Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-02-24 / 746. szám
1919 Mraár 24. • MENÓRA 7. oldal A Bécsi Magyar Híradóból vettük át az alábbi összeállítást, amit a Magyar Jogászok Világszövetsége évfordulója alkalmából bocsátott közre. Az Egyesült Nemzetek alapokmányának az Emberi Szabadságjogoknak kivonata ez. Világosan kitűnik belőle nemcsak az, hogy a laza fogalmazású okmányt minden rendszer úgy értelmezi, ahogy akaija, de az is, hogy a Szovjetunió és blokkjának országai még a saját maguk által elfogadott emberi szabadságjogokat sem tartja tiszteletben. AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES KIÁLTVÁNYA (Közzéteszi a Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége alapításának 25. évfordulója alkalmából) Minthogy az emberiség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése az alapja a szabadságnak, igazságosságnak és a világbékének, minthogy az emberi jogok megvetése és semmibevevése oly barbár cselekedeteket eredményezett, amelyek felháborították az emberiség lelkiismeretét és egy oly világ eljövetelét nyilvánították ki minden ember leghőbb óhajának, amelyben az emberi lények szólás- és vallásszabadságot élvezzenek és félelemtől és nélkülözéstől mentesen éljenek, minthogy lényeges, hogy a törvény uralma védje meg az emberi jogokat, nehogy az ember utolsó lehetőségeként a lázadás eszközéhez kényszerüljön folyamodni zsarnokság és elnyomás ellen, minthogy lényeges a nemzetek közötti baráti viszonyok előmozdítása, minthogy az Egyesült Nemzetek népei az Alapokmányban újra megerősítették hitüket az alapvető emberi jogokban, az emberi személyiség méltóságában és értékében, valamint a férfi és nő egyenlő jogaiban és elhatározták, hogy előmozdítják a társadalmi haladást és a magasabb életszínvonalat nagyobb szabadság mellett, minthogy a tagállamok kötelezték magukat, hogy az Egyesült Nemzetekkel együttműködve megvalósítják az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes tiszteletének előmozdítását és megtartását, minthogy e jogok és szabadságok közös megértése a legnagyobb fontosságú e kötelezettség megvalósításához, Ezért tehát a KÖZGYŰLÉS kihirdeti az Emberi Jogoknak ezt az Egyetemes Kiáltványát, mint egy közös vívmány irányadó mértékét az összes népek és nemzetek részére avégből, hogy minden egyén és minden társadalmi szerv, állandóan szem előtt tartva e Kiáltványt, törekedjék tanítással és neveléssel előmozdítani e jogok és szabadságok tiszteletét, valamint fokozatos nemzeti és nemzetközi intézkedésekkel biztosítani ezek egyetemes és hatékony elismerését és megtartását mind a tagállamok népei, mind a fennhatóságuk alatt álló területek népei között. 1. Műiden emberi lény szabadnak, méltóságban és jogokban egyenlőnek születik. Fel van ruházva értelemmel és lelkiismerettel és embertársa iránt a testvériség szellemében kell cselekednie. 2. Mindenkit megillet e Kiáltványban közzétett valamennyi jog és szabadság minden olyan megkülönböztetés nélkül, mint a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb felfogás, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, születés, vagy egyéb állapot. Nem tehető továbbá semmiféle megkülönböztetés az illető ország vagy terület politikai, igazságszolgáltatási, vagy nemzetközi állapota alapján, amelyhez egy személy tartozik, akár független ország vagy terület legyen az, akár gondnokság alatt álló, önkormányzat nélküli, vagy függetlensége bármely módon korlátozva legyen. 3. Mindenkinek joga van az élethez, szabadsághoz és a személyes biztonsághoz. 4. Senki sem tartható rabszolgaságban vagy szolgaságban, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedelem minden fajtája tilos. 5. Senki sem vethető alá kínzásnak, vagy kegyetlen, embertelen és lealázó bánásmódnak, avagy büntetésnek. 6. Mindenkinek mindenütt joga van személyének törvény előtti elismerésére. 7. Mindenki egyenlő a törvény előtt és jogosult bármely megkülönböztetés nélkül a törvény egyenlő védelmére. Mindenki egyenlő védelemre jogosult e Kiáltvány megszegéséből folyó bármilyen megkülönböztetés ellen és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló szándékkal szemben. 8. Mindenkinek joga van az illetékes nemzeti bíróságok hatékony jogvédelmére az alkotmányban vagy a törvényben biztosított alapvetőjogokat sértő cselekmények esetén. 9. Senki sem vethető alá önkényes letartóztatásnak, fogvatartásnak, vagy száműzetésnek. 10. Mindenki teljes egyenlőséggel jogosult, hogy független és pártatlan bíróság igazságosan és nyilvánosan meghallgassa jogainak és kötelezettségeinek, valamint az ellen emelt bármilyen bűnvádnak meghatározása végett. 11. (I) Bárki akit bűntettel vádolnak, jogosult, hogy ártatlannak tekintsék mindaddig, amíg bűnössége a törvénynek megfelelően nyilvános tárgyaláson be nem igazolódott, ahol a védelemhez szükséges összes biztosítékok megvoltak. (2) Senki sem tekinthető bűnösnek valamilyen bűntett miatt, vagy bármilyen cselekmény vagy mulasztás következtében, amely nemzeti vagy nemzetközi jog szerint nem volt bűntett akkor, amik'', azt elkövette. Nem szabható ki súlyosabb büntetés sem, mint az, amely a bűntett elkövetésekor alkalmazható lett volna. 12. Senkinek a magánélete, családja, otthona, vagy levelezése nem tehető ki önkényes beavatkozásnak és senki sem támadható meg becsületében vagy jóhírében. Mindenkinek joga van a törvény védelmére ilyen beavatkozás vagy támadás ellen. 13. (I) Mindenkinek joga van a szabad mozgásra és tartózkodásra minden egyes állam hatá! rain belül. (2) Mindenkinek joga van bármely országot elhagyni, beleértve a sajátját is és visszatérni hazájába. 14. (1) Mindenkinek joga van más országokban az üldözés elől menedéket keresni és találni. (2) E jog nem vehető igénybe nem-politikai bűncselekményekből, vagy az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétben álló cselekedetekből természetesen következő vádak esetén. 15 (1) Mindenkinek joga van egy állampolgársághoz. (2) Senki sem fosztható meg önkényesen állampolgárságától és nem tagadható meg tőle az a jog, hogy megváltoztassa állampolgárságát. 16. (1) Felnőtt férfi és nő, bármilyen faji, nemzetiségi, vagy vallási korlátozás nélkül jogosult házasságot kötni 'és családot alapítani. Egyenlő jogok illetik őket a házasságkötés tekintetében, a házasság alatt és annak felbontásakor. (2) Házasság csak a házasulandó felek szabad és teljes beleegyezésével köthető. (3) A család a társadalom természetes és alapvető egysége és jogosult a társadalom és az állam védelmére. 17. (1) Mindenkinek joga van a magántulajdonra saját személyében és másokkal együtt. 92) Senki sem fosztható meg önkényesen tulajdonától. 18. Mindenkinek joga van a gondolat, lelkiismeret és a vallásszabadságra, e jog magában foglalja a vallás vagy hit megváltoztatásának szabadságát és azt a szabadságot, hogy akár egyedül, akár másokkal együtt, nyilvánosan vagy nem nyilvánosan kinyilatkoztassa vallását vagy hűét tanítással, gyakorlással, imádsággal és szertartással. 19. Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságára, e jog magában foglalja a háborítatlan véleménnyilvánítás szabadságát, valamint a híreknek és eszméknek bármely módon és a határokra való tekintet nélküli keresését, átvételét és közlését. 20. (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezés és egyesülés szabadságára. (2) Senki sem kényszeríthető, hogy valamely egyesüléshez tartozzék. v 21. (1) Mindenkinek joga van, hogy akár közvetlenül, akár szabadon választott -képviselők utján résztvegyen országa kormányzatában. (2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy I országa közszolgálatában alkalmazzák. (3) A nép akarata legyen a kormányzat tekintélyének alapja, ezt az akaratot időszakos és valódi választások fejezzék ki, amelyeket általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással vagy ezzel egyenértékű szabad választási eljárással kell megtartani. 28. Mindenkinek mint a társadalom tagjának, joga van a társadalmi biztonsághoz és igénye van a nemzeti törekvéseken és nemzetközi együttműködésen keresztül minden egyes állam szervezetéhez és erőforrásaihoz képest, emberi méltósághoz és egyénisége szabad kifejlesztéséhez elengedhetetlen gazdasági, társadalmi és művelődési jogokra. 23. (1) Mindenkinek joga van dolgozni, alkalmazását szabadon megválasztani, valamint joga van igazságos és kedvező munkafeltételekre és a munkanélküliség elleni védelemre. (2) Mindenkinek joga van egyenlő munkáért egyenlő fizetésre mindennemű megkülönböztetés nélkül. (3) Mindenki aki dolgozik, jogosult igazságos és kedvező díjazásra - szükség esetén kiegé-1' szítve a társadalmi védelem egyél»'eszközeivel - amely biztosítja sajátmaga családja részére az emjberi , méltóságnak, megfelelő „ (4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelme céljából szakszervezeteket alapítani és azokhoz csatlakozni. 24. (1) Mindenkinek joga van sajátmaga és családja egészségének és jólétének megfelelő életszínvonalra, beleértve élelmezést, ruházkodást, lakást, orvosi ellátást és egyéb szükséges jóféti szolgáltatásokat, valamint a biztosítási jogát munkanélküliség, betegség, munkaképtelenség, özvegység és öregkor, vagy megélhetésének önhibáján kívül'bekövetkezett elvesztése esetében: (2) Anyaság és gyermekkor különleges gondoskodásra és támogatásra jogosult. Minden gyermeknek, akár házasságban, akár házasságon kivül született, egyenlő társadalmi védelmet kell élveznie. 26. (1) Mindenkinek joga van az iskoláztatáshoz. Az iskolai oktatás legyen ingyenes, legalábbis az elemi és alapfokozatokban. Az elemi iskolai oktatás legyen kötelező. A műszaki oktatást és a hivatásra való nevelést általánosan hozzáférhetővé kell tenni és a felsőbb oktatás mindenki számára egyenlően elérhető legyen az érdem alapján. (2) Az oktatás az emberi személyiség teljes kifejlesztésére és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletének megerősítésére irányuljon. Mozdítsa elő az összes nemzetek, faji és vallási csoportok között a megértést, türelmet és barátságot és támogassa az Egyesült Nemzeteknek a béke fenntartására .irányuló tevékenységeit, (3) A szülőknek elsőbbségi joguk van, hogy megválasszák, milyenfajta oktatásban részesüljenek gyermekeik. 27. (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadon résztvegyen közössége kulturális életében, hogy élvezze a művészeteket és részesüljön a tudományos haladásban és annak áldásaiban. (2) Mindenkinek joga van mindazon tudományos, irodalmi vagy művészi teljesítményből eredő erkölcsi és anyagi érdekek védelmére, amelyeknek ő a szerzője. 28. Mindenki jogosult egy olyan társadalmi és nemzetközi rendhez, amelyben a Kiáltványban közzétett jogok és szabadságok tökéletesen megvalósíthatók. 29. (I) Mindenkinek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelyben egyedül lehetséges az egyéniségének szabad és tejles kifejlesztése. (2) Jogainak és szabadságainak gyakorlásában mindenki csak olyan korlátozásoknak vethető alá, amelyeket a torvény határoz meg kizárólag abból a célból, hogy biztosítsa mások jogainak és szabadságainak megfelelő elismerését és tiszteletét és hogy kielégítse a demokratikus fáradalomban a kózcrkolcs, közrend és az általános jólét jogos követelményeit. (3) E jogokat és szabadságokat semmilyen esetben sem szabad az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni. 3). Semmit sem lehet e Kiáltványban úgy értelmezni, mintha az feljogosítana bármely államot, csoportot, vagy személyt olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedet véghezvitelére, amelynek' célja a Kiáltványban közzétett bármelyik jog vagy szabadság megsemmisítése. JÓVÁHAGYTA AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSE 1948. DECEMBER I0.-ÉN) FODOR ANDRAS: Levél egy komputerhez Tisztelt Asszonyom, Ne csodálkozzék, hogy kitaláltam, melyik nemhez tartozik. Persze, ez csak feltételezés. Mert attól függetlenül, hogy számító és érzés nélküli, nagyon fontos állást tölt be, amely semmiféle fizikai megerőltetést nem igényel. Ideális pozíció a Női Egyenjogúság nevében, amely mozgalom már régen túljutott az egyenjogúság rubikonján és jelenleg az egyeduralom felé tör. Azt is tudom, hogy nyugodtan szidhatom magát, úgy sem érti meg, mert semmiféle érzelemre nincs érzéke, úgy is mondhatnám, hogy nincs beprogramozva. Ha ronda dögnek nevezem magát, sokkal kevesebb izgalmat keltek nyomtatott elektromos köreiben, mintha azt állítom. hogy kétszer kettő öt. Az emberiség nagyon intelligensnek tartja magát, mert kitűnő emlékezőtehetségével mindenre emlékezik, amire megtanították. Ennek ellenére, véleményem szerint egyike a legprimitivebb gépeknek, amit mi. férfiak létrehoztunk, mert tulajdonképpen csak két szót ismer: igen vagy nem. Ez az. amiből az egyéniségét felépítették. Két szó. A többi csak emlékezóképesség. Ha megkérdezem magától, mennyi kétszer kettő, villámgyorsan végigmegy az összes kézenfekvő lehetőségeken. Kétszer kettő? Egy? — nem. Kettő? - nem. Három? — nem. Négy? — igen.így működik az ön tisztelt elektromos agya. miközben maga szétterpeszkedik egy tiszta, kellemes irodahelyiségben és köztiszteletben tölti el napjait anélkül, hogy a kisujját megmozgatná. A láthatatlan gépirónő, aki legépeli a választ, talán nem is nő, hanem férfi, rabszolga, aki csak láthatóvá teszi a maga igenjeinek és nemjeinek a végeredményét. Tipikus férfisors. Szolgálni a nőt, olyan átlátszó kifejezésekkel, mint “családfenntartó" vagy “gavallér" vagy "udvarló" vagy mittudoménmi. A modern házasságok munkamegosztása szinte ideális. A házaspár mindent közösen csinál. Együtt takarítanak, együtt mosogatnak, együtt keresik a mindennapi kenyeret. De, ha egy nehéz ládát kell megemelni, az a férfi dolga. A nők között kevés a bányász, még kevesebb a bútorszállító, de annál több a miniszter és igazgató. A női egyenjogosításért folytatott harc azzal kezdődött. hogy szavazati jogot akartak. Ma már ott tart, mint minden más forradalom: elvenni azoktól, akiknek van és szétosztani azok között, akiknek nincs. Csupán árnyalati különbség az, hogy nem vagyon szétosztásáról, föld felosztásáról van szó, hanem állásfelosztásról. Bocsásson meg, hogy kicsit szabadjára eresztettem érzéseimet, de én nem vagyok komputer, én tudok haragudni, gyűlölni, szeretni és alkalomadtán zavarbajönni. Nem úgy, mint maga. Maga nincs beütemezve ilyen gyenge, bizonytalan dolgokra. Hogy tudná megérteni a maga tévedhetetlen áramköreivel, hogy valakit, lehet szeretni és egy kicsit gyűlölni is, hogy az ember rendszerint arra haragszik, akit szeret és a legkedvesebb családtagok tudják az embert a legjobban idegesíteni. Maga ezt sohasem tudná megérteni, mert erre a kérdésre is csak kétféle választ tud adni. Igen vagy nem. Szeretem, vagy gyűlölöm. A kettő együtt maga szerint nem lehetséges. Ha pedig valaki zavarbajön, az maga szerint valami súlyos betegség. Mert. ha egy komputer zavarba jön, az javításra szorul. De hát ideje, hogy rátérjek levelem céljára. Az eset tavaly történt. Autóbiztosításom akkor jár le. amikor a telet éppen Floridában töltöm. Nem szeretek autóbiztosítás nélkül szaladgálni, ezért mielőtt elutaztam, telefonáltam a biztosítónak, s közöltem vele mi a helyzet. Megállapodtunk abban, hogy előre elküldöm az összeg felét és ajawkor visszatérek szabadságomról és megkaptam a számlát, rendezem a másik felét is. A biztosítási ügynök azonban vagy elfelejtette közölni megállapodásunkat a kompúterrel, vagy nincs vele beszélő viszonyban. A következő hónapban kaptam egy levelet a komputertől, amelyben megterhelt a ki nem fizetett összeg kamatával. Még azt sem mondhatom, hogy a komputer tévedett, mert hiszen ez a kötelessége. Felhívtam az ügynököt, aki azt mondta, ne törődjek vele. Ettől kezdve minden hónapban kaptam egy felszólító levelet a kamatról és a kamatok kamatjáról. Már régen elfelejtettem, hogy autóbiztosításom van és még mindig kaptam a leveleket, egyre magasabb kamatot követelve a ki nem fizetett kamatokért. De hát én nem vagyok