Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-09-30 / Supplement

TORONTO - TORONTO - TORONTO- TORONTO - TORONTO - TORONTO- TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO ROS HASANA supplement M onloptáfaft Mtfa barát­­jÁtr*l és nyájainak fópász­torával, Khirával egy hegyi­faluba igyekezett. Közeli s távolabbi vidékekről jöttek ide a nyájak pásztorai és urai, hogy megnyirják bárányaikat, áldomást igyanak és jól töltsék , idejüket. A juhnyírás és gyapjú­szüret ünnepi ivást és áldozati lakomát is jelentett, mit a dom­bok oromtüzei is jeleztek, Juda azonban bús volt ez örömteli forgatagban, s lelke ugyanoly sötét, borongó, mint máskor. A testvérekkel egykor elkövetett bűn az Atya kedvelőével, kútbadobott Józseffel ma is úgy ült lelkén, mint emésztetlen nehéz kó. Elvesztette feleségét, Suah leányát, búslakodott két fia. Hér és Onan pusztulásán, kiket fiatalon ragadott el a halál, ugyanazon asszony, és­pedig a kanaáni nó, Thámár karjaiból,, aki egymás után követelte őket férjül magának, holott mindkettő fiatal volt és gyenge, nem bírták el a parázs­­testű asszony forró ölelését. így mondották a népek. Hogy men­nyi volt abban az igazság, s mennyi az üres szóbeszéd, azt nem tudni, de annyi bizonyos. BÁLLÁ ERZSEBET THÁMÁR hogy vérömlés ölte meg Hért és gyermek nem maradt utána. Onan pedig nem akart magot támasztani fivére özvegyében, mert akkor a gyermek bátyja nevét kapta volna, s nem az övét. így Thámár gyermektelen maradt, Onan pedig meghalt váratlanul bénulásban. A har­madik, s egyben utolsó zsenge fiát hiába kérte Thámár, mert Juda ekkor felfalónak nevezte menyét, látni nem akarta és rá­parancsolt, hogy gyászruhát ölt­sön, s Jákob házában éljen, mint özvegyhez illik, csillapítsa telhetetlen étvágyát, s több fér­jet ne követeljen magának, különben elrendeli, hogy meg­kövezzék ót. Így aztán Thámár gyászlepelt öltve bevonult az Atya házába és alig láttatta magát. Házimun­kákkal foglalatoskodott, lepényt sütögetett forró kövön, a sátrak hátában, guggolva, vagy olajat szűrt likacsos durva lenvásznon át, juh-sajtot öntött, ólat tapasz­tott, gyenge-füvet szedett új­szülött állatoknak, s benn a BOLDOG ÚJÉVÉT KÍVÁN vendégeinek és barátainak Iliin László GOULASH PARTY RESTAURANT tulajdonosa 498 Queen St. W. 863^)124 BARÁTAINAK ÉS ÜGYFELEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN SZÉKELY MIMI REAL ESTATE BROKER ROYAL TRUST REPRESENTATIVE 961-4444 782-6423 ÜGYFELEINKNEK és BARÁTAINKNAK BOLDOG ÚÍÉVET KELLEMES ÜNNEPEKET KIVAN SZMETTÁN KÁROLY AUTOMATIC FUEL Ltd. képviselője 630-1930 sátorban fonalat hajtott a gu­­zsajról és ehhez. — amikor egyedül volt — különös, mély hangján ismeretlen kanaáni dalokat dúdolt önmagának. Asszonynép nem kedvelte, mert távoli volt, furcsa, idegen és tere-ferére alkalmatlan. Hall­gatagon merítette meg cserép­korsóját a kútnál. s vállára emelve már fordult is vissza vele, otthagyva a kút körül kotló asszonynépséget, s a fe­csegést. Némely szolgálólány vihogva mutogatott utána s töb­ben gőgösnek nevezték háta megett. A férfiakat kerülnie kellett, s csak az Atya tekintélye óvta meg a bántalmazástól, gúnykacajtól, szidalomtól. Min­den öröme az Atyával való be­szédei voltak az alkonyaiban. Mert Thámár, az idegen nő, a Baálhitű, egyszerű szántó-vető leánya egyszerre csak ott ült az Atya, Jákob lábainál. Jákob ez­­időben már a tűnődés korszakát élte, s lezárta Istennel való per­lekedésének hosszú idejét. És Thámár oly néma elragadtatás­sal csüggött az agg beszédén, hogy annak szinte úgy tűnt, mintha mindig is ott ült volna lábai előtt. Megszokta néma, rajongó tekintetét, nagyvonalú szemöldökei közt a gondolko­dás éles jelét, parázsló szemét, kígyózó száját, s tarka köntösét vékony alakján. S hogy ez áhítatban mennyit vetett latba,a kétségtelen és való elragadtatás és ugyanakkor mennyit a szándék, a tanulás, a felemel­kedés, a beiktatás felé, azt meg­határozni nem lehet. Két dolog volt bizonyos csupán, éspedig az Atyához való mély vonzalma, s hogy amikor Thámár először pillan­totta meg az oszloplábú és óroszlánfejű Judát, amint meg­gondolt léptekkel s lehorgasztott fővel jelent meg az Atya előtt, pásztorbotját mélyen a földbe fúrva, akkor Thámár csaknem felkiáltott meglepetésében, mert egy hang szólalt meg benne, mely azt mondotta: Ő az! És Thámár tudta, hogy ezt a férfiút várta ő kezdettől fogva, s még azon idő előtt, midőn szülei, a kanaáni kispásztorok, friss sajt­tal, kásával és lencsével küldték Jákobhoz, amit az rézpénzért megvásárolt. így került Thámár Jákob színe elé, így talált lassan utat hozzá s leikéhez, tanításaihoz, látszólag közön­séges okból, valójában azonban egy magasabb kényszertől vezérelve. Thámár nem volt szép, he­lyesebben szólva, ha szépnek lehetne nevezni, akkor szigorú és zord szépségnek mondhatnék csak. Avagy, ha létezik konok és elszánt szépség, úgy Thámár bizonyára ezekhez tartozott. Magas volt és sovány, mély vállgödrökkel. hosszú lábakkal, karokkal. Nyugtalanító is volt egyben, de ez a nyugtalanság nem húsának teltségéből avagy idomainak kelleméből áradt, hanem valahonnan mélyebbről. Ami valóban szép volt rajta, az a beszédes barna szeme és fi­gyelő büszke szája. És Jákob vonzódott hozzá, mert szerette az érzelmeket, s csak arra a csodára várt. hogy mégegyszer érezhessen, hogy a szeretet pislákoló gyenge lángja meleg fénnyel lobogjon fel benne ismét. V'alamire várt, ami szeliden. s burkoltan if­júságának érzéseire emlékezteti és átmelegíti ót. Thámár rajon­gó szemében és mély csodálatában találta meg amit keresett, s e csodálat jutalmául vette ót a maga közelébe. Thámár szomjas érdek­lődésében valósággal megfüröd­­tek gondolatai, tanításai, életének tapasztalatai, egész érzésvilága. És Thámár kereső volt. Lázasan szomjas lénye most már erősen vágyott arra, hogy minél gyakrabban eljusson Jákob elé. A negyed-zsák len­cse, s köteg friss sajt, amiért rézsúlyokat kapott, csak ürügye volt annak, hogy aztán Jákob lábai elé üljön a szórházban. s kiváncsi szemét tágranyitva. megbűvölve és mozdulatlanul hallgassa egy istenből nőtt család szerteágazó történetét, örömét-bánatát. Hallgatta, s tanulta Istennek igéit, s a mesét a tudás fájáról, s a bűnről. A gyűlölködő testvér történetét is elmondotta neki Jákob, a gyil­kosságot a mezőn, valamint nagy lajtorja-álmát az an­gyalokkal, s hogy Ábra hám ál­dásának miként lett hordozója. Ráchel kedvességéről is rebegett egyet-mást gyönge hangon, el­mondta szolgálatának első tizennégy évét, melyből végül huszonöt lett. Beszélt tizenegy fiáról, s a drágalátosról, kit fenevad tépett széjjel. S mikor erről szólt. Jákob felzokogott. Hosszan, kimeritón magyarázta, s tanította a csillagok járását, s jövendők titkát tárta fel Thámár csodálkozó eszmélete előtt. És égreemelt pillantással rebegett az Örökkévalóról, aki egyetlen egy-És Thámár szemöldök redői nemcsak szigort jelentettek, hanem egy megfeszített törek­vést is, mellyel az ismeretlen új gondolatvilágot befogadni igyekezett, hogy aztán ön­magában feldolgozza és meg­termékenyítse. Fogékony volt és ujjáteremtő és Jákob házához való tartozásának vágya min­dennél erősebb eltökéltséggé szilárdult benne. Tudta, hogy felfelé való törekvésének ez az egyetlen útja. Igen, a negyedik fiú, Juda lenne az, kihez szívesen kap­csolta volna életét, ha annak nem lett volna már felesége Suah leánya. így sokszor, ful­dokló gondolatai közepette úgy vélte, hogy ha már nem lehet gyermeke Judától, akkor annak fiától vihetné tovább Juda nem­zetségét. így történt aztán, hogy Jákobbal való hosszú beszédei és erős kapcsolata arra az útra vitték a dolgot, mely parancsot adott Judának, hogy fiát Thámárral házasítsa össze. így is történt, de a fiú. Hér, hamarosan meghalt, s utód nem maradt tőle. Ekkor a második A CANADJAN ‘jEWISH CENTRAL REGJÓ-JA BOLDOG ÚJÉVET KIVAN zsidóságának és külön a magyar zsidóságnak R”bbl Dr G^HER PLAUT fiút kérte el Thámár Jákobtól és az Atya erős szava ezt is meg­szerezte számára. Amikor ismét özvegy lett, olyan lett. mint egy elátkozott. Juda gyűlölte, s elzárta előle harmadik, zsenge fiát. Látni sem akarta ót és feleségének halálát is neki tulajdonította, vagyis a bánatnak fiai után. Juda tehát özvegy volt. s körötte a népek, pásztorok, nyájak urai, az idegenek és jövevények mind ennek tudták be, hogy lehorgasztott fővel jár, s oroszlán fejének göndör, vad, fekete hajzata fehér csíkokkal lett tarkázott, noha még java­korabeli férfiú volt. Özvegy­ségét, s két fia halálát vélték Juda szomorúságának okául, holott más tényezők is közreját­szódtak abban, amiről szólni nem lehetett, amit magában kellett hordoznia, mert senkivel meg nem oszthatta titkát, amire a tíz testvér tett egykor halálos esküt. S ó tudta bensejében. hogy a sok csapás, mi érte, nem egyéb, mint büntetés azért, amit elkövetett az Atya kedvelőjével, kútbadobott Józseffel. Egy száraz szomjúság rágta lelkét, mit megnevezni nem tudott, de ami mégis megrontotta álmát és elszívta eróit.Tüske élt húsában, mit kihúzni nem lehetett, s ami gennyedt, fájt, s emésztette őt. Legjobb órán is eléje libbent Dotán völgyének mélye, hol az elhamvadt tűz körül ültek mind a tizen csalódással és keserűség­gel, mivelhogy Dotán füvei sem dúsabbak Sékem legelőinél, ivóvize is kevesebb, vadbozótos talaja nehezebb, göröngyösebb, s