Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-05-19 / 758. szám

12. oldal MENÓRA * 1979 május 19. KORDA STEVEN ügyvéd ll.l., ll.d. 2 Complexe Desjardins, Suite 2320 P.O.Box 188, Place Desjardins, Montreal, Que. H5B 1B3 Telphone: 282 -1111 l Mr. és Mrs. Lencz értesítik kedves régi és új vevőiket, | hogy átvették a CANADIAN EUROPEAN PASTRY! H DELICATESSEN üzletét 5205 Sherbrooke St. West (Marlow sarok) a Süteményeink változatlanul továbbra is saját üzletünkben a legjobb minőségben készülnek. Naponta friss felvágottak, péksütemények, importált sajtok és csemegeáruk nagy választékban kaphatók. Rendelést minden alkalomra felveszünk. Telefon: 481-9044 KOMLÓS TIBOR SZÖCSMESTER BUNDÁK MÉRET UTÁN ES RAKTÁRON EXCLUSIVE SHOE STORE 5791 Victoria Ave. Montreal, Tel: 735-2183 SPECIÁL SZÉLES, MODERN NŐI CIPŐK HÁZI CIPŐK, CSIZMÁK Szabad kényelmes parkolás az üzlet mögött Ha kocsira van szüksége forduljon bizalommal Jro A itt* iPi A uni Montreál egyetlen "f /rÍMnU tö LANU magyar-nyelvű Chrysler Salesman-jehez NEMES PÉTER-hez Local 34 488-9171 Uj és TRANS-ISLAND MOTEURS LTÉE 5400 BŐÜL. DECARIE , MONTREAL, QUÉBEC haszmált kocsik bérlés rövidebb és hosszabb legjobb árak, Montrealban! időre, FOGSORJAVÍTÓ KLINIKA TMTMg | AzonnalSmegjavítjuk fogsorát és megvárhatja! :: Appointment nélkül hétfőtől—péntekig, reggel 9—tői este 8-ig. )h Nyugdíjasok és Welfaren lévök részére ^ |J - mérsékelt árak E É 6655 COTE DES NEIGES RD. Suite 235 (Goyer sarok) | Ml 33—7Q11__ 7 3 3 ” 414 2 S3SJS3SSSX3S3SJS3SJWS3SJe3S3S3SSÍ3ÖSSSSCS3SJS3K3S3S3SSCSC5S3SJSSS3S3SSJS3S3SS6X3S3K3S3SS85( JELEDI TIBOR Chartered Accountant MONTI! KAL 4333 Sf.Cafherine St.W. TOltOVIO :io:i-8092 280 Jarvis St. írod,ltd: 844-6822 Lakaslel 28 8 - 7 5 5 9 ilr. rUUH PÁL injured 10 STURMES ST., Suite 902. MONTREAL KÜRTHY MIKLÓS; Motto: “Micsoda hatalmas dolog az Élet! A Múlt, Jelen és a Jövő visszhangzik lépteimben... (Walt Whit mán) — Uram — mondta a próbababa és lila szeme lilán izzott a neonfények sárga arcára hulló fényében — végül is, úgy érzem hogy ismét beszélnem kell, pedig nem szívesen teszem. Már régóta tudom, hogy a szavak nem jelentenek semmit és minden szó csak bonyolultabbá teszi az életet. A politikai hírmagyarázók abból élnek, abból iskoláztatják és nevelik fel gyerekeiket, abból fizetik házukra a jelzá­logkölcsönt. hogy megmagyarázzák a szavakat. Amiért elhatároztam, hogy megszólalok: úgy érzem, hogy Ön. mint az emberek legtöbbje, a szavak rabja. Boldogságról és Boldogtalanságról, Élet­ről és Halálról beszél... dehát mindennek, igazában véve, semmi értelme. — Öreg próbababa vagyok már és hosszú életem során különböző ruhákba öltöztettek és a kirakat előtt férfiak és nők különböző szavakat mondtak egymásnak. És mindez semmit sem jelentett. Ma ugyanúgy félhosszú szoknyát viselek, mint harminc évvel ezelőtt, mert ismét ez a divat. Akik valamikor örök szerelmet fogadtak egymásnak a kirakat előtt, azok már halottak, vagy öreg férfiak és nők. akiknek szájában a hamis fogak tompán koppannak ha beszélnek és már alig tud­nak emlékezni egykori önmagukra, amikor még nem volt hamis foguk. — Uram. higyje el nekem, nem érdemes a Boldogság és Boldogtalanság felett könnyeket hullatni, nem érdemes a Múltról, a Jelenről és a Jövőről beszélni. Ön is. mint az emberek többsége, boldog­talanul boldog és boldogan boldogtalan és az elmúlásról beszél... és ez csak üres fecsegés. A Múlt a Jelen és a Jövő egybe­fonódik és Idő nincs. Mindnyájan örök­kévalók vagyunk, mert a létezés végtelen folyamatának részesei vagyunk... bennünk élnek az örökkévaló próbababák és az örökkévaló emberek... és láncszemei vagyunk egy szinte félelmetes, végtelen hullámzásnak... nem lehet fiatalnak vagy öregnek lenni, mert már fiatalon is öregek vagyunk és mert öregkorunkban is még mindig fiatalok vagyunk... a végtelen és félelmetes, hömpölygő idót-Chris Barnard dél-afri­kai szívsebész véleménye szerint a már elviselhetet­len fájdalmaktól meggyö­tört haldokló számára csak egy túladagolt morfiumdó­zis jelenti az egyetlen ha­tásos orvosságot, ö maga ugyan sohasem döntene egyedül így, de egyes ese­tekben kifejezetten szük­ségesnek tartja ezt a mód­szert. „A haldoklók keze­lésével”- foglalkozó fokvá­rosi szemináriumon Bar­nard professzor kifejezet­ten az aktív euthanaszía mellett állt ki. Nézeteit he­vesen ellenezte Cicely Saunders doktornő, a lon­doni St. Christopher Hos­­pital igazgatónője. Nincs leküzdhetetlen fájdalom, és a fájdalomcsillapító gyógy­szerek lehetővé teszik a gyógyíthatatlan betegeknek, hogy még kapjanak vala­mit a hátralévő életükből — érvelt a doktornő. A vita két részvevője helyesli a passzív euthana­­szíát. vagyis azt. hogy re­ménytelen esetekben a be­tegeken ne alkalmazzanak aktív orvosi kezelést. Am míg a doktornő véleménye szerint ilyen esetekben csak fájdalomcsillapítás al­kalmazható, addig Barnard úgy véli, hogy ezeket a be­tegeket hozzá kell segíteni a halálhoz. Ostoba eljárás­nak tartja, ha az orvos — Napok sodrában... fenségnek a részei. S mit jelent a Boldog­ság, vagy a Boldogtalanság? Életünk buta kis könnyeit, vagy ostoba kis mosolyait... mindez csak annyit jelent, hogy sem a szavaknak, sem az érzéseknek nincs értelme. Mi. próbababák és emberek, valamiképpen többek és kevesebbek va­gyunk ennél... állandóan önmagunkban hordozzuk a Múltat, a Jelent és a Jövőt, a Boldogságot és a Boldogtalanságot... időnként különböző ruhákba öltözünk, különböző szavakat mondunk... dehát. mindez nem fontos. Én azt hiszem Uram. hogy Önnek komolyan fáj a Múlt és komolyan fájnak a szavak és tanácsom az; menjen haza. üljön le a karosszékbe, hallgasson és hallgassa önmagában az időtlenség és az eggyéolvadt Boldogság és Boldogtalanság zengését, egészen addig, amíg rádöbben arra. hogy élni. vagy meghalni semmit sem jelent... ezek csak szavak, amelyeknek semmi jelentőségük nincs. És azután sírjon. Uram,és hagyja, hogy arcán végig peregjenek a könnyek és ismerje el: a legfájdalmasabb dolog az. hogy nincs miért sírnia... hiszen Élet és Halál. Boldogság és Boldogtalanság. Múlt. Jelen és Jövő nem létezik... üljön a karosszékben és miközben arcán pereg­nek a sós könnyek, ne beszéljen, ne szólaljon meg. mert a szavak mindig jelentéktelenek. Amikor ellépek a kirakat elől. vissza­fordulok és látom, hogy a próbababa kar­­minvörös ajkához illeszti jobbkezének mutatóujját és csendre int... amikor haza­megyek. beülök a karosszékbe, arcomon peregnek a sós könnyek és nem merek megszólalni... és gyűlölöm a szavakat... II Kora reggel van. Munkából jövök haza. A földalatti zsúfolt. Fáradt vagyok és arra gondolok, hogy a földalatti utasai nagyrészének számára most kezdődik a nap. (Margaret, a tegnapi levélben két hiba volt.) Számomra most végződik a nap. A szemközti ülésen fiatal nő ül. Szőke haja zilált és tudom, hogy amint munka­helyére érkezik, berohan majd a toalett­be, hogy megfésülködjék. (Borzasztó ez a szél. Dorothy!) Balkezén eljegyzési és es­küvői gyűrű van... szóval, volt valaki, aki úgy érezte, hogy a zilálthajú fiatal nővel együtt akar élni. Vagy talán... ő akarta a házasságot. (Steve. meg kell értened, hogy a mama régivágású... mit törődsz vele? I do>.. most gondolod, hogy minden rendben van?) A fiatal nő elgondolkozva csokoládét majszol és közben egy papírkötésű köny­vet olvas, amelynek magyarra fordított címe körülbelül ez lehetne: — Lángoló szerelem. A fiatal nő időnként kicsit kinyitja a száját és látom, hogy foga fekete lett a csokoládétól. Közben olvassa a könyvet és látom kipirult arcán, hogy most éppen egy izgalmas részlethez érkezett. Magde. ha nem leszel az enyém, oroszlánvadász leszek! — Henry, ne tedd ezt. Különben is. hány oroszlán van Quebecben? Légy türelmes. A mama a szeparatizmus híve. de majd beszélek vele.) A zilálthajú fiatal nö majszolja a csokoládét, olvassa a könyvet és azután az egyik állomáson leszáll. Az arca kiáb­rándult. Valószinűleg azért, mert tudja, hogy most a realitás következik, amely nem csokoládé és nem romantikus re­gény. A fiatal nőnek később nyilvánvaló­an gyerekei lesznek majd. Emlékezni fog­­e még egykori önmagára, aki egyszer, év­tizedekkel ezelőtt, a földalattin, csokoládét majszolt és romantikus regényt olvasott? A zilálthajú fiatal nő eltűnik a tömegben és ettől egy kicsit szomorú le­szek. mert már nem emlékszem egykori önmagámra... már nem emlékszem arra. amikor még arról mertem álmodni, hogy oroszlánvadász leszek. III. — Az orvosok azt mondják, hogy rövidesen elhagyhatom a kórházat és még néhány évig élni fogok — mondta bizonytalanul Mr. Stanley. A kórházi ágy melletti széken ültem, bizonytalanul és határozatlanul. A kórház mindig bizonytalanná és határozatlanná tesz. Nem szeretem a bizonytalan dolgokat és a kórház valamiképpen bizonytlan: az élet és a halál között van. Az ápolónő időnként benéz a szobába és egy alkalommal megrovóan mondja: — Uram. nem szabad bmr. Howardot felizgatni. Csak két nappal ezelőtt esett keresztül egy súlyos vese-műtéten. — Naturally. nurse — mondom alá­zatosan és amikor kimegy a szobából. Stanley megkérdezi: — Mit gondolsz, mi lesz azzal a vesével, amelyet kioperáltak belőlem? Ezen mindketten kicsit elgondol­kozunk. Persze, nem tudok felelni. Ki tudná, mi történik egy kioperált vesével? Stanley benyúl az éjjeliszekrény fiók­jába. kivesz egy rágógumit, beteszi a szájába és lassan elkezdi rágni. — Még néhány évem van — mondja halkan — még néhány évig rághatok gumit. Tiszta marhaság! Ha hirtelen meg­halok. azt hiszem, ki kell venniük a számból a gumit, mielőtt bebalzsamoz­nak. Akarsz egyet? — kérdi és felém nyújtja a kis csomagot. Beveszek egy gumit a számba és elkez­dem rágni. Két perc múlva már nincs ize Stanley és én lassan, elgondolkozva rágjuk az íztelen gumit. Még néhány évünk van hátra. Ha hirtelen meghalunk, a gumit feltétlenül ki kell venni a szánk­ból. mielőtt bebalzsamoznak bennunket IV ' — Tudod. Gazda, én már alig emlék­szem arra az időre, amikor még Cleve­­landban kölyökkutya voltam — mondja kiskutyám, Sweetheart, miközben a karomban ül és lenézünk a nyolcadik emeletről a nedves és sötét utcára. — Tudom, Darling — felelem — mindnyájunk számára elképzelhetetlen, hogy megöregedtünk. Azután beviszem Sweetheartot a für­dőszobába és belenézünk a tükörbe. És a tükörből a kölyökkutya Sweetheart arca néz vissza rám és az én arcom is fiatal és ránctalan. — Látod. Gazda —1 mondja Sweet­heart — ez az igazság. Ezek vagyunk mi. örökké fiatalok. És majd eljön a nyár és megint szaladni fogunk egymás mellett. Mielőtt lefekszünk az ágyba, mindket­ten bevesszük az orvos által előírt pilu­­lákat. Sweetheart bebújik az ölembe és az évek hirtelen lehámlanak rólunk., és mindketten 14 évvel fiatalabbak va­gyunk... szorosan ölelem magamhoz Sweetheartot... és az arcunk ránctalan és majd kimegyünk a szigetre és megint szaladni fogunk... Csak az élők félnek a haláltól? Quebec/ Jogosítványunk van , tudván, hogy betege két t héten beiül meghal — csu­pán megszünteti a kezelést. Ezzel — mondja Barnard — a rokonokra fölösleges érzelmi és anyagi terheket rónak, meghosszabbítják a haldoklás folyamatát. Mo­dern orvosi eszközökkel el­viselhetetlenül hosszúra le­het nyújtani a beteg életét, s eközben az orvos olyan tevékenységet fejt ki, amely több rosszat okoz, mint jót. Ö maga is ilyenfajta or­vosi tevékenységet fejt ki — ismerte be Barnard. „Csak azért próbáltam megmenteni a páciens éle­tét, mert nem akartam be­ismerni a vereségemet. Az orvostanhallgatókat arra oktatják, hogy ők az élet mesterei, s később azon is vannak, hogy megmentsék az életet. Csakis ellenség­nek tekintik a halált, s bűntudatuk van. ha egy páciens meghal.” Barnard ezt üzente ;a fiatal orvo­soknak: ..Az orvostudo­mány célja nem az élet meghosszabbítása, hanem a szenvedés enyhítése és az élet, minőségének a javítá­sa.” Helyesli a passzív euthanaszíát — mondta a professzor, de szükségesnek tartja annak aktív változa­tát is. Az utóbbi azonban csak akkor alkalmazható, ha a társadalom már elfo­gadni képes az ilyen tette­ket, s ha törvényekkel ha­tározzák meg az aktív euthanaszía alkalmazásá­nak kritériumait. A professzor a művi abortuszt hozza fel párhu­zamként mondván, azok az emberek, akik fenntartás nélkül elfogadják, hogy meg lehet ölni egy meg nem született gyermeket, ugyanakkor elutasítják az euthanaszíát. Ugyanebben a megvilágí­tásban kell vizsgálni az ön­­gyilkosságot is. Egyesek az­zal érvelnek, hogy egy leendő anyának joga van rendelkeznie saját teste fö­lött, de visszariadnak at­tól a gondolattól, hogy egy küzdhetetlen fájdalom. Sok haldoklóval találkozott, s megfigyelte, hogy mind ők, mind a rokonaik hálásak voltak az élet rövid meg­hosszabbításáért is, a hát­ramaradottaknak pedig könnyebb volt megbékélni a rájuk váró veszteséggel. Saunders doktornő fi­gyelmeztette hallgatóságát: ha az euthanaszíát törvé­nyesítik, nem sokáig marad meg az önkéntességen ala­puló módszernek. Mert ha nem kell tovább élni, az öreg emberekben az az ér­zés támad majd, hogy nincs joguk az életükhöz. amellyel terheket rónak környezetükre. ,,A halál­hoz való jogban benne rej­lik annak a tendenciának a veszélyessége, hogy jogból kötelességé váljon.” Az em­beriség nem olyan szegény, hogy ne fordíthasson időt, fáradságot és pénzt arra, hogy az emberek addig él-, jenek, amíg maguktól meg nem halnak. A szenvedés megszüntetéshez nem kell ölni. A társadalomnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdeké­ben, hogy megakadályozza, ellenálljon egy efféle „ne­gatív hatású, uniformizált és alattomos törvény elfo­gadásának”. IMPROVE YOUR FRENCH THIS SUMMER! CONVERSATIONAL FRENCH COURSES in conjunction with the Montreal Catholic School Commission for beginners, intermediates and ad­vanced JUNE INTENSIVE, JUNE 4 — JUNE 22 Mon. through Fri., 9 a.m. - 3:20 p.m. All levels. $40. ($30. tuition + $10 activity fee) SEMI-INTENSIVE, JUNE 4 - AUG. 14 Mon., Tues. Wed., 7-10 p.m. All levels. $30 AUGUST INTENSIVE, AUG. 13 — AUG. 31 Mon. through Fri., 9 a.m. — 3:20 p.m. All levels. $40. ($30. tuition + $10 activity fee) IMPROVING FRENCH WRITING SKILLS 15 weeks. Wed., 7 — 10 p.m. starts June 4 just $10.00 Placement tests: May I5. I6: I0 a.m. May 17, 21: 7 p.m. CONVERSATION COURSE: English as a 2nd. language Mon. and Wed. 7 p.m. 10 p.m. May 21 — Aug. 29’ $30-Registration NOW OPEN 739-ZJU1 'Saidye Bronfman Centre VM YWHA&NHS 5170 CoteSt Catherine Rd 276-9571 *

Next

/
Thumbnails
Contents