Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)

1979-05-19 / 758. szám

1979 mijus 19 * MENÓRA f>. oldal Az idei nyarat töltse Floridában WARM MINERAL SPRING 87 fokos gyógyvizében Berendezett apartmentek heti US$125-tól menettérti repülőjegy TORONTÓTÓL TAMPÁIG autó és apartment bérlés heti Can.$265-től * plusz adó Ketten egy szobiban. A fürdőben való hosszabb tartózkodásra és egyéb részletekre kér­jen tájékoztató nyomtatványokat, vagy hívja személyesen: 5927 YONGE ST. Suite 3 KELMAN TOURS Ltd. WILLOWDALE M2M 3V7 Tel: 221-8772 *Wardair ABC Charter, amit legkésőbb 30 nappal az indulás előtt kell lekötni. BAR - MICVORA, CHASENERA, PARTYRA mindenkor szép és friss virágot, (fcuUf,- tói. 387 Spadina A ve., Telefon: 979 - 2777 Lakás: 225-0742. bioorcyde EST. 1934 SPORTS LTD. Kanada legnagyobb Kerékpár Specialistája 1169 BLOOR ST. WEST, TORONTO, ONTARIO' (416) 536-9718 (416) 536-1523 ..Toronto legjobb mag var hizikos/tja -írja a Daily Star és a Globe and Mail II \ ló H.-í /.I KOS /TÓT AKAR ENNI . CÓHTWEHtMRes1aura" |-N1 5 PÉNTEKEN:.halászlé, tiiróscsusza. S/.OMBATON: sólet, töltött kacsa. ~tfASí<RNfAÉ: tMUKf borfd töltött csirke >v rsomoH njsifJvESPRESSO .... soH-V Uj tulajdonos:Mr. és Mrs. C5ESZKQ 521 Bioor St.,W. Tel: 531-5872 és 531-0081 P4IWVPJVM delicatessen f EURÓPAI csemege áruk, csokoládé, babkávé, magyaros 1 hentesáru, sütemények. * GLÓBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és meleg büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely­­mSim *»*»**»«»»***»*«beni fogyasztásra.******»***»»*»♦« Magyaros kerámiák *'* Kézimunkák ** Folyóiratok ** Új­­ll|PJ ságok.Barátságos légkörben várjuk kedves Vevőinket I S32^gl'nton A.W. T:488-5092 Deutsch házaspár PATACSI CIPÓ SÁLON Magyar-import fehér, piros, kék és barna vászon kismama cipők rakta 6-10 számig $12.00, postán $13.00 Előre kérjük beküldeni a postai, vagy Bank moneyordert Í5 és féltől 7 és félig 5 pár rendelésnél $45.00 plusz $3.00 porto 480 Bioor St.W.Toronto, M5S 1X8 i Tel: 533-8122 v Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut $ ÍJ akar vásárolni, keresse fel | Tüske Meat & Delicatessen-t TULAJDONOS: KOCSIS SÁNDOR Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött 566 Bioor St. W. Biztosítás AUTÓ — ELET — TŰZ — TÁPPÉNZ Gyors kiszolgálás. Házhoz is kimegyünk. A. TATAR PITTS LIFE INSURANCE Co. P.O.Box 278 Adelaide St W. Toronto,Ont. M5C 2J4 »Szombati Nándor brüsszeli levele HANGYA ELEMÉR MESTERSÉGE Telefon: 535-7101 vagy 925-5957 Régen tudott dolog, hogy aki sokat utazik, sokféle emberrel találkozik. Ez az igazság áll e sorok Írójára is, aki gépkocsin, repülőgépen, helikopteren és vonaton állandóan közlekedik a vén kontinensen és annak kap­csolt részein. Ezeknek a találkozásoknak az a fő jellegzetessége, hogy elkerülhetetlenek. Mondhatnám azt is, hogy végzetesek, ha tragikus hangokat akarnék megütni ez pedig nem szán­dékom. Brüsszelből ismerem Hangya Elemér urat, s ebből eddig nem volt semmi örömöm, azt hiszem, nem is lesz soha. Idestova tíz esztendeje, hogy idevándorolt egyenesen Balassa­gyarmatról. Balassagyarmat szép város, jó város, kellemes város, magam is jártam ott egyszer, amikor mérsékelt áron odavitt a Filléres Vonat. Abból az emlékezetes tényből, hogy ott lopták ki zsebemből az akkori egész készpénz­­állományomat tartalmazó pénz­tárcámat, sem akkor, sem azóta messzemenő következtetéseket nem vontam le az összlakosság becsületességét illetően. Balassagyarmaton kétség­telenül volt sok rendes, becsü­letes, dolgos ember, viszont Hangya úrról az első látásra az volt a benyomásom, hogy nem közülük való. Később, barátaim unszolására mégis szóba álltam vele. Jobb lett volna, ha bol­dogult Sacha Guitryre hall­gatok, aki úgy vélte, hogy az első benyomás a legmérvadóbb. Mások is így vélik, de intelli­gensebb dolog Guitryt idézni, mint többé-kevésbé ismeretlen nagyságokat, annyi tény. Fregolit akart gyártani ez volt a nagy ötlete. Évekig álmodott arról, hogy kiszökik Nyugatra és kisvártatva meg­gazdagszik rajta. Ki ne emlékez­nék a pesti konyhák meny­­nyezetéról függő fehérnemű szárító készülékre, amelyről néha a nagymama alsó­szoknyája belelógott a bab­levesbe. Ez volt a "csuda tipp", amely számára balassagyarmati Hangya Elemér meg akart nyerni. Amikor aztán belátta, hogy fregolira itt kinn nincsen senkinek sürgős szüksége, a fehérneműt mindenhova inkább akasztják, mint a konyhába, új ideája támadt. Műmárványt fog gyártani, ezt biztosan “be­veszik" a jámbor belgák. Hiába akartam meggyőzni arról, hogy jobban tenné, ha valami becsületes munkába kez­dene. Hangya úr úgy vélte, hogy "ő a gazdag életre szü­letett" és eltökélte, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem vagyonosodig Lehetőleg gyor­san a legkevesebb fáradtsággal. Mivelhogy az emberek ostobák, akinek "van valami sütni­­valója" kiválik közülük, ezüstből van a fogpiszkálója és évente cseréli sportautóját. — Az emberek nem olyan buták, mint amilyennek "kinéz­nek” — mondta meg­győződéssel. — Sokkal butáb­bak! Nézze, uram, ezt a Coca Colát. Hát nem népbolondítás ez? Az emberek isszák Afrikában, Ázsiában, Ameri­kában, Európában, mindenütt. Legyen nyugodt, találok én valami olyat amit eszik vagy iszik a tömeg... Ott fog majd sírni, ahol senki nem látja, amiért engem elszalasztott... Elszalasztottam, bár nem volt könnyű dolog. Néha még telefonált délben, amikor általában otthon vagyok. Uramisten, hány bécsi­­szelet hány tökfőzelék hűlt ki az asztalon, miközben legújabb és társai kimennek valahova, az USA valamelyik Istentől is elhagyott vidékére: és ott a falu elöljáróságától / nevetséges összegért megvi esznek annyi hasz:nálhatatlan f öldet, amennyi a szem lát. A naiv falusiaknak bemesélik, h<ógy hatalmas üdülőhelyet építenek majd a környékére, uszodával, tenisz­pályával. villanegyedekkel, s mindez fellendlíti majd a coun­­try-t. A naiv magyar beván­dorlóknak pádig I000 és 2000 dolláros átoín eladják a par­cellákat. — Ki ifié akarna kérem potom 100)0 dollárért telek­­tulajdonos lenni? — És I mondja: lehet ott építkezni? Felnevetett: — Ömt nem akarom “belhúzni a csőbe", szerkesztő uram. So ha ebben a szagos élet­ben.'.. se:m viz. sem elektro­mosság. I sem utak... Különben nem, adnánk majdnem ingyen a földet, hova gondol? Az emberek nem olyan buták, mini amilyeneknek kinézni ;k — mondta Hangya úr —, ha nem még butábbak. Adja az ég. hogy ne neki legyen igaza. ideáit mesélte! Aztán ezt is meg­unta, szerencsére, s kezdett elhanyagolni. Hangya Elemér elhallgatott, hosszú ideig nem tudtam róla semmit Míg egy napon arról értesültem, hogy kivándorolt Ausztráliába. Azt kell hinnem, högy Ausztrá­liában sem talált vevőt, ott sem tartottak igényt a fregolira. meg a műmárványra. Többi zseniális ötletére még kevésbé, mivel­hogy két esztendeje az a hir járta, hogy valamelyik jóté­konysági intézmény segitségével átvándorolt Kanadába. Itt meg kell említenem, hogy Hangya úr feltűnő ügyességről tett tanúságot, ami a különféle komiték “levágását" illeti. Nincs olyan vallás vagy szekta, amelyhez tartozónak adott eset­ben nem vallotta volna magát. És mindent bizonyítani tudott, mindenre írása volt, az ország nyelvére lefordított, sokpecsétes dokumentuma. Úgy labdázott vallásos felfogásokkal, filozó­fiai meggyőződésekkel és politikai tézisekkel, mint Puskás Öcsi a keményre fújt bőrrel. És mindenütt, mindig sikerrel Lehet, hogy Sidney-ben a buddhista templom hivei ad­ták össze a Kanadába való ú­­tiköltséget... Legnagyobb meglepetésemre most a zürichi Banhofstrassen ütköztem bele. Nem ismertem meg, ó akadályozott meg ab­ban, hogy továbbálljak. Elegáns volt és szagos, selyemszélű fekete kalapot viselt és vékony­ra csavart esernyőt. Jobb­kezében nehéz bóraktatáska, rajta aranyból készült monogram: E H. — Mit keres itt Zürichben? — kérdeztem meglepetten. — Eddig még keveset, mivel­hogy csak tegnap érkeztem. De majd sokat! Nézzen rám. szer­kesztő úr. Ugye megmondtam magának Brüsszelben, hogy megszedem magamat? Nézze ezt a kalapot... ruhát... cipót... Londonban öltözködöm és még New Yorkban is francia kölnit használok...-Mivelhogy, ugye Hangya, az emberek buták? — Ahogy mondani tetszik, kéremalássan... Meséljem? Beleestem a vajba, — mondta. Ez. mint szerkesztő úr tudja, francia mondás annak jellemzésére, hogy valakinek jól megy sora. Márpedig nekem O K. megy mostan... Mutassam a newyorki bankszámlámat? — Ne mutassa. — Bejártam Kanadát és az Egyesült Államokat cégem megbízásából. Most Európában fogok utazgatni. — Mit ad el? — Telkeket. — Hol vannak ezek a telkek? A holdban? — Netri kérem. Ameri­kában... Fogalma sincs, szer­kesztő úr. mennyi az eladatlan föld a Statesben. És milyen olcsók. Kiterítette az asztalra az Egyesült Államok térképét. Mindenfelé pirosceruzás jelzések. — Tessék nézni, ez mind a mi földünk. Olcsó pénzen ad­juk. Frissen bevándorolt magyaroknak árengedményt juttatunk... — Amerikaiak is vesznek? Vállat vont: — Ugyan kérem. Azok azon­nal rájönnének a trükkre... A trükk az, hogy Hangya úr RUBIN FERENC: Ki valaha is eltöltött egy nyarat a régi jó Siófokon, az bizonyosan ismerte Dededot. Dededo főleg a gyermekhad ösztönös komiszságának volt kedvenc céltáblája. A nevet is a gyerekektől kapta. Szegény Dededo egy gyermekkori agy­sérülés következtében teljesen elveszítette beszélőképességét. Bármennyire is erőlködött, bár­mennyire is szerette volna magát megértetni embertársai­val, gondolatai csak artikulátlan gagyogás alakjában jelentek meg vastag, párnás ajakán. "Ded-de-do, De-de-dp világ­bajnok dadogó" csúfolták őt a kegyetlen, s emóeri érzések iránt immunis gyermekek. Szegény Dededo azonban e tra­gikus fogyatékosságon kívül még púpos is volt. Törpe alak­jával, kiálló fogazatával valóban visszatetsző látvány volt. Én D E D E O Magyar borok és likőrök Ontárióban Manitobában Saskatchewanban Albertéban és Quebecben KAPHATÓK Jászberényi rizling. zamatos, nagyon olcsó. Szekszárdi vörös. Egri Bikavér, vörösbor. Tokaji aszú, a bor király. Badacsonyi szürkebarát zamatos pecsenyebor. Debrői Hárslevelű, zamatos fehérbor. Barackpálinka. Császárkörte. Hubertus. Esküvőkre, partikra engedélyét megszerezzük. Házhoz szállítunk. Cosmopolitan Wine Agents Ltd. P.O. Box 275 Terminál „A” Toronto (Igaz történet) mindenkor ízléstelen durva­ságnak tartottam gyermektár­saim csúfolódását, őszintén sajnáltam szegény Dededot. Azon ritka pillanatokban, mikor négyszemközt voltam vele, az volt az érzésem, hogy valamely titokzatos légi hul­lámon keresztül tökéletesen megértjük egymást. “Ne törődj ezekkel a durva ostoba gyer­mekekkel" vigasztaltam Dededot. "ők sohasem lesznek képesek téged megérteni. Én azonban tudom, hogy te ugyan­olyan érző, gondolkodó lény vagy. mint a többiek. Sajnos azonban — betegséged következményeként — nem tudod gondolataidat kifejezni.” Ilyenkor Dededo hálatelt mosollyal nézett rám. mintha azt mondaná, "hiába vigasztalsz jóember, én már csak gúny tárgya maradok nyomorult életem végéig". Dededo használt rongyokban járt, a kinőtt, nagyobb méretek­re szabott ruhák még grotesz­kebbé tették megjelenését. Ezeket a falu ócskásától vásárolta azokból a fillérekből, melyeket a nyaralóktól kapott, kiknek bőröndjeit készségesen cipelte a vasúttól a szállodáig. Dededonak talán még sohasem volt egy igazi boldog pillanata életében. Esténként rendszerint a Fogas Szálló előtt ácsorgott, ahol irigykedve nézte a fiatal, éptestű táncolókat kik összesímulva bizonyára szerel­mes szavakat suttognak egymás fülébe. Gyakran még ezt a parányi örömet is elvették a pincérek, kik úgy vélték, hogy egyes vendégeknek Dededo puszta megjelenésétől — avagy talán valami érthetetlen bűn­tudat folytán — elmegy a kedvük az italrendeléstől. Dededo előtt a szerelem teljesen idegen volt. Álmaiban azonban sokszor jelent meg az imádott nő, kit ó, Dededo, mint szikár atléta, izmos kaijaiba zár. Olyan ember persze nem akadt, ki el tudta volna képzelni, hogy a szerencsétlen nyomorék Dededonak is lehetnek testi vágyai, hogy Dededo is gyakran álmatlanul hánykolódik ágyában, mint az egészséges if­jak, kik még nem jutottak el ahhoz a ponthoz, hogy ébre­dező vágyaikat kielégítsék. Dededo, mint mondottuk, már régóta belenyugodott sorsába, hogy ó, mint megvetett lenézett nyomorék fogja leélni életét. Hogy ez mégsem így történt, az egy véletlen műve volt, amint maga az élet is egy véletlenek­ből összeszőtt tömeg. A kánikulás napok egyikén, mikor a hőhullám már szinte kibír­hatatlan volt. Siófok teljes nyaralóserege a Balatonban keresett menedéket. A fiatalok egy csoportja a Sió partján hűsült. Vidán hancúrozás köz­ben. egy aranyszőke lányka megcsúszott a Sió torkolatában épült hosszú móló egyik buta sziklájában és belepottyant a fortélyos folyóba. Midőn az ár ót magával ragadta, szegényke hiába kiabált segítségért, ugyan­azok a legénykék, akik oly nagy! lelkesedéssel csúfolták aj nyomorék Dededot. most, mint megkövesedett szobrok, gyávái megszeppentséggel. tehetetlenül szemlélték a kislány élettusájáü. E percben teljesen váratlanul, mintha csak egy Wagner opera utolsó jelenetében a sűrű köd­ből lépett volna elő, ott állott Dededo törpe alakjával. Gon­dolkodás nélkül dobta le magá­ról ormótlan bakancsait, s belevetette magát a folyóba. Dededot még soha senki sem látta úszni. Nem is valósízínű, hogy valaha is alkalma lett volna erre. S mégis, hősiesen harcolt az árral, s csodával határos módon elérte a kislányt. A drámai élet-halál harc azon­ban csak most vette igazán kez­detét. A szóke lányka halálfélel­mében megragadta a nyomorék Dededo derekát és kezdte őt lefelé rántani a mélybe:. Elke­sere :dett, végtelennek látszó küz­delemben sikerült ót magától el­­tas.zítani, megragadván az aranyszőke fürtöket, józan ésszel fel nem fogható módon, síi került ót ki vonszolnia a part­­r a. Ott azonban az emberfeletti kimerültség köyetkeztében Ynenten elájult. Mikor hosszú óiesztgetés után kinyitotta szemeit, azokban valami mély­ből fakadó szomorúsággal telt mosoly tükröződött vissza. Dededo élete hó vágya meg­hallgatásra talált. A gúnyolt nyomorékból egyszeribe hős lett. Bankettet rendeztek tisz­teletére. A polgármester érem­mel tüntette ki. S gúnytirádák helyett most a gyermekek lép­ten nyomon "Hurrah. Éljen Dededo. az életmentő" kiál­tással üdvözölték. Dededo azonban nem füröd­­hetett sokáig a dicsőségben. Amúgy is leromlott szervezete az izgalmas erőfeszítés követ­keztében tovább romlott, s az ember gyarló motorja, a szív, fokozatosan felhagyott dobo­gásával. Amikor én utoljára lát­tam Dededót, szemeiből valami apatikus megvetés volt kiol­vasható. Az volt az érzésem, hogy nagy titkot hordoz magában, mely minden más halandó részére tabu, s melyet csak ő. a nyomorék, szeren­csétlen Dededo tudhat. Talán valami új, lélektani felfedezést az emberi jellemről, melyet csupán egy Dededo ismerhet, s e nagy titkot most örökre magával vitte. ÍREN Kossuth-dUas színésznő ELŐADÓI jESTJE Psota Irén a mai magyar színház legsokoldalúbb, legegyé­­níbb művésze. „Ha nem magyarul beszélne, világhírű lenne” — mondta róla egy budapesti útján Kenneth Tynan. a legjelentősebb angol színházi kritikus. Torontói önálló estén Psota Irén felvonultatja az színpad és a pódium majd minden műfaját: Klasszikus tragédiák monológjait követi a közismert sláger, kabarészámot Józ­sef Attila vers. francia kanz.ont a cigánydal Psota Irénben harmonikusan megfér a tragika a kom lkával, az elóádóművész a táncdalénekessel Jegyek elővételben már most megrendelhetők, május 31-ig 8 dolláros árban, után na 10 dolláros árban. PÓDIUM bérleteseknek bármikor $7.-. A helyeket a rendelések sorrendjében osztjuk ki. Kérjük küldje megrendelését és csekkjét az alábbi címre: .THE PÓDIUM * o E B Boofckacpéaf | Zongorán kísér Légrádi Tassy Tamás Technikai munkatárs Kosaras Vilmos |12é2 Don Mills Rd. Saite 7. Don Mills M3B 2W7 a- '*■! agy telefonon: 447-4415

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents