Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-07-15 / 715. szám

MENÖRA * 1978 jiUas 15 12. rälis jegy zetek Izraelböl Nemes Veronika kiällitÄsa elhetnenk szebben, es ahogy a görög bölcsek tanitottäk — a mertek birtokaban? Megismer­­hetnenk alaposan önmagunkat? Legjobb tulajdonsagaink fejlesz­­tese ältal tudnänk-e szebbe tenni sajät es mäsok ünnepet es hetköznapjait? Ezeket a gondolatokat sugärozzäk szämunkra a kepek. A magyarorszägi születesü Nemes Veronika kis kerülövel erkezett Izraelbe. Elöbb Paris­­ban eit nehäny evtizeden ät es ott alakult ki müveszi viläg­­kepe. Izraelben eloször csak tur­­nezott — vendegkent erkezett Pärisböl es onnan hozta a väsz­­nait —, aztan felfedezte a maga szämära az orszägot. Nemes Veronika kiällitasänak sikere volt, aminek egyszerü a titka. Kivälöan tud kom-! munikälni a közönsegevel. Pon-, tosan fejezi ki a mondanivalö* I jät, amely celbataläl es el is jut azokhoz, akik egy-ket brät rä­­szännak a kiällitäs gazdag anyagänak megtekintesere. Egy Tel Aviv melletti kis* väros, Bat Jäm müzeumäban volt a kiällitäs. Jäm - häberül tengert jelent, Bät Jäm — a ten* ger länya. Arra gondoltunk a kiällitäson, hogy Nemes Veronika kepei szepek, titok* zatosak, frissitöek a lelkünk äs szellemünk szämära, akär a ten* ger, amely Bät Jäm partjait mossa. י _____ (Benedek)i Valösäggal szerelmese lett Iz­­raelnek. S ahogy a szerelemben is lenni szokott, elöbb csak gyakori lätogatöja, kesöbb a polgära lett. Alijjäzott. Az utöbbi evekben annyira izraelive vält, hogy szinte hätat­­forditott egykori önmagänak. Pedig — ha alaposan szemügy­­re vesszük a kepeit — kiderül, hogy a pärisi iskola lenyeget azert nem vetette ki önmägäböl. Vibrälöan izgalmasak a väsz­­nai. Nemes Veronika a kön­­nyedsegevel palästolja, milyen mely mondanivalö rejtözik a festmenyei melyen. Szinte fllozöfiai alapokon nyugszanak ezek a kepek. A let nagy ker­­deseit veti fei — elsösorban ön- 1 magänak. Miert elünk? Hogyan beszedeben a Veszkorszak tör­­tenetet ecsetelte. A közös kadish elmondäsät es a Hatikvah elenekleset. Hardy Ferenc elnök zäröszavai elöztek meg. A töle megszokott rövid intelligens beszedben kö­­szönetet mondott az ünnepelyen resztvevöknek äs mindazoknak, akik közremüködäsükkel hozzä­­järultak az emlekünnepely nivös es mältösägteljes meg­­tartäsähoz. Domänyi KÖSZÖNET NYILVÄNITÄS A Märtirok Tempioma Hit­­közsäg Vezetösege köszönetet mond Mr. es Mrs. Gerönek, akik a multban es erre az al­­kalomra is a Märtirok emlek­­ünnepelyere a templom fei­­diszitäsehez szükseges gyönyörü virägokat adomänyoztäk. MÄRTIRJAINKRA EMLI:KEZTÜNK gyujtäsa következett, amelyet a Hitközsäg hölgytagjai vägeztek el.__ Schnürmacher Miklös rabbi szivhezszölö magasszärnyaläsü szönoklatot tartott. Römer Irän a nöi csoport elnöknöje, mäly ätälässel, a jelenlevöket megkönnyeztetve Balla Erzsäbet Nemet jövätetel c. költemenyät szavalta el. Ärje Bäla tärselnök häberül es magyarul Av-Horashamim imät mondott. Schnürmacher Miklös rabbi a 600,000 märtirjainkert mon­­dott, Birö B. käntor pedig Izrael hösi halottjaiärt enekelt El Mole Rachamimot. Dr.Somlo Ferenc föorvos ün­­nepi beszädät heber idezetekkel ekesitette. Nem a regi sebeket äs fäjdalmakat zaklatta fei, hanem tudomänyosan feläpitett Jünius 25-än, vasdrnap a Märtirok Tempioma Hitközsäg a katasztröfa kprszak