Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)

1978-11-18 / 733. szám

1978 Mvcabcr 18. * MENÓRA 3. oldal "Élünk és halunk, s csak kevesen észleljük, hogy egy faj vagyunk". — Sevcsenko: “Ébredés” című költeményéből. Júliusban szenvedett csípő­­csonttörésem óta most volt az első eset, hogy kimerészkedtem Winnipegről, elfogadva a Missouri állambeli magyarok meghivását vendégszónoknak az 1956 október 23-i magyar forradalom évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségre Kansas City-ben. (Feleségem kezdetben aggódott, hogy gyó­gyuló csontjaimnak talán nem tesz jót az utazás, de aztán — tipikus asszonyi logikával — megtalálta a megoldást: elkísér az útra, legalább lesz valaki, aki vigyáz rám). Nemcsak Kansas City-ból és St. Louis-ból, hanem még a szomszédos államokból is szép számmal érkeztek vendégek; mintegy ötszáz magyar vett részt a kétnapos ünnepségen. Hétvége lévén bőven volt he­lyünk, miután a misszuriakat még a rossz idő sem tartja vissza a hétvégi kirándulá­soktól. Az ünnepi beszédet követő vacsora után gratulál­tam dr. Engel Sándor egyetemi tanárnak, az ünnepség rendező­jének, a jólsikerült összejövete­lért, megjegyezve, hogy fogalmam sem volt arról, mi­lyen sok magyar él a térségben. Mire Engel végigjártatta szemét a gyülekezeten, megcsóválta a fejét és szomorkás hangsúllyal jelentette ki: "Ennél sokkan többen vagyunk. Sajnos sok magyar távoltartja magát az ilyen ünnepségtől.” Bántott a dolog, mert tár­sadalomtudós lévén, mindig megkülönböztetett figyelemmel kisértem a magyar emigráció problémáit, összehasonlítva azokat más emigrációs csopor­tok problémáival. Engel Sándor magyarázatából megtudtam, hogy Amerika középnyugati államaiban letelepedett magyar­ság semmiben sem különbözik más államok és tartományok magyarságától, legalábbis ami a rétegződési elkülönülést vagy “szektásodást " illeti. A mikesgyörgyi "Bezzeg” szimptóma ("Bezzeg, amikor mi jöttünk, egészen más volt a hely­zet") mellett, amely irigységgel, csaknem rosszallással könyveli el a később érkezett emigránsok letelepedési könnyítéseit, sok más szimptóma utal erre az ért­hetetlen szektásodásra. Nem mintha más emigrációs csopor­toknál a szimptómák nem lennének jelen (de nem olyan Am mértékben mint minálunk); el­végre az emigráció szokatlan evolúciós jelenség az egyén életében: nem könnyű elfelej­teni a múltat a szokásokat és környezetet, melyekben szület­tünk, felnőttünk és meg­gyökeresedtünk. De mi ma­gyarok ezt az evolúciós jelen­séget is úgy csináljuk, hogy hallani lehet a háttérből a cintá­nyért és a dobpergést. Mindazon városokban, ahol jelentős a magyar emigránsok száma, a következő receptek szerint szektásodunk: 1.) Emigrációs, vagy lete­lepedési idős7ák. A magyarok, érkezési sorrendben, öt jelentős csoportra osztandók: a.) Az első világháború előtt és alatt kiván­doroltak; b.) Az 1919 és 1932 között kivándoroltak; c.) Az Sosem a cionista mozgalom vagy Izráel állama volt az igazi tűzfészek a Közelkeleten. A cio­­nista telepítés és Izráel államának létrejötte a konstruk­tív építómunka volt, amelynek végső célja mindig a béke, mert az építés és a pusztítás két egy­másnak ellentmondó fogalom. Ha ezt az építést meg is zavarták zavargások, majd öt véres háború, a kilengések sosem jár­tak vérfürdővel s egyetlen egy­szer sem követelték meg nagy­hatalmak katonai beavatko­zását. Az igazi tűzfészek mindig Li­banon volt, ahol a keresztény és a mohamedán lakosság közti kényes demográfiai helyzet gyakran okozott összeütközé­seket. A mohamedánok fanatikus idegengyűlölete, az Iszlám felsőbbrendűségében vetett primitív hit mellett kultú­­rális és gazdasági elmaradott­ságuk is felkeltette a keresztény lakosság elleni gyűlöletüket. Beirut azért vált a Közelkelet legvirágzóbb fővárosává és pénzügyi központjává, mert nemzetközi kapcsolatokkal ren­delkező keresztény üzletem­berek svájci mintájú bank­hálózatot teremtettek benne s francia kultúrájuk révén a keresztény intellektuelek nem­zetközi intézményekben is di­cséretes feladatokat töltöttek be. Nem éppen teljes párhuzam­mal rá lehet mutatni a hasonló­ságra Libanon és Ciprus között. Ciprusban az angol uralom alatt a különböző felekezetek kultu­rális önállóságot élveztek; a emigráció £ "K 1933 és 1944 között kiván­doroltak és menekültek; d.) Az 1945 és 1955 közötti mene­kültek és e.) Az 1956 októberi forradalom után menekültek. A “kivándorolt" és “menekült” szavak nem tőlem származnak, hanem a befogadó országok illetékes hivatalaitól, s nem éppen szerencsés megfogal­mazások. Nem biztos ugyanis, hogy az "Immigrant” (“beván­dorolt") minden esetben beván­dorolt, vagy hogy a “Refugee" ("menekült”) minden esetben menekült. Az általánosítás és kategorizálás — "magyarul”: beskatulyázás — ugyanolyan emberi gyengeség mint a fajok, bőrszínek és vallások iránti elő­ítélet; legtöbb esetben diszkrimi­natív és keserű szájízt okoz. Az első és második csoport­gyarmati állapot megszűnése után kiderült, hogy a keresztény görög lakosságban nincs analfa­bétizmus vagy csak minimális mértékű van. Ezzel szemben a mohamedán törökök körében 50 százaléknál is magasabb volt. Csaknem ugyanez a hely­zet Libanonban: a maronita keresztény lakosság körében minimális az írástudatlanság, a mohamedánoknál ugyanolyan, mint a környező arab államok­ban. Fokozta a libanoni belső ellentéteket a palesztinai mene­kültek jelenléte. Minthogy köztük nagyobb a mohame­dánok száma, a keresztények ellenszenvvel fogadták őket, mert joggal tartottak attól, hogy befogadásuk révén megváltozik a két felekezet közti kényes arány, amely szerint Libanon­ban a vezető pozíciókat eloszt­ják mozlimok és keresztények között. A libanoni kormányok eleinte barátságot tartottak fenn Izraellel, az egyetlen szomszéd állam volt. amelynek határainál nem szegték meg a fegyverszü­neti szabályokat. De a palesztin terror kiélező­dése után a libanoni határ át­járójává vált a palesztin terro­ristáknak s ezért tökéletesitette Izráel a határmenti kerítést, amelyet annakidején még az angolok építettek. A palesztin terroristák végülis Libanonban The Worlds Longest Running IM'ude Stage Musical! ALL PROGRAMS TRANSLATED EDISON THEATRE 240 W. 47 St. N.Y. 10036 (212) PL7 - 7166 1 hoz tartozó magyar emigrán­sokról az a közhiedelem, hogy kivándorlásuk oka kizárólag az anyaország kétségbeejtően rossz gazdasági helyzete volt. Vitat­hatatlan. hogy sok magyar, el­sősorban a mezőgazdasági kör­nyezetből a