Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)
1980-06-21 / 812. szám
1980 június 21. * MENÓRA OLAJSZIGETEK 1973 óta egyre többet és többet hallunk, olvasunk és beszélünk az olajról, — a gazdasági életvérkeringését működésben tartó fekete aranyról. Ma, 1980 év közepén az olajprobléma, mint vészes fekete felhő tornyosul fejünk felett. Az olaj egyre drágább, egyre kevesebb lesz. A minap is Zaki Yamani Saudi Arábia olajminisztere, az OPEC olajtermelő államok karmestere, a TV képernyőjén zordon szigorúsággal oktatta ki Amerika lakosságát arról, hogy az olajárak tovább fognak emelkedni, s az olaj drágulását csak a fogyasztó közönség állíthatja meg úgy, hogy kevesebbet fogyaszt. De hogyan lehet csökkenteni az olaj fogyasztást, amikor az egyetlen közlekedési eszköz úgyszólván egész Kaliforniában, — az autó? A nagy kocsik vannak még mindig többségben, s azokban legtöbbnyire — egy ember ül... Az autótulajdonos hiába érzi az olajtermelők és olajvállalatok zsaroló revolverét a halántékának szegezve, nem tehet semmit: nincs ami az olajat helyettesítse, nincs, ami az autót helyettesítené; nincs sem földalatti, sem földfeletti közlekedés, nincs vonat, trolibusz, villamos és autóbusz. Még nagyon sokáig nem is lesz. A kedves olvasó talán nem is tud arról, hogy a súrú-sötét-fekete olajos foltban vannak imitt-amott rózsaszínű foltok is. s ezek egyike a Los-Angeles szomszédságában lévő Long Beach körüli emberalkotta nagy olajszigetek, amelyek tizenöt év óta és — számítás szerint — még tizenöt évig, éjjel-nappal termelik az olajat. A négy sziget tíz év alatt háromszázötven millió hordó olajat adott, s a termelés ma már elérte az egy billió hordót. Talán az sem lesz érdektelen, ha emlékezünk arra, hogy százhúsz év előtt, 1859 augusztus 27-én fúrták meg az első olajkutat Amerikában. Hiszen ha nagyapáink és apáink jövőbelátó varázslók lettek volna, akkor ma, Zaki Yamani nem leckéztethetne bennünket. De hogy egyik szavamat a másikba ne öl lsem: a négy mesterséges sziget alatt, a tenger a legtermékenyebb olaj mező az Egyesült Államokban. Alkalmam volt egy nagyon kellemes és hasznos kirándulás folyamán személyesen meggyőződni arról, hogy a négy sziget mindegyike pontos, hűséges másolata bármely tropikus, fás, virágos szigetnek, teletűzdelve a “modern" égbenyúló szállodacsoportokkal, amely a szigeteken a fúrótornyokat és más egyéb technológiai felszereléseket rejt magában és művészien álcáz. A négy sziget: Grissom, White, Chaffee és Freeman asztronautok neveit viseli. Mind a négyen az űrhajózás, a Holdba-repülés program áldozatai. Az olajszigetek klasszikus példái annak, hogyan egyeztethető össze az esztétikailag érzékeny környezet az olajtermelés realitásával, amikor az ipar és a kormányzatnak közös gondja a természet szépségének megőrzése, és az energia-termelésnek folyamatos biztosítása. Az olajszigetek — túlzás nélkül állítható — turista attrakció. Leleményesség, szinte ösztönös hajlam vezette a sziget tervezőit, amikor sikerült elrejteni és úgy álcázni az olaj fúráshoz szükséges sok, mindenféle nem szép felszerelést, hogy a szigetek elkészültével, egyik díjat a másik után kapták a tervező- építő mérnökök. 1. National Society of Professional Engineers, 1966-ban 2. Long Beach Beautiful Committee, a város környékének megszépítéséért. Azóta városi, állami, nemzeti egyesületek ugyancsak a fenti indoklással juttatott díjakkal siettek elismerésüket kifejezni. A szigeteket 1965-66-ban Long Beach város: Department of Oil Properties építette. A vállalkozó-tervező a THUMS Long Beach Co.; a Thums öt olajtársaság kezdőbetűiből alakul: Texaco, Humble, Exxon, Union, Mobil, Shell, közösen tervezték, építették és tartják üzemben a négy, egyedülállóan szép olajszigeteket. Az öt olajtársaság konsorciuma volt szükséges ahhoz, hogy a szigetek megépítése és üzemeltetéséhez szükséges tőke együtt legyen, miután Long Beach városától a Wintario gratulál születésnapjára! winta nagy nyeremény rendkívüli nyeremény ** 10*100000 50-s10j000 Közel 6,000.000 dollér nyereményekben * A szokásos, hat számjeggyel ellátott szelvényekkel lehetőség van nyerni egyet a hét 100.000 $-os főnyereményből, vagy a 28 db 25.000 $-os nyereményből plussz a 387.233 db további nyereményekből. A hét számjeggyel ellátott „Bonusz Sorsolás” szelvényével nyerhet egyet a 10f db 100.000 $-os rendkívüli nyereményből, vagy az 50 db 10,000 $-os rendkívüli nyereményből. Hogyha a „Bonusz Sorsolás”-i szelvényén számai megegyeznek bármelyik, a 60 rendkívüli között kisorsolt nyertes számokkal, On egy 10,000 vagy 100.000 dolláros összeg nyertese! Szávai ne félejtsen el szelvényt venni! Még mindig csak lf! És nézze meg a Wintario 5th Évfordulójára rendezett rendkívüli sorsolás egyenes közvetítését a TV-n, csütörtökön, június 26-án, este 9-kor! Wintario gratulál születésnapjára! * 7 millió szelvény kiadására alapozva • ■ i * * másodlagos nyeremények nincsenek The name’s the same, but it’s a great new game. megbízást és felhatalmazást megkapták. Long Beach város kikötőjének aránylag sekély vízmélysége (25-40 Iá) tette lehetővé a szigetek építését, melyek mindössze tizenöt lábnyira emelkednek a tenger színe felett. Az építéshez szükséges sziklaköveket a szomszédo« Santa Catalina szigeten fejtették ki és szállították a megjelölt területekre Szigetenként kb. százhatvanezer tonna gránitsziklára volt szükség és kilencszázezer yard hydraul ikusan feltöltött tengerhomokkal fejezték be a szigetek alapjait. Szerencsés körülmény volt a közel lévő Santa Catalina szigete, ahonnét öt tonna súlyú szikla, valamint a tengerfenékről kikotort, ugyancsak a szigetépítéshez szükséges és alkalmas finom fövényhomok szinte önként kínálkozott. A szigetek mindegyike tiz hold terjedelmű. Érdekes adat: a szigetek építési költsége, — fúróberendezések nélkül — mindössze két millió (tizenöt évvel ezelőtt) dollár volt. A szigetek “szépítéséhez” Mexikóból, a Kanári szigetekről hozták a pálmafákat. Bokrok, virágok, a tengerből felszínre hozott, sótalanitott földben virulnak és önműködő öntözőberendezésekkel ápolják. Az álcázott, plasztikusan kiképzett fúrótornyok magassága nyolcvan láb, ezek közül nem is egy, látványos vízesésnek ad keretet, s a víz-zuhatag negyvenöt láb magasságból ömlik a tengerbe. A négy sziget Kalifornia olajszükségletének húsz százalékát fedezi. Hétszáz olajkutat fúrtak eddig a szigeteken. A fúrótornyok “természetesen" mozgathatók. Ezek, a belső fúrószerkezetekkel együtt 1.2 millió fontot nyomnak. A szigeteken acélsínek vannak lerakva, a fúrótornyokat és olaj sár-tan kokat hydraulikus emelőszerkezettel mozgatják a síneken, percenként két lábnyi "gyorsasággal". A fúrótornyok üzembe helyezési munkálatai 14-36 napot vesznek igénybe attól függően, milyen mélyre engedik le a fúrószondákat. A folyamatos, zavartalan, szünet nélküli olajtermelést a legmodernebb biztonsági berendezések alkalmazása teszi lehetővé. A tengerbe süllyesztett kábeleken a magas, vagy alacsony nyomást mutató szelepek azonnal mutatják a nyomás hirtelen változását, úgy, hogy a termelést a veszélyeztetett kútnál gombnyomásra beszüntethetik. De a sok, mindenféle biztonsági berendezésen kívül egy állandó kábel-karbantartási rendszer van beütemezve: kémikáliák belső alkalmazása rozsdásodás, a rozsda szétmaró ereje ellen, a kábel falak kotrása, belső elektronikus vizsgálat, mely figyelmeztet a kábelfalakon történő változásra, amely a kábelvonalak biztonságos működését befolyásolhatja. A város és THUMS tekintettel van a környezet védelmének biztosítására a fúrástól a kitermelésig, a szállításig, minden legcsekélyebb veszély előfordulásának elhárítására van berendezve. Az olaj források vermeiben elektronikus figyelmeztető szerkezet van beszerelve, amely gyúlékony gázok fejlődése esetén automatikus riadójelzést ad. A jelzőkészülékek 45 láb távolságnyira egymástól vannak elhelyezve. A gyúlékony gáz szivárgását nemcsak a veszélyt jelző lámpák mutatják, hanem az ellenőrző személyzet egy “hirdetőtáblán” is leolvashatja melyik olajkút vermében van veszély és azonnal intézkedhet. A szigetek önellátók. Ötvenezer lábnyi hosszú telefonhálózat és ötvenezer láb hosszúságú és 66.000 volt erősségű elektromos áram-hálózat biztosítja az üzemeltetés, világítást és a külvilággal való érintkezést. Természetesen saját tűzbiztosítása is van. Szakértő személyzettel, modern felszereléssel, de Long Beach városa is két tűzoltóhajót tart állandó készenlétben a kikötő vizein. A víz, mint minden termelésnél, itt még nagyobb jelentőséget kap. Az olajtermeléssel felhozott víz, esővíz, gondosan gyűjtve, szűrve az olajgyűjtő medencébe (reservoir) lesz befecskendezve. Tudnivaló: az olaj kipumpálásával okozott űr ugyanis azonnal vízzel lesz feltöltve, az olajforrás belsejében előforduló süppedést elkerülendő; a vízinjekció egyúttal növeli, könnyiü és gyorsítja az olaj felszínre hozatalát. Ugyancsak nagy szerep jut a felszínre hozott olajos sárnak is az olaj kitermelésében. Sok vízre van szükség. Ha hiány ^iiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiHiiiHuinHiiiimuHHiiiiiiiuimminniii mutatkozik vízben, azt egyszerűen megvásárolják. A kitermelt olaj több mint száznegyvenezer láb hosszú, tíztizenkét láb mélységű árkokba ágyazott acélcsöveken keresztül jut a szigetről szárazföldre, egy központi gyűjtőtelepre, onnét a finomítókba, majd a nagy tároló tankokba kerül. Ezek a vezetőcsövek természetesen, mielőtt az árkokba elhelyezik, a legszigorúbb ellenőrzésen mennek keresztül, minden üzemeltetési nyomást messze, az esetleges átlagon felül ki kell bírnia. ... Idegenvezetőt kaptunk, aki a sziget egyik vezető mérnöke volt. Megpróbáltam elmondani mindazt, amit tőle hallottam — és még valamit: Zaki Yamani nem tudja, hogy a "leányzó nem halt meg, csak aluszik, akarom mondani -— dolgozik” Gerle Gizella Or. CRISTA FABINYI Mr». ONROT a legmodernebb hollywoodi , KOZMETIKAI eljárásokat alkalmazza TANÍTVÁNYOK •zaiMzerü kiképzése 716 PALMERSTON AVE. Telefon: LE1 - 6318 R & D AUTÓ COLLISION LIMITED Mindenfajta kocsik általános javítása Karosszéria munkák — legmodernebb festés-berendezés' ’Műhelyünkben minden munka garanciával készüli tulajdonos KIRÁLY FERENC 1122 Roselawn Avenue (Nyugatra a Duff érintői) Telefon: 782-1418 ll TITAIfnilTAA iiiiim imn nm r hlII r n muiULniuu uuki A Mexikói-öbölből kiinduló meleg tengeráramlatról úgy tanultuk, hogy fölmelegíti Észak-Európa parti vizeit, megvédi a Norvég-tengert az úszó jégtömböktől, és ennek jóvoltából Írország délnyugati részén pálmák zöldellnek. Iskoláskorunk óta Európa jótevőjének ismerjük a Golfáramlatot. Egyetlen hibája- ennek a magyarázatnak, hogy nem igaz. ORVÍNYEK JUKKA A második világháború után végzett amerikai kutatások fokozatosan széttördelték a Golf-áramlatról kialakult képet. Ma már bizonyosan állíthatjuk, hogy a floridai partok előtt a XVI. században fölfedezett „eredeti Golf-áramlat” nem távolodik messzire az amerikai kontinenstől, sőt Üj-Fundland magasságában visszafordul. Ám akkor mitől melegszik föl az európai tengerpart? Az elkövetkező években nagyarányú nemzetközi tengeri kutatásoknak kell majd tisztázniuk, honnan is származik az a meleg, amely az Atlanti-óceán északi részén át kétségkívül eléri Európát. Az Atlanti-óceán északi részén évről évre óriási mennyiségű hő áramlik az Északi-sark felé. Ez elsősorban Európának válik a javára. Ennek köszönhető, hogy itt az éghajlat mérsékeltebb és a tél enyhébb, mint a hasonló szélességi fokon fekvő észak-amerikai területeken. Az Atlanti-óceán északi térségeiben a víz legfelső rétege az elméletileg kiszámított értéknél több fokkal melegebb. A tengervíz ezt a hőtöbbletet párolgás révén adja le. Európa „központi fűtéses” észak-atlanti vizein évente háromméternyi vízréteg párolog el, s ez csaknem hatszor anynyi, mint a világ tengerein mért átlag. A közelmúltig azt hittük, hogy ezt a hőt a Golf-áramlat hozza az Atlanti-óceán északi területeire. A Woods Hole-ban és Miamiban működő oceanográfiai intézetek 1950 óta végzett kutatásai nyomán most megváltoztak elképzeléseink erről a meleg és gyors áramlatról, amely az Egyesült Államok keleti partjai mentén észak felé halad, és amelynek Üj-Fundlandig húzódó szakaszát már 1786-ban ismerték. Mai ismereteink szerint a Golf-áramlat a Floridai-szorosból indul el, másodpercenként 30 millió köbméter vizet szállítva, amikor pedig elkanyarodik az amerikai partoktól, a száz kilométer szélességben hömpölygő víz mennyisége már 150 millió köbméterre növekszik. Az Atlanti-óceán felé vezető útján azonban sodródása bizonytalanná válik. Amikor a mély vizekbe ér, kanyarogni kezd, a hurkok részben leválnak róla, és óriási, több száz kilométer átmérőjű örvényeket alkotnak. A két-háromezer méter mélységbe lehatoló, sebesen tovagyűrűző örvényeket műholdakkal és kutatóhajókkal egyidejűleg végzett megfigyelések révén fedezték fel. Minden évben öt-tíz új örvény keletkezik a Golf-áramlat északi és déli oldalán, ezek aztán két évig vándorolnak az óceánban. Az örvényeknek