idejän dl­­dozatul esett zsidö testväreink kegyeletäre emläkünnepälyt rendezett. Az ünnepsäg keretäben d.e. 9-kor Sachrisz imädkozäs volt beiktatva. A gyönyörüen feldiszitett templomot d.e. 10 örakor zsüfoldsig megtöltöttäk az ün­­nepelyen räsztvevök. Domdnyi Magdi, a Nöegylet volt elnök­­nöje nyitotta meg az ünnepelyt, aki a Master of Ceremony szerepät töltötte be. beszädäben többek között annak a remä­­nyänek adott kifejezäst, hogy a zsidösdg erenyeinek birtokaban, az elkövetkezendö ävezredekben is sikeresen fogja betölteni tör­­tänelmi hivatdsdt. Birö Bela käntor a 23-ik zsol­­tärt nagy rutinnal recitälta. Ezutän az emlek-mecsesek meg-1 Emlekmüsor Nagy Imie kivegzäsänek ävforduldjän vonatkoztatva, hanem mondanivalöjät eredeti birösagi esetekkel alätamasztva. Nagyon helyesen azonban arra is ki­­tert, hogy az 1956 utäni helyzetert a Szovjetuniöt terheli a bün. Ezzel kap - csolatban beszelt a Hitler-Sztalin pak­­tumröl, Lengyeiorszäg 1939-es lerohanäsaröl, a katyini tömegsirokröl es az 1945 utan, a kelet-közep-euröpai ällamokban megvalösitott pärtdik­­tatüräkrol, amelyek nem voltak egyebek, mint Moszkva parancsainak vegrehajtöi. Az emlekmüsor vegen az összejöt­­tek egy täviratban kertek fei a Magyar Nepköztarsasag Elnöki Tanäcsat, hogy terjesszen az Orszaggyüles eie egy, a halälbüntetest eltörlö törvenyter­­vezetet. Magyarorszagon a jövöben senkit se iteljenek halälra politikai ügy­­böl kifolyölag! Az összejöttek ezzel is annak az öhajuknak adtak kifejezesf hogy meg “junius 17-e" ärnyekäban sem a bosszü az, amely a megem­­lekezesüket kiserte. PG, Genf 1978 junius 17' Budapesten älö, 36 äves, fUggetlen, csinos, közäp­­magas, angolul äs fran­­ciäul beszälö läny keile­­mes, kultürält, inteligens färjet keres. Leveleket “Gimnäziumi tanärnö” jeligäre kärünk a montre­­äli szerkesztösägbe. (15) forradalomig es helyet a magyar tör­­tenelemben. Latszik, hogy az elöadäs­­ban “sziv” van. A lelket tette bele Meray! De kiderült az utolso mon­­datokböl a türelmetlenseg es a bosszusag is. Miert nem kelt fei a nep akkor, azon a sötet 1958-as junius 17- en, amikor a budapesti hirközlö szer­­vek a forradalom nagyszerü vezetöinek legyilkoläsaröl ertesitettek az orszag lakossagat?! Hol kesik Nagy Imreek rehabilitaciöja? — A hozza­­szöläsok — szep szammal vannak! S senkit sem keil nögatni, hogy beszeljen — szinte megvälaszoljäk Meray ker­­däseit. Olyanok kernek szöt, akik 1958 -ban meg Budapesten voltak s el­­mondjäk annak a döbbenetes napnak a nepre gyakorolt hatäsal Beszelnek a fektelen terrorröl, amely a junius 17-et követö heteket jellemezte. Valaki el­­mondja, hogy jaj volt annak, aki — ha sötet ruhat viselt az utcän — nem tud­­ta a rendörseg elött "igazolni”: közeli hozzatartozöja halt meg, azt gyäszolja! S hogy Nagy Imret nem felejtettek el a Dunamedenceben, peldazza a dubcseki Csehsz.loväkia esete is. S igy az egyik felszölalö emlekeztet ama prägai cikk­­re, amelyben 1968 juliusaban ket cseh ujsägirö az ottani Irodalmi Ujsäg hasabjain felvetette Nagy Imre ärtat­­lansägät, s rehabilitaciöjänak szük­­segesseget Mäsok, akik gyakran men­­nek Budapestre, s iroi, ertelmisegi körökben mozognak, elmondtak, hogy Nagy Imre szemelye es emleke el'ott■ hon, s ha ma nem is szabad röla s a többi kivegzettekröl beszelni, a hazai rezsim nem kepes öket a nep elött el­­feledtetni... Delutan Revesz Läszlö, a berni egyetem tanära az 1956 utäni kädäri bosszü különbözö megnyilvänuläsairöl beszelt, az akkori “igazsägszolgäl­­tatäs”-röl nyujtott kepet, nemcsak el­A genfi Egyetem nagytermeben d.e. tiz örakor kezdödött meg a Nagy Imre es tärsainak kivegzesenek 20. evfor­­dulöjära rendezett emlekmüsor magyarnyelvü resze. Meg az elöterben hallom, hogy a tegnapi, a francianyel­­vü összejövetel igen jöl sikerült. Sväjc szämos vezetö ujsägja kepviselte magät s az Egyetem Auläjäban kb. 300 szemely — franciäk es francia­­sväjciak — jöttek össze, hogy meghall­­gassäk Meray Tibor es Kende Peter emlekbeszedet azaz elöadäsät Ezutän Molnär Miklös professzor kert szöt. Felolvastak egy sor tävirat• lot közeleti szemelyisegek, köztük ket “eurokommunista” pärtvezetö üd­­vözölte ezuton az összejötteket. Levitet­­tek Jancsö Miklös “Elektra” cimü filmjet amely — az Emlekmüsor agilis rendezöje, dr. Luka Läszlö — szerint sok vonatkozäsban j4agy Imre sorsäva! kapcsolatos. Ez volt junius 16-än, penteken. Most szombaton, junius 17-en mi magyarok “magunk között vagyunk. Kb. 50 szemelyt szämolok össze; Zürich-böl, Basel-böl, Paris-böl, Mün­­chen-böl jöttek el honfitärsaink, hogy itt Genf-ben megem lekezzenek szäzadunk egyik legnagyobb es leg­­nemesebb magyar politikusäröl, Nagy Imreröl. Luka elözöleg mär ismertette, hogy nemcsak a pärisi Le Monde, de a legtöbb nagy francia-sväjci ujsäg is hosszabb ismertetest közölt a “Nagy Imre ügyröl"; ismet felelevenitve a politikai erkölcstelenseg ama sötet utjät, amely “segitsegevel” Nagy Imret a häzai hatalmäsok a bitöra küldtek. A konferenciät üdvözlö täviratok között ott van Kiräly Beläe es Kopäcsi Sändore is. Az elsö elöadö Meray Tibor, a pärisi Irodalmi Ujsäg föszerkesztöje. Döbbenetes elöadäsban ismerteti Nagy Imre utjät a sülya mäterenkänt 25 kilöt is kitesz.______ I Az ügyfelekert folyö ver­­sengäs tulajdonkäppen meg a legeny׳höbb bänäsmöd a mentö üzlet ״kemäny” kon­­kurrensei között. Gyakran elöfordult mär, hogy a mentö vontatöhajök köl­­csönösen zavartäik egymäs rädiöadäsait, vagy hamis rädiöjeleket adtak le a ve­­tälytärs megtävesztäsäre. Megtörtent, hogy egy mentöhajö kapitäny hamis, a hajökärhoz közeli poziciö megadäsäval rävette a kärt szenvedett hajön lävö kol­­legäjät egy segelynyüjtäsi szerzödes megkötäsäre. Ilyenkor löditanak is: ״Ne välassz mäst, en mär lät­­läk!” zett telefonszämuk a helyi teleforikönyvben Ilyesmi rendszerint rossz idöben törtänik; a tengeri utak forgalmänak növeke­­dese ellenere azonban nem mindennap törtennek hajö­­kärok äs hajötöresek: ezärt, amint Gerhard Gold­­berä kapitäny, a nyugat­­nämet ■kapitänyok äs hajö­­tisztek szövetsägänek elnö­­ke mondotta, ״kätszeresen färfiaknak keil lenniük” azoknak, akik meg akkor is kifutnak, ha mäs hajök mär rägen behüzödtak a szä­­razföld vädelmäbe. Orkän­­ban is ät keil löniük von­­tatökötelüket. a kärt szen­­vedett hajöra, äs izomerö­­vel keil olyan hajökötelek­­kel bänniuk, amelyeknek Dröt nelküli löditäs okozta. A kapitäny ahe­­lyett, hogy SOS-jelzäst adott volna le, eloször csak navigäciös figyelmeztetäs­­sei utalt a kormänykärra. S miközben a hamburgi vontatö, hajözäsi äs mentö räszvänytärsasäg Pacific nevu vontatöja minden felszölitäs nälkül — de vä­­gül is eredmänytelenül — igyekezett a kärt szenve­­dett hajöt vontatö kötälre venni, az Amoco Cadiz ha­­jözäsi tärsasäga mäg mäs vontatökkal tärgyalt. A tengeräszek balszeren­­csäjävel folyö üzleteläsben az egäsz vilägon fältucat­­l'nyi cäg osztozik, melyek közül a legnagyobbak ä hamburgi Bugsier, äs a [ rotterdami Smit vontatö­­hajözäsi tärsasäg. I Ahogyan az autövontalö vällalatok daruikat az autöpälyäk közeläben ällit­­jäk fei, ezek a mentöhajö­­zäsi tärsasägok mälytengeri vontatökat ällomäsoztatnak a Föld fö hajözäsi ütvona­­lain. A hamburgiak järmü­­vei — gyakran törzshelyük ' van a rakparton äs bejegy­töleg csak a CQ rädiöjelet, amely a többi hajönak szölö ältalänos ״navigäciö: figyelmeztetäs”. Egy tengeren levö, kor­­mäny- vagy gepkärt szen­­vedett teherhajö kapitänya pedig a käzikönyv szerint jöl teszi, ha a tulajdonosä­­val ״csak nyilt szövegben” folytat megbeszäläseket a kärröl. Mägpedig azärt, mert a mentök az esetle­­ges ügyfelek utän kutatva ällandöan hallgatjä'k a ten­­geri rädiöadäsokat, s 1״'gy többnyire mär felszölitäs nälkül is hamar megjelen­­nek a mentöhajök; a von­­tatö odaärkezäse 1'gy 01- csöbb, äs a kärt szenvedett hajök kapitänya kivälaszt­­hatja a ״legalkalmasab­­bat” vagy legolcsöbbat. Nyilvän ilyen tanäcsok csengtek a libäriai Amoco Cadiz nevü hajö parancs­­nokänak äs tulajdonosänak a füläben, mielött a szuper­­tartälyhajö märcius 16-än zätonyra futott a breton* 1 partvidäken, összetört, äs > rakomänya az eddigi leg­­pusztitöbb olajkatasztröfät Atköitöznäk Montfeälböl Van• couverbe. Egyedfllällö, nem­­dohänyzö hölgy vagy ärlember häztartäsät vezetnäm egy nagy• märetd Ores szoba äs koszt el­­lenäben. Jö hiziasszony va­­gyok. “Befcstlletes” Jeligäre leveleket a montreili szerkesz­­tösägbe kärflnk. , -- (!5) A mälytengeri mentö­­vontatö hajök legänysäge äs tulajdonosai hajötörä-( sekböl, hajökärokböl äs mäs tengeri szüksäghelyze­­tekböl älnek. A tengerä­­szek vakmerönek äs egy­­üttal pänzsövärnak tartjäk öket. 1 Ha a tengerpartiak kö­­zött a tengeri utak veszä­­lyeiröl esik szö, a mentök többnyire közvetlenül a kalözok, a hajöszellem äs a vämvizsgälat utän követ­­keznek: ״Ha a mentök jönnek, akkor a gatyädat is lehüzzäk.” Mäg a tekintälyes Hajö­­zäsi Käzikönyv is övatos­­sägra inti a kapitänyokat arra az esetre, ha rä len­­nänek utalva a segitsegük­­re. A käzikönyv peldäul azt! javasolja, hogy hajökär. esetän ״ne adjuk le el-! hamarkodottan az SOS-jel-׳ zäst vagy a XXX sürgös­­sägi jelzäst”, hanem lehe-MiMTHEAL »:11 1:־« II 4333 St.Catherine St.W. 280 Jarvis St. S*3ÖS3S3SSSSöOWSS8S83t3K3SSSSt3KSS3S3S3Oß|SSSSSSS3S38JS3K3ö0S TO«IO\TO 363-8692 VICTORIA IGIFT SHOP 5865 VICTORIA AVE. (Bourret mellett) TEL 738-1414 HERENDI £S SOK MÄS KÜLFÖJ-DI PÖRCELAN ÄLLANDÖAN KAPHATÖ Mindi^ melyen leszällitott äion. HENRI KELENY UTAZÄSIIRODA 2112 St. Lawrence Blvd. MONTREAL H2X 2T2 Canada. Tel.: 845-31)1 Sherbrooke scrkon 5-en beszölOnk magyarul. Minden cz utazashoz eqy fedöl alatt. J.RmSrnf : albumok,berakös|könyyek, katalögusok Nagy völasztäk * Vätel * E lad äs 4629 Park Ave. Montreäl H2V 4E4 TEL: 843-7213• K0M10S TIBOR SZÖCSMESTER BUNDAK MäRET UTAN ES RAKTARON Iroda tel: 8446822־ Lakas tel : 2887559־ ftr.TAHM i*ÄL ii{/!jre41 10 ST.JAMES ST., Suite 902. MONTREAL IKKA- TUZEX - LEI ORVOSSÄG - FORDITÄ5 ÜTAZÄS ״ FIGYELMES KISZOLGÄLÄS oycicfeö

Next

/
Thumbnails
Contents