott fel már sajátkezüleg a brünni börtön kinzókamrájában. Abban a pillanatban, amikor ez az ember eltűnt a láthatárról, bekopogtattam Jurcsohoz bezsámoltam a látottakról. „Vigyázzon mondtam, — mert Gestapo megfigyeli magát”. Nevetett, majd hoz­zátette: „s azt hiszi, hogy ezt én nem tudom, de te­hetnek nekem egy szívességet’’. Ha nem tudom Jur­­csoról, hogy a mi emberünk, akkor az egész dolog nem érdekelt volna, de tudtam róla, hogy szoros barátság­ban van Jakubóczy doktorral és az sem volt titok előt­tem, hogy nem egy zsidó hitsorsos köszönheti életét annak a legitimációnak, amit Jurcso állított ki. Vi­szont egyet nem tudtam Jurcsoról, hogy ő a szlovák ellenálló mozgalom egyik legfőbb alakja, amit sajnos a németek igenis tudtak róla. Őt és Jakubóczy doktort ezért egy németországi koncentrációs táborba szán­tották, ahonnan többé nem tért vissza. Emlékének ál­dozva Koch tanár, aki szintén a földalatti szervezke­dés egyik főembere volt, könyvét, amelyet a háború után a vészkorszakról írt, Jurcsonak ajánlotta. Tolda­lékul ehhez a fejezethez meg szeretném említeni, hogy nem csak mi szlovákiai exponensek dolgoztunk a len­gyelországi menekültek érdekében, de ők maguk is. Még emlékszem, hogy mit is mondott nekem egy Kalb nevű sztryji menekült: „most visszautazom a határra, mert át akarom menteni a menyasszonyomat”. És ez sikerült is neki. Mindketten Pozsonyba érkezve újvilá­gi úti lakásomban felkerestek és együtt örültünk a szerencsés vállalkozásnak. Egy huszonegy emberből álló menekült csoport, mely egy Gestapo tiszt segítségével, akit drága pénzzel és ékszertárgyakkal lekenyereztek, jutott át a határon át a liptó-szentmiklósi csendőrállomáson kötött ki. Az esetről Rosenzweig játékáru gyáros telefonon értesítette Bondi Benőt, a már említett „Elit” áruház beltagját és sürgős segítséget kért tőle. Bondi Benő meg lélekszakadva rohant az „USB’-re, egyenesen Nemesek titkárhoz kérve őt, hogy tegyen valamit. Előbb úgy tervezték, hogy a menekülteket, mivel va­luta van náluk a pénzügyi hatóságok kezelésére juttat­ják s onnan majd birság ellenében kimentik. De a tervet rögtön el is vetették. Nemesek felemelte a tele­fonkagylót, felhívta a liptószentmiklósi csendőrállo­mást, és megparancsolta, hogy a lengyel zsidókat azonnal szállítsák Pozsonyba. „ . } Folytatjuk (chaiiesign) Charles Sign & Display Studio Limited VILÁGÍTÓ cimtablak Tervezése és kivitelezése 103 Manville Road Scarborough 7OS Ont Charles Knapp (416) 752-1590 OLD BUDAPEST^! RESTAURANT Windsor’s Truly authentic HUNGARIAN For the discriminating Dinner CUSINE 1412 Wyandotte St. E (Corner of Moy) WINDSOR, ONT., (519) 256-4226 TV - STEREO SZERVIZ , ELADAS Hivja Mr. TÓTH -ot — 15 eve — Torontóban 633 - 1332 oyal^Pcitióóerie & *, ery 732 St.Clair Ave. West 651-7689 A legfinomabb sütemények, torták esküvőre, bármichvókra partykra! A süteményeken kívül megtalálja a legfinomabb európai felvágottakat, sajtokat a világ minden tájáról! * * # Tulajdonosok: Nagy László és Szécsi Kató 848 Yonge St. 960-5146 Ha nincs kedve főzni finom, magyaros, meleg „Take out Service" * m | Hatalmas raktár | antik es üj fi keleti szőnyeg­ig különlegességekben @ NÉZZE MEG KIÁLLÍTÁSUNKAT Régi magyar és európai olajfestmények, bútorok, /antik dísztárgyak. Ezüst étkészletek és edények ‘bf 3$orÜj of &ntíqueő Sírt Waller? 418 EGLINTON AVE. WEST 405-045 1 410 Bloor St. W. 921-8644 ELISABETH Delicatessen and Meat Market Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és cse­mege üzlete. Ha jó, ízletes magyar készítésű felvágottakat éa frlssenvégott húsokat szeretne fogyasztani, keresse fel üzletünket. Szeretettel várjuk: a Balaga család Parkolás az Qzlet mögött Kanqda terUletá'a C.O.D szállítunk 1Sc5HS2S2SHS25HS25JS2 MJIMfjOiVfA delicatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLOBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és meleg büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely­*******.................beni fogyasztásra.•***»»**•♦*»**»* Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Új­ságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket 5 32 Eglinton A.W. T:488-5092 Deutsch házaspár • t Volt mar On Csárdában4 LEGYEN A VENDÉGÜNK Asítalfo^ldlá^ u 597-0801 s:a mon MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 378 Bloor Street West — Telefon: 923-4606 Jki en icvf ELEK PATIKA GYORS. UDVARIAS. LELKIISMERETES, RECEPT SZOLGÁLAT GYÓGYSZERKÜLDÉS AZ ÓHAZÁBA! Nyitva: hétköznapokon reggel 10-tÖi este 7-ig szombaton 10-tól délután 4-ig. Vasárnoo és ünnepnapokon zárva. s>aa WDGWDKQ© HUNGÁRIÁN RESTAURANT 523 Mount Pleasent Road (Egünton tói délre) ________ Tel: 482-4711___________ KITŰNŐ MAGYAR KONYHA * Házi sütemények * Espresso kávé * Remek hazai és külföldi borok” rök * Új helyiségünkben mindenkit szeretettet varunv BIZTOSÍTÁS ELET — TÁPPÉNZ — BEFEKTETÉS Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. S. TATÁR INSURANCE AGENCY LTD. Suite 506 — 720 Spadina Avenue, Toronto, Ontario M5S 2T9 Telefon: 960-3700 Jaj de jó a habos sütemény ... a káv$, a torta — a mignon, a bukta, a rétes, a krémet — a sós és az édes a Gesztenye Cukrászdában Espresso kávé — fagylalt, hüsftó italok — Saját készítésű gesztenyepüré — Magyaros ízű mélyhűtött ételek Nyitva: 6 napon át keddtől vasárnapig 10—8-ig Hétfőn zárva vagyunk. 1394 Eglinton Ave. W. Telefon: 782-1598

Next

/
Thumbnails
Contents