Menora Egyenlőség, 1979. július-december (18. évfolyam, 765-787. szám)

1979-09-29 / 775. szám

12. oldal MENÓRA * 1979 szeptember 29. A maqyarorszáqi héber költészetről J/ J Irta: Dr. GONDA LÁSZLÓ Magyarországon - mint ismeretes - értékes és gazdag héber költészet fejlődött ki. En­nek egy része, az elsők, a bécsi héber irodalmi folyóiratokban láttak napvilágot (Bikkuré Haitim. Kochbé-Jicchák). Később a Magyar Zsidó Szemlével párhuzamos ..Hacofe Méerec Hágár" című héber folyóiratban is találhatunk itt­­ott néhány héber költeményt. Irodalmi kutató munka várt a mai nemzedékre, hogy össze­gyűjtse a különböző helyeken még rejtőző irodalmi anyagot. E téren is chaluci munkát vég-1. Megírta: „Magyarországi héber költők - adalék a héber költészet történetéhez” cimű tanulmányát és 2. megnyitotta a „Múlt és Jövő” hasábjait a héber költők versei magyar műfordításainak is. (Az említett tanulmánya megjelent az M és J. 1921. év­folyamában, a 335-398 oldalakon.) Később Dr. Fürst Aladár fog­lalkozott az első héber költők munkásságával: a „Magyar írók a bécsi héber sajtóban" c. tanulmányában (M.Zs.Sz. 1930. zett Patai József. 203). A héber műfordítás útja kedvelő rabbi. Komoly héber tudásuk és a héber irodalomban való nagy jártasságuk többüket versírásra ösztönözte. Gyakran leveleikben rímes sorokat írtak, rtiint tette ezt Sück Salamon, Karcag kiváló rabbija is a „Ha­­jehudi" lapnak írt levelében. (Herskó Moshe közlése) Patai József illusztrált szép folyóiratá­ban számos héber költővel talál­kozunk. Ő ugyanis nemcsak mint jeles műfordító tűnt ki, hanem mint kiváló héber költő is beírta nevét a zsidó irodalom történetébe.(Jesivában tanult BÁLLÁ ERZSÉBET és a pesti rabbiképzóben is elvé­gezte a tanulmányokat.) Az itt közlendő rabbi költőkre a Múlt és Jövő évfolyamaiban akadtam rá. Dr. Borsodi Lajos, jeles színműíró, Dr.Kiss Arnold bu­dai rabbi fivére közölte, hogy tudós édesapjuk Dr. Klein Mór, nagybecskereki rabbi: .....szá­mos tudományos művén kívül a héber költészetnek is egyik első magyar úttörője volt...” (M.é.J. 1923.287) Rabbi Klein Sámuel huszon­három éves korában rabbi lett a sáros-megyei Sebes-kellemesen. Majd 1924-ben Gálszécsen vál­lalta el a rabbiságot. egy év múlva, 1925-ben elhunyt. Tisbi Illés ismerteti. Ezt írja róla: „Klein Sámuel héber költő volt, verseiben ugyan a zsidó nép sorsát énekli meg - mégis mint­ha egyéni fájdalmakkal is át volnának szőve. A Múlt és Jövőben két héber versét Tisbi Illés fordításában le is közölte (M.é.J. 1928. 358). Rabbi SzofTer Elázár is héber költő volt. Fiatal korában, az akkor megalakult orthodox hit­községben (1886) Debrecenben dájján-mágid volt. majd Put­­nokon működött, mint rabbi, később a pesti „Sász-Chevra" hitszónoki és rabbi állását töltötte be. Előadásait állandóan óriási tömeg hallgatta, mely nem mindig fért be az előadás termébe. Héber szép versei az „Arcé Levánonban" jelentek meg, és bennük Cion iránti szerelmét szimbolikusan fejezte ki. Patai József egy ilyen szép versét magyar fordításban adta közre (M.és J. 1929. 313.). Eredeti kéziratait fiai őrizték Eltűnt a koldus meg... József fia a pesti izraelita hitközség Chevra Kadisa kórhá­zának volt gondnoka, és család­jával együtt megvalósította a költő-apa Cion iránti vágy­álmait. és 1950-ben alijáztak Izráelbe. Kórházi szaktudását ezúttal mint a jeruzsálemi „Sááré Cedek" kórház gond­noka hasznosította. Fia Haifán él. Igyekeztünk a magyarországi héber költészet fejlődését törté­nelmi keretben tárgyalni, másrészt kibővíteni a magyar­­országi héber költők névsorát. Mindenesetre e kis tanulmá­nyom ismét azt bizonyítja, hogy büszkék lehetünk a magyar zsidóság fejlett szellemi életére. • ••• B OLDOG ÚJÉVÉT és KELLEMES ÜNNEPEKET KI vJn GROSS MISI és MATILDA Boldog Újévet Kíván úgy az Izráel-i, mint a kanadai Barátainak és