komputer, ezért a végén méregbe gurultam és elég kellemetlen hangon közöltem telefonon az ügynökömmel, hogy ha nem beszél értelmesen a komputerrel, jövőre máshoz megyek a biztosításommal. — Ne hülyéskedj — mondta az ügynök finomkodva. — Tudod, milyen nehéz ezt a kamatot töröltetni a komputerrel? Nem tudom, milyen nehéz. Még ma sem tudom. Csak azt tudom, hogy szegény ügynökömnek fizetni kellett azért, hogy a komputer törölje követelését velem szemben. Mert kamat törlésre nem volt beütemezve. Ugyanez a helyzet a credit-kártyákkal is. Az önző komputer minden számlára rágépelted a rabszolgájával azt. hogy postás sztrájk esetén bármelyik bankban kifizethetem adósságomat. De egyetlen szót sem szól arról, mit tegyek, ha éppen szabadságon vagyok, amikor a számla megérkezik és nincs, aki a postát utánam küldje. Ha egy gondolkodó lény kezelné ezeke' a dolgokat, rögtön látná, hogy a terhelések Floridából jönnek, tehát biztosan nem vagyok otthon. Sajnos azonban az a gyanúm, hogy még ha látná is ez a gondolkodó lény. hogy mi a helyzet, nem törődne vele. Mert a gondolkodó bürokraták sokszor rosszabbak a komputernél. Szabály az szabály... u R ÓRÁBAN* Ha a világ bármely tájáról Európába, Münchenbe érkezik igen kedvezően vásárolhat, vagy bérelhet AUTÓT 8ENK0NEL Tulajdonos: Dr.Benkő Zoltán. * Minden európai kocsi kapható! Rendelésre: MERCEDES és egyéb európai kocsikat is azonnal szállítunk Kanadába. Kivándorlás esetén a kocsi vámmentes Kanadában! Autóbérlésnél sem kilométerpénzt, sem napidfjat nem számolunk.Magyarországi rokonoknak, vagy ismerősöknek ajandék-kocsikat kedvezményesen szállítunk. Minden üzletkötés előtt levelezés ajánlatos. Elhozzuk a repülőtérről, szállodáról gondoskodunk. * LEVÉLCÍM: Dr.Benkő’ Zoltán * München 1, POBox.144. W.Germany.Telefon: (089) 28 88 94 (lakás és üzlet) A World Travel Service Ltd. örömmel értesíti ügyfeleit, hogy Susan Erdős (a Kennedy Travel Bloor St.-i irodájának volt managere) 1979 január 1-től „Vice President Sales” minőségben csatlakozott irodánkhoz, ahol megalapította a magyar osztályt. UTAZÁSOK INTÉZÉSE, CHARTERGÉPEK, ROKONOK KIHOZATALA. I K K A ÁTUTALÁSOK Szeretettel várja látogatásukat! 258 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. M5T 1R7 telefon: 979-2171 World Oelicatessen 557 St. Clalr Ave. W. Toronto (Bili Barberfc Shop mellett) Csak a vezetés új, magyaros ízű raktárunk változatlan. Magyar hentesárúk, sütemények, Glóbus konzervek, l nyers és pörkölt kávék, Európai csokoládék és dessertek. Minden este 8-ig, szombaton 6-ig nyitva vagyunk. Magyarul beszélünk. Kérje Mártát! Telefon: 651 - 0615 „Toronto legjobb mag var hizikosztja írja a Daily Star és a Globe and Mail HA JÓ IIÁ/.IKOSZTOT AKAR ENNI -istauram ómo»«* BA KELL MENNI j) PÉNTEKEN: halászlé, tiiróscsusz.a. SZOMB ATON: sólet, töltött kacsa. VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESSO Uj tulajdonos:Mr. és Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 410 Bloor St. \N. 921-8644 Elisabeth Delicatessen & Meat Markét Toronto egyik LEGNAGYOBB magyar hentes és csemege üzlete.Ha jó, Ízletes magyar készítésű FELVÁGOTTAKAT és FRISSEN VÁGOTT HÚSOKAT szeretne fogyasztani.Keresse fel üzletünket, szeretettel várjuk a B A LÉG A család Parkolás az üzlet mögött Kanada,területére C.O.D. szállítunk. George Interiors Kárpitos bútoro szakszerű készítése cs javítása 20 éves gyakorlattal. Nagy választék szövet mintákban ANTIK SPECIALISTA. 984 O'Connor Tel: (416) 751-^277 Tulajdonos: MOLNÁR GYÖRGY BAR-MICVORA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot, fleuUf "pírniát -« 387 Spadina Ave., Telefon: 979-2177 Lakás: 225-0242. PATACSI CIPŐ SÁLON Magyar—Import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipók raktáron 6—10 számig. $ 10.99$ 11.99 Postán is bárhová Kanadában portókőltséggel együtt elüre kérjük beküldeni Postai, vagy Bank moneyorderrel Import német gydgybetétes nfli és férfieipok extra széles lábakra isi 480 Bloor St W Toronto M5S 1X8 Telefon: 533-8122
