Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-11-18 / 733. szám
191% mater 1«. * MENÓftA tomb..,s>.d.r^2 író szerencséje OXFORD Meghatódottan ballagok Oxford utc&ln. Mint mindig, amikor a legenda kézzelfoghatóvá lesz. * Sokszor jártam már Alblon földjén, de most vagyok először a patinás egyetemi városban. Az egyik Collegeba vagyok hivatalos, egy huszonötéves diák vár rám, hosszú meghitt beszélgetés lesz. — Ebben a szobában — mondja — öt■záz évvel ezelőtt is vizsgára készült va- . laki... A hideg jár az ember hátán, ha •rre gondol... A szoba kényelmes, tágas, jól berende»ett, nem gondolná az ember, hogy fél évszázada emelték méteres falait. Illetve a méteres fal az időről árulkodik, hiszen manapság, világszerte vékony lemez választja el az egyik helyiséget a másiktől, nem építkeznek már az örökkévalóság számára, húsz esztendeig birja ki a ház, aztán úgyis idejét múlta, megért a lerombolásra. Vendéglátóm, a híres cseh Író fia. Igen büszke rá, amit megértek, hiszen a kedves papa nemcsak szűk hazájában, hanem Európában mindenfelé ismert és elismert mester. Különösen azóta, mióta a fia életcéljául tűzte ki szülője zsenijének megismertetését. ö fordítja le csehböl angolra a színmüveket, amelyeket most Münchenben, Londonban, Bécsben és Montrealban játszanak. Kis ország írója számára a nyelv tragédiát jelent. Persze csak akkor, ha ki akar törni szűk hazája kereteiből. A nyelv koporsó. Alig ismerek olyan írót, aki érett korban át tudott volna nyergelni egy más nyelvre. A napokban egy román Író beszélt a TV-ben, illetve válaszolt az interjú keretében feltett kérdésekre. Büszkén jelentette ki, hogy egy ideje már franciául ír. És ezt a kijelentést úgy tette, hogy legalább öt nyelvtani hibát ejtett. — Boldog az író, akinek a fia angolul ir... — mondom. — Szebbet nem is álmodhatik: amit ö csehül papírra vetett, a fia tökéletes hűséggel átteszi a világnyelvre ... Vendéglátóm szórakozottan keveri a teát és mosolyogva megjegyzi: — Pedig nem is vagyok a fia ... — Lehetetlen! — kiáltok fel. — Az 6 nevét hordja ... Ha jól megnézem, igen hasonlil_i8-*á— Pedig mégsem az ö gyerekeként jöttem a világra, hanem anyám hozott, első házasságából... — Hihetetlen ... ámuldozom. — Vi«zont: annál szerencsésebb ember... Barátom elgondolkozik. — Felfogás dolga — mondja végülis. Feláll, a könyvállványhoz megy, könyvet vesz elő, azt nézegeti. A könyviedéiről látom, hogy apja műve. Odajön hozzám, mutatja a dedlkáclót. Nem értem, nem tudok csehül. — „Egyetlen gyermekemnek...” — fordítja le vendéglátóm. Érzem, hogy mondani akar valamit, de nem tudja rászánni magát. — Apámról, ugye tudja, hogy kommunista Író? — kérdi végülis. — Hallottam, nem ismerem müveit, osak olvastam róluk. — En nem vagyok az, különben nem lennék itt... , — Apropos: hogyan lehet, hogy itt van? — Hosszú történet. Apró gyerek voltam, kicsempésztek Csehszlovákiából, miközben apám börtönben ült... Emlékszik-e » Slansky-ügyre ? — Hogyne emlékezném. — Akkor volt. Én már régen angol állampolgár vagyok. — Apjának nem esett bántódása maga miatt... illetve ... ? — Életfogytiglani fegyházra ítélték, mit tehettek még vele? Két életet nem tehetett tőle elvenni... Vállat von, leül. A könyv a térdén nyugszik. — Tudja kollégám ... amikor maga apám szerencséjéről beszél... — Ma már szabad? — Szabad. De nem .szabadult meg a börtönben szerzett betegségétől. Sohasem. szabadul meg tőle .. . — Én arra gonditam ... — védekezem, — ami a gyermekét, illetve műveinek külföldön való ismertetését illeti... — Gyermekeivel valóban nem volt szerencséje. Mármint azokkal, akiket őmaga nemzett... Három féltestvérem van ... — Mi lett belőlük ? — A legidősebb fia miatt szerzett apám szívbajt. Még akkor, amikor rendületlenül hitt Sztálinban és az eszmében, legidősebb fia kiszökött Németországba. Pap lett belőle. Katolikus pap. Azt hittem, apám belehal. — A szülők elleni bosszú... — mondom. — Nem ritka eset. Erre magam is tudok hlrtelenében példát: a nagy szocialista vezér, aki barátságával kitüntetett, egy este, amikor a szokottnál is többet ivott, bevitt dolgozószobájába és a fiókból kihúzott egy fényképet. A fiáét, akiről addig sohasem beszélt nekem. De másoknak sem. Ma sem tudja a világ, hogy gyereke van ... Nos, a fiú, hogy apján boszszút álljon, misszionárus lett. Valahol Afrikában él... — A másik fia — folytatja barátom —, hogy is mondjam... nem egészen épeszű ... Ah, mit köntörfalazzak: bolond. Kötnivaló bolond. Ott él apám házában és évek óta senkivel sem beszél... Óriássá nőtt, két méternél is magasabb, annyit eszik, mint három normális felnőtt... Képzelheti, milyen boldogság uralkodik a házban ... — A harmadik? Legalább a harmadik sikefült-e ? — Az igen. Lány. Orvosdoktor. Apám perében ö volt a koronatanú. Egy teljes órán keresztül vádolta szerencsétlen apámat ... — Ne haragudjék, ezt nem tudom terhére róni. Jól emlékszem arra, hogy a. Slansky-per során halálra Ítélték Ludvig Frejkát, aki a köztársasági elnök gazdasági tanácsadója volt. Fia levelet intézett a bíróság elnökéhez, amelyben szószerint ezt irta: „A legszigorúbb büntetést kérem apám számára: a halált. Csak most értem meg, hogy ez az alak, aki érdemtelen arra, hogy embernek nevezzük, az én legnagyobb ellenségem volt...” Jól emlékszem rá, írtam is róla ezzel a címmel: „Akaszszák fel az apámat!” — Én is emlékszem — mondja. — A fiút Tamásnak hívták. — Igen. — A világ jól tudta, hogy kényszer, hatása alatt íródott a levél. De nővérem esetében nem volt kényszerről szó. Ezt elhiheti nekem. Meggyőződésből beszélt apám ellen, ö is „a nép ellenségének” titulálta a vádlottat. Spontán jelentkezett vallomásra. Nem rajta múlott, hogy apámat nem végezték ki. Nem is azon, hogy múltbeli érdemeit enyhítő körülménynek tekintették. Ilyen szempontok sohasem vezették a rendszer hóhérait. Csak azért menekült meg, mert valakit mégis életfogytiglani börtönre kellett ítélni, ö volt ez a „valaki” ... Ez volt a szerencséje, nem a gyerekei... — Ha jól értem, maga aki nem húsavére, maga az egyedüli, akit valóban gyerekének tekint... Némán bólint. I LYON I Az ötvenes évek elején történt. Jean, a lyoni költő és író, a francia délvidék nagy irodalmi lapjának, a „Cahiers du Sud”-nak büszkesége, telefonon jelentkezett. Brüszszelbe jött, „kirándult”. Az est folyamán megértettem, hogy nemcsak városából rándult ki, hanem házasságából is. Otthagyta feleségét és öszszeköltözött Angéle-lal, akit szerencsém volt megismerni. A hölgy fiatal volt és tündéden szép. Természetes szempillái olyan hosszúak voltak, hogy le lehetett volna velük az asztalról seperni a morzsákat. — Nem kall az öreg majmot fintorgásra tanítani... — mondta Jean nevetve. — Tudom, hogy mit teszek. Feleségemmel tarthatatlan volt a helyzet. Mindent odaadtam neki. Házat, részvényeket, mindent, csak futni hagyjon. — Hagyott? — Hagyott. — Nem kérdeztem, hogy miből fognak élni, a kicsike, meg ő, mert általában: don’t ask questions, én nem kérdezek. Másodsorban biztosra vettem, hogy nem friss vizen és szerelmen akarja tartani őtüneményességét. Mivel hogy huszonöt éves korban sokat eszik egy ilyen két lábon járó gyönyörüségforrás. És főleg: Jó helyeken. Töpörtyüt stanlcliból akkor sem fogyasztana, ha a franciák Ismernék ezt az ételt. Nem is volt semmi baj: a fűrésztelep Bretagneban eleget hozott a konyhára. Mármint a legjobb francia és európai éttermek konyhájára, úgy gondolom. A villáéba is, ahová a szerelmesek költöztek. A leányzó egy haldokló talpát is megbizsergette volna, ha ugyan Jean, a költő egy percre is egyedül hagyta volna. Mondom: :olyan szép volt és olyan szekszepilcs. Egy hibája volt csak az angyali Angélenek, de az háznyi. Mármint számomra, mert Jean annyira el volt kápráztatva, hogy észre sem vette. A hölgyike buta volt,- mint az a bizonyos testrésze, amelyre I rá szokott ülni. Ha neki jó, nekem is jő, gondoltam. Én csak nézem, ö él vele ... Most meglátogattam Jeanékat Lyon környéki villájukban. Oh, irgalmak atyja, ne hagyj el! Angélé úgy elhízott, elcsúfult, hogy nem ismertem rá. | ö nyitott ajtót, a nyakamba borult és, •—jobbról-balról megcsókolt. Tizenöt évvel! előbb két pofa sört fizettem volna, ha ugyanezt teszi. Akkor nem tette. Most alig bírtam lehámozni magamról. A parfőmje is zavart, ugyanaz lehetett, mint másfél évtizede, de most agresszivebb, majdnem kellemetlen. — Jean mindjárt jön... — csicsergett Angéle. — Iszik addig valamit? — Oh, várjuk meg a házigazdát... — mondtam, pedig jót tett volna egy pohárka erős alkohol. Magamhoz térített volna. Angéle olyan csacska volt, mint valaha. Sőt talán csacskább is. Butasága megérett, mint a jó bor. Tiz perc múlva kinyílt az ajtó. Előbb két előrenyújtott kart láttam, aztán mögötte, megöszülten, de még mindig büszke testtartással barátomat, a poétát. Előrebotorkált, felém, de mivel nem mozdultam, semmi zaj nem árulta el, hogy merre vagyok és Így rossz irányba ment. Felugrottam, szivem hevesen dobogott. Jean megvakult. — Angéle a legszebb nő Franciaországban ... — mondta lelkesedve az este folyamán. így őrizte meg örökre emlékezetében. Hazafelé gurulva, — a hazafelét úgy értem: szállodám felé —, arra gondoltam, hogy Angéle a legszerencsésebb nő a világon. A LOTTARIO OLYAN LOTTO JÁTÉK, AHOL ÖNMAGÁNAK ÍRHATJA MEG SORSJEGYÉT HOGYAN JÁTSZUNK? Egyébre sincs szüksége csak egy formapapírra, egy ceruzára, egy dollárra, no meg egy kis szerencsére. 1a formapapírt bármelyik lottóárústól megszerezheti, 7 oszlop van rajta, egyenként 39 számmal. Minden oszlopon külön fogadást köthet. Egy fekete ceruzával húzzon függőleges vonást az. ön által kiválasztott 6 számon. mmü 2 Vigyél a kitöltött ívet a legközelebbi LOTTARIO ügynökséghez, ahol azt betáplálják egy computerbe, ön egy jegynek számító átvételi elismervényt kap. Ellenőrizze, hogy valóban az ön által választott számokat kapta-e. 3 Annyi hasábot használ fel a szelvényen, amennyit akar. Minden hasáb kitöltése I dollárba kerül. Vagyis, ha 2 hasábot tölt ki. az 2 dollár, stb... 4 Figyelje a TV-n, vagy ellenőrizze az újságban minden héten, hogy kihúzták-e nyerőszámait. 