Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-12-02 / 735. szám
8. oldal MENORA * 1978 december 2. Keresek lakótársnőt egy 6 szobás bungallow megosztásához, házbér alapon. Szigorúan ortodox kóser. Bathurst-Lawrence környék. Tel: 787-9425 Reggel 9-től 6-ig. Este 781-0309 (35) ÜJVÁRY SÁNDOR 7uza\WÍ DRAPERIES fi I i ifi függöny készítés I \ II hozott anyagból \V\\l|| 247 Marlee St. Tel: 783-8277 Otthon: 787-9785 LESLIE ARVAY notary public 456 Bloor St IV. TORONTO, Ont M5S1X8 Tet 531 - 5308 Dr. Kelényi Pál NOTARY PUBLIC Volt magyar ügyvéd jogtanácsos és közjegyző 887 Bathurst Street Telefon: LE 4-9154 BIZTOSÍTÁS Autó biztosítás problémás, vagy sima azonnali fedezet. Házhoz is kimegyünk. A. TATÁR Pitts Life Insurance Co. Suite 311 — 10 St. Mary Street Toronto, Ontario Telefon: 535-7101 vagy 925-5957 PEDIKŰR GÁRDOS ETA 30 éves gyakorlat 5950 Bathurst 636-9524 MINDENFÉLE asztalos munkát házit és iparit vállalok. Kitchen cabinet, recreation room, bungalowhoz hozzáépítés. Telefonhívásra házhoz meg) J. JERICSKA licenced asztalos-mester Tel: 494-4414 A KlGYÖTÁNCOSNÖ ÉS A PRIX FIX TÖRTÉNETE Az előző fejezetekben oly sok mindent sűrítettem külföldi és hazai élményeimből, hogy mint régi színműíró és dramaturg, úgy érzem az olvasónak joga és igénye van egy kis szünetre, legalább annyi időre, amíg — mondjuk — egy cigaretta elszívása tart. Csengő. Parancsoljanak kifáradni a dohányzóba. A bárnál frissítő italok állnak rendelkezésre. Könyvről lévén szó azonban és nem színműről, közönségemet a szünetben sem hagyhatom magára, kikísérem tehát a dohányzóba és ott a szünet alatt is — tetszik vagy nem tetszik — szóval tartom. A szünet alatt azonban csak olyan könnyű-szóval, amely illik az aromás cigarettákhoz és szivarokhoz, valamint az italokhoz. Vagyis a szünetben: pletykázunk. S miről pletykázik szívesen az ember egy ilyen színházi szünetben? Irodalomról? Pénzügyekről? Politikáról? Szó sincs róla! Szerelemről. Parancsoljanak rágyújtani, igyanak egy korty konyakot és hallgassák meg az én édes-bús történetemet Arimand Banuval, a híres hindu kígyótáncosnővel, akivel a nizzai Negrescoban találkoztam. Arimand abban az időben Nizza egyik legelegánsabb mulatójában lépett fel, rendkívül nagy sikerrel. A szó szoros értelmében megőrjítette a férfiakat. Ne felejtsék el, hogy abban az időbért a sztriptíz még többé-kevésbé ismeretlen műfaj volt — nem mintha meztelen táncosnőkről nem hallott volna a világ —, de a férfiközönségnek az a tudatos és rafinált „heccelése”, amit aztán a sztriptíz hozott divatba és tett általánossá — ma már minden kocsma söntéspultján sztriptíztáncosnő vonaglik, legfeljebb gogo-girl-nek hívják —, akkor még nem volt ennyire elfogadott produkció. Arimand csakugyan szép lány volt, magas, nyúlánk, kreolbőrű, bronzhajú, igazi hindu szépség. Mielőtt a varieté közepén lévő parkettra lépett volna, a terem elhomályosult, lidérces, zöldes fény hasított át a terem fölött, majd kobaldkekke változott és hajnali, színes ködpermetként ülte meg a termet. Ugyanabban a pillanatban zene kezdődött, lassú és vérforraló ázsiai melódia. Amikor Arimand a színre lépett, a hangulat már kellő hőfokra csigázódott és a közönség — elsősorban természetesen a férfiak — elbűvölten meredtek a táncosnőre. Ami a táncát illeti, ebben nem vagyok szakember, lehet, hogy csakugyan művészien táncolt, de lehet, hogy művészi mértékkel mérve nem sokat ért, amit csinált. Ez azonban nem is volt fontos. Arimand, a kígyótáncosnő — gondolom, hogy ez nem nagyon meglepő — kígyózó mozdulatokkal tancolt. Két karjat a színekben tobzódó mennyezet felé emelte és az ázsiai dob és furulya kíséretére vonaglott, vonaglott és vonaglott. Amikor vonaglasa a csúcspontra ért, akkor egyszerre csak halk fütytyöt hallatott: a teremben nagy morajlás támadt, a nők felsikoltottak, a férfiak ideges nevetés mögé rejtették riadalmukat: a terembe ugyanis lassan, lomhán és félelmetesen becsúszott egy óriáskígyó. Meg sem állt, amíg a parketta közepéhez nem ért és ott azután — a szó szoros értelmében — Arimand partneréül szegődött. Egy darabig azonos ritmusra, azonos mozdulatokkal vonaglottak mindketten, a kígyó és a lány. Ez már önmagában véve eléggé dermesztő jelenet volt, de még csak a kezdet. Mert ami ezután következett, attól mindenkiben megdermedt a vér. A kígyó ugyanis lassan, fokozatosan körülölelte, mintegy bevonta Arimandot. Az utolsó pillanatban a kígyó feje és a táncosnő gyönyörű arca egymás közvetlen közelébe került. A homályos teremben egy kissé távolabbról nézve, valóban az lehetett az illúzió, hogy egy leányfejű kígyót lát az ember. Ez volt a produkció y£gp, a zene hirtelen elhallgatott, a kígyó és a nő — vagy kígyónő? — mozdulatlanságba dermedt és ugyanabban a pillanatban elemi erejű taps tört ki. Mindebből nyilvánvaló, hogy csakugyan nem mindennapi produkció volt és megérdemelte a sikert. Nekem is rendkívül tetszett. Egy pillanatig se higyjék, hogy a kígyó. A lány. Elhatároztam, hogy megismerkedem vele és ha törik, ha szakad, olyan jó barátságba kerülök vele, hogy egy napon ugyanolyan szenvedéllyel öleljen engem, mint a kígyót. Az elképzelés nem volt rossz, a gyakorlati megvalósulás azonban még hátra volt. (Erről eszembe jut az a híres anekdota a feltalálóról, aki annak hallatára, hogy egy alpesi sí-menedékházban a vihar elől odamenekült síelőket megölte a gáz, amely szivárogni kezdett a gáztűzhely lángjának kilobbanása után, fölkereste az egyik nagy találmány-finanszírozó vállalatot és közölte: olyan találmánya van, amellyel megakadályozza azt, hogy ilyen tragédia valahol és valaha is megtörténjen még egyszer. A találmánya abból áll, mondotta, hogy ha kilobban a gáztűzhely lángja, éles csengő szólal meg és fölriasztja az alvókat. A gázmérgezés veszélye tehát kizárt. — Kitűnő, kitűnő — lelkesedett a pénzember —, azt hiszem, hogy ezúttal csakugyan a fején találta a szöget. Még anynyit áruljon el, hogy a láng kilobbanása után mitől szólal meg a csengő? — Mire a feltaláló így válaszolt: — Hát ez az, amin még gondolkozni kell.) így voltam én Arimanddal és vele kapcsolatos terveimmel. Azt Szabálytalan önéletrajz A szomszédját már több mint 50 éve mi szolgáljuk ki. ÖNT MIÉRT ? $469. $465. $516. $ 509. $249. $596 Zavarban van? A legkitűnőbb utazásokat ajánljuk Ön és családja részére Forduljon hozzánk bizalommal. llVIVR útján mindenre befizethet amire otthoni szeretteinek szüksége van. Még lakás, ház vételre vagy tatarozásra is. Autók 2.571.-US$-tól ° Hűtőszekrények 143.- US$-tól TV-k 236.- US$-tól 0 Villanytűzhelyek 128.- US$-tól. TUZEX — COMTURIST — QENEX Előzze meg a karácsonyi csúcsforgalmat! Látogasson meg, írjon vagy telefonáljon. KENNEDY TRAVEL BUREAU Ltd. (416) 362-3226 296 Q TI A Vf L CONSULTANT! SINCS I*!» • AIILINC • STS4MSHIP « INSUIANCC AGINTS i Qu..n Street, West. Toronto, Ontario. M5V 2A1 (4161 921-8945. 424 Bloor $t. West. Toronto, Ontario M5S 1X5 ^3^TR ANSEX Division of Kennedy Travel Bureau Ltd, I fi 1^1424 Bloor Street, West,Toronto,Ontario. MSB 1X5._________________(416)923-1193_______________________ már eldöntöttem, hogy barátnőm lesz, csak még azon kellett gondolkozni, hogy hogyan. Emlékeznek még arra ugye, hogy írtam egy re- ■ gényt, amelynek az volt a címe: „A véletlenek embere” és amely féligmeddig magamról szólt és arról, hogy véletlenek formálták életem nagy részét. A véletlen ezúttal is segítségemre sietett, méghozzá régi jó barátomnak, a kitűnő egykori filmsztárnak, Petrovics Ivánnak a személyében. Az olvasó talán jobban emlékszik rá másik nevén: Petrovics Szvetiszláv. Nizza egyik bárjában találkoztam vele és amikor elmondtam neki epekedésemet Arimand után, Szveti nagyot nevetett és azt mondta, hogy a kezdet nehézségein könnyen átsegít, ismeri a művésznőt és szívesen bemutat neki. A többit természetesen nem garantálja, de az már rajtam múlik. — Meg a művésznőn — tettem hozzá. Szveti állta a szavát, másnap a Negrescoban műsor után bemutatott Arimandnak, méghozzá olyan lelkesedéssel és olyan dicsérő szavak kíséretében, hogy azok hallatára Shakespeare és Moliere elbújt volna szégyenében, mivel oly kis tehetséggel annyira vitték. Hogy ez mennyire hatotta meg Arimandt, vagy egyáltalán meghatotta-e, azt persze nem tudhatom, tény az, hogy másnap autókirándulásra mentünk együtt, harmadnap Nizza egyik gyönyörű parkjában sétáltunk, a negyedik napon megengedte, hogy elkísérjem bevásárlo-körutjara a nizzai szalonokba, az ötödik napon pedig együtt vacsoráztunk. A hatodik napon a műsora után együtt konyakoztunk és Arimand* ígéretet, tett arra, hogy lankadatlan udvarlásom jutalmául a hetedik napon megpihenhetek — a hálószobájában. Valószínűleg az olvasónak kevés rábeszélésre van szüksége ahhoz, hogy elhigyje: meghívásával nagy örömet okozott. így történt, hogy műsora után a Negresco nesztelen felvonója együtt röpített fel bennünket Arimand 6 szobás szvitjébe. Abban az időben én is a Negrescoban laktam, igaz, hogy csak egyetlen szobában, de az is elég költséges és luxuriózus volt. — Helyezze magát kényelembe — mondta Arimand, s kinyitotta a bárszekrényt —, válasszon magának italt és amilyet saját magának választ, ugyanolyat töltsön nekem is. Francia konyakot töltöttem kecsesen öblös poharakba, leültem az egyik fotelbe és vártam. Nem kellett sokáig várnom: olyan csodaszép pongyolában lépett a szobába, ami estélyi ruhának is beillett volna és ámulatot keltett vejna még a bécsi operabálon is. Leült velem szembe, néhány percig még beszélgettünk, megittuk a konyakot, azután föltárta hálószobája szárnyasajtaját és bájos mozdulattal intett: — Lépjen be, uram. A hálószobát halványkék fény világította meg, kissé hasonló ahhoz, amilyen a varieté termet Arimand nagy száma alatt. A művésznő a hálószoba falba épített szekrényéhez lépett, föltárta, intett: — Válasszon tnagának. Egy pillanatra elámultam. A szekrényben szép rendben egymásra helyezve legalább 50 férfipizsama feküdt, a legkülönbözőbb színekben és a legkülönbözőbb matériákból. Látva elképedésemet, könnyű nevetéssel jegyezte -üteg: — Aprócska emlékek. Ne felejtse eU;sokat,.utazom. Viiassz,9P! “Válasz tortánk ég y^bar-wá^selyesn -piasarmíU^aíaBysárg^.-dísziíi^ssel. Arimand elismerően Csettintett. — Nirfcs rosfc ízlésé. Ez Aga Khán pizsamája volt. Ezek után elvonultam a fürdőszobába átöltözni, helyesebben átvetkőzni. Annyit megállapíthattam, hogy Aga Khán testesebb ember volt, mint én, dekát vagyona is több volt. Beléptemre Arimand könynyedén hozzámsimult.-T- Szegényebb vagy, mint a Khán — suttogta —, de sokkal szebb. Néhány pillanat múlva egymás mellett ültünk a széles mennyezetes ágyon, majd . . nem tartozom azok közé az írók közé, akik manapság oly divatbs módon hosszú teret szentelnek a szerelmi aktus ábrázolásának. Én azt hiszem, hogy egy-egy halk utalás sokkal több rezonanciát kelt az olvasóban, mint az epizód még oly részletes taglalása. Valahányszor ilyen jeleneteket olvasok, vagy akár moziban látok, mindig az a véleményem, hogy: kevesebb sokkal több lenne. Azonkívül van itt még egy fontos körülmény: a részletes, minuciózus láttatás megfosztja az olvasót és a nézőt attól, hogy a saját fantáziáját használja. Olyan éz, mint a rádió és a televízió viszonya. A rádió azért volt és szerintem marad mindig magasabbrendű műfaj, mint a televízió, mert a hang útján, kizárólag akusztikai hatásokkal, elképzelt képek sorozatát indítja el a hallgatóban, aki egy hangjátékot hallgat annak maga elé kell képzelnie a szereplőket, be kell rendeznie a lakást, amiben a játék pereg, el kell képzelnie a környezet minden apró motívumát. A játék tehát életre kelti a fantáziát, társszerzővé teszi a hallgatót, hogy úgy mondjam: alkotó társsá. Ezért intelligens műfaj és ezért nevelt a maga népszerűségének idején intelligensebb közönséget. A televízióval merőben más a helyzet: csak ülni kell a képernyő előtt és nézni. Annyira nem jelent szellemi megerőltetést, sőt annyira nem igényel szellemi együttműködést, hogy az emberek nagy többsége elalszik a televízió előtt. íme, ez a kész-élmény szellemi visszahatása. Egyszóval így vélekedem én az intim jelenetek leírásáról és ezért nem is adom az olvasó tudtára, hogy Arimand és én mikor kerültünk ülő helyzetből fekvő helyzetbe és hogy mikor szabadítottam meg magam Aga Khán pizsamájától — egy valami azonban mégis az olvasóra tartozik. Amikor a .karjaimba szorítottam ezt a gyönyörű hindu lányt, egyszerre csak valami jeges, .hideg vonulatot éreztem a hátamon. A jeges, hideg vonulattól eljutni a rémült és döbbent felismerésig, a pillanatnak csak tört részét igényelte. — Szent Ég! — ordítottam fel — a kígyó! Fölnéztem, rámeredtem: sejtésemben nem csalatkoztam. A szörnyűséges óriáskígyó ott feküdt mellettünk az ágyon és barátságosan, várakozásteljesen pislogott rám. Sport-teljesítményeimmel sohasem dicsekedtem. De azt, hogy zz elkövetkező percekben megdöntöttem a száz méteres hegyifutás világrekordját, az iránt senkinek ne legyen kétsége. Pedig még Aga Khán pizsamáját is magamra kaptam közben. Kirohantam az ajtón, tízesével véve a lépcsőket, föl a harmadik emeletre, be a szobámba és zihálva rogytam ágyamba. Jóval később tudtam meg, hogy Arimandnak ez régi szokása volt: a kígyó szabadon járkálhatott, helyesebben, bocsánat: csúszkálhatott ide-oda a hálószobájában és akadtak szerélmesei, akik számára ez a különös ágyastárs még érdekesebbé és egzotikusabbá tette az Arimanddal töltött órákat. Én azonban nem tartoztam ezek közé. A történethez tartozik mégj hogy másnap elegánsan csomagolt dobozt hozott szobámba a szállodái boy. Fölbontottam a dobozt, saját ruháim kerültek elő belőle, és Arimand Banu elegáns névjegyén a következő sorok, magyarul: Aki nem mer, az veszít... Mint megtudtam ugyanis, és mint aztán a történeten jót mulató Szveti megerősítette: Arimand Banu pesti lány volt, a Rottenbiller utcában született. Hogy mi vplt az igazi neve? Arra fogadalmat tettem, hogy nem árulom el, ,j>oha senkinek. Hiszen ki tudja, hol, merre csúszkál az a kígyó? Még a végén szembetalálkozom vele a müncheni U-Bahnon. A szünetnek azonban még mindig nincs vége, legalábbis a csengő még nem szólalt meg és így, ha nem unják, akkor a felvonásszünet hátralévő részében elmesélek önöknek egy másik történetet, egy másik korszakomból, amelynek azonban nincs semmiféle szerelmi vonatkozása. Ez abban az időben történt, amikor Párizsban éltem, nagyon kevés pénzem volt, ócska kis szállodában laktam és az egyik „Hérault-Prix-Fixe-Restaurant”-ba jártam ebédelni. Ilyen étterem minden nagyobb utcában akadt és a bejáratra függesztett tábla sókat ígérő étlappal hívogatta a vendéget. A fontos azonban az volt, hogy nagybetűkkel hirdette: PRIX FIXE Frs. 2.75 Ez annyit jelentett, hogy egy teljes étkezés ára 2 frankba és 75* centimeba került. Az is oda volt írva, hogy „Pain a discrétion”, vagyis, hogy mindenki annyi kenyeret fogyaszt, amennyit akar, vagy amennyi beléfér és azért külön nem kell fizetni semmit. Mindehhez járt még 2 és fél deci bor, vagy egy üveg sör. Nem mondom azt, hogy lukulluszi lakoma lett volna, sem ^t,,hogy mennyei gasztronómiai !íh;ötriök'et rökÓzöté< »3 vóJidégHek, deoftjri . költeni az ébMjéíé,’á2‘érj£ be Vele és örüljön, hogy csillapíthatta éhségét. Eljött azonban egy olyan nap, amikor egyszerre csak úgy éreztem, hogy ha még egyszer belépek a Hérault étterembe és meglátom a Prix- Fixe ebédet, összerogyok a küszöbön. Egy idő után menthetetlenül szaturálódik az ember az ilyen szagokkal és ételekkel. Ráadásul másnapra vártam Budapestről a, fizetésemet a laptól, a zsebemben volt még 5 frank és ez a fizetésvárás valószínűlég hozzájárult ahhoz, hogy ízlésem és igényeim ilyen rohamos fejlődésen mentek át. Úgy döntöttem, hogy körülnézek egy jobb étterem után és megengedek magamnak egy tisztességesebb ebedét. így kerültem a Piacé Clichy közelébe, ahol több ilyen Prix-Fixe vendéglő is található. Végül találtam egyet, amely valóban sokat ígért. Ajtaján a következő tábla állott: Prix Fixe: Frs. 3.75. Amit pedig az étlap fölsorolt, attól egyszerre szédülni kezdtem. Jobbnál-jokté 'ínyencfalatok következtek egymás után, előételek, sültek, számtalan körítéssel, édestészták, sajt, gyümölcs és feketekávé. Azonkívül kenyér és bor, vagy sör. Fantasztikusnak tűnt, hogy ennyi mindent lehessen kapni 3.75-ért, de ekkorra már az étlap annyira felcsigázta étvágyamat és várakozásomat, hogy nem tudtam tovább töprengeni a fogas kérdésen, benyitottam az étterembe. folytatjuk Akar ön is egy jó haj vágást? Keresse fel Ligeti volt budapesti Váci utcai férfifodrászt. Hair Stylist ahol két I osztályú volt budapesti férfi fodrásznő is biztosítja a gyors és jó kiszolgálást. Női hajvágások. Air condition. Bilis BARBER SHOP MENS HAIR STYLIST »#########################»##############. 559 St.Clair W. Tel:653-37?9 p/MAfplVM ■ delicatessen EURÓPAI csemege áruk-, csokoládé, babkávé, magyaros hentesáru, süteményeké * GLOBUS konzerv * Magyaros izu, hideg és meleg büfé-ételek. * Elvitelre vagy hely****.«*«fogyasztásra.**************** Magyaros kerámiák **díizimunkák ** Folyóiratok ** Újságok. Barátságos légkStben várjuk kedves Vevőinket i5 32Eglinton A.W. — 30Q2 Deutsch házaspár 'It -il — budapeslaÉÉMÉÉÉÉ 294 COLLEGE ST. * TEL:925— 138 lavern „Toronto legjobb magvar házikoSztja írja a Daily Star és a Globe and Mail HAJÓ II v/.IKOS/.TOT AKAR ENNI stauranl BA KELL ■ ii MENNI > PÉNTEKEN: halászlé, tdjóscsusza. SZOMBATON: sólet, töltött kacsa VASÁRNAP: töltött borjú, töltött csirke ESPRESjSO Új tulajdonos: Mr. ds Mrs. CSESZKO 521 Bloor St.,W. Tél: 531-5872 és 531-0081 UJ VtZETES! Sok szeretettel várjuk régi és új vendégeinket Weekenden « a LILI-TOMI duó hangulatod muzsikája mellett kellemesen szórakozhat Kitűnő konyha Olcsó árak Petzek Sándor tulajdonos