a rekettye földönkúszó és összehurkolódó gyökérfonadé­kain át kellett botladozniok a kúthoz darabos termetükkel. Olykor énekeltek az elhamvadt tűz körül, vagyis az egyetlen éneket, mit tudtak, s amely a bosszúálló hős Lamekról szólt. Énekhangjuk is darabos volt és sokféle, némelyik hangja oly mély volt. mintha üres kútból érkeznék, másoké meg olyan, mint a favágás, Rubén és Juda fonalvékony hangja pedig magasan szállt. Mikor elhalt az ének. a zsarátnokot, pernyét nézték némán, de hallgatásuk­ban is ott forrongott a harag és gyűlölet álomlátó testvérük iránt. Semmi nem oltja ki em­lékezését a testvérek cserépszín arcáról, dülledő szeméről, midőn felismerték, hogy József az, aki a síkságon át jön feléjük tarka ruhában, koszorúval fején, anyjának csillagos, szűzi fátyolába csavarva. Szépséges arcát, szemérmes mosolyát látja, s lágy hangját hallja, mellyel testvéreit üdvözli: Én, én vagyok az kedveseim, üd­vözlet néktek az Atyától... Ekkor Juda azt látta, hogy a testvérek arca veresebb, mint a sivatag homokja, hogy szemük «^villámot lövell felemelt öklük görcsösebb, mint ,az ósfák gyökerei. És az ikrek bika­­bógése nyomán felharsant egy elnyújtott kiáltás, mintha foj­togatott torkokból tört volna fel a düh, a gyűlölet, a bosszúállás hangja és egy ujjongó hej-hó is egyben, amellyel talpra szök­kent mind a tíz, s a fiúnak ron­tott. Ezekben az emlékekben Juda nem látja önmagát, csak a töb­bieket. A maga lényét akarat­lanul tünteti el a semmibe, avagy olvasztja össze a többivel, mivelhogy nem mer számotadni akkori önmagáról. Csupán a többit látja tehát, amint vérbe­­vakultan kiáltoznak és süvöltve, zihálva cibálják, tépik, kezük­kel, fogukkal a képekkel hím­zett ruhát, a csillagos fátyol­köpenyt, Ráchel hagyatékát és agyabugyálják a fiút elszánt üt­­legekkel. keményen, s könyör­telenül, olykor egymást püfölve a megrészegült gyűlöletben. És Juda látja a lehanyatló, jajgató Józsefet, amint orra vére ered, s kékredagadt félszemét próbálja Folytatás a következő oldalon... WVkWWWWVVVVWLW lansn naiu íu»5 Rokonainak, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN i ; 4MMMMMMMMMMMMMMMMM MMMMMMMM4 ♦♦♦♦♦♦■; Barátaiknak, Ismerőseiknek e's Kedves Vevőiknek Kellemes Ünnepeket e's Boldog Újévet kiva'n :: Tüske Meat & Delicatessen-t 566 Bloor St. W. 533-3453 mmmmmmmm MMMMMMMMMMMMM ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK BOLDOG ÜTÉVÉT, SZÉP NAGYÜNNEPEKET KIVAN WOLBURGH William ÉS CSALÁDJA Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet Kívánunk Vevőinknek Barátainknak, Ismerőseinknek BUDAPEST MEAT MARKÉT 517 Bloor St.W. 531-5202 tulajdonosai és dolgozói PALMA BAKERY BARÁTAINAK ÉS VEVŐINEK KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN PETRÁN PÉTER és családja 382 COLLEGE ST. — 921-7254 •v»»m»»»»»m»»m»m»m»mm»mm»»»mmmmmm»»»»»m»»»»» KELLEMES ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN KEDVES VEVŐINEK, BARÁTAINAK ÉS ISMERŐSEINEK TÜSKE PÁL Europe Record HANGLEMEZEK - KÖNYVEK -AJÁNDÉKTÁRGYAK 408 BLOOR STREET WEST TELEFON: 922-8739

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents