Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-11-10 / 781. szám
w Jer3ey 03903 jp*r Jgu3t J*-־:olnar I *4 3 10 3“־׳*־י N e .v Brans U.S.A. ״ i c k , Second class mail registration No. 1373 CANADA USA Second class mail paid at F lushing N.Y . 11351. Di.No. 104970 AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIOÖSÄG LAPJA VOL. 18. 782. ÄRA 50 cent. NOV. 17. 1979. Euröpäban szokäsos es az angolszäsz vilägbar, szokäsos vita között. A vermes euröpai minder!keppen meg akarja gyözni ellenfelet es a hallgatöl arröl, hogy neki van igaza. A higgadt angolszäsz megelegszik azzal, hogy ö is, ellenfelei is kifejtik a velemenyt, s aztän mindenki megmarad eredeti meggyözödesenel es bekeben hazamennek. Tudat alatt tisztäban vannak azzal. hogy az igazsäg vegeredmenyben egyetlen kerdesben sem döntö. A kerdeseket nem az igazsäg eldöntese. hanem a sokszinüseg, a sokretüseg teszi erdekesse. Egyszerü szavakkal kifejezve az olvasö közönseg “imäja a balhet". Tehät semmikeppen sem kivänunk Kiirthy Miklösra szäjkosarat tenni, mert külön velemenyünk lehet ugyan abban a kerdesben, hogy tul konzervativ-e a päpa vagy sem. tül konzervativ-e a jeruzsälemi förabbi vagy sem, de semmikeppen sines köztünk különbseg abban. hogy mindenkinek ugyanugy megvan a joga az önällö velemeny formäläsähoz es önällö velemenynyilvänitäshoz, mint sajät magunknak. Az egyetlen, ahoi egy szerkesztönek nemesak joga, de kötelessege, hogy gätat vessen a velemenyek szabad eserejenek, az, ha valamelyik vitatkozö jogos vagy jogtalan felhäborodäsäban triviälissä välik es ervek helyett gorombasägokat vagdal a mäsik fejehez. S ezert volt az, hogy helyt adtunk Kürthy Miklös erveiesenek, aki magasszintü velemenyt fejezett ki velünk szemben, de nem adhatunk helyt azoknak, akik lätszölag velünk ertenek egyet a vitäban, de ezt Kürthy Miklös käromläsäval fejezik ki. Hat ezert nem közölhettük le az olvasök leveleit. Meg egy kicsit büszkek is vagyunk az egesz viharra. Nem sok magyar üjsäg mondhatja el magäröl, hogy olyan fokon tud bänni a sajtöszabadsäggal, hogy a zsidö üjsägban az öskereszteny munkatärs szabadon szidhatja a römai katolikus päpät a zsidö valläsu szerkesztövel szemben. aki szimpatizäl a päpäval. A sajtöszabadsag itthon kezdödik? A szerkesztöseg postäjäba erkezö levelekkel nem ebben a rovatban szoktunk foglalkozni, söt, ältaläban nem szotunk fogtalkozni vele, csak egyszerüen leközöljük. Most megis elterunk e szokästöl, mert a het folyamän szerkesztösegünkhöz erkezett nehäny level fontos elvi kerdest erint. Nehäny olvasönk nagyon felhäborodottan välaszol munkatärsunk, Kürthy Miklös egy koräbbi eikkere, melyben az helytelenitette II. Jänos Päl päpa Amerikäban tett nyilatkozatait. Különben jöszändekü es ältalunk nagyrabeesült lev^lirök azt követelik tölünk, hogy rendszabälyozzuk meg Kürthy Miklöst es ne adjunk helyt “örjöngeseinek”. Kürthy Miklös maga is “hozzäszöläst" jelentetett meg. A szerkesztö egy koiäbbi eikkere välaszolt es a szerkesztösegi eikk igen pozitiven velekedett a päpa new yorki ütjäröl. Vagyis fölösleges hangsülyoznunk, hogy Kürthy Miklös velemenye ezügyben nem azonos a szerkesztö velemenyevel. A francia felvilägosodäs nagy filozöfusära keil itt hivatkoznunk. A szerkesztö nem ert egyet Kürthyvel. söt, hatärozottan az a meggyözödese, hogy nines igaza. De a legvegsökig hajlandö kiällni