Menora Egyenlőség, 1979. január-június (18. évfolyam, 739-764. szám)
1979-04-14 / 753. szám
/WEN D RR AZ ESZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA VOL. 18. 753. Ára: 50 cent APRIL. 14. 1979. Second class mail registration No. 1373 CANADA USA Second class mail paid at F lushing N.Y . 11351. Di. No. 104970-én Május 27 megnyílik a határ Tulajdonképpen csak megszokásból kerül lapunk főhelyére a Közel-Kelet helyzete két héttel az Egyiptom és Izrael között megkötött békeszerződés után. A világ figyelme hála istennek másfelé fordult, s a Földközi tenger keleti medencéjében, amely évezredek óta a világ éppen soros hatalmainak ütközőpontja, viszonylagos csend uralkodik — legalábbis izraeli szempontból. Semmi világrengető esemény nem történt, hacsak azt nem tekintjük rendkívülinek, hogy most minden pont fordítva van, mint ahogy azelőtt volt, s mint ahogy megszoktuk. Mert igaz, hogy a kétszáz milliós arab tömb jelentős része változatlanul gyűlölködik, de e gyűlölködés iránya most csak másodsorban irányul Izrael ellen, a főcélpont Anuar Szadat, akit az arabság árulójának minősítettek és akitől szeretnék megszabadítani az egyiptomi népet. Csakhogy ez szerencsére nem olyan könnyű. Nagy megelégedésünkre szolgálhat, hogy a “mi barátunk”, Szadat rend- i kívül okos. Mikor e sorokat írjuk, az egyiptomi parlament éppen együtt ül, hogy szentesítse a békeszerződést, s még az is meglepetés lenne, ha egy-két ellenvélemény elhangzana. Az egyiptomi államelnök azonban nem elégszik meg ennyivel, hanem a közeli napokra általános népszavazást ír ki. Ezzel akarja bizonyítani, hogy az egyiptomi nép elsöprő többséggel mögötte áll és helyesli a békét. Ez kétségtelenül igaz, bizonyára nem igaz olyan méretben, ahogy azt majd a népszavazás eredménye mutatja ki, amiről még nem tudjuk pontosan, hogy 97 vagy 98 százalékban helyeslik-e majd Szadat békeplitikáját, de, hogy a nagy többség nem akar megszabadulni attól az államvezetőtől, aki sok évtizedes háborúskodás és nyomor után végre tényleges gazdasági fellendüléssel kecsegteti őket, — nos, ezt biztosra vehetjük. Napról napra szóló beszámolóm múlt héten akkor ért véget, amikor Begin, izraeli miniszterelnök megérkezett Kairóba. Beszámoltuk; arról, hogy a repülőtéri fogadtatás korrekt, de hűvös volt Két nap alatt azonban fellazult a hangulat s ma már talán azt a feltételezést is meg lehet kockáztatni, hogy ez a béke a gyakorlatban is működni fog. Szadat és Begin találkozóján néhány részletkérdésben jelentős megegyezés született. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az izraeliegyiptomi határforgalom’ normalizálódása sokkal koráb-| bán kezdődik el, mint ahogy azt tervezték. Május 27.-én, egyi nappal azután, hogy a Sinai fővárosa, El Aris egyiptomi fennhatóság alá kerül, hivatalosan is megnyílik a határ, s ettől kezdve szabadon lehet közlekedni a két ország között. Hirdetik is már a világlapokban a turistacsalogató programot: egy úttal ellátogathat Egyiptomba és Izraelbe. A megnyíló határ első átlépői prominens személyek lesznek. Mikor Begin Kairóban elbúcsúzott Szadattól, ezt mondta neki: Viszontlátásra május 27.-én El Arisban. Szadat így válaszolt: Viszontlátásra május 27.-én Beér Sebában. A protokoll szigorú betartásával ugyanis először Begin érkezik meg El Arisba, ahol Szadat fogadja, de egy néhány órás vendégeskedés után a két államférfi helikopterre ül és együttesen átlátogatnak a Sinai fővárosából a Negev fővárosába. Bár nem világrengető fejlemény. de mégiscsak kellemes az is, hogy a két főváros között hot line-t (állandó közvetlen telefonösszeköttetést) létesítettek, hogy a két politikai vezető folyamatos személyes kapcsolatban tudjon maradni egymással. Ennyi vita, veszekedés után végre rájöttek, hogy szót tudnak érteni egymással. S ezért (itt Begint idézzük) példát akarnak mutatni, miként tud két ország hosszú háborúskodás után valódi békét teremteni egymással. A jó hangulatú tárgyalások híre persze órák alatt elterjedt a világ más fővárosai mellett Kairóban is. A látogatás második napján az utca népe tapssal, mégpedig spontán tapssal üdvözölte az izraeli miniszterelnököt, amikor kocsija valahol elhaladt. És egy ilyen spontán taps sokkal többet ér, mint egy megrendezett ünnepség. Begin az egyik ajtón bement Kairóba, az arab országok a másik ajtón kimentek. A találkozás napján az úgynevezett radikális országok visszavonták követeiket, de ez csupán az első lépés volt. Három nappal később az úgynevezett mérsékelt arab államok, Szaudi Arábia, Marokkó, Tunézia és a kis arab olaj-fejedelemségek követeit is visszahívták, s Egyiptom maga is visszarendelte a diplomáciai testületek vezetőit minden más arab országból. A különbség csak az, hogy mialatt Irakkal, Szíriával, Líbiával, Algériával és Dél- Yemennel valóban megszakadt minden kapcsolat, addig a többi országoknál ez csupán demon-Stern Tibor Menczeles Pál Miriam Gift Gallery 368-4132 364-6999 781-8261 HÉTBŐL Tagjainkat és barátainkat örömmel várjuk. stráció számba megy, s a tényleges összeköttetés azért valójában megmarad. Sőt, beavatottak még azt is tudni vélik, hogy Szaudi Arábia nem fogja teljesen megszüntetni az évi két milliárd dolláros Egyiptomnak juttatott segélyt, hanem csak bizonyos korlátok közé szorítja azt. Akárhogyan is van vagy lesz, Szadaton nem látszik különlegesebb aggodalom. Mikor erre vonatkozóan az újságirók megkérdezték, így válaszolt: ne aggódjanak túlságosan, ami most történt, az megtörtént az első, majd a második fegyvernyugvási tárgyalás idején, megtörtént jeruzsálemi látogatásomkor, a camp davidi megegyezés után, s azt hiszem, most sem lesz az ügy hosszabb életű, mint akkor volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy Szadat nem tesz ellenlépéseket arab testvérei ellen. Az Arab Liga úgy határozott, hogy főhadiszállását Kairóból áthelyezi Tuniszba, de Szadat meglepetéssel szolgált. Nem járult hozzá az áthelyezéshez, hanem lefoglalta az Arab Liga székházát, néhány millió dolláros vagyonát és befagyasztotta a követeléseket. Szóval azt hiszi, hogy az ügy nem tart soká, de azért nem bánik kesztyűs kézzel testvéreivel. Sőt, amikor Arafat a palesztinok nevében Egyiptom ellenes terror-hadjárattal fenyegetőzött, az egyiptomi államelnök olyan élesen válaszolt, amilyen nyilatkozatot azelőtt még Jichák Rabintól, Moshe Dájántól, sőt Begintől sem hallottunk. Szadat nem alkalmazott finom disztinkciót a PLO és a palesztinok között. “Ha a palesztinok terrort gyakorolnak, úgy a mi terrorunk tízszeres lesz, ha ők erőt akarnak mutatni, mi megmutatjuk, hogy a mi erőnk tízszeres". S mialatt az arabok felé ilyen éles a tónus, Izraellel folyik az alkudozás, de megváltozott hangon. Persze, hogy nincs még befejezve az ügy és lesznek nagy viták, de Szadat nem követelő hangon beszél, hanem “szeretné, ha Izrael megmutatná jóindulatát azzal, hogy nagyfokú engedményeket tesz Gáza, illetőleg a Jordán nyugati partjának lakossága érdekében”. Lehet-e szó ilyen nagyfokú engedményekről? Igenis, lehet. Nem kell hozzá semmi más, csak az, hogy a jóindulat bizonyítása ne legyen teljesen egyoldalú. Például, ha Gázában, Júdeábán és Szamariában az arab polgármesterek és más politikai vezetők megszüntetik makacskodásukat és aktívabban vesznek részt a békére irányuló erőfeszítésekben, úgy Izrael még az eddiginél is rugalmasabb lehet. Úgy látszik, Szadat ezt mérte fel és bár a hivatalos arab világ ma elsőszámú közellenségnek tekinti, mégis lehetséges, hogy a tömegek előbb-utóbb ófelé fordulnak, s akadnak majd más politikusok is, akik hozzákezdenek egy tényleges és az egész közel-keleti térségre kiterjedő béke megvalósításához. PLjlJÍi JL JKJo««» Ebéd után kiült a kertbe, hogy egy kicsit olvasson. Cleanvaterben, a napos Floridában történt, április 2.-án. Felesége egy órával később talált rá, ölében a Menóra március 21.-t számával. Erőss Bandi halott volt. Hirtelen szívroham vitte el. Lassan egy teljes szerkesztőséget lehetne összeállítani azokból, akik a Menóra két évtizedes fennállása alatt kidőltek a sorból. Erőss Bandi köztük a legkülönbek közé tartozott. A lap születésének pillanatától munkatársa, barátja és leglelkesebb híve volt. S e kapcsolat tartott a Menóra születésétől Erőss András haláláig — de tart tovább is, hiszen Bandi egy-egy poénja, adomája, egy-egy szellemes meghatározása úgy vált közkinccsé, hogy viccmesélés közben sokan már nem is tudják: Erőss Andrást idézik. Vajon melyik munkatárs, melyik barát olvasása közben szenderedett át örök álomba? Ha így volt, biztos, hogy nem rosszszándékú kritikát mondott ezzel, legfeljebb enyhe, kedves baráti csipkelődésnek szánta. Mert Bandi egy poén kedvéért mindent eladott, még saját életét is. Es lehet-e ennél szebbet mondani egy humoristáról a búcsúszavakban? Sikerekben, eredményekben gazdag pályafutása fejeződött be. Erőss András már a két világháború között is feltűnt, csípős szatirikus írásaival, konferansziéival, a háború után pedig olyan magas pódiumra állt fel, ahová csak óriások mernek fellépni. Békefív László örökét vette át, a Pódium Kabaré színpadán. És nem| csak konferansziéja, de hosszú időn keresztül igazgatója is volt ennek a színháznak, jelentős szerepet víva ki magának a magyar politikai kabaré újjáélesztése terén. Persze egy ilyen újjáéledő politikai kabaré a második világháború utáni Magyarországon csak nagyon rövid életű lehetett. 1956-ban Bandi is fölkerekedett, meg sem állt Los Angelesig. S most őt idézzük: “útközben elveszített egy betűt", a költőből egyszerű kötő lett. Los Angelesben egyszerű kötszövő üzemet nyitott. De, mivel a kötőtűkkel nem tudott eléggé szürkülni, ismét megragadta a tollat is. A Menórában és a Californiai Új Világban [jelentek meg rendszeresen írásai és nevét nemj csak a régi rajongók fedezték fel újból, hanem ú j olvasók is kerültek nagy számmal. Bandi (ezt most számvetésként nyugodtan megírhatjuk) boldog és elégedett életet élt. Csak olykor-olykor facsarodott el szíve, amikor egy-egy régi barát őelőtte hullott ki a sorból, talán sosem tudtuk olyan lehangoltnak, mint amikor legkedvesebb californiai barátjáról, Vadnai Lászlóról, humorista társáról írt búcsúztatót. "Belőlem is elment egy darab" — irta. Bandikám, vajon most megtalálod-e azt a hiányzó darabot? Vajon a másik örök ugrató, örök tréfacsináló Vadnai Laci visszaadja-e neked, amikor egymás mellett ültök egy bárány\ felhőn és mint az ő darabjában, a "Caffé menyország"-ban csipkeditek egymást. Ha együtt vagytok, biztos elégedettek vagytok, s most aztán mehet a "kávéházi smúz" a végtelenségig, sőt a Végtelenségig. Úgy képzelem, hogy előbb Vadnai mond egy történetet, s aztán Te veszed át a szót, s ugyanazokkal a szavakkal kezded el a munkát, amivel a Menóra olvasóit gyönyörködtetted 20 éven keresztül: Erőss András meséli... Nem könnyű villamosszékbe kerülni Néhány évvel ezelőtt a nyugati kultúrországokban még magasra lángolt a vita: helyes-e, szabad-e halálbüntetéssel sújtani azokat a bűnözőket, akiknek tette olyan súlyos, hogy a társadalom ítélete nem elégedhet meg börtönbüntetéssel. Vajon megakadályozzuk-e a bűnözést azzal, ha egy gyilkosságot egy másik törvényesített gyilkossággal toroljuk meg? — így vetették fel a kérdést a halálbüntetés ellenzői. A néhány évvel ezelőtti vita lassanként tragikomédiába fulladt. Ennek legjellemzőbb példája John Louis Ewans 29 éves fiatalember esete, akit az alabamai bíróság egy kegyetlen rablógyilkosságért ítélt halálra. Ewans nem volt hajlandó arra, hogy kegyelmet kérjen, mert kijelentette: a villamosszéket szívesebben vállalja, mint azt, hogy teljes jövőbeni életét rácsok mögött töltse. így a halálos ítélet végrehajtása bekövetkezett volna, ha... Ha az Emberi Jogokat Védő Liga amerikai aktivistái nem lennének azon a véleményen, hogy Ewansnak nincsen meg az emberi joga. hogy a halált válassza a rabság helyett, ha ezt így tartja helyesnek. Mert a gyilkosok emberi jogaira nagyon kell vigyázni. Az egész ügyből lehetetlen nem levonni néhány meglepő következtetést. A televízió reggeli hireiben láthattuk a múlt hét egyik napján John Ewanst, amint nyilatkozott a sajtónak és el kell ismernünk; ez a fiatalember szinte szimpatikusnak mutatkozott, jól.ápolt, rendezett, csinos és hallatlanul intelligens. A gyilkos szörnyetegnek semmi nyoma nem látszik benne, szinte oktató célzatú előadást tartott. "Halálommal szeretném az eltévelyedett fiatalokat figyelmeztetni arra — mondotta —, hogy téved, halálosan téved az, aki a társadalom ellen gyilkos szándékkal emeli fel a kezét. De bűnbánat — így Ewans — nincs bennem, megint gyilkolnék, ha rákerülne a sor”. Vagyis ezzel az értelmes, kultúrált fiatalemberrel valami alapvető baj van. Súlyos gyártási hiba. A természet műhelyéből egy javíthatatlan selejt került ki. Az élet szentségének rezdülését nem tudja felfogni agya, akár a más, akár a saját életéről van szó. Ilyen hiba az iparban is előfordul, főleg mióta a tömegtermelés vette át az egyéni gyártást. A futószalagról néha lekerül olyan rádió is, aminek gombja fényesen ragyog, csak éppen a hangrezgések felvételére nem képes. Éppen a tömegtermelés következtében az ipar vezetői tudják, hogy az ilyen készüléket nem érdemes javítani; a selejtet el kell dobni. A Rádiók Jogának Ligáját még nem alapították meg. Lehet, hogy erre is sor kerül még. Korunkban emberben is túltermelés van. A természet és a társadalom egyaránt védekezik ellene ösztönösen. A világ különböző részeiben háborúk dúlnak, éhínségek pusztítanak. Különböző eszmék, a világ jobbátételének szent jelszavával, ártatlan emberek százait, ezreit végzik ki, Iránban és Pakisztánban, Vietnamban és Ugandában. Tiltakozó szó alig-alig hallik, s az okot nagyon nehéz megérteni. Lehetséges, hogy azok, akik Ewansért harcba szállnak, kevésbé rendülnek meg azon, ha az áldozat nem amerikai fehérember, hanem afrikai, vagy ázsiai, ha a gyilkosság nem a nyugati demokratikus blokk országában, hanem a Szovjet blokkban, vagy az úgynevezett harmadik világban történik? Mert az Ewansért való siránkozás az egeket ostromolja. Megértjük például, hogy a neki lelki vigaszt nyújtó papnak erkölcsi és hivatásbeli kötelessége, hogy érdemeit is felsorolja, de vajon nem túlzás-e a hírközlő szervek részéről 10 percen keresztül sugározni a gyertyás, zászlós felvonulást, a zsolozsmák éneklését, amik mind Ewansnak szolgáltatnak elégtételt? Hogy lehet, hogy mindez a gyilkosra nem hat? Nem adja vissza életkedvét annak hangsúlyozása, hogy ő milyen kitűnő ember? Makacsul meg akar halni és tiltakozik azok ellen, akik tiltakoznak az ő kivégzése ellen. De hiába tiltakozik, neki, a tiltakozónak nem lehet igaza, mert a tiltakozóknak van igaza. Az Emberi Jogok Szabadságának bajnokai keresztülvitték akaratukat s megmondták neki: John Louis Ewans. te okos, derék, te élni fogsz, még ha beledöglesz is. Persze más lenne a helyzet, ha Ewansot nem terhelné főbenjáró bűn. Az Emberi Jogok Ligája már régen állást foglalt a “kegyes halál” gondolata mellett. Helyesli, ha hagyják meghalni a gyógyíthatatlan beteget és az egyházak az idejétmúlt törvényeket igen helyesen, már másképp értelmezve nem közösítik ki az öngyilkosokat. Akinek nincs bűne, annak joga van meghalni, csak annak az életét kell tömegukcióval megvédeni, aki életeket oltott ki. A legfurcsább az, hogy az Emberi Jogok Ligája, s a hozzá hasonló szervezetek modernnek, sőt forradalmian haladónak tekintik magukat. Nehogy valaki félreértsen, s azt higgye, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása ellen vagyunk. Éppen ellenkezőleg. De legalább annyira hiszünk az áldozat emberi méltóságában, mint a gyilkosokéban s az a véleményünk, hogy ha az áldozat meghalhatott akarata ellenére, úgy a gyilkos is meghalhat saját akarata alapján. Ezek a hangoskodó szervezetek ma már olyan tömeggyártásos alapon születnek, hogy szinte elkerülhetetlen: időnként ne kerüljön közéjük selejt. De vajon mikor következik el az a pillanat, amikor a selejtszervezetek tagjai is rájönnek arra, hogy történelmi szemétdombra valók? Az életet tisztelni kell és a halált is tisztelni kell. Azok akiket tényleg ennyire lenyűgöz John Louis Ewans tiszteletre méltó egyénisége, igazán engedélyezhetnék neki a szabad döntést: élni akar-e vagy meghalni. 5E5HHSZ525HZ5cj2KSZS2£íS222;í; tMr.August J.jíolnar P.O.Box lo34 jersey o39o3 New B r u n s .v i c ií» U . S . A • A TORONTÓI MAGYARAJKÚ ZSIDÓK SZÖVETSÉGE 1979 április 29-én vasárnap délután 4 órai kezdettel ünnepli Izráel államának 31. évfordulóját a hagyományos ' Izrael Hai» keretében az Inn on the Park dísztermében. Az ünnepély fénypontja ( John Roberts ' kanadai belügyminiszter díszbeszéde lesz. 1 Az ünnepélyt kitűnő szórakoztató műsor követi.-------------------------------------- Az ünnepi szónok: Dr. Gulyás Mihály ---------------------------------------- ( A jegyek ára, uzsonnát beszámítva személyenként’$10.00, és « elővételben beszerezhetők: <
