Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)
1980-02-29 / 796. szám
8 oldal MENÓRA * 1980 február 29 £a.on QvxcL'tén h^yatábából-. MÉEEGYSZER MOLNÁR FERENCRŐL... ERŐSS ANDRÁS Molnár Ferencet, a világhírű magyar írót, a "Caroussel" című nagysikerű film ( a "Liliom" zenés változata) newyorkl bemutatója után meginterjúvolták, hogyan lett író. "Úgy lett belőlem író, mint ahogyan a nőből prostituált lesz. Először azért írtam, mert örömet szerzett nekem. Később azért írtam, mert örömet szereztem vele másoknak. Aztán azért írtam, mert jól megfizettek érte" . . . Molnár mint újságíró kezdte a pályafutását. Édesapja Ismert gazdag orvos volt a Józsefvárosban. Amikor édesapja temetése után először ment a szerkesztőségbe, a nagy részvétnyllvánitások u-; tán, — miután még messze volt az elseje, — három kollégája előállt a kéréssel: — Ferikém, húsz koronát adjál kölcsön bonra! A kiadóhivatal elsején a hármunk aláírására kifizeti neked . . . Molnár tudta, hogy a kiadóhivatal semmit sem fizetne elsején, mert már egyiknek a fizetéséből sem jár ki egy fillér sem. Komolyan azt felelte: — Amint tudjátok, szegény apámról maradt egy ház. Ezt Böske, a húgom örökölte. Maradtak értékpapírok is, ezeket is a Böske kapta. Nekem Jutott a készpénz . . . Nagyon kérlek benneteket, ne akarjatok az apámról maradt egyetlen emlékemtől megfosztani . . . Molnár egyszer egy színpadi kiadó, Marton Sándor társaságában végignézett egy háromfelvonásos vígjátékot, amely mindkettőjüket meglehetősen untatta. Az előadás után így szólt a kiadó: — Na, ami ebben a három felvonásban van, abból egytehetséges író egyetlen viccet csinált volna. — Úgy van, —folytattaMolnár — és azt se mesélte volna el senkinek! Molnártól megkérdezte egy társaságbeli hölgy, mi a véleménye arról, hogy a házasfelek közös hálószobában, vagy külön szobákban töltsék az éjszakát. Ml teszi tartósabbá a házasságot? — Szerintem — felelte Molnár — feltétlenül a különszoba. Az egyik legyen a Zsigmond utcában, a másik aFlfth Avenuen, New Yorkban! . . . Molnárnak ifjú korában írói Ideálja, mentora volt Bródy Sándor, korának híres írója. Bródy még fiatalon egyszer öngyilkossági kísérletet követett el szerelmi bánatában, egy nagyon csinos, nagyon tehetséges költőnő miatt. Szíven akarta lőjil magát, de a golyó — szerencsére — elcsúszott a szíve mellett és Bródyt kigyógyították. Pár évvel később Molnár Ferenc, amint ezt a "Zöld huszár" című regényében megírta, méreggel próbálta magát megölni, lelkiismeretfurdalásból egy leány miatt, aki bele volt bolondulva, akiről azonban Molnár nem akart tudomást venni. Az altatóporral elkövetett mérgezésből klgyógyftották és Bródy a legközelebbi találkozásnál fölényesen magyarázni kezdte neki, hogyha valaki meg akarja ölni magát, azt nem úgy kell, hanem így és így. Molnár egy darabig hallgatta, aztán aztfelelte: — Bocsásson meg Sándor bácsi, de én öngyilkossági ügyben csak olyan embertől vagyok hajlandó tanácsot elfogadni, akinek sikerült magát megölnie! . . . Molnár Ferenc, a világhírű író, a felejthetetlen színpadi szerző, 1952 április 1.-én, 74 éves korában lehunyta a szemét mindörökre. A legjellemzőbb és egész lelkivilágára fényt vető levelet alig egy évvel a halála előtt, 1951 Júniusában írta egy pesti író barátjához. Egy amerikai folyóiratban megjelent fényképét küldte el benne és a kép alatt ez a szöveg állt: " Mr. Ferenc Molnár one of our few remaining lmmortale of the theatre". Molnár Ferenc úr egyike a mi néhány maradandó színházi halhatatlanjainknak ..." Néhány évvel ezelőtt egy hivatásos amerikai külügyi tisztviselőt négy hónapig túszként tartottak fogva dél-amerikai terroristák, majd sértetlenül szabadon bocsátották. Legalábbis fizikailag épen került' ki a fogságból, és visszatért az Egyesült Államokba néhány havi jólmegérdemelt pihenésre. A barátai azonban hamarosan rájöttek, nem ugyanaz az ember, mint