gazdasági pangás és a kilátástalanság miatt határozta el magát kivándorlásra, de ki tudja, hány akadt közöttük, akik a fennálló politikai rend­szerek iránti nemtetszésük, vagy éppen veszélyt rejtegető ellen­állásuk mitt vették kezükbe a vándorbotot. (Volt egy anyai nagybácsim, aki 1920-ban ván­dorolt ki Amerikába azért, mert torkig volt a háborúval. Kún Bélával és Horthy Miklóssal, s miként első levelében hazaírta: "Inkább vagyok egyszerű halászember idekint mint tör­létesítették központjaikat, amiért Izráel kénytelen volt gyakran katonailag is fellépni az ottani terrorszervezetek ellen, mindig ügyelve arra, hogy lehetőleg ne okozzon vesz­teségeket a polgári lakosságnak. A helyzet komplikáltabbá és kényesebbé vált. Azelőtt a lakosság két csoportja közti polgárháborút előbb francia, majd amerikai katonai beavat­kozás szüntette meg. A hat­napos háború után a palesztin probléma volt a libanoni belső konfliktus főoka. A terrorszer­vezetek úgy vélték, hogy Libanont változtathatják át a legkönnyebben az Izráel elpusz­títására támadó bázissá. A lakosság többsége azonban nem akart háborút I?ráellel. így tört ki három évvel ezelőtt a polgár­­háború, amelyben a kommu­nisták által szított mohamedán lakosság egyrésze a palesz­tinokkal szövetkezett; a keresz­tények, akik azt állítják, hogy még mindig a lakosság több­ségét képezik, ellenálltak annak a kísérletnek, hogy Libanon váljék az Izráel-ellenes arab front kiinduló bázisává; egy­szerűen féltették hazájukat a háborús veszélytől. Ezért tört ki új polgárháború, amelyet Szíria kihasznált arra. hogy régi tervét megvalósí­tandó, Libanont bekebelezze. Megalakult az arabközi rend­­fenntartó hadsereg, amelynek zömét Szíria adta. Feladata a palesztin terroristák meg­fékezése volt; akkor már a palesztinoknak sikerült rommá tenni Beirut keresztény negye­deit és bennük szörnyű mészár­lást hajtottak végre. A szírek megfékezték és szövetségesükké tették a palesztinokat, s azóta közös erővel pusztítják a keresz­tényeket. vényhozó odahaza".) E két csoport tagjait egy időben ,,szerencsevadászoknak” is nevezték, akik ..megazda­­godni" jöttek az Újvilágba — méghozzá könnyűszerrel! — miután “otthon büdös volt nekik a munka". (Ennél na­gyobb butaságot csak Jimmy Cartertől hallottam, aki egyszer azt mondta, hogy a palesztin menekültek önálló államisága Iz­rael érdekeit is szolgálja.) A pio­nír-korszak magyarjai soha éle­tükben nem dolgoztak olyan keményen a megélhetésért mint Amerikába vagy Kanadába ér­kezésük után. Ez volt az az idő­szák, amikor az újbevándorol­takat egy lyukas fillérrel sem támogatta a kormány; nem voltak egyházi és egyéb jóléti intézmények. Izráel nem volt semleges partner ebben a viszályban. A szíriai hadsereg bevonulása előtt hallgatólagos megállapodás jött létre Jicchák Rábin kormánya és az Egyesült Államok között, hogy Izráel nem avatkozik be. amig a szírek jelenléte nem ve­szélyezteti érdekeit. Mihelyt azonban világossá vált az együttműködés az ú.n. szíriai rendfenntartók és a terroristák közt. Izráel nyíltan segíteni kezdte a keresztény milíciákat Dél-Libanonban, ellátta őket fegyverrel és élelemmel, az elektronikus védő kerítés át­változott jó kerítéssé, Izráel két ponton is orvosi rendelőt nyitott a keresztény sebesültek számára, s legalább ezer liba­noni munkás — köztük sziita mohamedánok is — járnak át Izráelbe dolgozni. A sziiták olyan helyzetben vannak a mohamedán világban, mint a protestánsok voltak a katoli­kusok közt a reformáció első századaiban. Most aztán nyilvánvaló, hogy a szíriai vérfürdőt Izráel közvetlen beavatkozása és rend­kívüli diplomáciai tevékenysége szüntette meg. Az ellenséges arabok és a nagyhatalmak is tudomásul vették, hogy Izra­elnek szava van ebben a körzet­ben. Az izráeli hadiflotta a leg­alkalmasabb időben ágyúzta a terrorista és szír állásokat Beirut közelében és tankjait is lát­hatták Beirut keresztény negye­deiben, rajtuk a maronita milí­ciák harcosaival. A washingtoni béketárgyalásoknak nincs köze a libanoni válsághoz; de kétség­telen. hogy Izráelnak része van a libanoni vérfürdő felszámo­lásában. Mert elhangzott a fi­gyelmeztetés: katonailag beavat­kozunk, ha Szíria megszegi a tűzszünetet. , BARZILAY ISTVÁN Magyar Pékség az East Side-on VALÓDI MAGYAR KRUMPLIS KENYÉR VIZES ZSEMLE, CSÁSZÁR ZSEMLE SÓSKIFLI és MINDENFÉLE PÉKSÜTEMÉNY, KENYÉR A.QRWASHER Inc. 308 East 78th St. NEW YORK = TeI:BU8-7372 és 6569 EMERY PRINTING CO-Maqyar nyomda teljesen modernizálva új helyen: 1545 First Ave ( 80-81 utcák között) Telefonj 212)628-7700 Vallói mindenféle üzleti és privát nyomtatványt OFFSET NYOMÁST - XEROX MÁSOLATOT. 'Ezenkívül minden ami stationary, papirdrű, Írószer kapható. I Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk. »»############################################»#############^»######< HUNGÁRIÁI*COLD CUTG új helyiségben 97-02 Queens Blvd. Rego Park* 275-0066 Ezt látni kell mert mindent, mi szem-szájnak ingere nálunk egy helyen kapható.mindenfajta felvágott Importált sajtok * Magyar trappista * Húsfélék, nagy választékban. * Csokoládék * Gyümölcsök * Fűszer­áruk * Lekvárok * Friss mák és dió * Réteslapok * Friss és konzerv zöldségek Kosher felvágott is kapható A régi eló'zékeny kiszolgálás^ INGYEN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SEC0ND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel.: 650-1015 Nen) kell Manhattanbe menni __ Flushing-ban 41-40 Main St(a Fopostával szemben, a Samford és 41. utcák között) megnyílt az új magyar hentesüzlet EUROPEAN MEAT CORP. néven Könnyű parkolási lehetőség ( 3 nagy árúház melleti Mindenféle húsok, házi készítésű felvágottak hatalmas választékban Telefon: 368-7459 Nyitva 7-7-lg. Libanonf az igazi közelkeleti tűzfészek »/ A későbbi csoportok helyzete már valamivel könnyebb volt. mert állami és magánszer­vezetek ún. "two-way street"­­nek tekintették a bevándorlást, ami azt jelenti, hogy nemcsak a bevándoroltnak tesznek szí­vességet új otthon nyújtásával, hanem a bevándorolt is szí­vességet tesz befogadó hazájának dolgosságával. adójával és egyéb állampolgári kötelességeivel. Elég az hozzá, hogy megszületett a "Bezzeg"­­szimptóma. s az “öreg" emigán­­sok gyanakvással szemlélék az újonnan érkezetteket. Az anya­országból jövő értesülések általában hiányosak, elfogultak és félrevezetők voltak. Amikor a c.) csoportban (1933 és 1945 közti) említett bevándorlók megjelentek, az első "Bezzeg"­­csoporthoz tartozók valameny­­nyiüket közös nevezőre hozták: zsidókat, baloldali kereszté­nyeket. antifasisztákat, stb.. jól­lehet az egyetlen közös nevezőt a fasizmus elleni gyűlölet jel­képezte. Hasonlóképpen, az öt­venhatos forradalom után ér­kezettek nehezen tudtak asszoci­álni korábban jött csoportokkal, mivel a tizenegy éves kom­munista önkényuralom alatt az osztálykülönbségek erőszakos fellazítása jelentős szerepet ját­szott gondolkodásmódjuk kiala­kulásában. A "kedves öcsém” és "tisztelt urambátyám" világa legtöbbjüknek egy ködbeveszett és csak homályos emlékeket visszaidéző korszakot jelentett. 2. Valláshoz és egyházhoz való tartozandóság. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar nép mélyen vallásos és tántoríthatatlanul istenfélő nép. Mindig is az volt és ma is az. (Tragédiákat és sorscsa­pásokat sűrűn átélő nemzetek általában vallásosak.) És nem igaz, hogy a katolikus magyar vallásosabb volt mint a protes­táns. vagy a zsidó magyar isten­félőbb volt mint a görögkeleti, függetlenül attól, hogy külön­­külön mindegyikük ezt állította. A más egyházhoz való tartozan­dóság kihangsúlyozása tipikus magyar jelenség és az idő­szakonként epidemikus méreteket öltő széthúzás egyik megjelenési formája. Ez termé­szetesen az emigcioban is foly­tatódott. mert mint korábban említettük. hagyományokat nem lehet egyik nap levetni, akárcsak egy öltöny ruhát. Különböző felekezeti temp­lomok amennyire bástyái voltak a magyar nyelv és kultu­rális örökség megőrzésének (leg­alábbis első-generációs vonat­kozásban). olyannyira melegá­gyai is voltak a szektásodásnak. A katolikusok katolikusokkal, a reformátusok reformátusokkal, a zsidók zsidókkal, stb.. talál­koztak a templomban és barát­koztak a templomon kívül. Kevés városban sikerült 'egy olyan magyar csúcsszervezetet létrehozni és eredményesen mű­ködtetni. amely vallási hovatar­­tozandóságokon felülemelkedve reprezentálta a magyarágot. (Ha ez sikerült, akkor a csúcsszer­vezet" bizonyos idő elteltével valamilyen világnézeti csoport befolyása alá került és egy­általán nem képviselte a város magyar keresztmetszetét.) (Folytatása következő számunk­ban.) LOSONCZY LÁSZLÓ Gazdagítsa kellemes színházi estéjét egy gourmet vacsorával a LINCOLN CENTER közelében megnyílt Hotel MAYFLOWER Rendezvényekre és konferenciákra külön helyiség GRAND OPENING ELKÖLTÖZTÜNK... A Greenwich Village-ből a Garment Centerbe Új címünk: 526 7th Ave., (38 utca sarok) 3. emelet (212) 869-0666 BŐR. IRHA ÉS SZÓRME­­ÜZLET Három óriási emeleten bő választékkal állunk a vevők rendelkezésére, a legolcsóbb árakkal. Több ezer darab­ból választhatja ki a legmegfelelőbbet. ÁLLANDÓ WAREHOUSE SALE A 203 West 38 utcai bejárat 4. emeletén (ugyanaz az épület) a bőr és irhakabát sampleokból egész 65 ?ó engedményig. Megnyitó áraink: Rendes ár: Megnyitó ár: Női bőr trancheoat (több színben) $220.- $110.­Női rövid bőr jacket $110.­­$55.­Női 3/4-es irhabunda $200.­­$89.­Óriási választék férfi és női irhabundákban. Amit nem talál raktárunkon, kívánságára mérték után elkészítjük saját üzemünkben. MIELŐTT BÁRHOL VÁSÁROL, NÉZZE MEG ÓRIÁSI RAKTÁRUNK ÉS GYÖ­­■ZODJÖN MEG HIHETE i LEN OLCSÓ ÁRAINKRÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents