Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)
1979-07-14 / 766. szám
1979 Július 14 * MENÓRA 7. oldal spitz Sándor: BIZONY MEGÖREGEDTÜNK Az aliját Hanoár, az ifjuságmentó intézmény az idén ünnepli működésének 45. évét, mely alkalomból a különböző mozgalmakhoz tartozó kibucok meghívták találkozóra mindazokat, akik rövidebbhosszabb ideje neveltjeik voltak. Ugyanis az Aliját Hanoár az általa Izraelbe menekített gyermekeket főleg kibucokba helyezte. Áldásos munkája akkor kezdődött, amikor Hitler uralomra jutásakor a német zsidók igyekeztek gyermekeiket megmenteni, ide juttatni, remélve, hogy majd maguk is utánuk jönnek. Sajnos, nagyon kevésnek sikerült. Utóbb sor került Európa többi országaira is, melyekre Hitler fenevadjai rászabadultak. A kibucok készséggel fogadták be őket, szeretettel ápolták, iskoláztatták, munkára, tisztességes életre nevelték őket. Persze nem mindannyian maradtak bent a kibucokban, hanem katonai szolgálati idejük letelte után egy részük városokban, falvakban helyezkedett el. Az egyik ilyen csoportról készült az alábbi feljegyzésem: Néhány kibuc tag hetek óta készülődött a meghirdetett találkozójára az egykori noár (ifjúság) csoportnak. Olyanoknak, akik a vészkorszak után kerültek a feltámadt hazába 14-16 éves korukban és ahonnan néhány év után szerte-széledtek, elhagyták az őket befogadó, ápoló, dédelgetve nevelő kibucot. Az a néhány várta most őket, akik bent maradtak s maguk is kibuc tagokká lettek, szorgalmas dolgozói s egyben tulajdonosai a közösség vagyonának. Huszonöt esztendő pergett le az elválásuk óta.1 Huszonöt esztendő sokszor borús, szomorú, máskor vidám, néha-néha vérzivataros és félelmentes, majd a felszínen nyugodtnak látszó napjai hullottak a múlt homályába veszejtő tegnapokba. Huszonöt év után mégegyszer látni kívánták a csintalankodásra, huncutkodásra mindig kész egykori pajtásokat, lányokat. Fiúkat. És jöttek a meghívottak. Részben saját autóikon, részben közösen fogadott bérautókon, buszokon. Mindannyian a várt találkozás izgalmában és a fiatalságuk, a letűnt, elmosódott kacagós ifjúságuk szürkülő emlékeinek újra felcsillogása reményében. Némelyeket — akik régóta nem jártak arrafelé — már az országúiról bevezető bekötő út is meglepett. — Nem itt volt a bejárat, — dünnyögte egyik-másik, — s ez a betonozott út sem volt azelőtt! (Nem ám, mert akkor még. huszonöt éve csak egy hepehupás, tagúton, nyáron térdig éró homokban, a téli esőzések idején meg kerékvágta sárcsapások közé rekedt víztócsákat kerülgetve vagy bokáig bele gázolva lehetett közlekedni ha már valaki rászánta magát vagy rákényszerült, hogy elkec-Klubnapok: Kedden.csütörtökcnj és vasárnap 2-tol 7-ig. MINDENFÉLE asztalos munkfft házit és iparit vállalok. Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépítés. Telefonhívás« házhoz me*j ,J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 meregjen az országúti autóbusz állomáshoz. Aztán igencsak zavarta a szemüket a hatalmas, modem gyárépület látványa, mely a régi gumijavitó műhely mellett magasodott. — Ühüm — figyelmezett Orpa, a valamikori mindig kócos csitri — itt készülnek azok a gusztusos nájlon és plasztik abroszok, melyeket már az egész országban és külföldön is árusítanak. — Készül itt más egyéb is — adta a tudóst valaki. — Nekem is van innen való abroszom. Gyönyörű, csak vendég váráskor terítem az asztalra, — toldotta egy szemüveges, barnára sült bőrű, alighanem mosávban (földművelő faluban) éló asszony. A sarkáig tárt rácsos vaskapunál két csillogó szemű szábre elevenkedett: — Noár? — kérdezték — akkor a parkolóhelytől balra és gyalog fel a bréhához! No, a bréhára (úszómedencére) mindannyian emlékeztek. Különösen annak felavatására, amikor az egyik avató szónoklatot a mindig mókás, mindannyiuk kedvence, Simi tartotta az ugróállvány legfelső deszkájáról, fürdónadrágban, nyakkendósen, cilinderrel a fején, kaijára vetett átmeneti kabáttal, kezében sétapálcával, mint egy tóról metszett ficsur. Arról beszélt, hogy a medence megépítése is fontos bizonyítéka a kibuc fejlődésének és nélkülözhetetlen kelléke a fáradt, izzadtkoszos testek felüdítésének. — Haladunk, mindig lépünk egyet előre — mondta és valóban minden szónál lépett, míg a trambulin végéről cilinderesen lezuhant a vízzel telt medencébe. Felelevenedtek emlékezetükben a Simi és a saját huncutságaik, mókáik, komiszkodásaik is, mint például annak a hencegő alaknak az esete, aki mindenkinek a halálos unalomig a valamikori gazdagságáról, birtokáról, vendéglátásairól beszélt. A kibuctagok egy ideig türelmesen meghallgatták, gondolván, messziről jött ember mondhat bármit, a hallgató meg annyit hisz el belőle, amennyit akar. Simi egyik ebédnél megfigyelte, hogy bizony a volt uraság nem úgy eszik, nem is úgy fogja a késtvillát, mint akinél megszokott volt a vendégjárás. El határozta, hogy a hazudozásáért megtréfálja. Közeledett chanuka ünnepe. Tudott dolog, hogy chanukakor minden rendes zsidóház asztalának a gömbölyű, pirosra sült fánk a dísze, mely belül üres. A ketté vágott fánkot finom lekvárral szokás megtölteni. Chanuka estéjén a szépen, ünnepiesen megterített kibuci asztalon is nagy tálakban gusztusoskodott a remekbe sikerült fánkok sokasága s minden tányér mellett kicsiny tálkákban az édes gyümölcsíz. Simi, aki soros volt a felszolgálásban ugyanolyan tálkába ■¥ Magyar kozmetika a * belváros szivében a £ Bay és a Bloor sarkún * Arcápolds 9 Manikűr 9 Pedikűr +t (férfiaknak is) 9 Tartós szempifia+ festés 9 Kikészítés 9 Szőrtelenités * * Judith Gordon 1 KOZMETIKUS * * * II. SZALON ALEXANDRA Maaalife Centre * SS Bloor SL W. tel: 967-41M Akar ön is egy jó hajvágást?' Keresse fel Ligeti volt budapesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Stylist ahol két L osztályú férfi fodrásznó biztosítja a gyors és jó kiszolgálást BILL’S BARBER SHOP ' Mens Hair Stylist 599 St.Clair W. T:653-3779 mustárt tett és ügyesen kicserélte a lekváros tálkával.A fiúk, lányok, akik előre be voltak avatva a tervbe, összeszorított fogakkal pukkadozva várták a történendóket, míg a vacsora utolsó fogására, a fánkra került sor. Nos, az állítólagos egykori nagyúr kétmarokra fogott egy fánkot, ketté tépte, majd a tálkában levő anyaggal — mint az asztalnál mások is — megtöltötte és nagyot harapott belőle. — Finom! Finom! — visították a gyerekek, az örök kérkedőnek meg kidagadtak a szemei, ijedten forgolódott jobbra-balra, végűi felugrott és kirohant a teremből, hogy kiköphesse a förtelmes ízt. Persze kirobbant a nevetés. A gyerekek váratlan harsogását a felnőttek nem tudták mire vélni, mig valamelyik kislány meg nem mondta nekik. Azután az egész terem rengett a megállíthatatlan kacagástól. A kérkedő meg mérgében és szégyenében még azon éjszaka elszökött. A medence parkosított udvara kapujában a kibucnyikokká maradt havérok várták a vendégeket. Kézfogások, ölelkezések, hátba veregetések, itt-ott csillogó könnyektől homályosodó szemek. — Simi! szállt felé egy örvendező hang és rázuhant egy kb. 100 kilós nő. — Dina vagyok! Emlékszel rám? Ugye nem ismersz meg? Pedig valamikor... valamikor... — csuklóit sírásba a hangja. Simi sűrűn pislogott, nézte az elterebélyesedett asszonyt. — Milyen gyönyörű, sudár termetű lány volt, — gondolta — valahol a városban talán köszöntés nélkül mentem volna el mellette. — Mirjám... Mirjám... is itt... van... nézd, itt jön... — szipogta Dina. Fakó hajú, ráncosodó bőrű, deszkalapos alakú nő közeledett, ő is sírva borult a férfi nyakába. Mirjám és Dina valamikor vetélytársak voltak. Mindegyik külön akart randevuzni vele és “véletlenül''mindig oda libbent a másik is. így aztán mindig hárman voltak “kettesben”. Simi néha elhívta valamelyik barátját "gádérnak” (palánknak) ám az sem sokat segített. Most is, öregedőn is együtt vannak, az akkori elválaszthatatlanságuknak talán nem is a féltékenység volt az oka — gondolta, közben nem tudta mit mondjon nekik? Szerencséjére néhány pocakosodó férfi furakodott közéjük. Mint később kiderült, egyik jónevű orvos lett, a másik magasrangú katonatiszt, a harmadik gazdag vállalkozó, a negyedik és ötödik — Dina és Mirjám férjei — mosávnyikok. (Gazdálkodók). Mind egyszerre beszéltek, kérdeztek: Hogy vagy? Hogy éltek? Ki maradt itt a régiek közül? stb. Az asszonyok kénytelenek voltak hátrább húzódni de a férfiak hangoskodásán át is meghallotta a beszélgetésüket, különösen Dina hangját: — Te, hogy ez a Simi mennyire megöregedett! Nahát... ha nem itt találkozom vele, ha nem tudom, hogy ó az, meg sem ismertem volna! Simi egy pillanatra utánuk nézett, majd mélyet sóhajtott. — Bizony öregszünk. Én még csak hagyján, de ók, a valamikori tündérszép fiatal lányok... Most kettőjükért együtt sem cserélném fel a feleségemet... Belekarolt az egyik asszony férje, aki az unokái fényképeit kezdte mutogatni, mert hát ugye olyan unoka, mint az övé nincs több a világon. Ezen kijelentést senki sem vitatta, hiszen minden unoka csupán egyetlen példányban létezik. Ott görnyedezett sárgán, sápadtan Jákov is, a vallásossá változott gyémántkereskedó is, akiről a rossz nyelvek azt beszélték, hogy még a bőre alatt is gyémántot rejteget. — Persze, úgy imádkozta össze őket — mondta a rosszmájú Mayer. — Talán forgópisztollyal — toldta a még rosszabb májú Simon. A vendégeket hideg itallal és süteménnyel kínálták. Zavarban volt. A hozzá sietók, őt ölelgetók közül többre nem ismert rá. Némelyek meghíztak, mások összeaszalódtak, mint például Gád, aki valamikor kizárólag húson akart élni, ennek érdekében rendszeresen lopkodta a kibuc luljából (tyúkketrecéből) a minél kövérebb tyúkokat és egy ültó helyében egy egészet megevett, tíz tojásból sütött rántotta elfogyasztása után. A kibucból való kilépése után vegetáriánus lett, minek következtében úgy nézett ki, mintha túlbó, nem rászabott, kölcsön kért bőrt viselne. Megint egy nő borult a nyakába. (Ejnye, de divatban vagyok! — húzódozott) — Simi, tudod-e, hogy fiam van? Szép, derék fiú, a te nevedet adtam neki. — Nagyon megtisztelő. Hol van? — Kibucban! — És a férjed? Az asszony zavartan babrálta a nyakláncát: — A férjem? Csak volt, elváltunk. Képzeld, húsz évi házasság után kezdett a lánykoromra féltékenykedni. — Közelebbi dátum nem ütötte fejbe? — Ne gorombáskodj velem. Tőled igazán nem érdemiem, hiszen te jól tudod, hogy én nem olyan lány voltam... Emlékszel? — Ühüm... — Te megnősültél? — Igen. — Hol a feleséged? — Ott, a másik csoportnál. — Melyik! — A kékruhás. — A Sósa? Hiszen az az utánunk következő noárcsoporthoz tartozott! Gyereketek van-e? — Három. — Lehetetlen! — Bocsánat, ez a tény nem vitatható. — Hiszen Sósának most is pontosan olyan az alakja, mint kislány korában volt! Hm... Ti, akik kibucban éltek fiatalok maradtatok. — Pedig mi is huszonöt évvel lettünk korosabbak. Felettünk is eljár az idő. — Istenem, Simi, de nagyon szép volt az élet akkor még! — Igen, a fiatalság mindig szép, különösen öregedő szemmel visszanézve. — Most odamegyek a feleségedhez, beszélgetek vele is, de ha panasza lesz rád, hát jaj neked! — Mi panasza lehetne? — Hány éves házasok vagytok? — Huszonkettő. — Hát... Hát éppen... Az asszony elindult, Simi a tarkóját vakargatva nézett utána. — Legalább tudnám, ki vagy? Az asszonyt megállította Dóra, a csoport valamikori metapeletje (nevelőnóje): — Te ugye Bilha vagy? — Nem. Málka vagyok. Annyira megváltoztam? — Nem is te változtál, inkább az én .emlékező tehetségem hagy ki. Elfelejtem a neveket. Meg aztán nem is lettem fiatalabb. — Te most is olyan vagy, mint voltál. — Ugy-e? Ugyanolyan bolond? Dóra annak idején határtalan