Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-11-10 / 781. szám
11. oldal 1979 november 10. MENÖRA KORDA STEVEN ügyved ll.l., ll.d. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188. Place Desjardins, Montreal, Que. H5B 1B3 Telphone: 282 -1111 JEGYZETEIMBÖL BREUER ELStE: BOURRET PASTRY & DELICATESSEN 5771 VICTORIA Ave. 733 846? * Fmom külföldi es kanodoi csemegedrük es sajtok . * Ax ismert legfinomabb magyar hentesaruk. * Magyar es europoi cirkraszsutemenyek. * Külföldi espresso kdve, kakao, konzerv. * Noponta friss tejtermekek, kenyer, peksütemeny. SZABAD PARKOLAS Irodatei 8446822־ Laka-te!: 2887559־ tlr.l inni m "vyrei! 10 ST. JAMES ST., Suite 902. MONTREAL KOMLOS m0R SZUCSMESTER BUNDAK MERET UTAN ES RAKTARON ALAKITAS * JAVITAS * MEGOVAS BIZTOSiTAlSSAL 1435 ST.ALEXANDER St.Room 200 Tel: 8427536־ “ Ertesitem Montreal magyarsägät, hogy a Hungäria he!yen megnyilt a cskxda Montreal legnagyobb magyar ätterme. Izletes magyar etelekkel es italokkal. Mindenkit szeretettel vär az üj tulajdonos a közkedvelt Margitka. EskOvftre, partyra 140 szem^lyes klilftnterem. Asztalfoglaiis: 843-7519 3479 St. Lawrence Blvd. 1TMן r׳ FOGSORJAVITO KLINIKATM1! S Azonnat megjavitjuk fogsorat es megvärhatja | M • N ^ £ Appointment nelkül hetfötol-pentekig, reggel 9-töl este 8-ig. K P Ö Nyugdfjasok es Welfaren levök reszere | mersekelt drak P | 6655 COTE DES NEIGES RD. Suite 235 (Goyer sarok) H 4142־ 733 Bh333:®E03C; 7,337011־ JRE/SZ’ulmr albumok,beraköskönyvek, ) kataldgusok Nagy välasztök * V6tel * Eladäs 4629 Park Ave. Montredl H2V 4E4 TEL: 843-7213 LESLIE A. BECK LL.L. ügyvöd 10 Rue St. Jaques (St.James St.) Suite 507 Montreal, Que. H2Y 1L3 Telefon: Iroda:288-4191 Lakäs: 735-4820 cockoo-song’'... stb. Menyem mosolygott, ferjere nezett, es neki sügta, mär a közepiskoläban is utältuk a verseket. De ez nem azt jelenti, hogy az amerikai egyetemi Master s diplomaval biro gyögypedagögus nem kulturält. Sem azt, hogy senki sem szereti a verseket Eszak-Amerikäban. Azt sem jelenti, hogy amelyik euröpai szereti es ismeri az irodalmat, az mär kulturält. Mi a kultura?" "Mäs a kultura es mäs a civilizäciö." "De meg mennyire! Az ätlagember sem kulturält. sem civilizält nem volt Euröpäban. Az ätlagember itt sem az. Am volt egy kulturält osztäly ott is, ami itt is letezik. A kulturält osztäly kialakuläsa nem függ operahäzaktöl, sem bärmifele nagy häzaktöl. A kultura mindenhol kitermelödhet, nagyon keves "eszköz" mellett is, tudäsra, kultürära szomjas szemelyek vagy nepek között. Babits Mihäly ezt igy fejezte ki: 'Ki meltö lätni a csodät, az a csodät magäban hordja’. Csakhogy az sem mindegy, hogy a nep vagy az egyen a kultürät, tudäst milyen era alatt, milyen tärsadalmi miliöben, mire hasznälja fei. Amint mi olyan jöl tudjuk csak a kulturält osztäly igenlesevel, söt reszvetelevel törtenhetett Euröpäban az Inquiziciö, a Dreyfus-per, a Tiszaeszläri per, Auschwitz stb. Tudjuk, hogy Eichman, Göring, Speer, Mengele kulturält emberek voltak. Eppen az euröpai esemenyekfoly•■ tän kellett, hogy a kultüräba es civilizäciöba vetett vak hitünk meginogjon. Eppen nekünk kellett volna megtanülnunk, hogy egy tisztesseges, felvilägösodött, äegiteni Yesz tärsädalom csiszoltsäg nelkül is többet er egy tisztessegtelen, 'csiszolt' tärsadalomnäl. Ahogy felhäboritö kis orszägok nepei reszere ha az eszak-amerikai politikus, türista vagy jöveveny lenezöennyilatkozik röluk. eppen olyan felhäboritö a nagy nemzetek jöindulatü nepe reszere, ha, mig idegenben kihasznäljäk', az idelätogatö jöveveny a gyengeit ällitja pellengerre. Magyarul rhondva: kiröhögi. Az eszakamerikai nep jö, naiv, gyermekded, jözan, segiteni es adni kesz, rendöre a fei vilägnak, felelös mindenert. Nem erdemli meg a megvetest nepek reszeröl, akiknek esetleg az egyetlen tämasza, remenye es ötödik hadoszlopa.” Miutän igy felfedtük a kultü-־ räk es tärsadalmak különbözösegeit, a pärizsiak hazamentek Pärizsba, az angolok Londonba. az amerikaiak az ö Washingtonjukba. a fiatal nö, Sidneybe es igy toväbb. Remelhetöleg maradandö lesz, amit egymäsröl tanultunk. Dr. TASSV SINGERMAN Optometrist (S/.('mvi7.sgälat es szemüveg) 58 97 A VICTORIA Ave. (Bourret es La Pettie kozott) montreal. Tel.:737-2611 CANADIAN EUROPEAN PASTRY DELICATESSEN Tulajdonos: West (Marlow sarok) Julius Lencz 5205 Sherbrooke St. Sütemenyeink vältozatlanul toväbbra is sajät üzletiinkben a legjobb minösegben keszülnek. Naponta friss felvägottak. peksütemenyek. importalt sajtok es csemegearuk nagy välasztekban kaphatök. Rendelöst minden alkalomra felveszttnk. Telefon: 481-9044 K3G SINGER’S Gyögyszertär Mr.Saul Singer 85 Mont Royal Ave.W, (St.Urbain közeleben) MONTREAL Mindenfeie gyögyszerkülddst Magyarorszdgra vdllalunk. Terhesslgi vizsgälat ORVOSI FÜZÖK 844-1134 ösztöndijjal tanul, vagy ällami kölcsönnel. Vagy. rendszerint ha nines felrenevelve, nyaranta maga keresi meg a tanuläfjra valöt, fiük es länyok is. itt, körülöttem a kanadai milliomosok es billiomosok gyermekei is.” " Hogyan, hogy az amerikai ember nem kulturält?” ”Amerika a 200 eves, Kanada a 100 eves születesnapjät ünngpelte nemreg. Az emberek milliöi itt nem egy ezereves tärsadalom tagjai. A 100 evvel ezelötti emigräns nem jött sem a kulturält, sem a gazdag nepretegböl. Nemzedekeken ät fejlödik csak ki a kulturälis igeny. A mindenkori normälis üj emigräns elöször hallatlan munkäval megalapozza eletet, azutän jöhet a felület, mint tortära a mäz. Az amerikai vagy kanadai nemzet "emigräns-nemzet”, üj nemzet. Es jaj annak az emigränsnak es jaj annak az üj nemzetnek. amelyik nem szeles. erös alapra epit. Akinel elöbb jön a mäz. Csak a felelötlen, eretlen ember, nep kezdi az eletet a felülettel, balettal, häzikönyvtärral. kärpittal a falon stb. ” "Ezek az ätlagemberek itt körülöttünk mäsod-, harmadgeneräciö mär. Ezek sem kultürigenyesek.” Ezek mär jöl haladnak elöre. Läthatja a hatalmas könyvtärakat, zsufolt koncert termeket, operahäzakat, jö müzeumokat, föleg a nagyvärosokban." "Miert nevezi a kerdeseimet tipikusnak?” "Mert tipikusak. Bocsänat. Jönnek ide turistäk, es Uram boesä’! üj emigränsok. zsüfolt. fülledt. ezer eves värosokböl, nehez helyzetekböl, fürdö nelküli häzakböl, ahoi egymäst lökdQsve. egymäst. szidva, hangosatr kozlekcdnek embertärsaikkal.