Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-12-15 / 785. szám
0 390 3 0 1 מ a r , *; ew Jersey י-י־מ. August J . P»0.Bo,x 1034 Ne-v; Brunswick U.S.A. Second class mail registration No. 1373 CANADA USA Second class mail paid at F lushing N.Y . 11351. Di.No. 104970 men ם Rn AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZS1DÖSÄG LAPJA DEC. 15.1979. Ära: 50 cent VOL. 18.785. ha rosszalja a perzsa sah törvenytelen penzszerzesi mödszereit. akkor sajät csalädi vagyo naröl mond lesüjtö kritikät. A következetes aliaspont az lett volna. hogy egyuttal le is mond a papa ältal szerzett tisztessegtelen multi-milfiardokrol. a jövöben anelkül akar elni. vagy annak segitsege nelkul akarja karrierjet kiharcoln! Egyuttal mindjart el kellett volna mondania: hoj:\ 6 elnök akar lenni. de a kampanyban nem kivänja igenybe venni a ket — nala sokkal teheisegesebb es tisztessegesebb — batyjänak erkolcsi nimbuszät. Mert hiszen 6 azt is tulajdonkeppen lopta. Aki pedig lop. — mondotta Kennedy -־ nem erdemli meg az amerikai nep tamogatasat. Mivel a szenator ezt nyilatkozatäban elmulasztotta hatärozottan rossz izlesröl tett tanusägot. De menjünk csak tovabb. "A magäntulajdon, lopas", ezt tanitja a marxizmus. immär 100 esztendeje. A dologban a bökkenö az, hogy ezt sohasem hittek el azok. akiknek a tetelt eredetileg megszültek: a munkasok. a szegeny emberek, akik a magäntulajdönt mindig szentnek tekintettek. Manapsag csak milliomos csemetek hiszik el. akiknek reszere a mondal csupan ktepen hangzcr szovirag. Tartalma nincsen reszükre hiszen soha egyetlen pillanatig sem realizälhattak mit jelent a magäntulajdönt nelkülözni. S miutän a legtöbben a magäntulajdönt mär keszen kaptäk azt s$m realizältäk soha, hogy milyen a nagyvagyonü magäntulajdon megszerzesenek mödja es lehetösege. Igy vält a kommunizmus elmelete kiz4rolag a szalön kommunistäk tulajdonävä. Mert azon esetleg lehet vitatkozni, hogy nehäny evtizeddel ezelött volt-e egy bizonyos erkolcsi alap a kommunista ideolögiäban, vagy sem, de abban nyilvän mindenki egyetert, hogy ma mär a termelöeszközök köztulajdonba vetelenek elvet csak olyan ifjü csemetek veszik komolyan, akiknek a papäja, nagypapäja, dednagypapäja hatalmas mennyisegben hordta össze a termelöeszközt. Nekem tehät egy Kennedy ne hangoztasson szociaiista bombasztokatrne akarjon iiyen mödon a szegeny emberek szavazatära szämitani, mert ebböl nagyon furcsa dolgok sülnenek ki. A gondolatmenet körülbelül igy hangzik: "En gazdag ember vagyok es ezt nagyon szegyenlem, mert tudom. hogy a többseg szegeny. En a szegenyek szimpätiäjät szeretnem megszerezni, de ahhoz, hogy rriegszerezhessem, ahhoz muszäj gazdagnak lennem. Lätjätok en alapvetöen jö es becsületes ember vagyok, csak ez a tärsadalöm olyan rossz, hogy engem a szerencsetlen gazdag embert hazugsägokba es ellentmondäsokba kenyszerit". Hät ebböl nem kerünk! Reszünkre a tisztesseges viläg az, ahoi a szegeny ember nem szegyenli a szegenyseget es nem szegyenli azt sem, hogy szeretne gazdag lenni. A gazdag ember se szegyellje a gazdagsägät es ne pröbälja nekünk bemeselni, hogy szeretne szegeny lenni. Es föleg ne tegye ezt valaki, aki egy olyan viläghatalom elnöke akar lenni, amely örszägnak sikere. meggazdagodäsa arra epül, hogy täg teret adott a magäntulajdon-szerzes különbözö mödszereinek es ha valaki visszael ezzel a lehetöseggel, ügy az ellenakciökat a törveny keretei között tette meg. vagyis nem iteltek senkit törvenytelen üton törtenö magänvagyon-szerzes, lopäs miatt halälra. Kennedy mült heti nyilatkozatäval tulajdonkeppen azokat igazolta, akik verbosszüt kivännak a sah fejere azert, mert gazdag. Ezzel pedig nemcsak azt a kärt okozta amit Carter elnök vetett a szemere. hogy t.i. gyengiti a välsägos pillanatban az amerikai nep egyseget, hanem alapjäban tämadta meg az Egyesült Ällamok tärsadalmi rendszeret. Nehäny hönappal ezelött azt irtuk, hogy Kennedy elnöki eselyei fokozatosan csökkenni fognak attöl a pillanattöl. ahogy valöban politikai nyilatkozatokra lesz szüksege. A jöl megolajozott gepezet müködik addig, amig az angol mondakör Lancelot lovagjänak kepet akarjäk Teddyre rävetiteni. Lancelot szimpatikus, akiert a nep ällitölag rajongott es meg ma is rajong, de a mondäk sem ällijottäk. hogy a gyönyörü fejben tül sok tartalom lett volna. Ugy lätszik Teddy Kennedynek Lancelot-i feje van, ha kivülröl nem is, de legaläbb belülröl. Eddig is feltünk a Kennedy-elnökseg esetleges lehetösegeitöl. Nos ez a felelem a mült heti nyilatkozat tükreben elremitöve, eliszonyitövä A Kennedy pdnznek nines szaga? Az iräni välsäg üjabb fejlemenyeivel lapunk mas helyen foglalkozunk. Van azonban az ügynek egy mellekhajtasa. amiröl erdemes. külön is elmelkedni, mert ennek a dolognak riemesak politikai vetiilete van. Azt is mondhatjuk erkölcsi vetülete, de tulajdonkeppen meg esak nem is erröl van szö, hanem a joizlesrol. Ted Kennedy, a Massachusetts-i szenator, aki az Egyesült ÄJIamok egyik elnökjelöltje, nyilatkozott a sajtönak es annak a velemenyenek adott kifegezest. hogy a detronizält perzsa sah nem erdemli meg az USA tämogatäsät es \edelmet, mert nemesak diktatörikus eszközökkel körmänyozta orszägat. de räadäsul milliärdokat lopott, meg nem engedhetö modon növelte magänvagyonät. Kennedy ezt rossz neven veszi. sät sülyos bünnek tartja. E sorok iröja nem feltetlen hive a sahnak. Többször megirtuk mär, hogy bösegesen lehet kifogäsolnivalöt talälni tenykedeseben. munkäjäban; legfeljebb azt lehet a mentsegere feihozni, hogy ezer szäzalekkal különb. mint bärki aki resztvett az orszägeleröl valö eltävolitäsäban. s mint aki most kritikänak äleäzva halält kivän a fejere. Erzesünk az. hogy Kennedy a mült heti birälö velemenyeve! önmagät ezeknek a esoportjäba helyezte. Azokeba. akik a tizedet sem erik a sahnak. nemesak politikai kepessegben. de meg erkölesben sem. Mondjuk:a kritika esetleg jogos. Semmikeppen sem häborodnänk fei. ha bärki megrövö szavakkal illeti a sahot azert, mert tisztessegtelen modon szerezte magänvagyonat. De nemesak a megbirält szemelyet, hanem a birälöt is meg keil vizsgälni es az ervelest, illetöleg az igazsägot annak tükreben is keil keresni. Hogy egy egeszen szelsöseges peldät mondjunk: szäzadunk ket legszörnyüsegesebb diktätora Hitler es Sztälin majdnem mindig igazat mondtak. amikor egymäsröl nyilatkoztak. Mindkettö hangoztatta. hogy a mäsik veszedelmes tömeggyilkos. borzalmas fenevad, akit az emberiseg erdekeben mielöbb el keil pusztitani. Melyiknek volt igaza? Mind a kettönek. El lehetett bärmilyen formäban fogadni az igazsägukat? Nem! Azzal. hogy sajät maguk is tömeggyilkosok voltak, termeszetszerüleg elveszitettek azt a jogukat, hogy a mäsikat hasonlö tevekenyse^ekben megbiräljäk. Bärki mäs ällitotta Sztälinröl es Hitlerröl. hogy tömeggyilkosok: igazat