türelemmel foglalkozott a mindig komiszkodó gyerekekkel és anyai szeretettel nevelte őket Simi most meglátott egy, észrevehetetlen műlábon járó férfit, odasietett: — Juda! Sálom! — Sálom Simi. Belenézett a régen mindig nevetős, most meg nagyon szomorú szemekbe. Júda valamikor az ifjúsági futóbajnokságra tört. A Hatnapos háborúban akna tépte le bal lábát, vége lett a sport karriernek. — Hogy vagy? Hogy élsz? — Mint a többi nyomorék. Most meg már gondom sincs senkire, mert magamra maradtam. Elhagyott a feleségem, talált magának egész embert. Egyet sem búsulnék, ha a gyereket is nem vitte volna magával. — Hány éves a gyerek? — Nyolc. Kislány. Két éve folyik érte a per. Huncut ügyvédje van az asszonynak, úgy nyújtja a pört, mint a rétestésztát. Közben a gyerek egészen elszokik tőlem. De majd... — haragosan villant a szeme. — Talán másik ügyvéddel lehetne... — Egy kutya! — legyintett, — de majd... majd... Alkonyodott. A vendégek búcsúzkodtak: — Öt év múlva ismét találkozunk — ígérték. — Aki még addig Homokvárba (sírba) költözne, legalább levélben jelentkezzék — szellemeskedett Joszi, akinek állítólag ötven éves korára sem jött meg az esze. Műszaki rajzoló irodája volt, azt mondják évenként átlag két titkárnőt fogyaszt és alig győzi fizetni a gyerek tartásokat. Illetve most már győzi. Tönkre ment, az irodája megszűnt, egy kollégájánál dolgozik, s amenynyit a bírósági ítéletek alapján levonnak a fizetéséből, annyival kevesebből nyekereg. Simi nehéz szívvel búcsúzott tőlük, sokáig nézett utánuk. Aztán gondolt egyet és végig járta a terepet. Furcsálkodva állapította meg, hogy minden ajtó, ablak a helyén volt, egyetlen kilincs sem hiányzott, az ivóvíz csapok sem voltak elforgatva, sem eldugaszolva. Ilyesmi valaha elképzelhetetlen lett volna ott, ahol ez a csoport megfordult. Szomorúan nézett a kapu felé, ahol akkor fordultak ki a távozók autói, majd megint körül futtatta a tekintetét a gyászosan rendben maradt helyeken, lehorgasztotta a fejét, nagyokat nyelve szorította vissza a feltörni akaró könnyeit: — Bizony, bizony megöregedtünk... 14-60 napra BUDAPESTRE $547.00 BECSBE 530.00 Szeptember 1 utáni indulással 30 nap elővétel BUDAPESTRŐL kihozatal 7-180 napos tartózkodásra, egész éven keresztül igen kdvezményes áron $$$ AUTÓBÉRLÉS BÉCSBEN és BUDAPESTEN (automata) l....... 1 1 ' " MIAMI BEACH LUXUS HARBOUR HOUSE konyhával _ „ 1 hét már 259.-től „Toronto legjobb magyar házikosztja..." írja a DailjrStar és a Globeand Mail Ha jó házikosztot akar enni a CONTINENTAL restaurantba Pénteken: halászlé túróscsusza ke|| mennj Szombaton: sólet, toltott kacsa Vasárnap: töltött borjú, töltött csirke Espresso Tulajdonos: Mr and Mrs CSESZKÓ 521 Bloor St. W. T: 531-5872 68 531-0081 410 Bloor St. W. 921-8644 Delicatessen Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete. Ha jó, ízletes magyar készítésű felvágottakat és frissenvégott húsokat szeretne fogyasztani, keresse fel üzletünket. Szeretettel várjuk: a Balog a család Parkolás az üzlet mögött Kanada területere C.O.D. szállítunk lm—m ini n MiwwinTTnim-----------------------------------------------------81 KÉPŰI JÖN BÉCSIG ÉS ONNAN Ford LTD KANADAI Cugar Buick Regal KOCSIVAL Monté Carlo Hívja meg ma ezt a számot 651-4480 ■HMMaad24 órás szolgálat RVUinVOMKA ■ delicatessen EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, sütemények. * GLOBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és melege büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely• *•••*•***•••• *»benj fogyasztásra. **************** Magyaros kerámiák ** Kézimunkák ** Folyóiratok ** Újságok. Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket 532Eglinton A.W. T:488-5092 Deutsch házaspár Új telefonszámunk: 598-3469 GÓL 3^ mrm AH JAVÍTÁSOKAT SZAKSZERŰEN DIIKIIÍ1UU9 KÉSZÍTÜNK 212 dOEEH STREET’ W. (University»" -tél nyugatra)
