Menora Egyenlőség, 1980. január-június (19. évfolyam, 788-813. szám)
1980-04-05 / 801. szám
12. oldal MENÓRA * 1980 április 5 Magyar borok és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertéban és Quebecben KAPHATÓK ‘ Jászberényi rizling. zamatos, nagyon olcso ’ Szekszárdi vörös. * Egri Bikavér, vörösbor * Tokaji aszú, a bor király * Badacsonyi szürkebarát zamatos pecsenyebor * Debröi Hárslevelű, zamatos fehérbor ’ Barackpálinka * Császárkörte. * Hubertus. Esküvőkre, partikra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. • P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto SINGER’S Gyógyszertár Mr.Saul Singer 85 Mont Royal Ave.W. (St.Urbain közelében) MONTREAL Mindenféle gyógyszerküldési Magyarországra vállalunk. Terhességi vizsgálat ORVOSI FŰZÖK 844-1134 Art Buchwald: Megszűnő üzletekből átvett áruk spéciéi olcsó kiárusítása állandóan VICTORIA OIFT SHOP 5865 Victoria Ave. Tel: 738-1414 7101 Park Ave * Corner Jean Talon Tel: 731-9797 Non iron vászon abroszok 4 személyes 3:50 6 szem. 5‘.' 8 személyes 610012 szem. 650 67 személyes ezüst evAkészlet 140” HIRDESSEN A MENÓRA HASÁBJAIN! KORDA STEVEN ügyvéd il l, ll.d. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188. Place Desjardins, Montreal. Que H5B 1B3 Tél phone: 282 - 1111 l,od'1,ei 844-6822 l-3kasle! 288 - 7 5 59' #//'. / I ft />/ /* 1 h it iff) red 10 ST JAMES ST., Suite 902. MONTREAL STEIN TAMAS elektrotechnikus , 100 százalékos garanciásul i JAVÍT lemezjátszót rádiót fekete, feher es színes televíziót . „ Tel: 672-X400 KOMLÓS TIBOR SZUCSMESTER BUNDÁK MÉRET UTÁN ES RAKTÁRON ALAKÍTÁS * JAVÍTÁS * MEGÓVÁS BIZTOSÍTÁSSAL 1435 ST. ALEXANDER St. Roorn 240 Tel: 842-7536 CHEVROLET CADILLAC OLDSMOBILE Forduljon bizalommal Kanada legnagyobb autó ügynökségéhez Keresse SOLT GÉZA magyar eladónkat 900 raktáron levő kocsi kozott válogathat' ÍMAMÍKlíWirÁlÍYl EBES 9595 TRANS CANADA HIGHWAY ST LAURENT. QUE H4S 1 A3 332-1673 Amerikában, végül is, megvalósítottuk a teljes egyenlőséget: nincs hivatalos diszkrimináció a nők, a színesbőrűek, az etnik csoportok és a homoszexuálisok ellen. Számos polgárjogi törvény gondoskodik erről, figyelemreméltó azonban, hogy egyetlen federális, vagy állami törvényt sem találunk, amely biztosítaná azt a jogunkat, hogy alkalomadtán toiletre mehessünk. Néhány hónappal ezelőtt egy pennsylvániai kisvárosba hívtak előadásra. A szállodában békésen lefeküdtem, elterveztem a másnap esti előadást és azután elaludtam. Másnap reggel korán felkeltem és elhatároztam, hogy rövid sétát teszek ebben a nagyon rokonszenves kisvárosban, amelyet behavazott hegyek borítanak. Miközben az utcán bandukoltam, hirtelen rádöbbentem arra, hogy hasmenésem van. Gyerekkorom óta hajlamos vagyok a hasmenésre és tudtam, hogy itt rövidesen problémák lesznek. Bementem egy kávézóba és megkérdeztem a csinos, fiatal, szőke nőt a kasszánál: — Használhatom a tói letet? — Miért akarja használni a toiletet? — kérdezte a csinos szőke és rosszindulatúan nézett rám. — Miért akarja bárki is használni a toiletet? Istenem, senki sem tökéletes! — Sajnálom, Uram, a toiletet csak az alkalmazottak használhatják. Ez egy privát toilet, Uram. Több más alkalommal is sikertelen maradt a toiletre