mondtak. Amikor ök mondtäk egymäsröl. csak akkor hazudtak. Bärki mästöl elfogadom vitaalapul. hogy a sah toivaj, vagyonät tisztessegtelenül szerezte. Teddy Kennedytöl nem fogadom el. Vegülis egyszer meg keil mär mondani. hogy Kennedy mindent, amivel rendelkezik, — vagyont. hirnevet. politikai karriert, szep remenyeket — tisztessegtelen üton szerezte. vagyis lopta. Bizonyos dolgokat nem ö maga lopott. hanem azt mär kesen kapta. A vagyon a papäröl maradt rä. aki a ket viläghäborü közötti idöszaknak egyik legalävalöbb rablö kapitalistäja volt, aki nyereszkedett az amerikai kapitalizmuson, nyereszkedett a nemet näcizmusoa akinel keves aläbbvalö figuräja volt a XX. szäzad amerikai közeletenek. Igaz. a nagy vagyonokat ältaläban nem melyseges erkölcsiseggel szoktäk szerezni. De azert a legtöbb esetben a vagyongyüjtök meg is igyekeznek bizonyos önmaguk ällitotta tisztesseg- korlätok közt maradni. A kereskedö peldäul azzal szerzi vagyonät, hogy drägäbban ad el, mint ahogyan väsärol. Ez minden kereskedöre vonatkozik, megsem lehet egyenlösegi jelet tenni. mondjuk a füszeres es a fegyverkereskedö. a butoräruhäzas es a bordelyhäzas köze. Pedig mindkettö vesz es elad. Teddy Kennedy esetleg nem gondolta vegig, hogy mit mond, ami egy esetleges jövöbeli amerikai elnöknel nem nagyon remenyteljes tünet. Mert, ha vegiggondolta volna räjön, hogy ivält. Az Üristen örizzen meg töle! A TORONTO! MAGYARAJKÜ ZSIDÖK SZÖVETSEGE Chanukai Szilveszter Party-t Jötökonycölü rendez, december 31-en este 8:30 örakor (hetfö) a SHAREI TEFILAH NAGYTERMEBEN 3600 Bathurst St Mindenkit szeretettel vdrunk! Tdnc v Kit und zenekar Tombola Jegyek ära szemelyenkent 22.50 dollär meleg vaesoräval Jegyek az aläbbi helyeken kaphatök: Stern Tibor Elek Päl Klein Päl I 6 Denison Square 344 Bloor St 554 Canbrooke Ave. 368-4132 921-2393 782-0402 IRAN ÜJABB POLGARHABORU KÜSZÖBJN krampusz. Cseppet sem biztos. hogy Khomeini uralma nil fogja elni az elkövetkezendö heteket. De ha nem, ügy az nem az Egyesült Ällamok erdeme lesz, hanem az iräni török kisebbsege. A jövöbeni iräni fejlödesböl az Egyesült Ällamok mindenkeppen kivül helyezte önmagät: Ugyanügy järtak, mint Indokinäban. Ot! is kiderült, hogy az amerikai visszavonuläs nem hozta a värt stabilitäst. A häborü toväbb foiyik es a ket nagyhatalom köfeul valamelyik •vegülis gyözedeln eskedni fog. Csakhogy a ket nagyhatalom közül egyik sem Amerika, hanem a Szovjetuniö vagy Kina. Ugyanügy Iränban, esetleg megdöl az iszläm vilägbirodalom älma, de haszonelvezö ebben az esetberr sem Amerika, hanem a Szovjetuniö lesz. Tehät teljesen hibäs azoknak a velemenye, akik azt hiszik, hogy az 50 tüsz esetleges kiszabaditäsa Amerika politikai sikeret jelenti. Az elmült hetek huza-vonäja ugyanolyan szerencsetlen volt, ”?int a mült decemberi-januän csetles-botläs, melyröl most derült ki, hogy a sah bukäsät tulajdonkeppen Washington kezdemenyezte. A beteg sah közeljövöben megjelenö emlekirataiban elmondja, hogy az iräni hadsereg kepes lett volna a läzongäsok letoresere es az orszägot meg lehetett volna tartani a nyugat oldalän, de Carterek egy amerikai täbornokot küldtek Teheränba, azzal a feladattal, hogy ‘‘semlegesitse a hadsereget,״ vagyis keszitse elö az uralkodö kirügäsät. Sportnyelven szölva: egy futballmeccset el lehet vesziteni. De, hogy egy ällitölag jelentös csapat egy fontos meccsen 3 öngöllal veszitsen, ez azert több a soknäl. szavazni, az