Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-07-22 / 716. szám
, Mr •August J..u01nar P.0.30X.1034 ״ , lle'ii Brun 3 ־.»ick , New Jer32y 0 9 11 Sccoivd class mail registration No. 1373. men ם Rn EGR1 GYÖRGY Elfogult elfogulatlansäggal vilagunk helyzeteröl t Es itt kapcsolodik össze Young es Bakke Ugye. Egy fekete börü amerikai ENSZ fomegbizott jo dolog, ha alkalmas embert talälnak ilyenre, okvetlenül ki kell nevezni. Youngrol azonban kideriilt, hogy alkalmatlan, megis megtartjäk poziciöjäban. Miert? Carter elnök nyilvän nagyon fol lenne häborodva, ha azt mondanak neki, hogy faji elfogultsägban szenved. Carter igenis rossz velemennyel van a negerekröl. Alacsonyabb rendueknek, ostobäbbaknak hiszi öket, mint a fehereket. Egy feher fömegbizottat ilyen hibäert mär regen kirügott volna. A feketet nem. Ügy lätszik nem hiszi el, hogy talälna az amerikai negerek között alkalmasabbat, okosabbat a helyäre. Ismet csak azt allitom, hogy en vagyok teljesen mentes a faji elfogultsägtöl, mikor azt hiszem, hogy az emberi butasagot nem mentheti az, hogy valaki fekete. Carterrel szemben meggyözödesem, hogy bösegben talälhatö amerikaban olyan neger, aki vilagunk politikai tenyeivel tisztaban van, aki el6- ször gondolkodik es aztän beszel, s aki Amerika erdekeit jobban tudnä kepviselni, mint Young. Carter elnök forditott kiindulopontbcl, pontosan ugyanahhoz a hamis eredmänyhez jutott el, mint Thurgood Marshall a föbirö. Szerinte is a negereket segiteni kell ahhoz, hogy vezetö beosztäsba kerüljenek es ennek erdekeben a mercet lejjebb kell szällitani. Persze nem a mercät kell leszällitani, hanem alkalmat kell adni a kisebbsegek egyedeinek arra, hogy a politikät ne polgärjogi harcokban, hanem tanulässal, fejlödessel sajätitsäk el. Sok igazsäg volt a harmincas ävekben, abban az ällitölagos ajtöfeliratban, amit a hollywoodi filmgyärak kapuiban helyeztek el: “nem eleg magyamak lenni, tehetseg is kell”. Ma is csak ugyanezt mondhatjuk, nem eläg negernek lenni, tudni is kell. Mindezek elörebocsäjtäsa utän persze nem is lenne ärdemes räszleteiben megcäfolni Young nyilatkozatait; annäl keväsbe, mert käsöbb ezeket fönökei utasitäsära ö maga cäfolta meg. Olyan gyönyörü önkritikät gyakorolt, hogy azzal meg a legszebb sztalini napokban is alkalmassä tette volna magät egy körzeti pärttitkärsägra. A különbseg csupän az. hogy egy ilyen önkritika utän a körzeti pärttitkär a szemenköpösesdi dacära ugvanügy a rendörsegre került volna, mint ahogy odakerült 10 evvel ezelött a polgärjogi harcos Andrew Young. Csak a szovjet politikai fogoly eseteben az igazoltatäs utän nem bocsätottäk volna szabadon es 3 ävvel kesöbb nem välasztottäk volna be a Szovjetuniö legfelsöbb tanäcsäba, mint ahogy ez Young-gal az Egyesült Allamokban törtent. Young egyenlösegjelet tett a szovjet es az amerikai politikai foglyok között. Micsoda kep- I telenseg. Nem vitatkoznänk ugyanis azon, ha Young valami olyasmit mondott volna, hogy az Egyesült Ällamokban is itelnek el embereket olyan büntetöjogba ütközö teväkenysegert, melynek politikai vonatkozäsai vannak. Ilyen ugyanis Folvtatäs a 2 oldalon nek alapjän a viläg bärmelyik egyetemenek politikai tudomänyi fakultäsän börszinetöl függetlenül megbuktatnäk. Young 3 tärgykörben nyilatkozott. Härom nyilatkozat. härom bukäsos felelet. Elöször az eppen akkor Moszkväban folyö politikai boszorkänyperekkel kapcsolatban kerdeztek. s ö kijelentette, hogy tulajdonkeppen semmi rendkivülit nem lät ebben, hiszen — mondotta — az Egyesült Ällamokban is van sok szäz, ha nem sok ezer politikai fogoly. Ö maga is az volt a hatvanas evekben. amikor a polgärjogi mozgalom harcosa volt, s ez ügyben egyszer letartöztattäk. Aztän a rodeziai politikai helyzetröl nyilatkozott, s annak a gyanüjänak adott kifejezest, hogy az elmült hetekben törtent feherek es feketek lemeszärläsa nem a Szovjetuniö tämogatta terroristäk müve, hanem azt Smith, rodeziai miniszterelnök kezdemenyezte, hogy ezzel nepszerütlenne tegye a szomszedos Mozambique-böl ät-ätcsapö rodeziai gerilläkat. A harmadik ugyancsak a delafrikai helyzetre vonatkozott es Young annak a meggyözödesenek adott kifejezest, hogy sajät orszägäban messze tütertekelik a Szovjetuniö es Kuba afrikai beavatkozäsät, amely szerinte meg sem közeliti Franciaorszäg, Anglia es az Egyesült Ällamok befolyäsät. Jömagam nagyon meg tudom erteni Carter elnöknek azt az elkepzeleset, hogy egy fekete börü amerikai fömegbizott az ENSZ-ben jö hatäst kelthet az ügynevezett feitörekvö vilägban. Van ebben valami räciö s bär Young kinevezeset annak idejen bizalmatlanul fogadtam (mint kiderült joggal), a politikai alapgondolatot helyeseltem. Andrew Youngröl azöta többszörösen kiderült, hogy erre a posztra tökeletesen alkalmatlan. Ma mär az amerikai politikai eiet moguljai szinte egyhangülag (de az elnök kivetelevel) követelik levältäsät. A kepviselöhäzban meg arra is javaslatot terjesztettek be, hogy bünvädi eljäräst inditsanak ellene. Igaz, ezt nagy többseggei elvetettek, de nem azert, mert a többseg tämogatni kivännä toväbbra is Youngot, hanem, hogy egy meg nagyobb politikai botränyt elkerüljenek. Demokrata es republikänus pärti szenätorok es kepviselök szinte egyhangülag belyegeztek meg az ENSZ fömegbizott elfogultsägät es tudatlansägät. Vance kü lügy miniszter magähoz hivatta Youngot Genfben, ahoi egy izletes ebed kereteben összeszidta, majd kesöbb az. elnök szemelyesen is fölhivta telefonon es dorgäläsban reszesitette. A dorgäläs szöt nagyon megfontoltan hasznältuk itt. Carter nem mondta fömegbizottjänak, hogy most aztän eleg volt es nyüjtsa be lemondäsät, meg csak azt sem, hogy az ilyen szerencsetlen nyilatkozatok ärtanak az amerikai külpolitikänak es ha hasonlö meg egyszer elöfordul, ügy repül. ן Nem, Carter csupän megdorgälta “nezd kisfiam” — mondta neki — "egy ilyen fontos beosztäsban az ember övatosabban bänik a nyilatkozataival”. De, hogy magähoz az ügyhöz terjek vissza. furcsänak talälom, hogy — bär a Legfelsöbb Birösäg dontese nagyon szoros volt — csupän egyetlen olyan birö volt, aki a többsegi döntest a nyilvänossäg elött tämadta, söt, azt a faji szempontböl kärhozatosnak minösitette. Ez az egyetlen feketebörü föbirö. Thurgood Marshall volt. Ö, a szämära negativ döntesböl azt a tanulsägot vonta le, hogy "Amerika most mär mindörökre megosztott tärsadalom marad." E megällapitäsnak nem is az a legföbb hibäja, hogy butasäg. Megcsak az sem, hogy rosszul illik olyannak a szäjäba, aki az Egyesült Ällamok egyik legföbb meltösägäba verekedte fei magät — valöszinünek tartom, hogy külsö segitseg nelkül. A legnagyobb baj az, hogy Thurgood Marshall olyan hive a faji egyenlösegnek, hogy fenntartäs nelkül hisz sajät fajtäja celjainak elsödlegessegeben Ime. igy fordul a legszebb emberi gondolat is visszäjära. Igy välik forradalmärrä az a demokrata, akit egy demokratikus processzus nem segit celjai elereseben. Marshall nem azt mondja, hogy "ime, itt vagyok peldänak en, aki sajät erömböl verekedtem fei magam". hanem azt. hogy "ime, itt vag'vok en. aki magas poziciömat arra akarom hasznälni, hogy nälam kisebb kepessegü, de azonos börszinü embereket is — akär erdemtelenül — magas poziciöba juttassak. Es Bakke ügye itt kapcsolödik a mült het egyik legjellemzöbb politikai botränyähoz, Andrew Young, az USA Egyesült Nemzetekbeli fömegbizottjänak furcsa nyilatkozatähoz. Young egy nagy francia lapnak adott nyilatkozatäban olyan hajmeresztö szamärsägokat mondott, melyhe^ö legjobb orvos kezere bizzam. Az a tärsadalompolitikai elkepzeles tehät, hogy több neger orvos, mint amennyi valösägban rendelkezesre ällhat, hasznäl a tärsadalomnak, ärt nekem. a beteg egyennek. Söt, ärt a beteg fekete egyennek is. Mivel pedig mi, feher, fekete, särga vagy rezbörü egyenek. együttesen kepezzük a tärsadalmat, az ilyenfajta kivälasztäs a tärsadalomnak is käros. Hadd szürjak itt közbe egy reszletet, amely nem szorosan kapcsolodik ehhez a gondolatmenethez. Allan Bakke szemelyeröl van szö. Karakän egy fickö lehet. aki nem egykönnyen hagyja magät elgäncsolni. Kemeny könvökkel tör elöre az eletben celja feie. En nem szeretem. Lehet, hogy egyältalän nines igazam, de nem szimpatizälok vele. Fölteszem ugyanis magamnak a kerdest: vajjon hajlandö lennek-e rövid eletemböl (nem hiszem. hogy 80-90 evnel többre lehetösegem van) tiz esztendöt egy velem törtenö igazsägtalansäg kiigazitäsära forditani, räadäsul olyan szerenytelenseggel, hogy ezzel egy evtizeden keresztül az amerikai eiet közeppontjäban tartsam magam. Lehet, hogy teljesen igazsägtalan vagyok Bakke-val szemben. De nem kinyilatkoztatäst akarok adni olvasöimnak. hanem tudatositani velük sajät belsö vivödäsaimat. Az irö, ha nem öszinte olvasöival szemben: nem irö. Mindig csak az igazsäg az erdekes, s meg a legkörmönfontabb es legizgalmasabb hazugsäg is vegsö fokon csak lapos es erdektelen közhely. Tehät ne vessenek meg, amiert Bakke-val szemben aggälyoskodö vagyok, s attöl tartok: semmivel sem kevesbe szenved faji elfogultsägban, mint azok, akik sajät faji elfogultsägukböl vagy a faji elfogultsäg elleni harc jegyeben öt elgäncsoljäk. szelekciöjät meg akarja szüntetni, szelekciöjät meg akarja könnyiteni. Mint ahogy az azonban ältaläban minden emberi es tärsadalmi jöszändekkäl törtenni szokott, ez a gyakorlatban visszäjära fordul. A negerek es a chicanök eseteben pl. jogos az az elkepzeles, hogy a több evszäzados elnyomäst nemesak megszüntetni kell, de a kiegyenlitödest, akär törvenyes tämogatässal is, elö kell segiteni, meg kell gyorsitani. A kerdes csupän az: hol kell elkezdeni es hol keil befejezni? Elkezdeni szerintem, az ovödäban keil. Megpedig nem az egyed, hanem a dednagyszulö ovodäjäban. Faji adottsägokban nem hiszek. Abban azonban hiszek, hogy generäciök tucatjain keresztül kialakult eletfeltetelek es szokäsok egy idö utän atavisztikus ätörökleskent, faji sajätossägkent jelentkeznek. Ha ebben nem hinnek, aem lennek zsidö. Legaläbbis iwm közepeuröpai zsidö. ami nemesak valläst es fajt, hanem bizonyos kulturälis ällapotot is jelent. Ilyen atavisztikus kulturälis ätöröklös termeszetesen minden fajnäl van. Az, hogy az amerikai neger ätlagban nem csupän tanulatlanabb, de kisebb befogadökepessegü is az amerikai fehernel. amely evszäzadokon ät elnyomöja volt, akkor is igaz, ha ez csünyän es felhäboritöan hangzik: akkor is igaz, ha emiatt a mai feher embernek lelkifurdaläsa van. Ha tehät teljesen egyenlö szinvonalra akarjuk hozni öket, valöban rögtön kell kezdenünk a kiegyenlitesi folyamatot, abban a hitben, hogy ket-härom-negy generäciö alatt ez meghozza a kivänt eredmenyt. De ne akarjuk törvennyel kimondani a szellemi egyenlöseget. Szellemek egyenlösege sosem volt, sosem lesz. Minden ilyen szellemi egyenlöseg-törekves a mültban ältalänos szellemi lesüllyedeshez vezetett. A negereket es a chicänokat ne akarjuk azzal megaläzni, hogy a szellemi gätfutö versenyben csak akkor van egyenlö eselyük, ha alacsonyabb gätakat kell ätugorniuk. Inkäbb mär kiskorukban egyforma gätakat ällitsunk mindenki eie, s biztassuk öket azzal, hogy megfelelö gyakorlässal mindenki ätugorhatja azt. Jömagam az ^ egyenlöseget nem az eiert eredmenyek, hanem a lehetösegek szäz szäzalekos kiegyensülyozottsägäban lätom. Hajlandö vagyok sikraszällni azert, (ami különben ma mär felesleges) hogy az amerikai kisebbsegi esoportok gyermekei a lehetö legjobb alapfokü oktatäsban reszesüljenek. De helytelenitem azt, hogy azok, akiknek ez a lehetöseg meg nem ällt rendelkezesükre, e hätränyt egyetemi sikon hozhassäk be. Illetöleg, gyönyörü volna, ha ezt behozhatnäk, de ez lehetetlen. Allan Bakke-et nem vettek fei az egyetemre, helyette egy kisebb kepessegü feketeböl kepeztek orvost. Egyeni esetekben meg az is lehetseges, hogy jö orvost kepeztek beiöle, ältalänositva az ügyet azonban ez valöszinütlen. Märpedig nekem, a betegnek, a tärsadalom betegenek meg a beteg tärsadalomban is megvan a jogom ahhoz, hogy testemet az eler-Igy lätja a karikaturista a Szovjetuniö propagandäjät ös a valösägot. es toväbbra is gyakorolandö. — Igy a birösäg. Ezen erdemes kicsit elgondolkodni. En peldäul a döntest elfogadhatatlannak tartom. Elöször is formailag. Vagy jö egy törveny, vagy rossz. Ha jö, ügy mindenkire vonatkozik; ha rossz, ügy mindenki szempontjäböl elvetendö. A törvenyt rossznak tartom, s mikor erre magamban rädöbbentem, öszinten fölvetettem magamban a kerdest: nem faji elöitelet dolgozok-e bennem? Örömmel közölhetem barätaimmal es önmagammal: e väd alöl fölmentettem magam. Söt; az az erzesem, hogy azok köze a nagyon kevesek köze tartozom, akik az ügyet minden elfogultsägtöl mentesen vizsgäljäk. Gondolatmenetemben b i / o ־ nyära szerepet jätszott az is. hogy amikor kor szerint esedekes egyetemi eveim hatärära ertem, faji okok miatt nem vettek fei a tudomänyok szentelyebe. Az idöben Magyarorszägon ugyanis numerus clausus volt, ami azt jelentette, hogy a kisebbseget, melyhez tartoztam, csak nagyon korlätozott szämban vettek fei az egyetemre. Vagyis jogosulatlan elönyt biztositottak a többseghez tartozöknak, ami bär gyülöletes, mint minden megkülönböztetes, meg mindig logikusaban hangzik, mint a kisebbseg erdekeit szolgälö diszkriminäciö. Ebböl en akkor nem azt tanultam meg, hogy a többseghez kell tartozni, hanem azt, hogy egy egyenlö jogü emberiseghez keil tartozni. A jelenleg ervenyben levö s a legfelsöbb birösäg ältal megerösitett törveny viszont azt mondja, hogy olyan kisebbseghez kell tartozni, melyet a mültban elnyomtak, jö es hasznos. E mögött talän, tudat alatt, az az erzes, az a gondolat lappang, hogy aki azelött elnyomott volt, az a tärsadalmi ätalakuläs eredmenyekent uralkodö retegge, esetleg eppen elnyomövä keil hogy väljon. Ezt pedig alapvetöen tagadom. Bär sokäig voltam elnyomott, egy pillanatig sem merült es merül fei bennem az a bosszüällö erzes, hogy elnyomönak lenni jö. Megtanultam mär, hogy amikor a tärsadalmat összeräz.zäk. az. egyenek sülyoz.äsäban vältozäs nem törtenik. Egy szerencsetlen kontraszelekciö következteben ügyis mindig a nehez fajsülyüak kerülnek alulra, es a csücson a pille foglal helyet. Ez alöl a mültban, egyes kivetelesen szereneses tärsadalmakban kizärölag az u.n. akademiai eiet jelentett kivetelt. Ezekben a kivetelesen szereneses tärsadalmakban tudösok, müveszek — rossz kiindulö helyzetük ellenere is — elerhettek valami eredmenyt. “Ellenere", mondom, es nem azert, mert hätrännyal indultak. A tehetseghez vas-szorgalom kellett pärosuljon, viszont eppen ezert, aki alulröl jutott fei a csücsra, annak nemesak fölkeszültsegeben, tudäsäban, szellemi magasabb rendüsegeben, de egyben emberi magatartäsäbari, megbizhatösägäban, hivatästudatäban is meg lehetett bizni. Vagyis, a szändekolt kontraszelekciö egeszseges es valödi szelekciövä vält. A jelenlegi amerikai kultürpolitika termeszetesen jöt akar. Az arra erdemeseknek kontra-Egy ilyen viharos hät utän,ן mikor ennyi minden törtänik a vilägban, az olvasök nyilvän laagukröl az esemänyekröl värnänak räszletes beszämolöt, 8 elkäpzelhctö, hogy kevesbe kiväncsiak a vezereikk-irö magänvälemänyäre. Föleg, ha ez. a velemeny nem is kapeso-1 lödik szorosan a politikai tör-; tänäsekhez. Igazän fäjlalom, hogy nem teljesithetem azok kivänsägät, akik az üjsägot “a nyugati viläg mödszereivel” olvassäk. Legaläbbis ezüttal nem. _ A nyugati üjsägiräs szabälya az, hogy a sajtötermek| ärtesüleseket közöl, lehetöleg minäl szärazabban, minel tärgyilagosabban, es a tanulsägok levonäsät, a következteteseket az olvasöra bizza. Aki egyes j zsurnalisztäk magänvelemenyere kiväncsi, megtaläl hatja ezt a nyugateuröpai es amerikai üjsägok hatodik-hetedik1 oldalän, eldugva. Lehet, hogy ez igy helyes. A Magyarorszägon nevelkedett üjsägirök azonban mäs körülmenyek között, s igy mäskent tanultäk meg a zsurnalisztika szabälyait. En meg Pethö Sändor, Zsolt Bela, Keller Andor, Täpai-Szabö iräsain növekedtem; egyeseket közülük oktatöimnak is mondhatom. E- gyikük egyszer azt magyaräzta, hogy a politikai zsurnalizmus celja, tulajdonkeppen a mäsodlagos gondolatok kiaknäzäsa. “Sose ird meg azt, ami elöször jut eszedbe, — mondotta, — mert az biztosan banälis es erdektelen lesz. Az elsö väzlatot dobjad el, es kezdjed üjböl az egeszet.” Tehät mär eleve boesänatot kerek az olvasöimtöl, amiert — bär a Bakke-ügyröl, Andrew Young sorozatos baklöveseiröl, a közelkeleti helyzet alakuläsäröl, az üj moszkvai boszorkänyperekröl es a SALT tärgyaläsokröl lesz szö, — megsem fognak a eikk elolvasäsa ütän többet tudni az esemenyekröl. De ha valamit sikerül ätadnom azokröl a tünetekröl, amik a jövö feie mutatnak, ügy talän megsem diktältam volna hiäba ezt a eikket. Ket hettel ezelött meg a Bakke-ügy foglalkoztatott a legjobban. Mint ismeretes, a ma mär l'iatalnak eppenseggel nem | mondhatö, 38 äves Allan Bakke hosszü evek öta perli a kaliforniai egyetemet, amiert nem vettek fei annak orvosi karära. Az elutasitäs oka az volt, hogy a hely egy faji kisebbseghez tartozö jelöltnek kellett, aki ugyan a felveteli vizsgän gyengebb pontszämot ert el, mint Bakke, de az amerikai törvenybe iktatott politikai iränyzat ügy veli a kisebbsegek hätränyos helyzetet kiegyensülyozhatönak, ha az egyetemi felveteleknel elönyben räszesiti öket. Sok evnyi birösägi huzavona utän, a legfelsöbb amerikai alkotmänybirösäg elött Bakke megnyerte peret. Fel keil venni az orvosi egyetemre. Annak ellenere, hogy mär vegzett es regen älläsban levö mernök, szeptemberben megis beiratkozik az orvoskarra. Az olvasök azt is tudjäk, hogy a legfelsöbb birösäg 5:4 aränyü döntese meglehetösen ketertelmü. Bakke elutasitäsa torvenytelen volt, de maga a törveny. hogy a kisebbseget elönyben keil reszesitenj. helyes AZ (SZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÖSAGIAPJA VOL. 17, 716. 50Arcaent JULY 22. 1978