׳ Jönnek a szabad eletbe, a iizeles utakra, a nyugodt, äpolt. udvarias emberek köze. es megkerdezik. miert nines kultüra. Jönnek Euröpäböl, a temetök fölül, a verontäsok, a häborük, az öldöklesek es minden csüfsäg bölcsöjeböl es megkerdezik miert nines kultüra. A näcizmus es kommunizmus ,utän, a pärtszeminäriumok, häzkutatäsok utän, börtönök utän megerkeztek a magyar emigränsok annakidejen. Nyelvtudäs nelkül, penz nelkül, elkinzottan. Es tudja, hogyan hangzott az elsö feljajduläs? 'Nincsen kultura!' Hiänyzott a kävehäz es az Opera.” Monsieur H. hitetlenül nevetett. "Igaz volt. Es ma is igy van. Hallgassa meg a turistäkat.” "Mindig hallgatni keil a tömegek hangjära." "Igen, de csak reszben. Emberi tulajdonsäg. hogy mindenki jobban lätja mäsok hibäit. Sokat lehet tanulni. ha több idöt szentelünk egyes lenezett embereknek vagy tärsadalmaknak.” "Ez a tärsadalom nem fektet sülyt az eiet finomabb dolgaira, az iskoläk nem mutatjäk be a müveszeteket, irodalmat, stb." - jegyezte meg Mr. H. amire elnevettem magam. Elmeseltem neki, hogy amerikai születesü zsidö menyepinek häzassägi evfordulöjukra egy müveszien illusztrält könyvet vettern: Elizabeth Barrett Browing verseit (a romantikät megtartandö negy eves häzassägukban ...). Kinyitottam a könyvet neki a Portugäl Szonetteknel, ott, a XXl-es szämünäl. ahoi a vers ügy muzsikäl: "Say over again, and say once over again, that thou dost love me; Though the word repeated, should seem a länyok, kislänyok esendben legyetek!’ Senki sem figyelt rä." ”El meg, talän 80 eves, neha zavaros, de amügy jöl van" - nyugtat meg az asszony. Szämolok magamban. 10—12 eves kislänyoknak negyven eves nö öreg. Nagyon öreg, nevetnivalöan öreg. Lehet neveletlenkedni az öräjän. Istenem! Tehät; "kislänyok", akik eltek bärhol a vilägon. akik olvassätok e sorokat, tudjätok meg: Szente nyanya el, ei jöl van. Kicsi, esendes es tehetetlen, mint mindig:de el. Es most mi vagyunk öregek, neveletlen kislänyoknak: nagyon öregek. Nevetnivalöan öregek. Lätjätok kislänyok? C'est la vie - mondja a francia. Az üt hätralevö reszet a pärizsi öregür tärsasägäban töltöttem. "Ösidök öta” el ott Elöbb ment Pärizsba mielött születtem. Ment a Numerus Clausus miatt, a min neve es orra miatt nem is lepödtem meg. Erdekli Kanada es Eszak- Amerika. Regen järt itt. Tipikus turista, tipikus euröpai. Kerdesei is tipikusak. Rendszerint derülök es bosszankodom rajtuk egyszerre. "Milyen itt a gazdasägi eiet?" ”Mint mindenhol, rosszabb mint volt.” "Igaz, hogy 9 szäzalek a munkanelküli?" "Talän feie igaz. Az a feie, aki ötvenen felüli, el lett bocsäjtva, es mär nem eleg rugalmas, hogy mäs szakmät tanuljon, vagy mäshol beilleszkedjen, avagy mäs videkre költözzön. Ez az igazi munkanelküli. A munkanelküliek mäsik resze nem akar dolgozni, vagy välogatös. Az ambiciötlan embernek a munkanelküli, vagy jötekonysägi segely is eleg megelhetesre. Avagy a fekete munka mellett. Bizonyos szakmäkban evek öta lämpässal sem lehet talälni szakembert, es ez meg rosszabb lesz a jövöben. Ezert jö az üj emigräns. Meg annak a gyermeke sem lesz välogatös. Ha nem lenne üj emigräns, ki kellene talälni öket." "Mi igaz az iskoläkkal? Ügy hirlik, rosszak az iskoläk” "Az attöl függ, milyen iskoläk, es hol. A mi környekünkön nagyon sokat javultak 20 ev alatt.” "Gyenge a tanerö?” "Nem gyenge, de mäs mint Euröpäban. Talän a szülök ambieiözus befolyäsa hiänyzik inkäbb, mint a jö tanerö. Am mindennek daeära sok az ertekes fiatal tudös, kutatö, orvos professzor.” "Igaz, hogy 10.000 dollär a tandij?" "Meg keil különböztetni az Egyesült Ällamokat es Kanadät. Kanadäban minden egyetem ällami juttatäsban is reszesül, tehät nem drägäk az egyetemek. Am a tävollakö diäknak a bentlakäs es ellätäs itt is penzbe kerül. Az Egyesült Allamokban ketfele egyetem van, ügymint ingyenes, ällami, es privät, ami dräga es nagyon dräga. Gondolom, a Kennedy gyerekek, a Vanderbilt vagy Rockefeller gyerekek vagy a Shah fia fizetnek 10.000 dollärt is. Vannak nagynevü intezmenyek, amiknek a nevet keil megfizetni. De vannak ahoi a nagynevü professzorokat, a tanitäs nivöjät. Kissinger professzornak biztosan több fizetes jär, mint a szomszedek fiatal fiänak, stb." "Es Kanadäban?" "Nemcsak Kanadäban, de az USA-ban is a jöfejü gyerek-81 484-1259 484-4363 6RE6USIMRE DIPLOMAS OPTIKUS 4933 SHERBROOKE STREET WEST hügom 15, öesem 10 eves volt. Öregek?!" "Betegek voltak."Nezek rä, es räzom a fejem. "Mind a 49? Es mind a többi 49? Ezerszer, szäzezerszer negyvenkilenc?" "Mit lätott? Mit tud bizonyitani?" "Semmit sem. Csak azt, hogy egyedül elek a negyvenkilencböl. Hol vannak a többiek?" "Mondja csak neki. Mondja csak!" izgul a neni. "Mit lätott? Szemelyesen mit lätott? Mit tud bizonyitani?" kerdezi a ferfi makacsul. Mint mindig, izlestelennek tartom erröl beszelni. Ez az egesz olyan nagyon privät ügyünk. Melyen fekvö privät gyäsz. Hogyan lehet erröl beszelni idegeneknek? "Mit lätott?” "Biztos vagyok benne, hogy tudja mit lätott a tülelö, es mit nem läthatott. A füstöt lättarn, a längokat ejjel-nappal. Ereztem az egett esont szagät, es fogom erezni mig elek. Bizonyitani? Nem nekem keil bizonyitani. Nem a vädlott vagyok, de az äldozat. Hova tünt az a sok ember? Tessek elmondani hova tüntek? Egymillio gyerek. A szäm is abszurdum. Mutassäk meg, hol elnek valahol. Hogy hazugsäg, tevedes, agyrem az egesz." ... A neni szemeben könnyek csillognak. "En mindig elhittem. Hiszen katona fiam mutatott fenykepeket a häboü utän..." "Vannak gyermekeik?" "Csak nekem van, negy. Neki ninesenek. Talän azert olyan kemeny, cinikus, kerlelhetetlen..." A bäcsi mär regen otthagyott bennünket, a vizparton setälgat. "Hol eit a ferje azelött?" "New Yorkban. Zsidö kereskedök között, egesz eleteben, mindig. Azt mondja, ismeri öket. Csak mese, propaganda az egesz..." "Miert, hogy en elhiszem mind a volt amerikai hadifoglyok szenvedeseit? Minden barbärsägot?" kerdeztem inkäbb magamtöl. Elbücsüztam a nenitöl. Mäsnap reggel elhagytuk Chateau Lake Louiset. Kathy nagyon csalödott volt az öregek miatt... # «■ * A türa buszon Vancouverben francia beszedet hallottam, de valahogy furesän zengett az a francia. Egyik megällöhelyen, kepeslapok välogatäsa közben akadtam a beszelökre, ahogy magyarul esevegtek. Mr es Mrs V. Montrealböl valök, a hölgy franeiät tarnt egy angol katolikus iskoläban, a ferje mernök, tiz eve jöttek Peströl. Az