Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)

1980-06-14 / 811. szám

MENÓRA * 1980 június 14. r ckstein S á n d o r^ TM ^ É* m égis ellenálltunk... ^ ———SÜL,—-^—————TnrtpnAtPk a szlovákiai zsidó mentó-munkábólHnJI Mondanom sem kell, hogy a három zsidó család nagyon jól megíért egymással. A szomszéd vil­lában, mely szintén zsidó tulajdon volt. Blumgrund Béla a gyáros és családja lakott. Ezt a villát már azért is kell megemlítenem, mert a későbbiek során életünkben nagy szerepet játszott. És amit nem hagyhatok említés nélkül, hogy ez a két villa mindvégig zsidó kezekben maradt. Ez úgy volt le­hetséges, hogy tulajdonosaik mögött befolyásos emberek álltak. Természetesen nem ingyen. Viszont az, hogy zsi­dónak meg volt engedve, hogy itt lakjék, messziről sem jelentette azt, hogy őt nem lehett innen elhurcolni.. Már a depcítáció első napján vitték Blumgrundék tizenhat­éves lányát, aki azonban hamarosan hazakerült, mert sikerűit őt kimenteni Egy szép napon albérlővel gyara­podott a lakók száma. Reisnerékhez szállásolta be ma­gát. Nem kényszerből jött ide, sőt hosszas rábeszélésem­be került, hogy jöjjön közénk, mert nem zsidóról volt szó, hanem egy valódi rendőrtisztről. Dr. Korrfiuthnak hívták és & rendőrség forgalmi osztályán dolgozott. Kor­­muth gimnáziumbeli osztálytársam volt. A nagy rizikó ellenére, amit a beköltözéssel magára vállalt, közöt­tünk maradt az utolsó percig. Ö töltötte be a ház védő­­szer,tjének szerepét, nehogy valamelyik nem-zsidónak megfájduljon a villára a foga. Az elhurcolás, a deportálás ellen azonban ő sem tu­dott minket megvédeni, legfeljebb velünk együtt izgul­hatott és izgult is. Az első lv-:> izgalmat házunk akkor élte át, amikor Popperekért r-:...k. K& rent Őr zörgetett Popperék aj­taján. Teáig i* aj v kívül nagy lakat lógott, miről lát­hatták, hogy Popperék nincsenek otthon. Dehát nem az­ért en ák, h- hi*r\ jenek annak, amit látnak. Hát zörgette . ./tán va.tak, de senki nem jelentkezett. Ta­nakodtak, hogy most mit tegyenek. Ekkor az öcsém, aki az udvarról figyelte őket, szólalt meg: „Popperék elköl­töztek innen. Erre elhagyták a házat- Öcsém meg volt róla győződve, hogy Popperék elmenekültek, hiszen én már előzőién figyelmeztettem őket, hogy mi van készü­lőben. Dr. hczinkáivál bepillantást nyertem a keresen­dők listájába és ott fedeztem fel Popper Ernő nevét. Kozinkától nem egyszer sikerült azt ils megtudnom, hogy mikor lesz a razzia és ilyenkor működésbe lépett a „szájrádió”, mely városszerte, villámgyorsan hírül vitte a dolgot. De öcsém tévedett és szinte leesett a csodálko­zástól az álla, amikor Ernőt meglátta, hogy az abla­kon keresztül a teraszra lép. Ö meg nevetve csak ennyit mondott: „jól kitoltam velük”. Csak az anyja és Klári, a felesége hagyták el a házat, ő azonban bízott a lakat­ban és titokban ott élt a lakásban. De attól kezdve Pop­perek körözött földönfutók lettek és nem nagyon mer­tek tartózkodni a lakásukban. Ekkor csinálta Popper Ernő a nagy felfedezést, hogy BÍulSP’SffHél? raktárában, a padláson, egy nyulól áll üre­sen. A padlásra csak létrával lehetett feljutni. Popper és öreg édesanyja ide költöztek. Itt csak meggömyedve lehetett mozogni, mert a padlás nem volt másfél méter­nél magasabb. Popper felesége a városban talált egy búvóhelyet ő már nagyon előrehaladott terhességben volt Néhány hétre rá a padlás újabb bujkálókkal gya­rapodott. Öcsém, felesége Lenke és az anyós vették igérybe & létrát. Miközben Ernőék az ólban lapultak, Klári, Ernő fe­lesége egy fiúgyermeknek adott életet. Kétségtelen, hogy egy gyermek világra jövetele nagy családi esemény. De léte a világ szemében nem bír különösebb jelentőséggel, hacsak nem trónörökös születéséről van szó. És ha nem lettek volna olyan borzalmasok azok az idők, akkor a Popper csemete születését szóvá se tenném. Csakhogy, amikor egy halálra üldözött zsidó család a puszta élete megmentéséért küzd, és épp akkor kerül abba a hely­zetbe, hogy a saját életénél is drágább életre kell vi­gyáznia— az már nem egy család, de az egész zsidó közösség ügye. Ebben a születésben egy égi jelet kell látnunk, mely a zsidóság fennmaradásának eszméjét hir­deti. Hát még azt is idejegyzem, hogy Popper Ernőék szo­rongatott helyzetük ellenére is úgy határoztak, hogy megtartják a gyerek brit miláját, akkor ez nemcsak egy család, de az összzsidóság eseménye. Nagy bátorság kel­lett ahhoz, hogy valaki újszülött fia életét azzal veszé­lyeztesse, hogy egy áruló jel kerüljön a testére. És Pop­per ezt csakazért is megkockáztatta, bár egyáltalán nem volt vallásos. A brit miiá nem a nyulketrecben, de ugyanabban a házban, csak Blumgrundék elegáns laká­sában folyt le. A szertartáson egy minjennél számosabb hitsorsos gvült egybe. És el tudják képzelni, hogy a szertartás milyen emelkedett, bensőséges hangulatban ment végbe? A jelenlévők közül mindenki átérezte az esemény jelentőségét, melyet dr Benedikt beszédében pusztuló népünk élni-akarásának szimbólumaként emlí­tett meg-Az „Ujvilági-úti lét”-hez tartozik egy kisebb fontos­ságú, de érdekes epizód is. Ez a történet az akkori han­gulatot jellemzi. A Hitlerjugendok, akik nem egyszer randalíroztak a mi utcánkban, megtámadták és majd­nem agyonverték Chollet professzort, a szlovák egyetem francia előadó tanárát, aki1 véletlenül ugyanebben az utcában lakott. A professzor, a megszállás után hosszú szakállat növesztett, noha addig borotvált képpel járt. Szakállasán valóban úgy nézett ki, mint egy idős zsidó bácsi. Ezért támadták meg. Nem hagyta magát, dühö­sen védekezett és franciául átkozódva szidta a boch-okat. (Ez a németek csúfneve franciául). Persze mi, a leg­nagyobb tisztelettel köszöntünk neki, ahányszor az Uj­­világi-úton találkoztunk vele és mindenféleképpen kife­jeztük mélységes rokonszenvünket iránta. Csak a győze­lem után vágta le a szakállát. Személyes beszélgetésünk alkalmából elmondotta, hogy külsejével is ki akarta fe­jezni rokonszenvét a zsidók iránt. És ha már a velünk szimpatizáló szlovák-magyar ke­resztényekről esett szó, elmondom, hogy a szomorú idők búfelejtő pillanatait nem egyszer nekik is köszönhettük. Kozics Édi, a Blumgrund-villa raktárában koncertet adott nekünk, ő maga ajánlotta fel nekem ezt a koncer­tet, persze ingyen, hogy kissé felvidítson minket és op­timizmust öntsön belénk Az ilyen kiállások valóban nagyon jól estek- Tudtuk, hogy milyen rizikót vállal, jól tudtuk, hogyha a ható­ságok megtudják rögtön rásütik a zsidó-bérenc bélyegét és mindent elkövetnek, hogy kompromittálják. A kom­­promittálás pedig azt jelentette, hogy a keresztény tár­sadalom kizárja köréből és letiltja a koncerttermek do­bogójáról. Kozics mindezt vállalta, mert gyűlölte a fasizmust, a német megszállást, mert meggyőződéses demokrata volt és minden erejével elitélte a zsidó-üldözést. Ritkán hallgattunk koncertet olyan áhítattal, elmé­­lyültséggel, szeretettel és hálával. Csak óvatos tapsot ka­pott Kozics, de sok-sok meleg kézszorítást. A sárga csillagos hallgatóság hálás volt a zenéért és a bátor emberi kiállásért. Ebben a „koncertteremben” nem csak valódi, de ár­jásított művészek is felléptek, akik azonban jidis dalok éneklésével gyönyörködtették közönségünket. A Lázár fi­vérek voltak a vendégművészek. Hogy mit ért a hang­juk, az pénzben nem, csak életben fejezhető ki, hiszen hangjuk mentette meg őket egy esetben, amikor a ren­dőrség kezeire kerültek hamis papírok terjesztése gya­nújával.Kihallgatásuk során énekeseknek mondták magu­két és ezt mindjárt be is kellett bizonyítaniuk. De előbb a rendőrök figyelmeztették őket, ha hazudnak, akkor ki­adják őket a deportációs hatóságoknak. A bizonyítás olyan fényesen sikerült, hogy szabadon engedték őket. Szabadulásuk után még tovább terjesztették a kereszt­­leveleket. Itt produkálta magát, mint hangimitátor, a vágúlyhe­­lyi Braun Róbert is; Nemcsak a háziállatok, de a fene­vadak hangját is élethűen tudta utánozni. Sőt utánozta az oroszlánnál is vérengzőbb fenevad hangját: Hitlerét is-Fellépett itt még a nemzetközi hírű zeneartista, Roth Gyula is, aki másutt, zsidó létére úgysem produkálhat­ta volna magát. Ha ezekre a „rendezvényekre” vissza­­emlékszem és e helyütt megemlítem, teszem ezt csak az­ért, hogy bizonyítsam: a legborzalmasabb idők közepet­te is jólesik, ha az ember kedélye egy pillanatra felvi­­dúlhat. Miközben mi itt ebben az utcában meglapulva éltünk és csak ha kellett mozogtunk rajta, hiszen útjainkon gyakran a legveszélyesebb zsidófaló nácinagyságba, Karmasin mérnökbe, a szlovákiai németség Volksführe­­rébe szoktunk beleütközni, akinek villája (zsidótól lo­pott) az utcánk felett állt, egy zsidó fiatalembert ez csöppet sem zavarta. Én csak artistanevén ismertem őt. Rexnek hívták és Liptószentmiklősről származott. A jó időkben többször fellépett Pozsonyban, ahol hipnotikus mutatványaival szórakoztatta közönségét, ő j árukéit szabadon ezekben a vészes napokban a mi utcánkban és útja minden alkalommal Csatlós tábornok, hadügy­miniszter villájába vezetett. Hipnózissal gyógyítgatta Csatlós beteg feleségét. Rexet földije, Jaksi sebész-ta­nár, a nagy zsidó barát és sokak megmentője ajánlotta be Csatlóshoz. Azt nem tudnám megmondani, hogy mennyire sikerült ez a kezelési mód, de hogy Rex mes­ter sosem tért onnan vissza üres kézzel, azt igenis me­rem állítani- Minden látogatása után ugyanis magával hozott egy-egy kilesett hadititkot, amelyet aztán a föld­alatti mozgalom vezetőihez juttatott el. A LIFT, A KOPORSÓ ÉS A REVERENDA TÖRTÉNETE Mi mindent el nem követtek a sorstársaink, hogy megmeneküljenek! Az egyik legérdekesebb, legdráma­ibb történet is azokban a feszült hetekben zajlott le. Egy nagy pozsonyi szállítócég tulajdonosa, Neubauernek hívták, fantáziadús menekülési lehetőséget eszelt ki ma­gának és családjának. Egy hatalmas liftet küldött Svájcba. Csakhogy ez a kívülről szabályos liftnek látszó láda tuljadonképpen rejtekhely volt. A legszükségesebb bútorzattal, ágyak­kal, élelmiszerrel ellátott búvóhely. Külső segítséggel magára záratta a ládát és a cég vagonra rakatta. Amíg egy ilyen nagy teherszállítmány eljut a rendel­tetési helyére hetek telhetnek el. Különösen háborús időben, amikor a túlzsúfolt vasutak, a bombázások, és csapatszállítások miatt sokat késett minden vonat. A Nehbaner csalálot rejtő „lift” átszelte szinte az egész hitleri Németországot. Többször kerültek válsá­gos helyzetbe, — holtvágányra, a szó való és átvitt ér­telmében is. A hivatalnokok, akik tudtak erről a merész kisérletről, félve-izgulva várták a híreket. Vajon sike­rült-e a menekülés vagy sem? Sikerült ! Svájcba érkezett a legyengült család és Svájc nem utasította ki őket, (mint annyi más menekültet 1944-ig) _ Örömmel értesültünk a jó hírről, egymásnak adtuk tovább- Nem csak a Neubauer családé, hanem a mi győzelmünk is volt. Egy másik hasonló történet is figyelmet érdemel. Dr. Reisz Gyula pozsonyi ügyvéd, a szlovákiai zsidó­ság egyik vezéralakja, vitte véghez a hőstettet. Ezidő­­ben a zsolnai-tábor foglya volt, ahol igen szigorúan őrizték, mivel tudták róla, hogy a zsidóság egyik ve­zetője. Tisztában volt azzal, hogy a legközelebbi transz­porttal elszállítják, és tudta, hogy a deportálás a halál­lal egyenlő. Kigondolt tehát egy eredeti menekülési ter­vet. A tábor halottait egyszerű fakoporsókban vitték ki és adták át a hozzátartozóknak. Ezt a lehetőséget hasz­nálta ki Reisz Gyula, akiért egy késő délután meg­jelent a halottas-kocsi. A kapuőrség nem is sejtette, hogy kit rejt a koporsó és simán kiengedték a kocsit. Kint meg felpattant a koporsó fedele és a „halott” teli tüdővel szívta mellre a friss levegőt. Sok szó esett Stern, a pozsonyi szeszraktáros törté­netéről is. A legnehezebb helyzetben találta fel ma­gát és vakmerőén megszökött. Ugyanis amikor a civil­­ruhás rendőrök érte jöttek, beleegyezően bólintott és csak azt kérte, hogy bezárhassa a szesszel teli rak­tál át. A két, mit sem sejtő, öntelt hekus nem is gon­dolt arra, hogy valaki megszökhet az orruk elől. Pe­dig így történt. Stern nem csak a raktárát zárta be, hanem a két detektívet is! Villámgyorsan cselekedett és így egerutat nyert. Szerencsére akadtak merész barátai, akik elbújtat­ták, majd hosszú kálvária után sikerült átszöknie Magyarországra. Ugyanig) menekült meg cgv okos pozsonyi lány is — - a nevét már bizony elfelejtettem —, aki szintén a detektívek orra elől szökött meg, egy nagyáruház­ban, amelynek hátsó kijáratát jól ismerte. Kihasznál» va az áruház zsúfoltságát és a civilruhás rendőrök butaságát, sikerült megmentenie az életét. De még ilyen se volt, hoerv eev menekülésben levő zsidót „dicsértessék az Ur Jézus” köszöntéssel üdvö­zöljenek, vagy hogy valamelyik vallásos nénike a ke­zére csókot nyomjon! Pedig ez is megtörtént. Dr. * Klein pozsonyi nőorvos részesült ebben a megtisztel­tetésben, mivel szerzetesi csuhában jelent meg az uc­­cán, amelyet akkor kapott magára, amikor fülébe ju­tott, hogy keresik. Az uccán hamarosan taxit kerített és kijutva az állomásra beszállt a pesti gyorsba. A határon simán átkerült, mert a reverenda megtette a magáét. Mert akkor, vagy még akkor is egy ke­resztény pap számára nyitva állt az út, hátmég az u. n. „keresztény”’ országokban, mint amilyen Szlová­kia és Magyarország volt. iooerie & l ery 732 St.Clalr Ave. West 651-7689 A legfinomabb sütemények, torták esküvőre, bármichvókra partykra! A süteményeken kívül megtalálja a legfinomabb európai felvágottakat, sajtokat a világ minden tájáról! # # # Tulajdonosok: Nagy László és Szécsi Kató 848 Yonge St. 960-5 1 46 Ha nincs kedve főzni finom, magyaros, meleg „Take out Service” Hatalmas raktár antik és új keleti szőnyeg­­különlegességekben NÉZZE MEG KIÁLLÍTÁSUNKAT Régi magyar rfs európai olajfestmények, /antik bútorok, dísztárgyak. Ezüst átkészletek és edények &orlb oi Sntíqueő art ©aiier? 418 EOLINTON AVE. WEST 485-045 1 410 Bloor St. W. 921-8644 Delicatessen and Meat Market Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és cse­mege üzlete. Ha jó, Ízletes magyar készítésű felvágottakat és frissenvégott húsokat szeretne fogyasztani, keresse fel üzletünket. Szeretettel várjuk: a Balega család Parkolás az üzlet mögött Kanada területé'« C.O.D. szállítunk 2S2SH5H52SZS2S2SH52S25cl5H52SH5H525H5H52SJlS252SH5HSHS25H5H5HSí5HS252l MAMVOKIA delicatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLOBUS konzerv * Magyaros iz", hideg és melég büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely­.........................................beni fogyasztásra..................... Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Új­ságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket 5 32^glinton A.W. |T:488-5092 Deutsch házaspár te Volt mar On a LEGYEN A VENDÉGÜNK B \ V NTKK.TT TORONTO A.s:iiilJo^hil(i\ a 5V7-08UI srumon SZEREDTŐL LUBLINIG Nem segített semmi irat, „mentőötlet”, nem segí­tettek a régi ismerősök, sőt a szorgalommal kiépí­tett kapcsolatok sem. A német gépezet a szlovák fa­siszta cinkosok segítségével mind jobban, simábban, gördülékenyebben működött. Megtanulták a leckét — lezárták a menekülés minden útját, csak a lágerek felé mutatott zöldet a villanyrendőr. — „Azt amitől rettegtünk, nem kerülhettük el. Transzportba kerültünk. — Mesélte el történetét Breu­­er Feri. — Mielőtt beszálltunk volna a vagonokba a Hlinka-gárdisták még egyszer kifosztottak bennünket. És, hogy még több pénzt, ékszert, aranynemüt zsák­mányolhassanak, figyelmeztettek minket, hogy na­gyon vigyázzunk magunkra, mert ha a németek pénzt vagy ékszert találnak nálunk, akkor &z életünkkel ját­szunk.” judit’s skincare stúdió Magyar kozmetika a belváros szívében a BAY és a BLOOR sarkán Arcápolás * Manikűr * Pedikűr (férfiaknak is) Tartós szempillafestés * Kikészítés * Szőrtelenités Folytatjuk Sálon Alexandra Manulife Centre 55 Bloor Street West 2nd Level Toronto M4W 1A6 Tel. 967-4100 Jaj de jó a habos sütemény ... a káv$, a torta — a mignon, a bukta, a rétes, a krémes — a sós és az édes Gesztenye Cukrászdában Rspresso kávé — fagylalt, hüsftó italok - Saját készítésű gesztenyepüré — Magyaros Ízű mélyhűtött ételek Nyitva: 6 napon flt keddtől vasárnapig 10—8-ig Hétfőn zárva vagyunk. 1394 Eglinton Ave. W. Telefon: 782-1598

Next

/
Thumbnails
Contents