vonatkozó kísérletem és végül is, egy középkorú férfi, akit végső kétségbeesésemben megszólítottam az utcán, megszánt és azt mondta: — Uram, menjen tovább nyugati irányban és nemsokára több vendéglőt fog találni és ezek egyike valószínűleg beengedi a toiletre. Lassan bandukoltam az utcán. Nem tudom, észrevettéke már, hogy milyen nehéz hasmenéses állapotban higgadtnak lenni? Mentem az utcán... mentem... mentem... és lassan elmaradoztak mellőlem a házak... mentem és minden üres volt... fantasztikusan üres... reménytelenül üres... és azután minden hirtelen tele lett... Tagja vagyok a Kidney Foundationnak, nem utolsó sorban azért, mert veséim nem működnek megfelelően és ennek következtében gyakrabban van szükségem a toiletre, mint szerencsés, jóveséjű polgártársaimnak. Tapasztalatom azonban az, hogy olyasvalakinek, aki nem vevő, vagy nem vendég egy szállodában, lehetetlen toiletet találnia. A nagyáruházak, amelyekben naponta többezer ember fordul» meg, toiletjeiket olyan különleges épület-sarkokban tartják, ahol csak a szerencsés bennfentesek tudják azokat megtalálni. A sport-stádiumok, amelyekben nem ritkán 18,000-20,000 ember fordul meg, mindössze olyan tói leteket tartanak, amelyekben egyszerre legfeljebb öt személy tartózkodhat. Ennek következtében én magam számos baseball mérkőzés alkalmával elmu-A KELEN IRODA AJANLJA SZOLGÁLATAIT: IKKA TUZEX ROMAN küldések, valamint TELJES UTAZÁSI SZOLGALAT! Télen nyáron — Bármikor- bárhová Québeci jogosítványunk von * Veszélyes hasmenés Amerikában lasztottam a döntő home run-t. A különböző vállalati irodák féltékenyebben és gondosabban őrzik toiletjeiket, mint páncélszekrényeiket. Nemrégiben New York Cityben jártam és fájdalmasan fedeztem fel, hogy ha valakinek nincsenek rendben a veséi — akkor elveszett. Veséim felmondták a szolgálatot és ekkor bementem egy nagy, fekete épületbe és a felvonón felmentem az ötödik emeletre, ahol egy nagyon csinos titkárnő (minden titkárnő csinos és könyörtelen) megkérdezte: — May I help you, Sir? — Igen — feleltem — szeretném megkapni a kulcsot a toilethez. A csinos titkárnő arca egyszerre elridegedett: — Rendkívül sajnálom, de a toilet kulcsát nem adhatom oda idegeneknek. — Asszonyom, ez rendkívüli helyzet. — Sajnálom, nem tehetek kivételt. Miért nem megy a földalatti állomásra, ahol vannak szabad toiletek? — Asszonyom olyan állapotban vagyok, hogy erre nincs időm. — Sorry, I can’t help you — és máris visszahajolt a keresztrejtvény fölé. (Amerika első elnöke, 10 betű vízszintesen. A csinos titkárnő egy ideig gondolkozott, azután beírta: Abe Lincoln.) Az épületből lerohantam és a szemközti sarkon megpillantottam egy könyvkereskedést. — Használhatom a toiletet? — kérdeztem és ekkor már majdnem reménytelen voltam. — Nekünk nincs toiletünk — hangzott a válasz. — Úristen! — mondtam, — hová mennek akkor az alkalmazottak? — Mi köze hozzá? — felelte és máris elfordult tólem. Lerohantam az utcára: a sarkon egy elsóosztályú szálloda volt és az ablakon láttam a felírást: Barber Shop. Gyakorlatból tudom, hogy a szállodák toiletje általában a Barber Shop közelében van. Beléptem az épületbe és elindultam lefelé a lépcsőn, a Barber Shop irányába, amikor egy házidetektív megállított és kezdetben még udvarias volt: — May I help you ,Sir? — Nincs szükségem semmire, most éppen úton vagyok lefelé a Barber Shophoz. — Maga itt lakik a szállodában? — Nem, de egy barátom a szálloda vendége. — Hagyjuk ezt a dolgot, öreg fiú — mondta a házidetektív — menjen innen a fenébe, vagyjtidobom! — A probléma a vesém — kezdtem el magyarázkodni, de a házidetektív könyörtelen volt. — Nem érdekel ez a vesedolog — mondta kegyetlenül — menjen el az épületből, vagy rendőrt hívok. Még az hiányzik, hogy emberek vese-mesékkel itt maradjanak! Well, öreg fiú, hagyja el az épületet, a veséivel együtt. Ekkor már teljesen reménytelen voltam, de amikor az utcára értem, láttam, hogy a szemközti sarkon van egy bár. Azonnal odarohantam és a csaposnak azt mondtam: — Adjon valamit inni. — Mit? — Mindegy... akármit... — Három dollár. — Idehallgasson — mondtam — beszéljünk egymással őszintén, mint két férfi az élet vad tengerén. Most lemegyek a toiletbe és utána fizetek. Ez a dolog sürgős. — Szó sincs róla, öreg fiú — felelte a csapos — maga most fizet és azután megy le a toiletbe. Ismerem már a magához hasonló felelőtlen embereket, akik egyszerűen csak pisilni akarnak... ebből elég volt. A színházakban, szerte Amerikában, a toiletek olyan aprók, hogy a felvonásközi szünetekben nincs elég idő ahhoz, hogy az ember elvégezhesse a dolgát. Én még sohasem láttam Traviátát meghalni (megbízható forrásból származó értesülések szerint Traviata végül is tüdóbajban meghal), mert mire végeztem a toiletben, Traviata már halott volt. A légiforgalmi társaságok állandóan csökkentik a toiletek méreteit, azért, hogy több utast tudjanak elhelyezni a megspórolt területeken. Egyetlen amerikai elnök sem vette mindeddig védelmébe azokat, akiknek hasmenésük van, vagy vesebajuk és ennél fogva nagyobb szükségük van a nyilvános toiletekre, mint az átlagembereknek. Még Mike Wallace, a CBS televíziós hálózat “60 Minutes” programjának riportere sem foglalkozott a kérdéssel, kétségtelen, hogy veséi egészségesek és ezenkívül nem küzd hasmenéssel, sőt, úgy értesültem, hogy Mr, Wallacenak állandó székszorulása van, ami kétségtelenül megmagyarázza a fenti problémák iránti érzéketlenségét. Javaslatom: fogjunk össze, mi, akik hasmenésre hajlamosak vagyunk és vese-problémáink vannak és követeljünk egy olyan federális törvényt, amely megnyitja számunkra a toiletek ajtaját. Vonuljunk fel, de legyünk óvatosak, mert tudomásul kell vennünk: hasmenéssel nem ajánlatos hosszú tiltakozó felvonulásokat rendezni! Iván Lévai tizenegy éve dolgozilk a Francia Rádiónál, négy éve vezeti a „Fejtse ki” című műsort, amelyben neves személyiségeket szólaltat meg. ö beszél az interjú művészetéről. — Lévai úr, az ön „Fejtse ki” műsorainak stílusa olyan benyomást kelt, mintha interjúalanyait falhoz akarná szorítani. Valóban így van-e ez, vagy csak a hallgatók érzik így? Más szóval: tudna még messzebbre menni? „Tudnék messzebbre menni, és az interjúalanyaim is. De a falhoz szorítás érzését főleg az kelti, hogy a híres francia kópmu tatásból még sok megmaradt az emberekben. Még mindig olyan társadalomban élünk, Szorítsd a falnak? amely nehezen mondja ki az igazságot. Én a nyílt társadalom híve vagyok, amelyben mindenről őszintén beszélnek.” — Eszerint a hallgatóság gátolja is? „Az interjúkészítő és az interjúalany isi tudja, hogy a francia társadalom azt akarja: lebbentsék fel a titok függönyének csücskét, de csak a csücskét. Vetkőztessék le a modellt, de hagyjanak rajta egy fügefalevelet ...” — És ha öntől függne, levenné a fügefalevelet is? „Gyakran kedvem volna.” — Négy év alatt ön nem szelídült meg, nem nyugodott. „Nem, de a légkör azért lazábbá vált, mert aíkiket beszélgetésre kérek fel, már nincsenek úgy meglepődve, mint eleinte. Ismerik a műsort, nem meglepetés számukra.” — Tehát elfogadták ezt az eleven, merész, kevésbé ünnepélyes interjúformát? „Az újságírók új nemzedéke bizonyára hozzájárul, hogy a régi stílus megváltozzon. Elavult az az interjúmódszer, amelyben az újságíró bókokat mond a híres személyiségnek.” — Ez az elavulás késztette önt az új módszer alkalmazására? Váratlan fölfedezés Egy 36 esztendős antikvárius műtárgyat keresett lakása díszítésére. Az egyik árverésen megakadt tekintete egy pápát ábrázoló mellszobron. Meg is vásárolta 240 fontért. Aztán felütött néhány, a pápaság történetéről szóló könyvet, s az egyikben megpillantotta XV. Gergely bronzból készült mellszobrának fényképét. A képről a birtokába került márvány mellszobor szakasztott mása tekintett rá A londoni Viktória és Albert Múzeum szakértői megerősítették feltételezését: nemcsak a bronz-, a márványszobor is Bernini alkotása. A nagy barokk művész ugyanis 1621-ben, XV. Gergely megválasztása alkalmából bronzból is, márványból is megformálta a pápa mellszobrát, a márványváltozat azonban hosszú ideje eltűnt. A most előkerült szobor szerencsés kezű tulajdonosa egyszeriben jelentős értékű műtárgy birtokosa lelt. A szobor értékét ugyanis félmillió fontra becsülik a szakemberek. Az elveszettnek hitt Bernini-szobor „Bizonyos fokig igen. Észrevettem, hogy a rádióinterjúk gyakran túl hosszúak, semmitmondók, mellébeszélők. Ezért rövid és ízig-vérig politikai műsort csináltam, azonkívül hétköznapi nyelven beszélek.” — Amikor partnereit megszorongatja, nincs az az érzése, 'hogy az ő rovásukra lett híres újságíró? „Ismert ember vagyok, mert azt csinálom, amit az újságírónak tennie kell, vagyis hangosan megkérdezem azt, amit mások magukban kérdeznek. Közvetítő vagyok. Létrehozom a kapcsolatot a neves személyiségek és a tömegek között. Felteszem azokat a kérdéseket, amelyeket a tömegek tennének fel.” , — Az jó sok kérdés .,. „Igen, de válogatni kell. A sztárok és sztárocskák magánélete nem érdekel. Ügynevezett kényes, de komoly kérdéseket teszek fel.” — El tudná képzelni ugyanezt a műsort a televízióban? „Addig nem, amíg a televízió valamiféle szentség marad. A rádió deszakralizálódott. A táskarádió ott van mindenhol: a fürdőszobában, az autóban. A rádióinterjú előtt nem kell fodrászhoz menni. A televízióban a szereplőt sminkelik. elegánsan kiöltözködik. Így nem lehet ugyanazt elmondani, amit a rádióban. Már alig várom, hogy a televízióban ugyanúgy kezdjenek beszélni, ahogy az utcán. Én a stúdióban igyekszem ugyanúgy viselkedni , mint az életben.” JtaLx ( 1 í BEAUTY SALON I j HAIR STYLISTS J j 5640 Westminster Ave. • Cote St. Luc, Quebec ( Tel: 481-9123 | Tulajdonos: ) SUSIE FAZEKAS