5 Ha nyert vigye be nyerőszelvényét a legközelebbi LOTTARIO ügynökségre. Ha 100 - dollárnál kisebb összeget nyert a helyszínen kifizetik, ha nagyobb a nyereménye, megmondják, hogy hová forduljon. ggili MIKOR NYER ÖN? Minden héten 6 rendes és 1 különleges számot húznak, és ezt a televízión közvetítik. Ellenőrizze le számait. Ha mind a 6 számot kihúzták, úgy — a sorrendtől teljesen függetlenül — ön nyerte a főnyereményt. Hogyh “nlakl más Is ugyanazokat a számokat választotta, mint ön, úgy a főnyeremény összege megoszlik. Még ha nincs Is meg mind a hat szám, akkor is van bőven nyerési esély. Ha például megvan 5 rendes száma és a rendkívüli száma úgy a második d|j nyertesei közé tartozik. Az 5 rendes számot eltaláló a 3 díjon, a 4 rendes számot eltaláló a 4. díjon osztoznak. S hacsak 3 számot talált el, akkor is kap 5.- dollárt Az 1.- dolláros költséget már a Játék is megéri. Es mivel a kihúzott számok sorrendje lényegtelen, minden héten sok ezer nyerő lesz MENNYIT LEHET NYERNI? A nagyobb dijakat 4 csoportba osszák A főnyeremény, a második dij. a harmadik dij és a negyedik díj. Az ötödik dij minden esetben 5.dollár. A négy másik kategória nyertesei viszont egymás között osztoznak az összegben, például, ha a főnyeremény összege 300.000.- dollár és ketten találják el a helyes számokat, úgy mindketten 150.000.- dollárt nyernek. A heti főnyeremény lehet 100,000.-. vagy 300.000.- s akár 500.000.- dollár is. Ez attól függ. hány ember vesz részt a sorsjátékban. A heti főnyeremény lehet 100,000.-, 300,000.- vagy akár 500.000.- dollár is, ez attól függ. hány ember vesz részt a sorsjátékban. Ha senkinek sincs 6 találata, úgy a főnyereményt hozzáteszik a következő hét nyereményösszegéhez, míg végül valaki megnyeri. Quebec-ben nemrégiben egy hasonló sorsjátékon a főnyeremény I millió dollárra ment fel. 'M l 4^» ONTARIO LOTTERT CORPORATION FODOR ANDRIS: A mosógép rejtelmei Ki nem emlékszik azokra az időkre, amikor még nem volt J mosógép? Azok kedvéért, akik nem emlékeznek ezekre az időkre, s akik nyilván < túlságosan fiatalok, elmondom, hogy végezték el a mosást a régi időkben. A mosógép előtt két■ féle mosás létezett: kismosás és nagymosás. Kismosást hetenként követtek el, rendesen a 1 hétnek ugyanazon a napján, amikor a háztartási alkalmazott a teknöben előző nap beáztatott “ fehérneműt téglaalakú mosószappannal radírozgatta, majd két kezébe fogva a csúszós vásznat. addig dörzsölte, míg darabokra szakadt. A gyakorlott mosók két kezük négy-négy ; ujjának felső oldalát használták a dörzsöléshez, amitől a fehérnemű fehér lett, az ujjaik pedig ! vörösek. Faluhelyen a patak partján sulykoltak a parasztasszonyok, ü ami abból állt, hogy a csuromvizes ruhát odacsapkodták egy sziklához vagy kőhöz. A nagymosás abban különbözött a kismosástól, hogy erre a célra a mosónő jött házhoz. A ! háziasszony leszedte az ágyakról a lepedőket, dunyhahuzatokat. párnahuzatokat . (ezek közül valamelyiket úgy hívták, hogy “ciha".) A nagymosás reggeltől estig tartott. A h mosónő jólmegtermett asszonyság volt, máskép nem bírta volna a strapát, s ennek követ- i keztében sokat evett. Ezért minden rendes polgári házban a nagymosás napján kelkáposzta■ főzeléket főztek, fasírthússal, mert ez viszonylag olcsó volt. ( A kimosott ruhát felakasz- i tották a fregolira, száradni. A fregoli H betű alakú alkotmány _ volt, amelynek két szára között 1 köteleket feszítettek ki. s az egész szerkezetet fel lehetett ( húzni a konyha mennyezetére, 1 illetve egy kicsit lejjebb. A fregoli nagyon praktikus volt, „ mert mig a ruha száradt, a 1 konyhát tovább lehetett használni, mert csak a száradás első , két-három órájában csöpögött a 1 víz az ember nyaka közé. A vasalást szintén a mosónő , végezte, néhány nappal később. " főleg azért, hogy étrendjén más . is szerepljen, mint kelkáposzta , főzelék fasírthússal. A vasalás " úgylátszik nem fárasztotta ki a mosónőt annyira, mint a nagy, mosás, mert vasalónapokon ' kevesebbet evett, mint a mosónapokon. , Ma már senki sem mos kéz' zel. legfeljebb egy-egy finomabb darabot, vagy harisnyát, vagy Í valamit, amiről nem tudtuk, hogy mosásra szorul és gyorsan "kilötykölik", közvetlenül használat előtt. A mosást gépesítették. Akinek van erre a célra helye, vesz egy mosógépet, mert ez az olcsóbb megoldás. Aki helyszűkében szenved, az kénytelen bedobós mosógépet használni. Egy mosás ára 35 és 50 cent között ingadozik, (lapzártakor), míg a szárítógép használata 10-től 25 centbe kerül, de tiz centért rövidebb ideig jár. Az ember elkölt hetenként egykét dollárt mosásra, amiben bennfoglaltatik az az összeg is. amit a mosógép lenyel, vagyis elveszi a pénzt és nem dolgozik érte. Ezt nem a mosógépek Szakszervezete írja elő. bár egyes pletykák szerint ez is lehetséges.. Ha annak idején Ágnes Asszonynak rendelkezésére állt volna egy mosógép, fehér leplét, véres leplét nem a patakban mosta volna — mosta volna, hanem reggeltől estig a mosógépben zötyögtetve a véres lepedőt, a sok bedobástól tönkrement volna. De a mosógép nemcsak a pénzt nyeli el. Nyilvánvaló, hogy diétájához hozzátartozik az is, hogy időnként elnyeljen egy-egy zoknit. Nem tudom másképp magyarázni azt. hogy időnként mindenkinek eltűnik egy fél pár zoknija. Mindenki tud a mosógépnek erről a rossz szokásáról. A legtöbb ember, miután kiürítette a mosógép bendójét, mégegyszer gondosan belekukkant a félhomályba és a biztonság okáért bele is nyúl, végigsimogatva a legsötétebb helyeket. És mégis. Fent a lakásban, amikor a zoknik párosítására kerül a sor, egy hiányzik. De miért éppen zoknit eszik a mosógép? Hosszas kutatásaim azt bizonyítják, hogy nemcsak zoknit eszik. Csupán ez a legfeltűnőbb, mert a páratlan zokni mindenkinek a szemébe ötlik. De ki számolja meg, hogy kilenc zsebkendőt tesz-e a mosógépbe, vagy tizet? Mert a mosógép zsebkendőket is eszik. Tessék ezentúl megszámolni... Sót, a saját statisztikámnak hinni lehet, akkor vagy zsebkendőt, vagy zoknit eszik. A kettőt együtt soha. Holnaptól kezdve rendszert változtatok. Összevarrom a zoknikat, az egyik végét hozzávarrom a másik zokni végéhez, és így tovább, mig egy egész zokni-láncom lesz. Ugyanezt teszem a zsebkendőkkel is. Kiváncsi vagyok, lesz-e pofája annak a nyavalyás mosógépnek leharapni egy-egy zoknit, vagy zsebkendőt, erről a láncról... aóMc « * . & MAKE UP OÓWlCtiCÓ STUDIO Arcápolás * Masszázs Tisztítás * Szörtelenités Szempilla, szemhéj-festés Arc ki készítés, minden alkalomra '920 St Clalr A ve. West Tel:654-3286 FRIED ÉVA budapesl 294 COLLEGE ST.*TEL:925—1382 avern UJ VEZETESS Sok szeretettel várjuk régi és új vendégeinket Weekenden a LILI-TOMI duó i hangulatos muzsikája mellett kellemesen szórakozhat Kitűnő konyha Olcsó órak Petzek Sándor tulajdonos
