Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-04-14 / 753. szám
1979 április 14 * MENÓRA 17. oldal I~~"XX-------xx ------w XX X« —TStiC-------------1 A HUNGARIAN JCWISHl MEMORIAL SYNAGOGUE A MONTREALI MAGYARNYELVŰ ZSIDÓK EGYESÜLETE és A NŐI TAGOZAT vezetősége KELLEMES ÉS NAGYON SZÉP PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN A TAGSÁGNAK, “ A KANADÁBAN ÉLŐ MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK ÉS IZRAELNEK IS, ÖRÖK BÉKÉVEL HUNGARIAN JEWISH MEMORIAL SYNAGOGUE RABBIJA SCHNÜRMACHER MIKLÓS d j o e s c s a KELLEMES ES NAGYON SZÉP PESZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK A HITKÖZSÉG TAGJAINAK ÉS MONTREAL MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK "XX "XX ---XX— ■iK HARDY FERENC A HUNGARIAN JEWISH MEMORIAL SYNAGOGUE ÉS A MONTREALI MAGYARNYELVŰ ZSIDÓK EGYESÜLETE ELNÖKE és FELESÉGE HARDY YVONNE NAGYON SZÉP, BOLDOG PESZACH ÜNNEPEKET KIVANNAK A TAGSÁGNAK, BARÁTAIKNAK, KANADA MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK ÉS IZRAELNEK HALMI JÓZSEF A HUNGARIAN JEWISH MEMORIAL SYNAGOGUE És w ' A MONTREALI MAGYARNYELVŰ ZSIDÓK EGYESÜLETE ÜGYVEZETŐ ELNÖKE és CSALÁDJA , KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVAN y . x A TAGSÁGNAK, MONTREAL MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK, A VILÁG ZSIDÓSÁGNAK, BARÁTAINAK ÉS IZRÁELNEK PRAGER ISTVÁN A HUNGÁRIÁN JEWISH MEMORIAL SYNAGOGUE ÉS A í MONTREALI MAGYARNYELVŰ ZSIDÓK EGYESÜLETE TÁRSELNÖKE és FELESÉGE KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KIVAN A TAGSÁGNAK, BARÁTAINAK ÉS MONTREAL MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK ÉS IZRAELNEK. Radnóti Miklós születésének 70 -ik évfordulójára Magyarországon éppúgy mint külföldi magyarok között ez évben megemlékeznek' Radnóti Miklós költóról, aki, ha élne, most ünnepelné születésének hetvenedik évfordulóját. Radnóti élete és halála tipikusan zsidó tragédia, eggyel több szomorú fejezet a zsidó szétszórtság történetében. Egy nagy költő, aki díszére vált volna bármely nemzetnek, szülőhazájában elszenvedte a mellőzés, kiközösítés fájdalmát és végűi mártírhalált halt zsidó yolta miatt. E z e r k i 1 e n.c s. z á z kilenc májusában született. Eredeti neve Glattner volt. Születése anyjának és ikerfivérének életébe került s e kettős tragédia soha nem szűnő bűntudattal töltötte el. Mint Káin bélyegét viselte homlokán, mint modem ödipusz, úgy érezte, hogy a sors kiszemelte őt arra, hogy bűnhődjék valamiért, amiért nem volt felelős. Tizenkét éves korában elvesztette apját is. A kettős árvát egy nagybátyja neveltette és kereskedelmi pályára szánta. Kereskedelmi iskolából érettségizett, majd a textilszakmát tanulta külföldön. A fiatal Radnótinak, mondanunk sem kell, a legkisebb hajlama sem volt üzleti tevékenységhez, ellenben már 19 éves korában egy irodalmi folyóirat szerkesztője és legfőbb munkatársa volt. Költői munkásságát egész életén át folytatta megszakítás nélkül, a szó szoros értelmében a sír széléig. Első versei támadták a Horthy rendszert, mely korlátozta a szabad szó, az alkotó szellem szárnyalását, ellenséges érzülettel viselkedett minden új irányzat iránt az irodalomban, művészetben, a társadalmi és gazdasági élet terén. A hatóságok elkobozták e verseket és a költőt egy heti börtönre ítélték, de az ítélet végrehajtását felfüggesztették. Ez az ítélet akkor nagyon enyhe számba ment, a törvényszék valószínűleg tekintettel volt a költő fiatal korára; inkább intelem volt Radnótinak, hogy ne írjon többé lázító verseket. Az a körülmény, hogy a hivatalos Magyarország felfigyelt Radnótira, mintegy nemeslevelet adott neki a Irta: STRÉM GÉZA haladó értelmiség köreiben. Az utóbbiak, mint jól tudjuk, a NYUGAT és Ady nyomán Páris felé tekintettek, majdnem minden haladó szellemű magyar író elzarándokolt a Fény Városába, ahol a megújhodott irodalom akkor kéz kézben haladt a megújhodott művészettel; az új írók és a Párisban dolgozó nyolcvanezer festő egymástól tanultak, egymásra voltak hatással. Radnóti is Franciaország felé tekintett. Elhatározta, hogy megtanul franciául, hogy e nyelven írókat eredetiben olvashassa. Beiratkozott az egyetem francia osztályára; a francia nyelv és irodalom, a francia kultúra tanára akart lenni. Soha egyetemi hallgató nem tanult olyan szorgalmasan, mint Radnóti. Mindent elolvasott: a régi és új írókat, és többeket közülük anyanyelvére ültetett át. A magyar műforditó irodalom minden időben virágzott és Radnóti csakhamar a műfordítás mesterének bizonyult. Huszonkétéves korában végre először ellátogathatott szeretett Párisába. Ez az alkalom még két ízben fog megismétlődni számára, utoljára 1939-ben. Francia tanulmányaival egyidejűleg Radnóti a magyar irodalom tanulmányozásába is belemélyedt. Kettős szakmájával haladt végig egyetemi évein és - ezt külön ki kell hangsúlyoznunk — doktorátust nem franciából, hanem a magyar irodalomból szerzett, dacára a francia nyelvben és irodalomban való felkészültségének. Ezt a körülményt lejegyezni azért fontos, hogy kimutathassuk, mennyire magyar talajban gyökerezett Radnóti, bármily nemzetközi volt is világszemlélete, műveltsége. Hazafias magyar érzését a legmeggyőzőbb, a legmegrendítőbb módon bizonyította be azzal, hogy nem vándorolt ki, bár erre alkalma lett volna és az otthonmaradással személyes szabadságát, sót életét is kockáztatta. MUNKASZOLGALATOS ? ifllt " Mint mindén zsidó származású ifjút, Radnótit is behívták munkaszolgálatra. Hogy ez a szó mit jelentett, csak azok tudják, akik végigszenvedték ezt a külön poklot, mely csak annyiban különbözött a náci koncentrációs táborok poklától, hogy az áldozatokat nem vitték a gázkamrába. Mint minden jogtól megfosztott rabszolgák, katonai feljebbvalóiktól függtek, akik legtöbbször durván, kegyetlenül bántak velük, emberfeletti munkára kényszeritették őket. úgy hogy elégtelen táplálékuk mellett hamar tönkrementek. Éppen ez volt az úgynevezett munkaszolgálat célja: Magyarország akkori urai nem akarták, hogy a zsidók a szolgálatból visszatérjenek. Radnóti Miklós 1939-ben Párisba látogatott pl, amit a Baumgarten irodalmi díj tett lehetővé számára. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy egy új európai, sót talán világháború küszöbön állt. Nem lehetett kétség afelől, hogy a háború, ha kitör. Középeurópa országait magával fogja sodorni. Párisi tartózkodása alatt Radnóti megismerkedett külföldi írókkal, művészekkel, tanárokkal; ezek szerették volna, ha nem megy haza, ha velük marad. A francia hatóságoknál el lehetett volna érni. hogy tartózkodási és munkaengedélyt adjanak neki. Francia és egyéb nyelvek ismerete, széles kultúrája lehetővé tette volna számára. Folytatás a következő oldalon DR. DÁNIEL GYÖRGY SEBÉSZORVOS A HUNGÁRIÁN JEWISH MEMORIAL SYNAGOGUE VEZETŐSÉGI TAGJA és CSALADJA KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVAN , PACIENSEINEK, BARÁTAINAK ES MONTREAL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK HECHT JENŐ ÉS FELESÉGE HECHT 0. TAMÁS ES FELESEGE KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK MONTREAL MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK, A VILÁG MINDEN RÉSZÉN ÉLŐ MAGYAR ZSIDÓSÁGNAK BARÁTAIKNAK ES IZRAELNEK, VÉGRE BÉKÉVEL r x~ XX-------Mii--------- xx---- xx RÖMER PÁL IX KI Dr.ARJE BÉLA MONTREAL UNITED ORGANIZATIONS BY THE HISTADRUT IGAZGATÓJA ÉS CSALÁDJA KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KIVÁl MONTREÁL ÉS A VILÁG MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK, ] íL.jzráelnek jóléttel és békével é. BARÁTAINAK ÉS FELESÉGE RÖMER IRÉN o Hungárián Jewish Memóriái Synagogue és a Monfreáli Magyamyelvő Zsidók Egyesülete vezetőségi tagjai KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK A TAGSÁGNAK, A BARÁTAIKNAK, MONTREÁL MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK ÉS IZRAELNEK ÖRÖK BEKÉVEL ■HC Vevőinknek, Barátainknak és Ismerőseinknek Kellemes Pészach-i Ünnepeket Kívánunk GALFI BÉLA és KLEIN BANDI és családjaik a BILL’S SERVICE STATION tulajdonosai 1410 Van Home Ave. 274-7311 IX KI IX XI KELLEMES PESZACH ÜNNEPEKET KIVANNAK KEDVES VEVŐIKNEK ÉS BARÁTAIKNAK 5375 Park Ave. Tel: 277-1929 TULAJDONOSAI ENGEL LÁSZLÓ és felesége NELLY MrsXLEIN CATERING Service 2652 Ekers Ave. 739-2580 Vevőinknek, Barátainknak és Ismerőseinknek Kellemes Pészach-i Ünnepeket Kívánunk NEW HORIZONS COURTRAI GOLDEN AGE CLUB VEZETŐSÉGE KELLEMES PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN A TAGSÁGNAK, MONTREÁL MAGYAR ZSIDÓSÁGÁNAK, A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK ÉS IZRAELNEK BÉKÉS JÓLÉTTEL. A kedves olyasoknak és hirdetőknek kellemes pészach ünnepeket kivon BREUERELSIE és csaladja A AJenára Montreali Szerkesztősége FRANCISCO MEIN ÍS CSAIAOJA KELLEMES ÉS NAGYON SZÉP PÉSZACH ÜNNEPEKET KÍVÁN MONTREÁL ÉS A VILÁG ZSIDÓSÁGÁNAK, AZZAL AZ IMÁVAL, HOGY Legyen végre igazi és örök békéié Izrael államának