Ismerőseinek Szörényi Éva felléptével vagyis a többi koldushoz, hanem csak hallgat, s néz maga elé. Albérleti konyhában lakik, helyesebben egy albérleti ágyon, melyért jövedelme felét adja le naponkint. Amikor ünnepnapok miatt a temető zárva van, akkor a főbérlő sandán néz rá, s tekintetével majd kiszúrja a konyhából. De ő azt nem veszi észre. Csak bámul kifelé a légypettyes abla­kon és tekintete a semmibe mered. Ha nincs ünnep, akkor reggel elindul a kétkerekűvel, mit kezeivel hajt, kiér a temetőbe és vár. Ha menet jön. kinyújtja a Helyárak: $9.00 és *8.00. Jegyek kaphatók a MŰVESZ SZÍNHÁZ tijkári irodájában, 392 St. Germain Ave, Tel: 789-2443 ahonnan postán is kiküldik a jegyeket, valamint az előadás estéjén a St. Lawrence Centre pénztáránál Tel: 366-7723. HUSZONKETTEDIK SZINIÉVAD 1979-BO ÉVADNYITÓ DÍSZELŐADÁS 1979 OKTÓBER 28-ÁN VASÁRNAP ESTE 7 ORAKOR A NEMZETISÉGI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL KERETÉBEN A St.Lawrence Centre Town Halijában Front és Scott St. ' Tel: 366-7723 az O'KEEFE CENTRE MELLETT A lírai héber költészet kifejlődése A kiegyezés után (1867) meg­gyorsult a zsidók magyarosodá­sa. Az emancipáció elnyerésé­ben hazafiasságuk elismerését látták, és nem érezték többé an­nak szükségét, hogy magyar­ságukat bizonygassák. A jogbiz­tonság érzete kedvezően hatott öntudatukra. E változás szépen megnyilvánult a korszak (a het­venes évek) tehetséges magyar zsidó költőinek: Bródy Zsig­­mond. Farkas Albert és Ormó­­dy Bertalan figyelmet érdemlő költeményeiben. Nem a hazá­ról. hanem egyéni örömeikről, bánataikról énekeltek. Ugyanebben az időben jelent meg az előbbiekhez hasonlóan Moskovitz Cvinek (Molnár Ár­minnak) „Pirché Haneurim" (Az ifjúság virágai) c. héber verskötete (I877). Benne az egyéni hang és érzés szólalt meg. A héber verselés vers­tanára is felfigyeltek ezután. Fischer Sámuel (Jiszachár) miskolci zsidó tanitó erről kis könyvet írt „Midot Jiszrael" címen. Ebben Fischer összeha­sonlította a héber vers szabá­lyait a magyar és az európai verselés ütemeivel. Héber, rabbi költő A Magyarországon működő nek körében természetesen volt rabbikar. orthodoxok. moder- sok költői hajlamú, verselést A magyarországi héber költé­­szetnek jelentős része műfordítás. Költőink gyakran előszeretettel fordították héberre a magyar irodalom kedvelt ver­seit. E művészetre a magyar nemzeti irodalom ösztönözte őket. A magyar nemzeti költők ugyanis szívesen fordították a külföldi irodalmi műveket magyarra. Kazinczi Ferenc a nemzeti szellem látókörének tágítását látta a műfordítások­ban. A nagy magyar költők is gazdagították művészi műfordí­tásaikkal a magyar irodalmat. Arany János Shakespeare drámáit. Petőfi a francia Béran­­ger költeményeit fordította magyarra művésziesen. A múlt században Szász Károly. Radó Antal, századunkban Szabó Lőrinc, Kardos László tűntek ki, mint jeles műfordítók. Kosz­tolányi Dezső is jeles műfordító volt, és még héber és jiddis ver­seket is fordított magyarra (Frugg: A serleg; Jehuda Hálé­­vi: Elégia). Patai József az IMIT kiadásban I-II-ben. Kardos László a Jávne kiadásában (I.k.) a héber költőket fordították művésziesen. Az izráeli héber költőket sikerrel fordította magyarra Gréda József az izráeli magyarajkú lakosok részére. A magyar költők idegen nyelvekre is fordították a magyar nemzeti irodalom jeles műveit. Dóczi Lajos, a múlt században németre fordította az ,,Ember tragédiáját”. Századunkban Mohácsi Jenő. a mártírhalált halt tehetséges zsidó költő németre fordított több Vörösmarty verset, ő is le­fordította „Az Ember Tragédiá­ját" németre. Itt említjük meg, hogy Avigdor Haméiri héberre fordította Madách remekművét. A magyar szellemi élet irányítói a magyar müveknek idegen nyelvekre való fordításában a magyar kultúra igazolását látták. A vészkorszak után Izraelben Itamár Oz Készt fordí­totta héberre a magyarországi zsidó költők műveit művészi készséggel. A héber költészet első szárnybontogatása A viruló magyarországi műfordítási művészet hatást gyakorolt héber költőinkre a Kárpátok országában. Már 18 12- ben Fochs L. Mózes lefordí­totta Young D.-nek. a I8. században élt angol költőnek költeményeiből a ,,Bábel sorsát” héberre. Reich Ingnácz, az egykori 48-as honvéd, pesti hittanár, lefordította héberre a Himnuszt.Nem sokkal utánna Szinessy Schiller a Szózatot. Bauer Cvi volt makói fótanitó - később Bauer Márkfi néven mint a szegedi izraelita hit­község titkára, lefordított Schiller verseiből néhányat. Halperin Mihály héberre fordí­totta Vörösmarty: „A hon­talan” c. versét. Századunkban pedig Krammer Menachem Petőfi Sándornak „Honfidal” c. költeményét ültette át héberre. E költemények a versfordítók hazafias érzését is kifejezték. De sokszor látom őt magam előtt, ahogy kinyújtott kézzel ül kétkerekűn a temető kapujában, rongyos ködmönben, s majd­nem olyan mint egy szobor. A nyomorúság élő szobra. Kréta­fehér arca csupa felmart, szín­telen sebhely, tekintete kihalt, üres, tétova. Nem szól senkihez. SPARKLE DRY CLEANERS 3780 BATHURST ST. Downsview 633-2267 SAMET HOSIERY INC. 333 Spadina Ave. Toronto — 364-0609 kezét. Ha kap valamit, nyilván megköszöni, mert egy hangot hallat, mely oly érdes, és mély. mintha homokbányából érkez­nék. Nem beszél, de néha emlé­kezik. Egy szó. egy név siklik át emlékezetén, mint gyorsan sikló kis esik az állóvizén. Egy hely­ség neve az. amire tisztán emlé­kezik. s olykor ki is mondja, bár csak úgy magában. „Hidas­németi" - mondja, de úgy azért hallani nem lehet. S amit a helység neve jelent, az kővévált benne. Leikével együtt köve­sedéit meg ez az emlék, de ha néha mégis felenged benne a fagy, akkor újra látja magát, amint meszes-gödörbe lövik bele a többivel együtt. Látja magát, amint belebukik, s valakinek a hátán fekszik. Arra is emlékszik, hogy valaki ki­húzta onnan, majd kórházi ágyakat lát és sajátmagát bepó­­lyálva tetőtől talpig. Mert arcát, s mindenét megette a mész. És most itt ül a temető kapujában a kétkerekűn, s néha emlékszik arra, hogy volt neki két kislánya, kik hajába ró­zsaszín masni volt kötve. És tudja azt is. hogy a Damjanich utcában lakott valaha, hogy kredencük is volt nekik és ő könyvelő volt a sörgyárban. Ezt biztosan tudja, s rendezgeti az emlékeket, mikor felenged benne a fagy. Krétafehér arca felmart. szín­telen. sebhelyes. Tekintete üres, semmibeveszó. És ködös, téli reggeleken is elindul a két­kerekűt hajtva, és kinyújtva kezét, ha menet jön. Alig emlékszik, hisz alig ember ó már. és ünnepnapnak számít, ha két kislánya rózsaszínű szalagjának emlékét lebbenti eléje a téli szél zúgása. # Eltűnt a koldus a temető kapujából a kétkerekűvel, mely fedezéke s egyetlen otthona volt. eltűntek fosztó álmai arról, hogy ó valaha ember volt, hogy a Damjanich utcában lakott feleségével és két gyönyörű kislánya is volt. hogy mily retteneteket kellett végigélnie, holott ó mindig becsületes volt és igen jó könyvelő és család­apa. és szép tervei voltak a jövőre nézve, és most nem maradt neki semmije, csak az a kétkerekű ott a temető kapujá­ban, melyben olykor azt álmod­ja, hogy két kislányának rózsa­színű szalagját lebbenti elé a téli szél zúgása. Menórában. BOLDOG ÚJÉVET és Kellemes Ünnepeket Kívánnak Barátaiknak és Üzletfeleiknek L and M Foreign Car Service tulajdonosai Roth Magda és Billy (Puju) 1331 Utica Ave. Brooklyn (212) 451-9894 Izráel Államának Örök Békét, Barátainak Boldog Újévet Kíván HALÁSZ LÁSZLÓ Á A BNAI ZION Transylvania Chapterének elnöke és felesége MANCI Barátainak és Ismerőseinek . Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket Kíván PIRI és FRANK LŐVY 8 New York

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents