Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-11-25 / 734. szám
1978 november 25 * MENÓRA 7. oldal Hozzászólás Egri György "Mi lesz veled Emberiség?” című cikkéhez, Érdekes a Menórában folyó “Mi lesz veled emberiség" vita. Egri György és Zend Róbert után most megpróbálom feltárni, ahogyan ez illik egy közgazdászhoz, (jó pár éve már “talon"-ban). Elsősorban hibának tartom, hogy, leegyszerűsítve a problémákat, a sok minden rosszért bűnbakokat okoljunk: hol a kommunistákat, hol a kapitalistákat. így állunk valahogyan a népességszaporodás kérdésével is. Ez kétségkívül lényegesen megnehezíti az élelem igazságos elosztását. De nem hiszem, hogy ebben a “population explosion” lenne az igazi bűnös. A mai világ lakosságának 25 százaléka, akik viszonylagos jómódban élnek, fogyasztják a föld mezőgazdasági termékeinek 50 százalékát. Ugyanennek a területnek a háziállataival etetik meg a föld gabonatermelésének további 25 százalékát, jóllehet ezt emberi fogyasztásra szántuk. A megmaradt 25 százalék jut a fejlődésben visszamaradt országokban a szegény, nyomorult sorban éló, és sokszor éhező 75 százaléknak. A kép nem szép és a logika azt diktálná, hogy a takarékoskodást ott kezdjük, ahol legnagyobb a fogyasztás, különösképpen azért is, mert most már tudjuk pontosan, hogy a jóltápláltak étkezési rendszere nemcsak egészségtelen, hanem pazarló is. Dehát mindig is divat volt azt javasolni, hogy fogjuk meg és vigyétek. Kezdje más és akkor én esetleg folytatom. Jeder denkt an sich, nur ich denk an mich. A racionálisan gondolkodók számára említem meg, hogy, mikor a mesterségesen előidézett olajhiány utórezgéseként divatba került takarékoskodni az olajtermékekkel, az óriás autógyárak sem a kisebb fogyasztású, könnyebb, 4 hengeres autókon kezdték, hanem a nehéz, 8 hengeres, a benzint vedelő kocsikon. Vajon miért ne lehetne ezt az elvet alkalmazni, amikor agrártermékek hiányáról van szó? (Amely hiány talán nem is valódi, akárcsak a pár év előtti olajkrízis.) Egy másik jólhangzó vád: a nincstelenek, az elesettek, a nyomorultak, az írástudatlan tömegek az u.n. visszamaradt országokban nyulak módjára, ész nélkül szaporodnak. Mit is tehetnének egyebet? Mozi nincs, rádió nincs, T.V. nincs, de van ágy, marad élvezetként a nemi élet. Ez részben igaz is lehet, de ugyanakkor én elhiszem azt is. hogy bármilyen elesett, nyomorult is legyen egy paraszt (és elsósoban parasztokról van szó. minthogy a világ lakosságának jó háromnegyed része él a földből), ha életfenntartásról van szó. tud higgadtan, józanul gondolkodni és éppenúgy meg akarja tervezni az anyagi javak szerzését és annak felhasználását, mint bárki más a jó vagy jobb módúak közül. Mi többször is meggondoljuk, mibe fektessük pénzünket és mire költsük. Miért gondoljuk, hogy az úgyszólván nincstelen paraszt nem teszi ugyanezt? Az ö legnagyobb értéke a családja: felesége a „málhás állat", aki 14-15' éves korban elkezdi szülni a gyerekeket. ellátja a háztartást, a házkörüli gazdálkodást (nagyrészben). segit dolgozni férjének, ha van hol, cipeli az árut a piacra, ha van mit. (Tanitó bácsi: Móricka, mondjál nekem egy fogatlan háziállatot. Móricka: Grossmameleben.) A gyerekek pedig. alig. hogy megtanultak járni, már segítenék a munkában. Azok a gyerekek, akiknek csak fele nó fel. a másik fele útközben elhull. És akikből felnőtt lesz, a művelt nyugati életkor felét, ha eléri. Ezért is kell a sok gyerek. Mindenkinek meg van a magához| való esze, különösképpen a földből élőnek, akinek ősei, meg saját maga is, naponta vívja meg a maga harcát a természet csavaros, előre nehezen felmérhető viszontagságai ellen. Ha tehát módjában van, akkor igyekszik megtervezni a maga kis életét, beleértve a gyermekáldást is. Persze, nem mindig sikerül. Ut desint vires, tamen est laudanda voluntas. Fogadjuk el azt a nézetet is, hogy a magántulajdon, akár óriási, akár törpe, lényegesen befolyásolja az ember viszonyát a munkához. Nem illik szocialista rendszerekre hivatkozni, rossz szájízt hagy, mert, ha fel is tudnak mutatni fejlődést, azt valóban szabad emberek számára visszatetsző erőszak révén érik el. Nem térek részletesebben Kínára, meg a közel 2 millió volt magyar zsellérre, akikből a ,,kommunista" rendszer fogyasztókat nevelt. De rá kívánok mutatni arra, hogy a kapitalista rendben élő és dolgozó Taiwan és Dél-Korea értelmes földreform végrehajtásának eredményeként megszüntette az éhínséget és a bő gyermekáldást egyaránt. Napi kalóriafogyasztásuk 2.500 és az élveszületettek száma 30*1000, mindkét statisztikai adat gyakorlatilag azonos egy átlagosan fejlett nyugati országéval és mindez 20-25 évnek az eredménye. Vannak tehát még mini-csodák! Beigazolódott egy gazdasági-társadalmi összefüggésből, egymásra-hatásból származó eredmény törvényszerűsége: emelkedik a jólét, automatikusáTi~'t%ökken sr szülések száma. Meghökkentő a szakembereknek az a megállapítása, hogy pl. Indiában a nadrágszíj birtokok eredményesebben termelnek, mint a nagybirtokok. Az egységre eső termelés néha 8-10-szer is felülmúlja a latifundium féle földét. Minthogy világjelenségként a kisbirtokok száma csökken és egyre több föld koncentrálódik egy kézben, ez a tendencia nem sok jót jósol a jövőre vonatkozólag. Növeli az élelmiszerhiányt ezekben az országokban még az is, hogy a nagybirtokok túlnyomórészt „készpénz" árut termelnek. Ha ezt nem tudják az otthoni piacon értékesíteni, (és az esetek nagy számában ez a helyzet, mert a tömegnek nincs felesleges pénze, nem számít fogyasztónak) akkor exportálnak. így az áru megint csak oda kerül, ahol bőségben élnek és nem az arra rászorulókhoz. Legtöbbször már eleve ipari nyersanyagot termelnek, amelyet nem is tud más megvenni, mint az azt igénylő fejlett nyugat. Ki fogja hibáztatni a nagy földeken gazdálkodókat, hogy elsősorban nyereségre dolgoznak, ha a tőkés rendszernek ez az első számú alapfeltétele? A „West is best” szólam általában megállja helyét, de vannak esetek, amikor jobb elfelejtkezni róla. Kevesen tudják, hogy az „Agribusiness" a leghatalmasabb. a legkiterjedtebb a világon, felülmúlva az olajipart és az autóipart is. A világ élelem ellátása ugyanúgy néhány kézben van. mint az olaj-, vagy autótermelés. Büszkék is vagyunk a nyugat technikai fejlettségére, egészen addig, amíg rá nem döbbenünk, hogy ennek mi az ára. Eljutottunk ugyanis arra a szintre, amikor 300 százalékkal több műtrágyát kell alkalmaznunk, hogy a hozamot 20-30 százalékkal növeljük. A fejlett nyugat gépesítésével, műtrágya, növény-, rovarirtó iparának valamint Zend Róbert nyílt leveléhez bevetésével elérte azt, hogy egy farmer annyit termel, amivel 20-25, sőt több család teljes tápanyag szükségletét fedezi, de közben egy kalória előállításához annak többszörösére van szüksége. Ezt valamikor a klasszikus kapitalizmus rablógazdálkodásnak nevezte. Különös és szinte hihetetlen, de energia-gazdálkodás szempontjából a primitív eszközökkel gazdálkodó paraszt, a maga kézihajtású kútjával, a szerves trágyájával, a maga ásta öntöző csatornáival, napi 12 órát görnyedve vízben, a rizsföldjén, néha 50-szer olyan gazdaságosan termel, mint fejlett nyugati kollégája; egy kalória fogyasztással 40-50-et állít elő. És még a munkanélküliséget sem növeli. Minthogy az „agribusiness”nek is meg kell élnie, rá kell tukmálnia termékeit-gyártmányait a visszamaradt országokra. Ez jó üzlet a többnyire nyugaton nevelkedett és ennélfogva nyugati elvekszokások befolyása alatt lévő elit-nek, akik többet keresnek akkor, ha nyugati módszereket vezetnek be országukba, mintha figyelembe vennék az ottani adottságokat. Az eredmény: korrupt vezetőség, sok pénzzel és eladósodott ország nyomorgó tömeggel. Az elmaradt országok tartozása a nyugattal szemben kb. 130 billió $, aminek évi kamatja legalább 12 billió $. Tetézi a vigasztalan helyzetet az, hogy a nyugati „segélyt" nem tudják hasznosan alkalmazni. az ó körülményeik alapvetően más megoldást igényelnek. Ahol sikerült értelmes, jóindulatú szakértő összmunkával megoldani a nehézségeket, ott az eredmények még a legvérmesebb várakozást is felülmúlták. De sajnos, csupán szórványos jelenségek. De, mindenesetre azt bizonyítják, hogy megoldások léteznek, ha sikerül mérsékelni a korrupciót egyrészről, és a profit-éhséget másrészről. Végezetül egy pár szót a megművelhető területek növeléséről. Általános vélemény szerint nagyobb nehézségek nélkül lehetne a világnak ma művelés alatt álló területét 50 százalékkal növelni, azaz 700 millió hektárral, anélkül, hogy az ecologiát lényegében megbontanák. Pl. Afrikában 2 és negyed billió $ költséggel, 10 évre elosztva, akkora új területet lehetne nyerni, ami azonos a USA jelenlegi teljes termőterületével. Egyéb helyeken pedig, cca. 90 billió befektetéssel, 20 évre elosztva, további 70 millió hektárt lehetne hasznosan megművelni. Ha ezeket az összegeket asztronomikusnak találnánk, gondoljunk csak arra. hogy a világ egy évi fegyverkezési budget-ja 300 billió dollár. Ezek azok a gondolatok, amik eszembe otlöttek. amikor cikked felhívta figyelmünket a fenyegető népességszaporulatra. Aschner Pál Toronto Zend Róbert és az emberiség jövője! Ebben a címben semmi cinizmus nincsen, csak lerövidítése az eredeti címnek, amely így hangzott: „Válasz Egri György helyett, Zend Róbertnek, az emberiség jövője ügyében írt nyílt levelére." Gondoltam, Robikám, hogy ha ilyen hosszúra nyújtom a címet, nem marad hely mondanivalóm részére. Cikked annyira tetszett, hogy kétszer is elolvastam, ami nálam a legnagyobb elismerés jele, mert még saját cikkeimet sem szoktam kétszer elolvasni. Ezenkívül valószínűleg minden olvasónak tetszett a cikk és szinte elképzelem, hogy a Nyájas Olvasó így szólt feleségéhez, Nyájas Olvasónéhoz: „Ez a Zend Róbert alaposan megmondta a véleményét az Egyesült Nemzeteknek." Sajnos, az az érzésem, hogy az Egyesült Nemzetek nem olvassák a Menórát, tehát a nevelő hatás, amit mi, írógépet kopogtató egyének évezredek óta szeretnénk elérni, elmarad. Mint; ahogy a rablógyilkosok nem olvasnak irodalmat, a politikusok nem olvasnak el semmit, amiből tanulhatnának. Vagy, ha el is olvassák, nem tanulnak belőle. őszintén megvallom azonban, hogy bár tisztában vagyok a népszaporulat veszélyével, pillanatnyilag sokkal égetőbb probléma részemre, hogy mikor kapok Egri Györgytől egy csekket, mint, hogy a jövő hónapban megint lényegesen több ember fog születni, mint meghalni. Talán a legjobb, ha ott folytatom, ahol abbahagytad: hogy „...az Örök Világ... megszabadul tőlünk, amikor fölöslegesek leszünk számára...” Ez az egyetlen része cikkednek, amellyel nem értek egyet. A Természetnek (vagy ahogy te mondod. Örök Világnak) vannak sajátos eszközei az egyes állatfajok túlságos elszaporodása ellen. Érdekes kísérletet végeztek a tudósok legyekkel, amelyek gyorsabban szaporodnak, mint az ember. Néhány legyet bezártak egy üvegedénybe némi ennivalóval és a hozzátartozó levegővel és az üveget légmentesen lezárták. A legyek mit sem törődtek a szabadságvesztéssel és normálisan továbbszaporodtak. Egy ideig. Míg az élelmiszer, meg a levegő fogyni kezdett. Ekkor a szaporodás lecsökkent és minél kevesebb levegő maradt az üvegben, annál kevesebbet szaporodtak a legyek. Holott sem nemiszerveikben, sem spermájukban semmi változás nem történt. Ugyanezt a sorsot szánta a Természet az embereknek. Ha nagyon elszaporodnak egy országban, kevés lesz az ennivaló, tehát éhenhalnak. Ha már kellő számban éhenhaltak (főleg a gyerekek), a többinek jut valami kevés ennivaló, tehát a szegények éhenhalnak, a gazdagok megmaradnak. Ideális társadalom, szegények nélkül. Vagy, ha nem is ideális, mindenesetre egyensúlyban tartja az elérhető élelmet és az éhes szájakat A baj az, hogy mi, kultúrált emberek, nem tudjuk tétlenül nézni, hogy milliók haljanak éhen, tehát segítünk rajtuk, küldünk nekik élelmiszert, aminek az a következménye, hogy tovább szaporodnak, s mindig több és több élelmiszerre van szükségük. Ennek ellenére, teljes felelősségem tudójában kijelentem, Jjggy az emberiségé nferri éhentudnánk hallgatni. Ennek ellenére nem sikerült felfogni semmiféle olyan rádióhullámot az űrből, amelyet értelmes lények bocsátottak volna ki. A feltevés tehát az, hogy attól az időponttól kezdve, ahogy a technika eléri azt a fokot, hogy rádióhullámokat gyárt, a civilizáció nem sokáig marad fenn. Ez a „nem sokáig" lehet száz év, ezer év, vagy még ennél is több. De ha ezek a fejlett technikai civilizációk életképesek lennének, vagyis fennmaradnának évmilliókig, akkor nekünk már sikerült volna elkapni néhány hangfoszlányt. Ezért olyan népszerűek a repülő csészealj népmesék. Ezzel áltatja magát a nép, hogy lám, nem minden civilizáció pusztítja el önmagát, mint mi. De hát hogyan pusztítjuk el magunkat, ha kikapcsoljuk az atombombát? És miért? Tudatlanságból. Néhány példa: a freon gáz, amely a természetben nem fordul elő, a kémia egyik legcsohalás kLOvetßezteßTn icfB eirfflBttT~"*Tlallítosabb a t'k o t á s a. Szín a Földről. i ] A tudósok régén gyanítják, hogy a technikai társadalom, miután elérte a fejlődésnek egy bizonyos fokát, elpusztítja önmagát. S itt kivételesen nem atombombára gondolnak (vagy hydrogen-bombára, vagy neutron-bombára, vagy neutrino-bombára, amit még fel sem találtak.) Az egész okoskodás onnan indul ki, hogy egyszerű papírforma szerint, csak a mi galaktikánkban sok millió olyan bolygó létezik, amelyen az élet lehetséges. Ugyanígy feltételezhető, hogy szép számban vannak olyan bolygók is, amelyeken az élet jóval régebbi, mint a Földön, s a „jóval régebbi” alatt évmilliókra gondolnak. Galaktikánk egyik szélétől a másik széléig röpke százezer év alatt átutaznak a rádió hullámok, s ma már vannak olyan műszereink, amelyekkel sokkal távolabbról jövő rádióhullámokat fel tudunk fogni. De ezek a rádióhullámok a felzaklatott atomok termékei: csak zajt tartalmaznak. De ha valahol, a galaktika közelebbi (4 fényév, vagy „rádió-év”) vagy legtávolabbi (750,000 fényév, mert mi nem a legszélén vagyunk) részében egyszerű rádióállomások lennének, amelyekkel a lakosságot szórakoztatják, vagy hírszolgálatot létesítenek vele, le télén, szagtalan gáz, alacsony forrásponttal, óriási előnyei vannak. A hűtőszekrényeket ezzel működtetik, s a rosszhírű „spraying can” a porlasztó, amivel nemcsak mérgező szereket spricceltek a rovarokra, de tisztítószereket, festéket, kölnivizet porlasztottak vele, míg nem tiltották. Rájöttek ugyanis arra, hogy a freon a felső atmoszféránkban pusztító hatást idéz elő, az oxigén molekulák között. (Az oxygén atom párosával fordul elő a természetben, s még az is kiderülhet, hogy egy női atom párosodik egy férfi atommal). Freont tudunk gyártani, de elpusztítani nem lehet ezt a gázt. Kikerül a levegőbe, s felszáll a felső atmoszférába, ahol elvégzi pusztító hatását, sőt, romboló tevékenysége egyre fokozódik még akkor is, ha a freon már nem vesz személyesen részt benne. A freonnal működő porlasztó-kannákat betiltották, de a hűtőszekrények még ma is működnek. S mivel maga a hűtőszekrény és a csővezetéke nem elpusztíthatatlan, nyilvánvaló, hogy minden freon gáz, amelyet gyártunk, előbb-utóbb elszabadul börtönéből. Lehet, hogy a freon gáz fogja elpusztítani az emberi életet? Lehet. De sajnos, olyan keveset tudunk... Ma már törvénybe foglalták azt, hogy az automobil kipuffogó gázait meg kell tisztítani. De évtizedekig senki sem tudott arról, hogy ezek a gázok megfertőzik a levegőt. Mindenki azt hitte, hogy csak úgy elszáll, felszívódik a levegőben. Vagy a higany, amely különböző gyárak szennyvizén keresztül a tavakba kerül, mérgezi a halakat és megmérgezi azokat, akik ezeket a halakat eszik. Csak a tavakat mérgezi meg a higany? Nem fog később a tengerekre is sor kerülni? Na és az atomreaktorok melléktermékei, a maradék, amit gondosan hordókba zárva a tenger fenekére süllyesztenek? Ha ezek a hordók egy földrengés következtében megsérülnek, száz évig képesek halálos sugárzásukkal elpusztítani a környezetet. S az atomreaktorok száma egyre nő, mert szükség van energiára. Szükségünk van energiára, hogy a gépek dolgozzanak helyettünk, hogy minden kényelmünk meg legyen, hogy felszabadítsuk időnket, s hogy technikai civilizációnk kényelmesen tudja elpusztítani önmagát. Csak ezt akartam mondani. Fodor András Montreal 01 Cióó IC , ^ A & MAKE UP _ OÓWX.&XlC’ó STUDIO Arcápolás * Masszázs Tisztítás * Szőrtelenités Szempilla, szemhéj-festós Arckikószité minden alkalomra CPAir ;UN ISLAND HOLIDAYS es a SZERVEZESEBEN BUDAPESTRE ÜZLETI ÜGY-SÜRGfiS ESET: 9 linóra HOSSZABB LÁTOGATÁS: 2 hónaptól 1 évig TORONTÓBÓL-MONTREÁLBÓLés OTTAWÁBÓL $596.0< Winnipegtől ’ Vancouvertől 041 00 Calgarytól — Reginától és-• 701.00 Edmontontói_________________ 671.00 Indulások: Szept. 25 Okt. 09 Nov. 06 Nov. 27 Dec. 11 Dec. 18 Jan. 08 Jan. 29 Feb. 12 Feb. 26 Mar. 12 Mar. 26 Bármely indulási napot választhatja és a nyomtatott brossurában lévő napokon térhet vissza. Apr. 09 Apr. 23 May. 07 May. 14 BUDAPESTRŐL 2 hűnaptúl -1 Eves tartózkodásra TORONTÓBA, MONTREÁLBA, WMNIPEGBE, CALGARYBA, OTTAWÁBA, EDMONTONBA, REGMÁBA, VANCOUVERBE BUDAPEST-TORONTO-BUDAPEST $886.00 (Az ár változhat) Indulások- °ct-18 Dec. 20 Mar. 14 May 30/79 Nov. 15 Jan. 17 Apr. 11 Jun. 13/79 Dec. 13 Feb. 14 May. 15 Bármely napot választhatja és a nyomtatott brossurában lévő napokon térhet vissza Budapestre A VÍZUMOK MEGSZERZÉSE AZ UTAS, ILL. A KIHOZATÓ KÖTELESSÉGE-FELELOSSEGE Kérje részeletes tájékoztatónkat 920 St Clair Ave. West Tel:6S4-3286 FRIED ÉVA APOLLO TRAVEL 1500 Bathurst Street Toronto, M5P 3H3 Ont. 651-4102 651-4333