korábban. Nagyon sokszor volt haragos, és ingerlékeny, amikor éppen nem haragudott; feszültség és nyugtalanság vett rajta erőt, amikor éppen ingerlékeny sem volt. Elmondta, hogy éjjel nem alszik, rohamszerűen tör rá ^ a melankólia, és azt egyre, nehezebben tudja leküzdeni. Végül teljes depresszió lett úrrá rajta. Azt mondta, azért depressziós, mert úgy érzi, a rabságban töltött hónapok tönkretették külügyminisztériumi pályafutását. A barátainak azt mondta, úgy érzi, kerülik, mintha az a tény, hogy túszként tartották fogva, ragályos betegséggel lenne egyenlő. Furcsa módon igaza volt. A barátai kerülték, mint ahogy a barátok kerülik a nemi erőszak áldozatait is. Egy ismert pszichiáter megállapította, az emberek úgy viselkednek, mintha villámcsapás sújtotta volna az áldozatot, és attól tartanak, hogy a villám megint lecsaphat a közelében. A történetet azért mondtam el, hogy felhívjam a figyelmet: ha majd bármikor és bármiképpen biztosítani lehet a túszok szabadon bocsátását az amerikaiak teheráni nagykövetségéről, könnyen elképzelhető, hogy ezzel még nem ér véget megpróbáltatásuk. Lehet, hogy a rabságban eltöltött (idő már olyan mély sebeket ejtett rajtuk, hogy életük hosszú időre vagy talán örökre megváltozik annak következtében, amin keresztülmentek, sőt talán azáltal is, amit mások képzelnek megpróbáltatásaikról. Nem kizárt persze, hogy az 50 túsz közül egyik sem esik át rabság utáni traumán. A túszok különbözőek, a túszok helyzete is különböző. Ezeknek az amerikaiaknak szigorúan megszabott életkörülményeiről: nyilvánosságra került adatok azonban arra mutatnak, hogy soruk nem lesz könnyű szabadon bocsátásuk után sem. Pszichiáterek véleménye szerint előre jól megtervezett akció volt a foglyok rabul ejtése. Ügy ítélik meg, hogy a túszokkal szemben alkalmazott bánásmód része annak a tervnek, hogy megtörjék őket, személyiségüktől megfosztva, felhasználják áldozataikat Irán politikai célkitűzései érdekében. Dr. John Clark, a Harvard Egyetem munkatársa, tanulmányozta a túszok és kedni lehet azon, hogy New York egyik legelőkelőbb szállodájában, nagyszerű világsikerekkel a háta mögött, minden tisztelettől körülvéve élt a nagy magyar író, akinek a világ csaknem minden részében állandóan játszották, aminthogy ma is játsszák a darabjait, de őt egyedül csak az érdekelte igazán; mit beszélnek róla Budapesten, mit beszélnek róla a "Fészekben'.'.. Hiába voltak az idegenben aratott sikerek, az idegen nyelveken ráhalmozott magasztalások, ő a hazai dicsőségre, dicsőítésre vágyott egész életében . . . a hadifoglyok pszichológiáját, és megállapította, hogy a kettő nagyon hasonlít egymáshoz. — Úgy látom, a túszokat meghatározott lelkiállapotba kényszerítik, hogy megfeleljenek fogva tartóik céljainak — mondotta. Az amerikai külügyminisztérium . pszichiáterei meghallgatták az Iránból szabadon engedett fekete és női túszokat, és ezt a képet festik a túszokkal szemben alkalmazott bánásmódról : A túszokat karosszékbe ültették, egymástól elkülönítve tartják őket. Kérniük kell, hogy engedélyt kapjanak az fürdőszoba használatára, beszélniük csak fogva 'tartóikkal szabad, akik gyakran maszkot viselnek. Túlnyomórészt sötétben tartják őket. Alvásukat ellenőrzik, és rövid időre korlátozzák. A kezüket állandóan összekötve tartják — még éjjel, amikor alszanak is —, kivéve, amikor engedélyt kapnak dohányzásra. — Ez a bánásmód — mondotta Clark — a figyelem leszűkülésére és valamiféle transzállapotra vezet, amelyben minden kétértelmű színezetet kap. Szinte lehetetlenné válik a központi idegrendszer számára, hogy megbirkózzék ezzel az állapottal. A pszichiáterek szerint máris sikerült manipulálni egyes túszokat, akik azt hangoztatták, hogy jól bánnak velük, és. hogy a száműzetésben élő sahot bírái elé kellene állítani Iránban. A pszichiátereket nemcsak az izgatja, mi történik a túszokkal a közvetlen jövőben, .de az is, hogy milyen ártalmakkal kell számolni a szabadon bocsátásukat követő hetekben, hónapokban és években. Már korábban is előfordult, hogy túszok képesek voltak szellemi integritásukat megőrizni. Egyesek verseket mondtak magukban, mások fejben hosszú leveleket írtak, visszagondoltak olvasott könyvek szövegére. Ebben a vonatkozásban minden a túsztól függ. Dr. Róbert Lifton, a Yale Egyetem munkatársa annak a véleményének adott hangott, hogy a Teheránban fogva tartott amerikai túszok semmiképpen sem kerülhetnek ki sértetlenül ebből a megpróbáltatásból. Véleménye szerint fájni fog nekik mindaz, amin keresztülmentek; — Súlyos megpróbáltatás túlélői lesznek —mondotta Lifton —, és a túlélőknek konfliktusokkal kell megküzdeniük, és megszenvedik mindannak a pszichológiai következményeit, amin keresztül kellett menniük. Kitörülhetetlenül megmarad bennük az átéltek borzalmas élménye. Milyen megható és elméi-Érzelmek a rabságban bohózat Március 23.-án vasárnap este 7 órakor NYITOTT ABLAK zenés-táncos Megjelentek Toronto utcáin a színház fényképes színlapjai melyek hírUl adják, hogy március 23.-án, vasárnap este 7 órakor a Lawrence Park Collegiate színháztermében (Chatsworth Dr. Az Avenue Rd.-tól a Lawrence-n 1 blockra Eastre) bemutatásra kerül a NYITOTT ABLAK c. 3 felvonásos énekes-táncos bohózat. A jókedvű szereplők szerint minden eddig bemutatott bohózat szomorújáték volt a NYITOTT ABLAKHOZ képest Jegyek a földszinten $9.00 és $8.00, az erkélyen $7.00 árban már kaphatók a színházi titkári irodájában 392 St. Germain Ave. Tel: 789-2443, ahonnan postán is kiküldik a Jegyeket. Klubnapok: Kedden, csütörtökön 1KB&J és vasárnap 2-7-ig Március 2.-án du. fél 4 órakor Púri mi ünnepély. Műsor: A közönség üdvözlése. Kis József alkalmi verse, szavalja: Molnár Irén. Ünnepi beszéd. Gyermekek jelmezes versenye díjazással. Uzsonna, tánc. A zenét Róth József és fiai zenekara szolgáltatja. Kérjük, a gyerekeket az alkalomhoz illő jelmezben elhozni. Belépődíj vendégeknek $1.50. Tagok, gyermekek nem fizetnek. * Március 9.-én du. fél 4-kor házi szórakozás. * Március 16.-án du fél 4-kor ‘‘Felfelé a lejtőn” című magyar film vetítése. A film zenés, bonyodalmas vígjáték. Zenéjét a Torontóban élő Polgár Tibor szerezte. Szereplők: Házi Erzsébet, Kálmán György, Kazal László, Psota Irén és Rádai Imre. Kíséróműsor. Belépődíj tagoknak ?!.-, vendégeknek $1.50 uzsonnával együtt Előzetes jelentés. Május 4.én du. fél 4 órakor az emeleti nagyteremben Anyák Napja ünneplése és Fashion Show. Rendezi: K. Hajnal Rózsa. A Toronto Star által ajánlott HUNGÁRIÁN GOURMET Restaurant 15 Hayden St Toronto 922-7107 elsőrangú magyar házikoszttal várja kedves vendégeit Március 8-án, szombaton este 8 órai kezdettel a NIR GALIM CHAPTER HADASHA hagyományos PURIM-iBÁLJA az újonnan dekorált TORATH EMETH CONGREGATION 1 Viewmount Ave. helyiségében lesz megtartva. MURRAY ALTERS kitűnő zenekara. Belépődíj személyenként $22.-(komplett meleg vacsora, kávé, tea, sütemény benne foglaltatik) Door Price Tombola Jegyek kaphatók a Chapter hölgytagjainál Margaret Glückman Elisabeth Nádas Éva Sós 630-3485 630-1596 783-1685 MEGHÍVÓ A HANNA SZENES CHAPTER szeretettel meghív mindenkit Március 9-én d.u. 4 órakor kezdődő PURIM ÜNNEPÉLY-re a Beth Habonim (12 Hollaman Rd.) nagytermében Megnyitó beszéd: Dr.Zágon Zoltán rabbi Műsor: Mrs.Mary Perlmüller énekel a zongoránál Mrs. Noémi Rosenthal Tánczene; Joe Fine és zenekara Belépő $7.50 személyenként kávé, házi sütemény Tombola Door P rize ,.Toronto legjobb magyar házikosztja..." írja a QailfStar és a Globeand Mail Ha jó házikosztot akar enni a CONTINENTAL restaurantba Pénteken: halászlé, túróscsusza kell menni Szombaton: sólet, töltött kacsa Vasárnap: töltött borjú, töltött csirke Espresso Tulajdonos: Mr and Mrs CSESZKÓ 521 Bloor St. W. T: 531-5872 es 531-0081 Volt már Ó Csárdába legyen a VENDEGÜNK Asztalfoglalás a 597-080! szómon