Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-09-30 / Supplement
ROS HASANA supplement TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO - TORONTO- TORONTO - TORONTO Csaknem tízmilliárd kicsempészett líra (mintegy 12 millió dollár), ezeníölül még jó néhány milliárd, filmek jövedelméből való pénz külföldi bankokban „befagyasztva” meg nagy értékű műkincsek „kivándoroltatásából” származó további hatalmas summák: íme a valutacsempészés, amelyért Carlo Ponti, a világhírű filmrendező és producer, felesége, Sophia Lőrén, valamint néhány társuk, köztük két amerikai filmnagyság, Richard Harris és Ava Gardner, és pár eddig ismeretlen, de a bűnügyben fontos szerepet játszó banktisztviselő ellen emelt vádat a római törvényszéknél nemrég Paolino Dell’Anno ügyész. Az ügy a „Cassandra Crossing” című film kapcsán robbant ki. Ponti 1976-ban adta a pénzt készítéséhez. Forgatókönyvét az olasz antifasizmus egyik legjobb külföldi író-szakértője, Róbert Katz készítette, rendezője pedig a görög— angol George Pan Kosmatós volt, egy nemzetközi stáb élén. A filmet hivatalosan olasz—angol koprodukciónak minősítették. Csöndes vizsgálat Olasz filmkörökben úgy tudják, hogy a botrány besúgás következtében robbant ki: a stáb egyik elégedetlen, nem eléggé megfizetett tagja fecsegett el bizonyos dolgokat egy római vizsgálóbírónak kettős szerződésekről (egy hamisról, amely a hatóságoknak készült, s egy másikról, amely a valódi kötelezettségeket rögzítette), külföldi vállalatokról, amelyeket „falból” alakítottak Rómában. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik, hogy még mielőtt az illető „kántált” volna, a háttérben már folyt egy gpöndes vizsgálat, amely a besúgás néhány tényével kiegészítve könnyén l^Jjányos letartóztatásokhoz vezethet. E hírek szerint áz olasz filmvilág tekintélyes része a vádlottak padján végezheti, méghozzá nem is csekélységek miatt, hanem adócsalásért, és az államot károsító csalárd üzletvitelért. Egyetlen dolog teremtette meg számukra a szinte korlátlan harácsolási lehetőségeket: a koprodukció. Az ötlet nem új. Pontosan huszonnyolc esztendeje, 1950-ben született, amikor is a neorealizmus átütő sikerének talajáról leszorult olasz filmesek a menthetetlen elvidékiesedés veszélyeit elkerülendő, kifundálták, hogy más országok rokonszakmájával össze-Folytatás az elő zó oldalról vagy elbújok és megtalálnak. Az még rosszabb lesz. Talán agyon is ütnek. A pogácsa is elfogyott, pedig csak akkor ettem, ha az éhségtől már a szédülés kerülgetett. Azért jó lenne mégis itt maradni. Míg itthon vagyunk magyar földön, talán mégis akadnak magyarok, akik segítenek rajtunk. Itt a szabadulás közelebb van hozzánk, mint idegenben, kitaszítva, rabszolga-sorban. De nem vagyunk-e máris rabszolgák, megfosztottan emberi méltóságunktól, kitaszítva saját hazánkban? Hol vannak most barátaink, hol van segítő kéz. amely felénk nyúl? Hol van a tíz igaz ember, akik megmenthetnék Szodomát és Gomorrát? Ők bizonyosan megvannak, de talán épp úgy a börtönök mélyén, vagy a lágerekben, mint ahogy mi is itt vagyunk. Mi várhat ránk idegenben, az ellenség között, ha itthon így bánnak velünk? Jobb lenne talán itt és most meghalni...! Nem! Egyszer úgy is meg kell halni és életünk csak egy van. Majd meghalunk, ha a Sors úgy A két Ponti üzletei fogva, könnyebben kikerülhetnek nehéz helyzetükből, mintha csakis önerőből próbálkoznának. Ezért tértek rá a' koprodukciók útjára, méghozzá tüstént nagy sikerrel. Már abban az évben 12 olasz koprodukciós film született. (1953- ban 21. A koprodukciós csúcsnak máig is 1967 számít a maga 105 ja, amelyekkel az állam koprodukciós filmeket támogat. (Két évvel ezelőtt egy filmvállalat két igazgatója azért került bíróság elő, mert kilenc — teljes egészében külföldön gyártott — filmet forgalmaztatott koprodukcióként, így szerezve 650 millió lírányi kormánytámogatást.) 3. Vé-SOPHIA LOREN ÉS CARLO PONTI filmjével.) Ma 17 kormánnyal van Olaszországnak koprodukciós megállapodása, de a láthatáron továbbiak vannak kibontakozóban. Most vár bemutatásra az első olasz—kenyai film, a „Hatezer kilométer félelem”. Nagyon jól jönne az ország filmszakmájának az a 22 milliárd, amely a koprodukciós alkotások készítéséből-forgalmazásából a szakma vérkeringésébe jutna, csakhogy éppen ezen a ponton van a hiba. Három módja van annak, hogy koprodukció örve alatt becsapják az államot: 1. Megállapodás szerint az olasz fél 30 százalékos arányban részesedik a bevételből. A valóságban azonban — ezt magánegyezség rögzíti — a részesedés 50 százalékos, esetleg még ennél is nagyobb. A 20 százaléknyi különbségből származó „feketepénzt” a külföldi producer a határon túl bocsátja az olasz társproducer rendelkezésére; ez nem egyéb, mint az országból történő illegális pénzkicsempészés. (Minden arra vall, hogy Pontiék esetében erről van szó.) 2. Egy filmet koprodukciónak nyilvánítanak, holott erről szó sincs. A valóságban ez úgy fest. hogy egy olasz producer igen alacsony áron megvásárolja egy kül-. földi . film terjesztési jogát. Mivel azonban a film koprodukciónak van föltüntetve, a szokásos bevételeken fölül az illető még azokat az adókedvezményeket is zsebre vággűl pedi^ úgy is lehet „koprodukciós” filmeket gyártani, hogy ha kapcsolatba lépnek egy külföldi filmtársasággal, amely azonban voltaképpen egy olasz filmvállalat külföldi fiókja, s így az olasz producernek „törvényesen” van külföldön pénze. Visszatérve most már a Pontiügyre: a neves producer által illegálisan külföldre csempészett líramilliárdok mellett a római ügyész följelentésében külön paragrafus foglalkozik Sophia asszony kereskedelmi üzleteivel. A világhírű színésznő műkincseket árusított külföldön és adott el 3 milliárd 200 millió- líra értékben, továbbá 26 millió lírányi pénzalapot teremtett ugyancsak külföldön olyan összegekből, amelyeket illegálisan juttatott a határon túlra. A hat história Paolino Dell’Anno ügyész úr a következő pontokban foglalta öszsze Carlo Ponti elleni vádjait: 1. Megalapozott és működtetett egy Champion nevű vállalatot, amelynek egyedüli tulajdonosa ő és amelynek egyetlen feladata filmek készítése volt. Ám kizárólagos tulajdonjogát egy nem létező üzleti társulás mögé rejtette. 2. Számos hasonló külföldi vállalkozást létesített ‘ azonos formában, holott azoknak is ő volt kizárólagos tulajdonosa. 3. A Champion igen előnyös üzleti feltételek mellett biztosította az általa készített filmek forgalmazási jogát ezeknek a külföldi vállalatoknak. Magyarul, Ponti Pontinak teremtett különlegesen kedvező feltételeket, és adta meg a lehetőséget arra, hogy az egyik Ponti a másikkal, mint külföldi partnerrel tárgyaljon, és élvezze az ebből származó előnyöket. 4. A Champion által készített filmek külföldi bevételeit a „külföldi” Ponti sokkal alacsonyabbaknak tüntette föl a valódiaknál, így az olaszországi székhellyel működő vállalat bevételei nem a valóságot tükrözik. ' ' 5. A Banca Nazionale dell’Agri cultura, a Banco di Santo Spirito és a Banco di Roma néhány hivatalnoka segítségével a „külföldi” Ponti különböző valutaszámlákat nyitott saját magának az Olasz Köztársaság területén. 6. Az így fölgyülemlett líra- és valutatőkével ingatlanforgalmi és más pénzügyi jellegű vállalatokat alakított Olaszországban, ismét csak úgy, hogy az ő személye teljesen a háttérben maradt. Távol Itáliától Sophia Lőrén — az ügyész szerint — nemcsak a valuta forgalmával kapcsolatos törvényeket szegte meg, hanem a nemzet műkincseinek védelmére vonatkozóakat is, mert egy Stabilissement Sostaz Vaduz nevű műkereskedő cégen keresztül több mint hárommilárd lírányi műkincset juttatott külföldre és értékesíttetett. Bizonyos készpénzösszegeket pedig a művésznő titkárnője, Ines Bruscia szállított főnöknőjének megbízásából külföldbe. Belekeveredett az ügybe Ponti sajtóügynöke, Carol Levi is, mert — mint az ügyész állítja — 25 millió lírát külföldön bocsátott idegen állampolgárok, nevezetesen Ava Gardner, Richard Harris és néhány színésztársuk rendelkezésére a „Cassandra” forgatása idején. Ponti és felesége nem él Olaszországban. Hogy miként kényszeríthetik a ma már francia állampolgárságú házaspárt az olasz bíróság előtti megjelenésre, az még nincs tisztázva. Az ügy „pikantériája”, hogy ezekben a hetekben a „francia” Sophia a római filmgyárban a neves Mastroianni patnereként, főszerepben vesz részt egy film felvételeinek forgatásában. SZOLNOK 1944 rendeli, de ne vágjunk végzetünk elébe. Inkább gondolkodjunk. mit tehetünk... A kiállott izgalmaktól elcsigázva. mégiscsak elaludtam. Kisfiam álmában is beszélt; vagy csak képzelődtem? Fülembe csengett még reggel is: — Anyukám, éhes vagyok! Már hajnali 5-kor ébresztő volt. Vagy negyven vagonból álló marhaszerelvényt toltak be a szomszéd sínpárra. Mégis az első csoport fog előbb elmenni. Sokan úgy gondolták: „Ki időt nyer, életet nyer". Cseréltek ismerősökkel, akiknek hozzátartozója a másik csoportban volt. Úgyis csak a számot nézték, a nevek itt most már nem számítottak. Reggel az elutazóknak személyenként I kiló szép kenyeret adtak. Sokan azonnal nekiláttak és megették. 10 órakor megkezdődött a vagonirozás. Még mindig az eshetőségeket latolgattam: melyik jobb, ha az ember azonnal megy. vagy marad az országban. ha szenvedés árán is? Egyszercsak megpillantottam Igazt, a madarasi csendőrt, amint vizsla szemmel a tömegben kutat. — Ha meglát, elvesztem! Összekapkodtam a bátyúimat, hátizsákot, kenyérzsákot, egy vízzel tele kannát. Ferikét, a kisfiámat is jól megpakoltam és a kijárat felé igyekeztem vele. Az egyik rendőr a gumibot végével az oldalamba bökött: — Sietni, sietni! Német SS legények gépfegyverrel, magyar csendőrök és rendőrök gumibottal jártak a vagonok előtt. Minden vagonra fehér krétával volt ráírva, hány személynek kell beférni. Ha megvolt a létszám, nem törődtek azzal, hogy az anya már nem fér be. pedig a gyerek mar odafent van. A vagont lezárták. — Menjen a másikba, a végén úgyis egy helyre kerülnek. Minden erőmet összeszedtem. Ferikével együtt felkapaszkodtunk a soron következő vagonba. Bent már nagyon sokan voltak. A csendőr beszólt: — Vagonparancsnok! Hányán vannak odabent? — Nyolcvanan — hangzott a válasz, i — Nyolcvanegy van a vagonra írva. Hol a nyolcvanegyedik? A vagonparancsnok tanácstalanul állt az ajtóban. A csendőr dühösen nézett körül és káromkodott. Mennyi baj van ezekkel a rongyos zsidókkal. Kis batyujával arra ment egy idős bácsika. úgy látszik, hozzátartozóit kereste. A csendőr meglátta, rákiáltott: — Állj! Gyorsan szállj be a kocsiba! A bácsika megállt, ijedten motyogott valami olyasfélét, hogy a feleségét keresi. — Majd megtalálod. Na siess! Egy. kettő! A vagon ajtajából kezek nyúltak érte. hogy a felszállásnál segítsenek. Bizonytalanul nyújtotta a kezét ö is, mint aki titokban reméli, hogy mégis lemaradhat. De a csendőr nem sokat teketóriázott, jobb lábát felemelte és belerúgott az emberkébe, aki nyekkenve esett a vagon közepébe. — Na ugye. hogy itt a nyolcvanegyedik! — röhögött a csendőr. Meghúzta a vagon ajtaját. Döngve csapódott ránk. élő-halottakra, kriptánk ajtaja. Még hallottuk a lakat csörrenését, mint koporsótetón az első rög koppanását... PANNÓNIA DELICATESSEN Kedves Vevőinek, barátainak és ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és boldog Új Évet Kíván TULAJDONOSOK : A DEUTSCH HÁZASPÁR 532 EGLINT0N Ave.W. ianan nana ruttf? Boldog Újévet és Jó Ünnepeket kíván FERENCI JÓZSEF és ÉVA MARGARET SÜTŐ BOLDOG ÚJESZTENDŐT KÍVÁN VEVŐINKNEK, BARÁTAINKNAK és ISMERŐSEINKNEK ÁRGUS OPTIKAL LÁSZLÓ TAMÁS és Családja 9 Junewood Cresc. isn:n nsiö Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket kíván HERMES BAKERY Mr. MAYEROVITS t Bjras=í«eses6=!£seaj=!sa£ae3a=fc lanan naits naefl Boldog Újévet és Kellemes Ünnepeket kíván kedves Vevőinek, Barátainak és Ismerőseinek ELIZE FURNITURE Mr.&Mrs.E. KORÁNYI 3091 BATHURST St. ■áron nana nap? Barátainak és Ismerőseinek < KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVÉT kíván JOHN HORT és családja TORONTO MAGYARNYELVŰ ZSIDÓSÁGÁNAK Barátainak és Ismerőseinek KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván ELEK ZOLTÁN gyógyszerész az AUen Pharmacy tulajdonosa Ügyfeleinek és Barátainak KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET kíván VASS, MITCHELL & «ERÉNYI ÜGYVÉDI és KÖZJEGYZŐI IRODÁJA Kedves Vevőinek, Barátainak, Ismerőseinek Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván RAJNAI LÁSZLÓ és Csalódj a FAMOUS CUSTOM TAILORING 405 Lawrence Ave. W. Tel: 787-7 63 7 KELLEMES ÜNNEPET ÉS BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK BARÁTAINKNAK ES VEVŐINKNEK A DENESIEWELLERY TULAJDONOSAI ■ Mr. & Mrs. TARJÁN & SÓN 626 Sheppard Ave W. Tel: 633-3253 Vevőinek és Barátainak Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kíván Mr. & Mrs. BAKONYI és fiuk TOMMY West Toronto Bargain Center 229 Augusto Ave Vevőinek és Barátainak » Kellemes Ünnepeket és Boldog Újévet kivan FELLEGI ISTVÁN ÉS CSALÁDJA A ROBERT’S LEATHER GOODS tulajdonosai BARÁTAINAK és ISMERŐSEINEK KELLEMES ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁN ZOLTÁN és ÉVA GARTNER 59 Neptune Dr.
