Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)
1980-04-05 / 801. szám
1980 április 5 * MENÓRA 11. oldal • Ezrek özönlenek A ivás mellett a versenyszeredély is a ködös szigetbirodalom lakóinak kevésbé szolid vonásai közé tartozik. Az angolok szinte minden alkalmat megragadnak arra, hogy néhány fontért reszkethessenek. A Derby Day a versenyidényben ugyanaz, mint a karácsony az egész évben. Epsomban kétszázadszor rendezték meg a Kék szalag díjért folyó galoppversenyt, amelyről a világ minden Ilyen jellegű versenye a nevét kapta. A Londontól 16 mérföldnyire délre levő Epsom már a XVII. században elegáns és feltehetőleg kissé unalmas gyógyhely volt, mert már II. Károly király 1661-ben megpróbálta lóversennyel elűzni az unalmát. A 12. Earl of Derby és versenykedvelő barátai 1779-ben másfél mérföldes versenyt szerveztek hároméves lovakkal, amelyet az utánpótlás első alkalmassági és teljesítményvizsgálatának tekintettek, és a grófról nevetek el. Ez Epsomba mind a mai napig így van, ha a megvalósítást indítóboxokkal és célfotókkal, gondosan kiegyensúlyozott akadályokkal és állatorvosi doppingellenőrzésekkel finomították is. Lord Bentinek teremtette meg a modern derbyt, és igyekezett biztosítani a lehető legnagyobb fokú tisztességet. Korábban ez főként a versenyspekulácíó ünnepe volt. Érdemes volt egy kicsit besegíteni a szerencsének. Nem a verseny díja teszi kifizetődővé a telivérek tenyésztését, hanem az a lehetőség, hogy saját lovaikra nagy téteket tehettek'. Néhány fiatal arisztokrata tönkre is ment ebben, például Marquess of Hastings vagy Berkeley Craven, aki inkább főbe lőtte magát, minthogy a Tattersall híres lóistállójában a Hyde Park Cornet^sodaeven Tehetségekben csekély a kínálat. A statisztika szerint a születő gyermekeknek csak 2—3 százaléka rendkívül tehetséges. Az esetek többségében a kiemelkedő gyermekek már első életéveikbe^ gyorsabban és rugalmasabban gon dolkodnak, önállóan, eredeti és hatékony módop oldják meg a problémákat, jó az emlékezetük, az asszociációs készségük, hamar áttérnek a konkrét gondolkodásról az elvontra. Minél kisebb a gyermek, annál nagyob bámulatot kelt kibontakozó tehetsége. A „csodagyereket” rendszerint nagy érdeklődés veszi körűi,,a család, a. rokonság,:az ismerősök köre ámul-bámul. Érdekes, hogy kisgyermekek vizsgálata során viszonylag sok olyat találunk, aki a jövő nagy Ígéretének látszik. Minél nagyobbak viszont a gyermekek, annál kevesebb átlagon felüli tehetséget találunk közöttük.A közvélemény is így látja: általános nézet, hogy a csodagyerekséget éppúgy kinövi a csemete, mint a bárányhimlőt. A tudomány bizonyos-mértékig megerősíti ezt a megállapítást: a gyermekkorukban rendkívüli tehetséget mutató személyek több mint egyharmada későbbi életében semmilyen komolyabb sikert nem ér el. Az átlagos intelligenciájú személyekhez hasonlóan él, dolgozik. Pedig hát az intelligencia nem olyasmi, amit „kinő” valaki. Ha csodagyerekből nem lesz felnőtt tehetség, az nem azt jelenti, hogy szellemi készletei egyszer csak kimerültek^ hanem azt, hogy élete során olyan helyzetekbe került, amelyek lefékezték veleszületett képességei kibontakozását. A tehetséges gyermek intelligenciája nem szűnik meg, de nyilván nem talált kellő és megfelelő körülményeket vagy kellő motivációt ahhoz, hogy intelligenciáját kihasználja és továbbfejlessze. A pedagógusok nem szeretik a csodagyerekkérdéset. Inkább a sajtó veti fel időnként az ügyet, azon tanakodva, hol az a hely, ahol „a gyémántok óthullanak a szűrőn és veszendőbe mennek”. A pedagógusok azt állítják: ha valaki tehetséges, annak semmi sem árt, még az iskola sem. Szellemes mondás, de a valóság, sajnos, nem igazolja. A szupertehetségesnek nevezett gyerekek kétségkívül eltérnek kortársaiktól. Gyakran nagyon is mások. Más a lelki, érzelmi, indulati, társadalmi, sőt testi fejlődésük ritmusa. Minél kisebb a gyerek, annál kevesebb türelmetlenséget tapasztal ,,furcsa” viselkedésével szemben. De amint az évek múltával egyre inkább „más” lesz, a felnőttek és gyerektársai már nem találják :kek sorsa sem meghatónak, sem mulatságosnak, és kezdenek úgy bánni vele, mint a normális, szabályszerű társadalmi funkcionálás akadályával. A csoporthoz való alkalmazkodás megköveteli a gyermektől, hogy a „normálisnak” tartott módon teljesítse kötelességeit. Aki kilóg a sorból, azt elitélik a csoport tagjai, és ezért az eltérő egyébben óhatatlanul feltámad a törekvés, hogy kerülje a feltűnést, sematizálja reagálásait, törekvéseit, igyekezzék belesimulni az átlagba. Gyakran maguk a szülők is, akik oly lelkesen ünnepelték kicsi csodagyereküket, hamarosan bele-* unnak a dologba, és mindent megtesznek, hogy gyerekük olyan legyen, mint a többi. Gyakran csak jót akarnak: éppen gyermekük jövője aggasztja őket, attól tartanak, hogy ha ennyire elüt a többitől, nem fog tudni normális emberi kapcsolatokat teremteni, és sok szenvedésben lesz része. Az igazi „átlaghoz idomítás” azonban csak az óvodában és az iskolában kezdődik. Egy négyéves óvodás gyerek mamája meséli, hogy már a gyerek óvodai nevelésének másnapján behívták az igazgatónőhöz. Kiderült, hogy a gyerekeknek rajzot kellett készíteniük „Legszebb nyári emlékem” címmel. Az apróságok virágokat, erdőt, cicákat és kutyuskákat rajzoltak. A szóban forgó kisfiú rajza egészen másfajta volt, elég nehezen lehetett felismerni, mit ábrázol. Mikor megkérdezték tőle, a gyerek olyan furcsa választ adott, hogy az óvónők a fejükhöz kaptak, és másnap azt javasolták a szerencsétlen mamának, hogy vigye pszichiáterhez a gyereket. Az anya bátortalan kérdésére, hogy mi volt a gyerek rajzában vagy viselkedésében oly aggasztó, azt felelték: eddig még egyetlen gyermek sem rajzolt ilyesmit. „Eddig még soha” és „egyetlen gyerek sem” — ezek a kulcsszavak, amelyeket a többitől eltérő gyerek oly sokszor hall még az iskolában, szülei pedig a szülői értekezleten. Nem csoda, hogy a gyerek előb utóbb behúzza oroszlánkarmait. „Rosszabb az osztályban egyetlen kis lángész, mint öt nehézfejű gyerek” — vallja meg bizalmasan egy tanárnő. Mert a nehézfejűeket nagy fáradsággal valahogy fel lehet húzni az átlaghoz, a kiváló gyereket viszont nem mindig sikerül „megfékezni”. Márpedig meg kell fékezni. A tanárnak minden rábízott gyerekkel egyformán kell törődnie, és ha valamelyikük több törődést igényel, hát az éppen a lemaradó, gyengébb tanuló. A tanárok kötelessége a hátrányos helyzetű gyereken külön segítem. ren megjelenjék a fizetési napon, ahol a versenytigynököknek, a bukmékereknek a találkozója van. A londoni polgárok is olyan szenvedéllyel tették fel shillingjeiket, hogy 1853-ban törvénnyel tiltották meg a készpénztéteket. Az 1960- ban elrendelt törvényesitéslg a kis ember ilyenféle élvezetének épp ezért titokban kellett maradnia. Számtalan hihetetlennek tűnő trükkel próbálták befolyásolni a verseny eredményét. Ez többnyire az ellenfél lovainak rovására történt, amelyeket megpróbáltak meg mérgezni és csapdába ejteni. A zsokék megvesztegetése i,s elfogadott gyakorlat volt. Még mindig jól emlékeznek az 1844-es „piszkos derbyre”. Nem csupán háromévesnél dősebb lovakat is futtattak, hanem az esélyest oly ügyesen akadályozták, hogy tulajdonosa, akit megfosztottak a biztos győzelemtől, gutaütést kapott. Ez a William Crockford nevű férfiú korának legvadabb versenyzője volt, és egész vagyonát feltette erre a biztosnak látszó győzelemre. Cinkosai, hogy tulajdonát megmentsék a hitelezőktől, kénytelenek voltak a halott embert egy székbe ültetni a versenyirodában, ahol az ablakon keresztül látható volt „Életében is olyan volt, mint egy hulla” — kommentálta az angol fekete-humor. Csak 1929-ben vezették be a totaliztőrt, amely szabályozta a versenyeket. „Szerencsére senki sem tudja, hogy tenyésztenek egy derbygyóztest — mondta az egyik legnagyobb angol tenyésztő. — Ez minden mulatságot elrontana.” Mindenesetre minden derbygyőztes, s általában az angol telivér fajta három olyan lótól származik, amelyeket a XVIü. század elején importáltak Arábiából. Harmincöt derbygyőztesnek az ősei között vannak olyan lovak, amelyek maguk i^ megnyerték a kék-szalagot. A másfél mérföldnyi távon az eddigi rekordidőt Mahmud, az 1936-os győztes ló tartja. Nem várható, hogy ezt a rekordot valaha is valaki is megdönti. A pálya ugyanis az eső nélküli tavasz után teljesen száraz volt, a fű rövid és száraz. Ilyen időjárási viszonyok (esetén ma gondosan benedvesítik és megtrágyázzák a pályát. A derby ném egy italozó felső réteg exkluzív rendezvénye, mint például a Royal Ascot. Nagy népünnepély, amelyre ezrek özönlenek Epsomba. v Hagyományosan ott vannak a cigányok, akik tenyérolvasással és szerencsét hozó gyomnövények eladásával keresik a pénzt. Becslések szerint a szigetország összes utasainak egynegyede Epsomba zarándokol. A viktoriánus korszakban a lópiac is csatlakozott a derbyhez: Epsomban manapság a használt kocsiktól kezdve az égvilágon mindent meg lehet vásárolni. Londonból odautaznak az East-Endról a „Pearly Kings and Queens”, akik ruháikat telis-teli varrják gyöngyházgombokkal és karitatív célokra gyűjtéseket rendeznek. Az angolok százezrei száméra a Derby Day a felhőtlen szórakozás napját jelenti: a derbyt el is nevezték „angol karneválnak”. A derby történetében azonban vannak tragikus pillanatok is: 1913-ban Emily Davison, a nők szavazati jogának megtagadása elleni tiltakozásul a király lova elé .vetette magát, s halálosan megsebesült. Anglia hű marad hírnevéhez: az elmúlt évben összesen majdnem 4 milliárd dollárnyi összeget tettek fel a lóversenyen. A sportág anyaországában összesen 5518 versenyt rendeztek. EGY HALOTT KIRÁLY HAZATÉR Végétért XIII/ Alfonse száműzetése Juan Carlos II. Spanyolország királya, február végén egy fregatt fedélzetén hazaszállítja a 49 évvel ezelőtt száműzetésben meghalt nagyapját, XIII. Alfonse király holtestét. Alfonse ott van eltemetve, ahol Juan Carlos született — Rómában. A spanyol hadiflotta díszlövése üzvőzli majd a halott Uralkodót, aki sosem mondott le a trónról a valóságban, de a száműzetésbe való utazása előtt a hadsereg felmentette őt esküje alól — „hogy miattam ne folyjon vér”. XIII. Alfonse Spanyolországot 1931-ben, egy nappal a községi választások után hagyta el, amely választásoknál az őt támogató monarchiata párt megtartotta többségét, de ez a tény csak néhány nappal később vált ismertté A nagyvárosokban a köztársaságiak győztek és azokban a városokban, ahol a választók nagyrésze csak egy irtemorandumot akart átadni az uralkodó monarchistáknak, hamarabb zárták le. az urnákat4és számolták át a szavazatokat. Alfonse utolsó nyughelye az Escorialban lesz, egy órányi autóútra Madridtól, abban a kolostorban, amelyet II. Fülöp 400 évvel ezelőtt apja, I. Károly német-spanyol császár és király kívánságára építtetett. Az épület az akkor kötelező korai' barokk stílusban épült, egyben volt kolostor és királyi székhely. I. Károly óta, valamennyi király — kettő kivételével — itt van eltemetve. Az első Bourboné, a Franciaországból importált V. Fülöp, a Napkirály egyik unokaöccse — kategorikusán kijelentette: „Nem akarom, hogy az Escorialban patkányok rágjanak szét/’ Feleségével együtt a „La Granja” nyaralóhelyen, a Guardarama hegység északi Nyúlványán temettette el magát. Ennek fia előnyben részesítette égyik madridi kolostor sírját. De mielőtt egy uralkodó ezekben a kriptákban megtalálta nyugvóhelyét, évekig volt kénytelen a két „Pudrideros” egyikében, az úgynevezett porlasztóban elfeküdni, ahol bizonyos szárító eljárással mumifikálta őket. P AM -RESTAURANT ? A M 1425 Stanley St. 288-3090 ízlelje meg házunk magyar és egyéb különlegességeit, (Paprikás-csirke, bécsi-szelet, resztéit máj, gulyás curry-vel, green pepper steak, stb. ) Választhat 17 féle kávénkból, lisztmentes tortánkból és különleges süteményeinkből. □ Fully licensed Nyitva reggel 10-től vasárnap is. Nursing and home care • Private Duty Nursing • Convalescent Care • Companion Care • Homemaking • Elderly Care 24 HOUR SERVICE CALL Montreal: 288-4214 Toronto: 498-1313 UPJOHN HEALTHCARE SERVICES JELEDI TIBOR Chartered Accountant jiuvraiKÁL Toitovro «:i I -:ttt 11 :i«:U8«»2 4333 St.Catherine St.W. 280 Jarvis St. CANADIAN EUROPEAN PASTRY DELICATESSEN ! Tulajdonos: Julius Lencz 5205 Sherbrooke St. West (Marlow sarok) Süteményeink változatlanul továbbra is sajai üzletünkben a legjobb minőségben készülnek. Naponta friss felvágottak, péksütemények, importált sajtok és csemegeáruk nagy választékban kaphatók. Rendelést minden alkalomra felveszünk. Telefon: 481-9044 5771 VICTORIA AVENUE Finom külföldi és kanadai csemegeáruk és sajtok Ismert, legfinomabb magyar hentesáruk Magyar és európai cukrászsütemények Külföldi esspresso kávék, kakaó, konzervek Naponta friss tejtermékek, kenyér, péksütemények 733-8462 Szabad parkolás fl I J.RUSZSmr I IB Wk ALBUMOK, BERAKÓS KÖNYVEK,« \ katalógusok Nagy választék * Vétel * Eladás ■ I 4629 Park Ave. Montreál H2V 4E4 9 [I TEL: 843-7213 J I Dr.ALAIN AZUELOS B.A.D.M.D. I . t . ■ Surgeon Dentist j N.D.G. Dental Clinic 484-0665 A 6845 Somerled Montreal H4V 1T9 Értesítem Montreal magyarságát, hogy a Hungária helyén megnyílt a csárda Le Montreal legnagyobb magyar étterme. ízletes magyar ételekkel és italokkal. Mindenkit szeretettel vár az új tulajdonos a közkedvelt Margitka. Esküvőre, partyra 140 személyes különterem. Asztalfoglalás: 843-7519 3479 St. Lawrence Bívd. RESTAURANT A földszinti teremben: Frissen-sült halak roston. Az emeleti teremben: Görög specialitások, saláták, Klasszikus gitárzene este 8-tól, kedd kivételével. Nyitva:földszinti terem: 11:30 - 3 óráig és 5 órától éjféligemeleti terem: 5 órától hajnali 3 óráig 5292 Park Ave. Montreal Que. Tel: 274-9313-4 ADÓBEVALLÁS — KÖNYVELÉS B.S. Kertész i.c.i.a Accountant, Commissioner 5497/A Victória Ave. Suite 223, Montreal Que. Tel: 731-9097 731-5928 Szabad kényelmes parkolás CADEAUX GIFTS “LLADRO" fine porcelain figurines LIPMAN’S Tel: 931-7955 House of Silver 2170 Lincoln Ave. Suite 105. Montreal, Que. H3H 2N5 (Az Atwater Metrónál) Beszélünk magyarúl 4 É&ÍíJí 4:$