idösebbik ferfi Monsieur H. Pärizsböl van itt egy mernök ertekezletre jött. Leülünk egy kävera. Mrs. V. mondja, hogy tavaly järtak otthon.Kerdezem nem voltak-e Dunäntülon. Nemcsak a Dunäntülon, de regi värosomban is. "Rokonok vannak ott. A nagy Szente csaläd." "Szente? Volt egy tanärnöm az elsö eveimben ott. Szente Etelka" - gondolkodom - " mär nem elhet. Akkor is öreg volt. "Ö, az lehet a Tusi neni" — mondja Mrs. V. "£l meg es jöl van." "Nem letezik" - mondom megdöbbenve, " akkor is öreg volt mär. Szente nyanyänak hivtuk. Häztartästant, meg kezimunkät tanitott. Kicsike volt, esendes es tehetetlen. Nem birt velünk. Ceruzäjäval gyakran kopogott az asztalän: 'Kisfolytatäs Katyvel ültünk a reggelizö asztalnäl, szokäs szerint az embereket figyelve, osztälyozva, birälgatva. Szep, öszhajü, öreg häzaspärt pillantottunk meg az ablakmelyedesben levö asztalnäl. "Milyen szepek. milyen összeillök. öreg häzasok, edesek, milyen boldogok! Nezd!" — lelkendezett Kathy. Neztem. 70 — 80 evesek, tenyleg szep pär. .Ha ilyent lät az ember, hirtelen söhajt küld az eg feie. öh. bär igy legyünk öreg korunkban! "Egy egesz eletet leelni együtt, milyen szep lehet. Lehet, hogy boldogok. Vannak megis boldog emberek? Ki tudja?" — tünödtem Kathy feie. Megegyeztünk. hogy bärmelyikünknek alkalma adödik, megismerkedik a kedves öregekkel. Este a szikräzö csillagok alatt, a virägillatü parkban egy padon üldögelve talältam räjuk. "Barätnömmel megällapitottuk, hogy a legszebb häzaspär maguk. Meseljenek nekem ... szabad leülni?" Örömmel ultettek le. es az öregür rögtön azt kerdezte, hogy oszträk vagyoke. Mondtam, hogy isteni akcentusom Ausztria szomszedsägäböl valö. Az öregür örömmel meselte, hogy az ö nagybätyja tervezte meg az elsö villamosjäratokat Pesten es Budän. Tudom-e mi a villamos? Megnyugtattam, hogy tudom, es megkerdeztem, hogyan tudja jöl kiejteni Pest es Budät, hova valö. Sväjcböl valö a csalädja, de ö mär gyerekkora öta Amerikäban el, mondta. Most Californiäböl jöttek ide nyaralni. Gyönyörü itt. "Kedvesem, ha Euröpäböl valö, mit csinält a häborü alatt?" — kerdezte csiripelve a kicsike neni. "Ne beszeljünk szomorü dolgokröl ezen a szep nyäri esten"— kertern en. "You know, a ferjem nem hiszi el ami törtent. Hiäba lätja a filmeket, hiäba olvassuk üjra es üjra, nem hiszi el ami törtent. Kedvesem, mondja el neki!" Az öreg emberre nezek, aztän az egre. a gleccserekre. Tetoväzok, sajnälom a szep estet, sajnälom magam. Ez a nem-hives problema elöször ert el hozzäm ezen az esten. "Mit nem hisz el? — kerdeztem lemondöan. "Semmit sem his? el" — mondta a neni — "amit mindenki tud, hogy embeeket öl tek ott. Mondja meg neki!" A bäcsihoz fordulok. "Mit nem hisz el? Zsidö vagyok..." "Istenem! Akkor csak mondja el neki! Maga ott volt! En tudom, hogy igaz volt minden, amit mondanak.” — kiält a neni. A bäcsi arcäba nezek, hitetlenül, szemrehänyöan. "Hol vannak a szüleim es testvereim? Es 49 csalädtagom?" "öregek voltak ..." mondja ö. "Apäm, anyäm 47 evesek Herendi es sok mäs külföldi porcelän MEGSZUNÖ üz letektxJl ATVETr Aruk SPECIAL OLCSÖ KIARLSITÄSA Allandöan! VICTORIA GIFT SHOP 5865 VICTORIA AVE. TEL 738-1414 ILt:
