Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)
1980-01-26 / 791-792. szám
10. oldal MENÓRA * 1980 Január 26-febrnár 2 KOVÁCS DÉNES: 1956 leién Bécsből egy London környéki orvosbarátomhoz érkeztem, vidéki házában laktam hónapokig és lakhattam volna még sokkal tovább. De szégyelltem az örökös vendégeskedést, és valami munka után akartam nézni, erre pedig London látszott a legalkalmasabbnak. Tanácsért, segítségért író ember természetesen a nemzetközi PEN klubhoz fordul. Olcsó lakással nem szolgálhattak, csak ingyenessel. — igaz már csak egyetlen cím állt a listájukon, de oda azonnal telefonáltak. Rövid beszélgetés után felírták egy cédulára a címet: Elsworthy Road 35, és Harold Henry Hemming nevét. Azt mondták a rákövetkező hétvégén, — éppen 1957-re fordult az esztendő, — Hemmingék, a feleségemmel együtt szeretettel várnak. Az Elsworthy Road 35 valóságos kis kastély volt a festői Primrose Hill alján. Az autófeljáró körül rhododendron bokrok, közöttük magas árbocon britt zászló őrizte a bejáratot. Fogadásunkra az egész Hemming család, Harold, a magas, fehérbajuszos, kékesszürke szemű házigazda, Alice, a mosolygó, örökfiatal feleség, lányuk, a gyönyörű, csak Elisabeth Taylor szépségéhez hasonlítható: Luisa, fiuk, egy igazi angol lord külséjű fiatalember: John, azonkívül egy örömtől tekergódző buldog; Joe, és egy alaktalan corgy-kutya, valamint díszes vendégkoszorú tódult a ház elé. A vendégek, mintha az egész Commonwealth-et — a brit nemzetközösséget — képviselték volna; volt köztük sariba öltözött indiai szépség, turbános pakisztáni diplomata néhány elegáns szinesbórű, angolok, kanadaiak, s köztük külön az én tiszteletemre, egy már befutott fiatal filmrendező, aki németül is tudott valamit. Az emeleten valóságos lakosztályt rendeztek be számunkra, gáztűzhellyel, hogy zavartalanul főzhessük meg hazai ételeinket, elegendő szekrény, íróasztal, fürdőszoba. A filmrendezőnek hiába próbáltam megmagyarázni film vígjátékom címének és tartalmának, a “Kétszer Kettő néha ötnek" a lényegét, de annyit elértem, hogy meghívott a London melletti filmstúdióba, ahol 1 Megnyílt a | hálózat legújabb üzlete! ZEEV'S DELICATESSEN KÖZPONTI HELYEN! 145 King St. (University sarok)York Center Telefon: 364-1583 Bay és Wellesley sarok (SUNACO Bldg.) Tel: 924-6777 Reggeli - Lunch - Uzsonna Hidegtálak hazavitelre is Hús,sajt. saláta, európai csemegeárúk. Tulajdonos: WINTER ANDRÁS "Best Wiener Schnitzel in Town” COUNTRY STYLE Hungarian Restaurant Nyitva 7 nap d.e. I l-töl este 10-ig. Fast take out service 450 Bloor West Toronto 537-1745 Az összes EURÓPAI j háztartási és konyhafelszerelesi cikkek beszerzési helye FORTUNE I HOUSEWARES IMPORTING CO. 388 SPADINA AVE. Telefon: 364-6999 Magyar borok és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertéban és Quebecben KAPHATOK * Jászberényi rizling. zamatos, nagyon olcso * Szekszárdi vörös. * Egri Bikavér, vörösbor * Tokaji aszú, a bor király * Badacsonyi szürkebarát m> zamatos pecsenyebor * Debröi Hárslevelű, zamatos fehérbor * Barackpálinka. * Császárkörte. * Hubertus. Esküvőkre, partikra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. • P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto Biztosítás AUTÓ — ÉLET — TŰZ — TÁPPÉNZ Gyors kiszolgálás Házhoz is kimegyünk. A. TATÁR PITTS LIFE INSURANCE Co. 720 Spadina Ave. Suite 506 Toronto, Ont., Telefon: 960-3700 Akikkel találkoztam megismerkedtem, az addig csak filmen csodált Anne Neagellel, David Nivennel. Hemming hamarosan felismerte, hogy kevés angol tudásommal nem fogok gyors filmkarriert csinálni s mert éppen Amerikába kellett repülnie, megbízta kedvenc vállalata, a Municipal Journal vezérigazgatóját, hogy helyezzen el engem megfelelő állásba. Egy szekrényéből kiakasztott vadonatúj sötétkék ruhával is megajándékozott, hogy legyen, mint mondta “üzleti öltönyöm" és rámparancsolt, hogy egy szomszédos foltozó szabónál alakíttassam át. Az óriás termetű Hemming ruhájából két öltöny is kitelt volna, a szabó alakítási számlájából pedig áruházban két ruhát is vehettem volna, — mindenesetre, ha 23 év múlva mostanában néha felveszem, mindenki megjegyzi, milyen utánozhatatlanul elegáns vagyok. A vezérigazgató gyorsan rájött, mi egy “nekem való” állás és kinevezett a Municipal Journal, a helyi tanácsok lapjának szétosztásáért és postázásáért felelős személynek, ami magyarul annyit jelentett, hogy kifutófiú-féle lettem. Mindenesetre volt lakásom, állásom, elegáns ruhám és egy család, amely — az angolos megközelíthetetlenség ellenére is — egyenrangú tagnak befogadott magához nemcsak néhány hónapra, hanem egy egész életre. Az első heti fizetésemből — nem volt valami sok — két fontot átnyújtottam Hemmingnének, képletes szobabérlet fejében. Ezeket a két fontokat elfogadta, bevezette háztartási naplója bevétel rovatába és — csak később tudtam meg — nagyon megbecsült a gesztusért, ő egyébként a háború alatt a kanadai vöröskeresztes nővérek egyik főparancsnoka volt, majd a Commonwealth Klub elnöknője és a kenyai safari nemzeti park egyik megalapítója. John, a fiuk akkoriban oxfordi diák, a hétvégeken a szomszéd szobában lakott, halkszavú, pirulós, kevésbeszédű fiatalember volt. Iskolája elvégzése után katonai szolgálatra vonult, majd türelmetlenkedő apját arra kérte, adjon neki még egy kis időt. Rövidesen belép a vállalathoz, de előbb egy teherhajó kapitány barátjának meghívására megnézi Perut. Amikor visszaérkezett, másfél évig kis szobájában egy könyvön dolgozott, amely végül az “Inkák Uralma” címmel a McMillan gondozásában hamarosan megjlent és nagy sikert aratott. John ekkor azt mondta Hemmingnek, most már igazán hamarosan belép a cégbe, de előbb még felfedezi Brazília egyik addig ismeretlen őserdejét és népeit egy Maison nevű tanár barátjával. Hemming nem lelkesedett az ötletért, de mivel a Királyi Földrajzi Társaság finanszírozta az expedíciót, nem ellenezhette a dolgot. Az angol lapok hamarosan tele voltak a John Hemming expedició híreivel. Maison-1 ezt a kedves fiatal tanárt, akit jól ismertem a Hemming házból, törpe növésű bennszülöttek halálra nyilazták. John egyedül hatolt be dzsungelbe a vadak közé, hogy kihozza halott barátja tetemét. John most a Royal Geographical Society igazgatója, számos nagysikerű könyv szerzője. A még mindig gyönyörű Louisának már nagy gyerekei vannak, ó a Municipal Journal elnöknóje, az egyik londoni kerület bírája, a fiatalkorú bűnözők londoni bírósági testületének elnöke és az ifjúsági bűnözésről feltűnő tanulmánykötetet írt. Mindezt azért mondtam el, mert a családtagok rövid leírása nemcsak hozzátartozik, de jellemzi is a családfőt Henry Harold Hemminget ó ugyanúgy egyesítette magában a kalandort és tisztes vállalkozót, a puhaszívű, érzelmes altruistát, művészetpártolót és a számokkal dolgozó hűvösagyú üzletembert, mint felesége, gyerekei és az angolok általában. A magyar forradalom idején könnyes szemekkel ült rádiója mellett, percról-percre követte az eseményeket és az egész Nyugat nevében szégyellte magát. Északsarki expedíciót finanszírozott s egyben siker esetére opciót vásárolt ott fellelhető szén és más ásványi kincsek bányászatára. Francia farmokat vásárolt össze, szőlőt telepített, borpincészettel foglalkozott, a helyi tanácsok részére műszaki kiállításokat rendezett. Egyes vállalatai időnként tönkrementek mások felvirágoztak Hemming mindenesetre hatalmas alaptőkével rendelkezhetett. Igaz, Angliában nem ildomos, de kontinentális szemtelenséggel egyszer mégis megkérdeztem tőle, mitől lett milliomos? A következőket mesélte: "Óh. én sokkal gazdagabb lettem volna, ha a nagyanyám nem lett volna olyan kalandos és csökönyös asszony. Észak- Angliában volt egy farmja, de megúnta, eladta és áthajózott Amerikába. Éppen akkoriban ért véget a szabadságharc és minden angol katona kapott ajándékba egy írást, amely egy darabka föld tulajdonosává tette. Nagyanyám a kikötői kocsmákat járta és felvásárolta a katonáktól a földtulajdonjogot. Végül hatalmas terület lett az övé. Sajnos nem tetszett neki a környezet és addig utazgatott Kanadában, ameddig talált egy dimbes-dombos földdarabot, pontosan olyant, mint amilyen az északangliai dimbesdombos farm volt. Megvette tehát azt. Most város van ott, Hemmingfordnak hívják. Innen származik az alaptőkénk. De milyen gazdagok lettünk volna — súhajtott fel Hemming — ha nem adja el nagymama az eeredeüleg felvásárolt földet. — az ugyanis most a mai Montreál területe.” Amikor otthagytam a kifutófiúskodást cserébe egy szerkesztői állásért, Hemming végkielégítést utaltatott át nekem az új élet elkezdéséhez. Amikor egy kis házat vettem magamnak, az avatásra hivatlanul megjelent szmokingban, felesége estélyiruhában. hóna alatt több üveg francia pezsgővel. Kétszer operálták gyomor- és bélrákkal. — menthetetlen volt. De továbbra is bejárt vállalatához, amíg lehetett elutazott Kenyába és, amikor a végét érezte, meghívott magához teára. Önmagáról nem nagyon akart beszélni, de élénken érdeklődött az én életem minden kis részlete után. Nagyon nagy fájdalmai voltak, de nem lehetett rajta észrevenni semmit. A régi, figyelmes házigazda volt, csevegett, tréfálkozott. Csak a búcsúnál, amikor az előszobába kísért, ölelt át szokása ellenére, sokáig szorongatta a kezemet, mint aki búcsúzik s azt mondta: “Minden jót! Vigyázz magadra, fiam!” Ha nekem kellett volna feliratot fogalmaznom a sírjára, csak ezt vésettem volna a kóré: "Itt nyugszik Harold Henry Hemming, egy igazi angol..." KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL Konkrét méltatás Déltájt Girics, a kritikai rovat vezetője benyitott a szerkesztőségi gépírónőhöz: — Ráér, Ilonka drága? — Magának mindig, Aladárkám. — Azzal már rakta is be a papírt a gépbe. — Hallom, maga méltatja a mi nagy költőnket. — Országosan megünnepeljük. — Megérdemli — bólintott Ilonka. — Mi lesz a cím? — A főcím: Egy életmű errilékprőfilja társadalmi ráhatással.^ Alcím: Kavács János hatvanéves. Leírta? Akkor diktálom a szöveget. És diktálta, ahogy következik^ „Az irodalommal kapcsolatos kérdéseket hála a tudományos módszerek gyors ütemű fejlődésének, mely az elidegenedéstől az elektronikus gépekig terjed, nem kis mértékben látjuk világosan, még ha a mögöttes gondolatok dialektikája olykor rejtve is marad az avatatlan előtt. De annyit már most megállapíthatunk, hogy a költői felépítmény főáramlatának hullámai, melyek Petőfivel indultak el és Aranyon keresztül Adyhoz, majd József Attilához vezetek, Kavács János költői univerzumában kristályosodtak ki csúcsszerűen. Kavács János műveiben a kor lelke szólal meg komplikált egyszerűségében és egyszerű komplikáltságában, mely egyáltalán nem idegen az analízisen alapuló szintézistől. És ezzel már el is értem egyik fő tézisemhez, melyet úgy fogalmazhatnék meg, hogy Kavács, János költészete a lehető leghűségesebb tükre mindannak, ami benne van és ami ezzel együtt jár, nem tükre annak, ami nincs benne. Kavács János a korszellem költője. Minden kornak és minden országnak megvan a maga költője, amilyen a' kor és amilyen az ország — olyan a költő. A mi költőnk Kavács János. Hangvételének originálitása magában a hangban nyilvánul meg, minden áttétel nélkül, a hangzókból álló hangokban, melyek soha olyan tisztán nem szóltak a magyar költészetben, mint nála. őszinteségben és közvetlenségben meghaladja Petőfit, mert hiányoznak belőle Petőfi korlátái. Petőfit egy gondolat bántotta — Kavács Jánost soha semmiféle gondolat nem bántotta. Ez volt a második tézisem, minekutána rátérek a harmadik tézisre. Kavács János magasra törő és előremutató szellemétől mi sem áll távolabb, mint az öncélúság. Kavács János soha nem írt csak úgy az ihlet parancsára, mint ahogy a fülemüle énekel Arany Jánosban, hanem ha írt valamit, annak mindig oka és célja volt és azt a célt Kavács mindig el is érte. Ha például a vidék életét akarta tanulmányozni az új társadalom átalakulásának fényében, akkor úgy írt, hogy villája legyen vidéken. így kapcsolta össze a szociálista építést a szociálista irodalommal. De költői lelkének végletes kontrasztjai nem érhették be ennyivel. Képzeletének távoli zenitjén már felrémlett az új forradalmi szintézis: a szociálísta irodalom és a szociálista ipar összekapcsolása. És Kavács János megvalósította ezt is. Elmélet és gyakorlat páratlanul leleményes egyesítésével elérte, hogy forradalmi töltésű költeményeinek nemes zengése fokozatosan átalakult — frizsiderré, televízióvá, automata légycsapóvá — és nem utolsósorban Opel Rekorddá! Ez az irodalmunkban példa nélkül álló hallatlan erőfeszítés óvta meg Kavács Jánost attól, hogy elmerüljön a dekadens öncélúság mocsarában.” Megszólalt a telefon, Kavács János kereste Giricset. — Igazán örülök, tisztelt barátom — mondta Girics —, épp most írom a méltatást rólad. Konkrét méltatás lesz. — Remek — mondta Kavács —, ugyanis szeretném. ha bevennél néhány költői egyéniségemre vonatkozó jelzőt a méltatásba. Ha megengeded, lediktálnám, tehát: zseniális, lánglelkű, izzó szenvedélyű, lángeszű. Ezeket a jelzőket pályatársaim nagy része már megkapta. Enynyit talán én is kérhetek a népi hatalomtól. Nem igaz? — Ha valaki, akkor te megérdemled ezeket a jelzőket. Köszönöm a figyelmeztetést. 1999-ig ISMERHÉTI ASZTROLÓGIAI sorslehetőségeit, szerencséjét, BIORITMUSÁT, boldogságit. $99.- ÚJ általános ismertetőt küld árakkal 50 cent válasz- I bélyegért. j JOHN PAP Í4Í N. Orange Grove Ave. Los Angeles, CA. 90046 1USA. TV - STEREO SZERVIZ , ELADAS Hívja Mr. TÓTH -ot — 15 éve — Torontoban 633 - 1332 — Csak a kötelességemet teljesítettem. Igaz, majd elfelejtettem, föltétlenül említsd meg kiapadhatatlan életismeretemet. Helyes? ölellek, drága barátom. Jó munkát! A készülék kattant. Girics összevonta a szemöldökét, koncentrált, majd folytatta a diktálást: „Negyedik tézisem értelmében Kavács János zseniális költészetének lánglelkűsége egy izzón szenvedélyes életismeret mélységeiből a lángész biztonságával sugárzik az olvasóra. A mondatait elárasztó muzikalitás legjellemzőbb vonása a zeneiség. A nyelv művésze ő. Nála azonban a szokatlanul izmossá fejlődött nyelvezet nem játékeszköz, mint Babitsnál, Kosztolányinál, Kavács Jánosnál a nyelvezet harci eszköz, melyet az élettapasztalat vezet, mindig célszerűen és mindig oda, ahol éppen várják, egyszóval a korszellem sugallatára olyan titkos helyekre is eljut ez a szokatlanul fejlett és fáradhatatlan nyelvezet, ahova őelőtte magyar író soha nem dugta az — orrát. Szerelmi lírájában — és ez az ötödik tézisem — változott perspektívában láthatjuk a nyelvezet működését. Csökkent dinamizmusának funkciója ezúttal az, hogy a századra jellemző szexuálpatologikus megszállottságot ne csak túlzásaiban fogja viszsza, hanem véglegesen megszüntesse. Ezt a koncepciót tükrözi Nászéjszaka című felejthetetlen verse, melyben a két ifjú szerelmes tartózkodó szemérme az olvasó képzeletét a jövő nagyszerű perspektívájára irányítja — a mesterséges megtermékenyítésre. Mert Kavács János már tudja, hogy eljön a kor, amikor a házastársak és a szeretők mentesülnek a szerelemmel együtt járó fölösleges fáradalmaktól, izgalmaktól és kellemetlenségektől s így minden idejüket és energiájukat — a termelésnek szentelhetik. Most pedig rátérek A hatodik tézisre kellett volna rátérnie, de erre már nem került sor, közben ugyanis elkezdődött a takarékossági kampány és az országos ünneplést lefújták. És hogy Kavács Jánosnak ne lehessen oka panaszra, amiatt, hogy mindenkit ünnepeltek hatvanéves korában, egyedül őt nem, hivatalosan kinevezték — hatvankét évessé.