ez a nagyszerű játéka körülbelül Űj-Fundlandig ér el. A Grönland felől érkező hideg Labrador-áramlat itt találkozik a Golfáramlattal, s ennek aztán nyoma vész azon a területen, ahol tulajdonképpen át kellene szelnie az Atlantióceánt. hogy az európai partokat melegítse. A legújabb kutatások arra mutatnak, hogy a Golf-áramlat e végpontjából egy visszafelé haladó áramlat indul el délnyugatnak, ez mintegy 30 millió köbméter vizet szállít másodpercenként. Wolfgang Krauss oceanográfus, a Kiéli Egyetem tanára szerint feltételezhető, hogy a nyugatatlanti Golf-áramlat nem más, mint óriási örvény, amelynek vize a föltételezett végponttól visszafelé folyik. EURÓPA KÖZPONTI fíiTÍSE Mindenesetre tény, hogy a Golfáramlat nem követhető nyomon Európa irányában, nem szeli át az Atlanti-óceánt, mint korábban feltételezték. Kétségtelen viszont, hogy az Atlanti-óceán északi térségeiből hasonlóan nagy és meleg tengeráramlat érkezik az európai partokhoz. E két áramlat között azonban sohasem mutattak ki közvetlen kapcsolatot. Amint most bebizonyosodott, nincs is köztük semmiféle öszszefüggés. A Golf-áramlat „eltűnésének” kérdését egyébként már a második világháború előtt fölvetették a szakemberek. A Nemzetközi Fizikai Oceanográfiai Társaság 1936-ban, egy nagy geofizikus-kongresszus alkalmával Edinburghban úgy határozott, hogy expedícióval keresi meg a Golf-áramlatnak ezt az Európa és Amerika közötti „elméleti” szakaszát. Az Altair német és az Armaner Hansen norvég kutatóhajó 1938- ban már el is kezdte az előzetes kutatásokat, a fő expedícióra azonban a háború kitörése miatt nem kerülhetett sor. Kérdéses persze, hogy az akkori mérési eljárások és értékelési módszerek egyáltalán sikerre vezettek volna-e. Hiszen még ma is tisztázatlan kérdés, honnan kapja a meleg vizet Európa észak-atlanti „központi fűtése”. Amerikai, nyugatnémet, kanadai és francia kutatócsoportok az elkövetkező évtizedben összehangolt kutatással próbálnak magyarázatot találni a rejtély megfejtésére. Az Atlanti-óceán északi részén levő meleg vizű övezet dinamikájának tanulmányozása érdekében az óceán két partján működő intézetek a maguk szektorait vizsgálják majd. A Kiéli Tengerkutatási Intézet ennek során az Atlanti-óceán keleti részeire és az Atlanti-küszöbre összpontosítja figyelmét. A feltételezések szerint ugyanis a tengerfenék magas hegyvonulata fontos szerepet játszhat a jó öreg Golf-áramlatot helyettesítő, de még névtelen északatlanti meleg áramlat létrejöttében. Persze ma már nemcsak azt kutatják, mi pótolja a Golf-áramlatot. A szakemberek az éghajlatszabályozó világméretű folyamatok modelljének létrehozásán is dolgoznak. Nyilván a tenger hőszállításának, illetve hőcseréjének ingadozása az egyik legfontosabb tényező az éghajlat alakulásában. Az „igazi Qolf-áramlatot” tanulmányozó amerikai megfigyelésekből például kitűnt, hogy az áramlat által szállított meleg víz mennyisége rövid idő alatt 25 százalékkal csökkenhet vagy növekedhet, hosszabb idő alatt pedig ez a különbség még nagyobb lehet. Ezért a tengermozgás elemzése fontos feladat, már csak azért is, mert az áramlások dinamikájáról szerzett új ismeretek az időjárás és az éghajlat változásának előrejelzésére is felhasználhatók. DB. HARALD STEINERT