azert, hogy megvedje Kürthy Miklös tevedeshez valö jogät. A hüsz eve fennällö Menora termeszetesen nagyon büszke arra, hogy meg tudja es meg fudta örizni az egykori sajtönak nehäny szep tulajdonsägät, peldäul azt, hogy nem szoritkozik kizärölag hirközlesre, hanem minden kerdesben el is mondja a velemenyet. Egy dolog van, amiben a leghatärozottabban a nyugati sajtöetikähoz kivän ragaszkodni, ez pedig az, hogy a velemeny-mondäs senkinek nem lehet privilegiuma. Ami egyik embernek örültsegnek tünik, az a mäsiknak a räciö csücspontja. Nem akarnänk olyan üjsägot csinälni, ahoi mindenki ugyanazt az egy nötät fujja, es eszünk ägäban sinesen korlätozni bärkinek a velemeny-szabadsägät. Van egy alapvetö különbseg a Közep-Amerika ebredezik, Washington meg alszik Bizonyos szempontböl ez az orvtämadäs szereneses hatäst gyakorolt az amerikai nepre. Az ätlagamerikai — amelyiknek hätän fäj lehet vägni — forr a meregtöl. A szakszervezetek megtagadjäk az iräni hajörakomänyok kirakodäsät. A deli ällamokban dühödt perzsa-ellenes tüntetesek zajlanak. De ami meg ennel is sokkal többet jelent, az egyetemi campusokon a diäkokban hirtelen feltämadt, ha nem is a hazafias erzes, de mindenesetre az öntudat. Meg azt sem lehet tölük rossz neven venni, hogy alaposan elagyabugyäljäk iräni diäktärsaikat, akik arra a peldätlan pimaszsägra vetemednek. hogy az amerikai demokräcia vedelme alatt tüntetnek az Ayatollah mellett es az Egyesült Ällamok eilen.Es ebben meg a San Francisco melletti Berkeley egyetem campusa sem kivetel, pedig az mindig az amerikai baloldal föfeszke volt. A teheräni tämadäs veglegesen pontot tett az älmodozö amerikai illüziöjära es lelkiismeretfurdaläsära egyaränt, a Vietnam okozta lelkiväjsäg vegetert. Az amerikai nep harcias hangulatban van.v Lelkesen läuiOgatnär.ak minden eröteljes, akär katonai akeiöt. Miert, hogy Washington, pontosabban a Feher Häz környeke az egyetlen, olyan pont, az Egyesült Ällamokban, ahovä a közvelemeny üj hangja nem jut el? Az elnök es vezetö gärdäja, mind kiderült meg annäl is tehetsegtelenebb, mint ahogy eddig legszigorübb Folytatäs a 3. oldalon Mult heti eszmefuttatäsunkhoz talän meg azt tehetnenk hozzä, hogy egy, egyetlen egy alkalommal erte mär az amerikaiakat hasonlö orvtämadäs, 1941 vegen Pearl Harbour-näl. Akkor, 24 örän belül az Egyesült Ällamok hadat üzent a tämadö Japännak. Nem akadt az akkori Amerikäban egyetlen szämottevö esoport sem, amely a hadbalepes jogossägät ketsegbe merte volna vonni. Ezüttal meg egy häborii veszelye sem fenyegetett volna, eröteljes fellepes eseten, ha Carter elnök az elsö öräban a televiziö eie äll, es körülbelül ezt mondja: Az Egyesült Ällamok türelme sem vegtelen, ket öräs ultimätumot adunk, s ha ezalatt a tüszok nem kerülnek szabadläbra, ügy katonai lepeseket eszközlünk, megpedig nem a diäkok, hanem az iräni kormäny eilen es e katonai lepeseket hajlandök vagyunk kiterjeszteni bärmilyen olyan orszägra, mely az iräniak segitsegere siet, ügy... talän kitört volna a harmadik viläghäborü? Szö sines röla, egy pisszenes nem lett volna az egesz vilägban, s ezt a megällapitäst a Szovjetuniö, a kommunista blokk, az arab orszägok, az afrikai orszägok jelenlegi hallgatäsa igazolja legjobban. Az iräniak lepeset meg igy, az amerikai impotencia kihangsülyozottsäga mellett sem helyesli, tämogatja senki. Csak eppen az Ayatollah igazat mondott. “Nem felünk az Egyesült Ällamoktöl — mondotta —, mert Amerika impotens." De vajon tenyleg impotens-e? baloldalähoz tartozik, ö vöU az, aki a kormänyböl valö kiväläsa utän annakidejen eiere ällt a vietnami häborü elleni tünteteseknek, azoknak fö szervezöje volt es nem csinält titkot abböl, hogy a Szovjetuniöval jobban szimpatizäl, mint sajät hazäjäval. Jözan esszel meg azt sem lehetett volna elkepzelni, hogy egy nagyhatalom egy olyan diplomatät küld ki a tärgyaläsokra, akiröl tudja, hogy eppen azt az orszägot, illetöleg azt az ällamrendet kivänja megbuktatni, amelynek a neveben tärgyalni megy. Carterek azonban ezt megis megtettek, talän abban remenykedve, hogy Amerika belsö ellensegeivel hajlandök lesznek szöbaällni az örjöngö iräniak. Az elnök meg ebben a värakozäsäban is csalödott. Mert Clarkot ugyan egy evvel ezelött beengedtek Iränba, hogy együtt tüntessen a forradalmärokkal a sah eilen, most azonban egyszerüen nem fogadtäk. A mozlim fanatikusok annyira gyülölik Amerikät, hogy meg egy olyan amerikaival sem hajlandök szöbaällni, aki nekik barätjuk. Ugyanügy sikertelenne vält a PLO közvetitesi kiserlete is; Arafat maga is dolgavegezetlenül tävozott Teheränböl. Az egyetlen, aki valami kis eredmenyt mutathatott fei, a Vatikän küldöttje volt, ha ugyan egyältalän eredmenykent köny vel hetjük el, hogy Khomeini egyältalän szöbaäll valakivel. Vegsö fokon megis az a helyzet, hogy a tiiszok ma is az egy hettel ezelötti kiszolgältatott helyzetben vannak. Mikor ezeket a sorokat irjuk, immär nyolcadik napja ülnek megkötözve az Egyesült Älamok teheräni nagykövetsegen azok a tuszok, akiket az iräni nepvezer Khomeini felbujtäsära nehäny szäz diäk foglyul ejtett, es eletüket fenyegeti abban az esetben, ha az Egyesült Ällamok nem häträl meg követelesük elött es nem szolgältatja ki a volt perzsa sahot, aki jelenleg New Yorkban, räkbetegsege következteben körhäzi kezeles alatt äll. Nyolc nap telt el. A Menora mult heti szämäban elsö felhäborodäsunkban mär vezereikket irtunk arröl, hogy ilyen gyaläzatot.ilyen orvtämadäst az Egyesült Ällamok nem türhetne el. De azt is megirtuk, hogy el fogja tümi, illetöleg a Carter kormänyzat hiven követve eddigi tehetetlenseget, nem fog csinälni semmit. Ez az elöjelzesünk pontosan bevält. Nyolc nap alatt valöban nem törtent semmi. Legfeljebb annyi, hogy a viläg legnagyobb katonai hatalma meghunyäszkodva segitsegert fordult a semleges orszägok diplomatäihoz, a Vatikänhoz, meg ahhoz a Palesztinai Felszabaditö Rizottsäg nevü terrorszervezethez is. melynek letezeset hivatalsan nem ismeri el. Az eredmeny nulla. Az elsö pröbälkozäs aZ volt, hogy Carter Ramsey Clark volt igazsägügyi minisztert inditotta el Teheränba, hogy az ö neveben tärgyaljon Ayatollah Kohomeinivel.Ez a szemelyvälasztäs mär önmagäban is megkerdöjelezhetö, ne felejtsük el, hogy Clark az amerikai politikai eiet legszelsö KET KORMANYVÄLSÄG KÖZÖTT Däjän ügye a felsöbirösäg imponälö iteletevel. Az olvasö megkerdezheti: Jigäel Jädin miert marad me? akkor a kormänyban? A välasz egyszerü: amikor aläirta Beginnel a koaliciös megällapodäst, kikötötte, hogy lelkiismereti kerdesekben ö es pärtja a kormäny eilen szavazhasson. S amellett ö nem külügyminiszter. Lelkiismereti okokböl nem is akart az lenni. Ez volt az elmült hei egyik soros szenzäciöja. A mäsik hogy Izräelnek üj penzügyminisztere van, Jigäl Hurwutz szemelyeben. Ennek okairöl legközelebb szämolok be. ellene szavazott. Igy függnek a dolgok össze. Szolgälhatunk meg egy adalekkal: Jigäel Jädin miniszterelnökhelyettes is ellene szavazott. S most, Däjän lemondäsa utän. amikor neki akartäk felajänlani a külügyi tärcät, elutasitotta."Nem volna a politikai etikäval összeferheto lepes. ha vällalnäm olyan külpolitika iränyitäsät, amellyel nem mindenben ertek egyet” — mondta. A minden äroni települessel tehät Jädin sem ert egyet. Däjän sem akar települest minden äron. Csak ellenörzött keretben. A vezetö koaliciös partnerek felfogäsa mäs. Ezert mondott le. Igy függ össze közötted elö idegent, ne foszd meg tulajdonätöl. Az itelet termeszetesen erre a specifikus esetre vonatkozik. Nem tütja el a települeseket, ha azok törvenyes mödon törtennek. Ezen az alapon hatärozott ügy a kormäny, hogy a közelben olyan helyet keres Elon More szämära, amelyen nem sertik meg senki tulajdonjogät: a földet nem müveli meg senki es jordäniai uralom alatt is az ällam tulajdonät kepezte. Terjünk vissza most Däjän lemondäsära: annak idejen amikor Elon More alapitäsänak az ügye minisztertanäcs eie került, a volt külügyminiszter napra lemondäsa utän jött egy fordulat, amely nagyon alätämasztja ezt a feltevesünket. Az izräeli felsöbirösäg order nisi hatärozatban elrendelte Elon More somroni települes eltävolitäsät. Rettenetesen hosszüra nyülna ez a beszämolönk, ha ezt teljes reszletesseggel ismertetnenk. Röviden: ez a pont Söchemtöl, Somron fövärosätöl öt kilometerre van, szikläs hegyoldalon. A területeböl 170 dunam magäntulajdon volt, amelyet kisajätitottak. Az eredeti tulajdonosok a felsöbirösägnäl megtämadtäk a kisajätitäst es es a birösäg — mert vannak meg biräk Izräelben — a felfolyamodönak adott igazat. A nemzetközi jog szempontjäböl ugyanis Somron megszällt terület. Ilyen területet meg lehet ideiglenesen sZällni — katonai celokra. Olyan települest nem szabad letesiteni, amelyet a megszälläs megszünese utän is fenn akamak tartani. Az itelet ismerteti a Gus Emunim megbizottjainak a birösäg elött tett vallomäsät. A telepesek azt mondtäk, hogy szö sines katonai vagy mäs biztonsägi celokröl. ök azert akaijäk ezt a pontot, söt, egesz Somront, mert Isten ezt a földet Äbrahämnak es fiainak adta. Az ösök Jogän tehät. Ezt a szempontot pedig a felsöbirösäg nem fogadta el. Meg ki is oktatta a fanatikus valläsos fiatalokat: a Tned parancsolja, hogy tekintsd felebarätaidnak a fennhatösägot Judeäban, Somronban es a gäzai sävban. Ezt mondta a volt külügyminiszter, ezt hozta fei magyaräzatul. Ha ez igy van, miert nem värt öt evet a lemondäsäval? Miert volt olyan sürgös? Hiszen azt is kijelentette, hogy ezt a kormänyt patriötänak tartja. Ha a Määräch visszajött vagy kormänyon maradt volna, folyna a kerületek kiärusitäsa. Egyetert a települes ellenörzött folytatäsäval a megszällt területeken, ellenzi palesztinai ällam letesiteset. De az a tävoli "veszely", hogy a kormäny az autonömia letrejötte utän, az öt eves terminus vegeztevel mäst akar, mint ö... Ki erti ezt? Azok utän, hogy palesztinai szemelyisegeket, köztük a Palesztinai Felszabaditö Szervezetet nyiltan tämogatö embereket nem tudott rävenni arra, hogy csatiakozza nak a tärgyaläsokhoz es azt a javaslatot tette, hogy krizis eseten Izräel egyoldaiü gesztussal vonuljon ki a megszällt területek központjaiböl, a tävoli, öt ev utäni iehetöseg a lemondäs oka? Nem az, hisz a sajät felfogäsa a palesztinai kerdesben eppen olyan teves, ärnyalatkülönbseg nelkül, vagy azzal, mint Begine vagy dr. Burge? Ez a titok is kiderül elöbbutöbb, majd talän ertilekirataiban fogja elärulni, amelyek alighanem a legerdekesebbek lesznek az izräeli gazdag memoär irodalomban. De ket BARZ ILAY IST VAN nisztertanäeson benyüjtotta lemondäsät, elbucsuzott minisztertärsaitöl es elhagyta az ülest. Kiderült, hogy erröl a szändekäröl Menachem Begin mär regen tudott, de a miniszterelnök ezt senkinek nem ärulta el. Lenyegeben azt magyaräzta, hogy nem erdeklik azok a teendök, amelyeket szämära a kormäny meghagyott. Az autonömia tärgyaläsok vezeteset dr. Joszef Burg belügyminiszterre biztäk. mondvän: a palesztinai araboknak nyüjtandö autonömia Izräelnek belügye. Ezt ügy lätszik annak idejen Däjän is elfogadta. Felev utän lemondott. S a kibontakozö reszietek lelepleztek, hogy elözöleg neki ajänlottäk fei az autonom bizottsäg elnökseget, de nem fogadta el. Miert nem? Däjän öszinte interjü alany, kerteles nelkül kimondja, amit gondol, ha nines szö szigorüan örzött ällamtitokröl. S ezt mondta: az autonömiai kerdesben nem ert egyet a kormäny tagjainak többsegevel, azaz a Likud es a Valläsos Nemzeti Pärt felfogäsäval. Szerinte az öt ev letelte utän Izräelnek szabad folyäst keil adnia az esemenyeknek. Az arabok maguk döntsek el, mit akarnak, milyen fajta önällösägot: Jordäniäval vagy Izräellel lepnek föderäciöba, vagy härmas, izräeli-jordäniai-palesztinai konföderäciöt talälnak majd alkalmasnak. Ezzel szemben Begin miniszterelnöknek az az älläspontja, hogy öt 6v utän is fenn keil tartani az izräeli Izräenek minden nap megvan a maga szenzäciöja. Ezt panaszoljäk a nagy nemzetközi tävközleses eszközök munkatärsai is, akik Izräelböl küldik beszämolöikat: az a hir, amelyet delben täviratoztak vagy telefonältak szerkesztösegeikbe, estere mär elveszti aktualitäsät. A multkoräban a minisztertanäcs elhatärozta, hogy hol es mennyi földön kezdi meg a talajelökeszitö munkät, hogy Judeäban es Somronban üj települeseket letesitsen, ket napra rä pedig a Gus Emunim nagyszabäsü “telepitesi akcioval" hivta magära a figyelmet. Hogyan erthettek volna meg az olvasök, vagy a teve nezöi, ha maguk az üjsägirök sem fogtäk fei teljesen, hogy mi törten ik? Sok erthetetlen esemeny zajlik a Begin-kormäny müködese alatt; azt sem ertjük mindmäig, miert nem mondta meg egyenesen es vilägosan Mose Däjän, hogy mi volt az oka meglepö lemondäsänak. Alig pär hettel azelött azzal hivta magära a figyel met, hogy sorra kereste fei a megszällt területeken elö arab vezetöket, hogy rävegye öket: csatlakozzanak az autonömia-tärgyaläsokhoz. Penteken este, a tevenek adott interjüban azt a nyilatkozatot tette. hogy ki lehet hüzni a kätyüböl a tärgyaläsokat egyoldalü gesztus reven: ha kivonjuk csapatainkat Judea, Somron es a gäzai säv värosaiböl, polgäri rendörsegnek adjuk ät az ügyeket es csak akkor avatkozunk be katonailag, ha biztonsägi szüksegletek megkövetelik. Mint mondtuk.ez törtent penteken este s a vasärnapi mi-GALA BA a MARRIOTT’S ESSEX HOUSE NAGY BÄLTERMEBEN 160 Central Park South NEW YORK CITY Coctail 7:30 PM. Vacsora 9:00 PM Contribution $75.00 szemälyenkänt BLACK TIE! FILU SCHENK ZENEKARA