sargät. Miutän a szavazäs a megfigyelök szeme elött folyt, mindenki szämära vilägos lehetett, hogy a särga lap beesüsztatäsa eletveszelyes, mert ezen a välasztäson (ügy mondtäk az iräni hatösägok) Mohamed es a Mohamed-ellenesseg között kellett välasztani. A nyugati TV adök meg lelkesen közvetitettek is ezeket a szavazäsokat, s a kepernyön tisztän lehetett lätni a különbseget a ket szinü karton lap között. Szavazhi mindenki pirossal szavazott. Es mäsnapra megis kiderült, hogy Khomeininek komoly ellenzeke van, nemesak az orszäg lakossäga, de meg *z uralmon levö föpapsäg, az Ayatollah-k köreben is. Ezek közül az egyik Sharlat-Madari olyan eles ellentetbe került Khomeinivel, hogy ennek következmenyekepp Qumban a sze nt värosban utcai harcojtra került a sor. Mikor ennek hire terjedt, az eszaki tartomänyokban kirobbant a nyilt läzadäs. Az ott lakö török kisebbseg, amely ugyan szi nten mohamedän, de nem siita, hanem sumi, teljes autonomiät követel. Ennek az ügynek eldönteset bizzuk talän a mohamedänokra. Az viszont ketsegtelen, hogy Khomeiniek az elsö hatärozott "nem”-re visszakozöt füjtak es nem mertek katonai egysegeket bevetni a läzadäs elfojtäsära. Vagyis pär szäzezer eszak iräninak sikerült elerni azt, amit az Egyesült Ällamok teljes ereje nem tudott elerni: Khomeini hajlandö tärgyalni! A keplet vilägosan läthatö! A Feher Häz hatalmas ördögöt feste« a falra, akitöl felni akart, s ennek eredmenyekent az ördög valöban hatalmas lett. A tabriszi läzadök Khomeinit kis krampusznak tekintettek, s erre kiderült, hogy Khomeini velük szemben kis Ezzel a velemennyel eleg könnyü vitäbaszällni meg akkor is, ha a foglyok szabadon bocsätäsa valöban megtörtenik; persze ez sem biztos. Igaz ugyan, hogy az üj külügyminiszter erre vonatközöan tesz igeretet, de ne felejtsük el, hogy a követsegi tämadäs öta ez mär a harmadik külügyminiszter, mig a tämadö diäkok, akik a követseg epületet megszällva tartjäk, ma is ugyanazok. Ok ellentmondanak a külügyminiszternek es —legaläbbis eddig, — megtagadjäk a foglyok kiadasät. Vagyis az 50 amerikai eiet megmenteset a Carter-i politika nem tartotta meg sajät hatasköreben, hanem azt ätengedte az iräni belsö erök küzdelmenek. Micsoda torz trefa? Ha az 50 tüsz megmenekül, az nem az Egyesült Ällamok fölenyenek, katonai erejenek, nem az elnök es tanacsadöi elszäntsägänak köszönhetö, hanem annak, hogy Irän ket eszaki tartomänyäban pärszäzezer ember nemet mert mondani Ayatollah Khomeininek. Persze nem az amerikai foglyok kerdeseben, hanem mäsban. Az Azerbejdzsän török kisebbseg nem vett reszt a mült heti iräni alkotmänymödositö nepSzavazäsban, mert ezzel akarta kifejezesre juttatni, hogy nem helyesli Khomeini korlätlan hatalmät. Ettöl meg az orszäg többsege megszavazta az üj alkotmänyt, amely Izläm Köztärsasäg nev alatt most mär hivatalosan is bevezette az egy-szemelyes Izläm diktatürät, ätadva a hatalmat egy olyan embemek, aki többek között aggkori elmegyengesegben is szenved. Igaz, sokat a nep akkor sem tehetett volna, ha esetleg mäst gondol. A szavazäs meglehetösen egyszerü mödon folyt. Aki Khomeini mellett szavazott az egy piros kartonlapot tett a dobozba, aki ellene akart Immär hatodik hete ül összekötött kezzel-läbbal fogsägban az Egyesült Ällamok teheräni nagykövetsegen az ottani szemelyzet nagy resze. E hat het alatt a foglyok helyzeteben nem törtent különösebb vältozäs es az is elkepzelhetö. hogy az amerikai külügyi tisztviselök jelentös resze elöbb, vagy utöbb visszater a csalädjähoz. Mint az värhatö volt, a Carter kormänyzat hosszasan tanäeskozott, mindenkinek kikerte a velemenyet, s vegül is ügy döntött, hogy nem csinäl semmit. Ez a semmitteves eieinte nagyon nehez volt, most mär egyre könnyebb. 48 öräval a teheräni tämadäs utän az ätlag amerikai mär forrongott tajtekzott s a jelek arra mutattak, hogy az a nep, amely 8-10 ävvel ezelött tülnyomö reszeben helytelenitette a vietnami häborüt, az most hajlandö lenne aktivan fegyvert fogni, — nem azert, hogy kimentsen 50-60 embert, hanem azert, hogy visszaällitsa az Egyesült Ällamok meltösägät, amelynek fokozatos elveszteset csak most realizälta Ä Feher Häz külügyerei azonban leintettek, mersekletre figyelmeztettek a beketlenkedöket. Senki ne izguljon, mondta az Elnök, ki fogjuk menteni a foglyokat. Räadäsul ügy fogjuk kimenteni, hogy nem adjuk be a derekunkat semmifele zsaroläsnak. Vajon igy törtent-e? Az utolsö napokban egyre többen beszelnek arröl, hogy Carter elnök jöl politizält. Iräni hivatalos szemelyek egyre gyakrabban emlegetik, hogy a meg tüszkent örzött 50 fogoly nagy reszet rövidesen szabadon bocsätjäk es csupän azok eilen inditanak birösägi eljäräst, akikröl bebizonyosodott, hogy kemek voltak. Vagyis, mondjäk az amerikai naivak, a Carter-i politika sikeres volt. Nem deportaljäk a Nablus-i polgarmestert Hfvei Unneplik a Nablus-i polgärmestert Többfelekeppen lehet kommentdlni a hirt, hogy az izrdeli kormäny megvdltoztatta a Jordan— nyugati katonai hatösägok dönteset, amellyel deportalni kivdnta Nahlus polgdrmesteret, Bassam al-Shakdt. A polgdrmester a katonai kormdnyzöval Ben Eliezerrel folytatott privat heszelgetesehen ällitölag azonositotta magät a PLO terroristäival es helyeselte "szahadsägharcos meggyözödeshöl” a terror-cselekmenyeket izrdeli polgärok eilen Ezert letartöztattäk es elhatdroztäk deportdldsäl. A töhhi arah polgdrmester közösseget vdllalt vele es azzal fenyegetöztek, hogy mindannyian lemondanak älläsukröl. Az izräeli kormäny vegül is megdllapitotta, hogy felreertesrnl van szö es visszahelyezte al-Shakdt hivataläha. A dolgot lehet ügy is kommentdlni, hogy Idm milyen demokratikus is ez az izrdeli megszdllds. Kiderült. hogy a polgdrmester megsem olyan veszedelmes mint hittek. tehät kiengedik a hörtönhöl es tovdhhra is elfogadjdk tdrgvalö partnerkent. Keves megszdllö hatösdg mutatkozik iiyen jöszdndektinak. Van azonban egy mäsik magyardzat is. amit el keil mondanunk, bar nem örülünk neki. Ez pedig az, hogy a gyengeseget meg a legjobb szdndekü megszdllö sem engedlteii meg magdnak. Lehet, hogv hiba voll, lehet, hogy elhamarkodott volt egy maganbeszelgetes alapjdn deportdldsi döntest hozni. De ha mär megtörtent, akkor nem sokat javit az ügyön az. hogy a kormäny kesöbb megvdlioztatja kordhbi hatdrozatdt. Hiszen itt amügvsem az igazsdg gyözedelmeskedik Meg ha felreertettek is az eredeti fogalmazdst, az biztos, hogy al-Shaka nemesak Izrdelnek nem hard tja, de meg Izraellel valö bekes együttelesnek sem, s mivel az arab lelek amügyis hajlamos arra, hogy önmagät dlomvildgba ringassa, nyilvdnvalöan a PLO ideolögia megerösödesevel keil szdmolni a Jordan-nyugati területen. Hiszen ha kiderül, hogv az Izrdel-ellenes terror-akeiökat hüntetlenül lehet dieserni es propagdlni, akkor miert ne tennek azok, akik amügyis tenni akarjäk.
