Menora Egyenlőség, 1978. július-december (17. évfolyam, 714-738. szám)
1978-10-21 / 729. szám
1978 október 21 * MENÓRA 3. oldal 1956 OKTÓBER 23 „A huszadik század történetének legizgalmasabb, legmegrázóbb és legreményteljesebb fejezetét Írják ezekben a napokban Magyarországon.” — Albert Camus, Nobel-díjas francia író cikkéből, 1956, október 28. Huszonkét évvel a magyar forradalom után kellő perspektívában, az események és részletek kiterjedt ismeretének birtokában válik igazán érthetővé a cikk fenti mottójában említett Camus-idézet. Ez a perspektíva minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a magyar forradalom nem tekinthető egy elszigetelt, helyi jellegű mozgalomnak, hanem sokkal inkább egy olyan, minden szabadságszerető nép számára létfontosságú történelmi eseménynek, amely korunk egyetlen számottevő imperializmusa, a Szovjetunió ellen merte felemelni tiltakozó szavát. A magyar forradalom egyesítette a külső elnyomás elleni szabadságharc és a belső terror elleni felkelés kritériumát. Azok a magyar egyetemisták, munkások, írók, értelmiségiek és parasztok, akik egy zagyva, állítólag osztálynélküli — és mégis kategorizált — társadalom ideológiájának árnyékában és a szovjet támogatást élvező diktatúra jármában határozták el a tiltakozást, belső irányítás és külső segítség nélkül vívták harcukat, mint minden olyan spontán forradalom, amely helyet kapott a történelemkönyvekben. A francia forradalom ugyanúgy részesévé vált az európai népek felvilágosult mozgalmainak, mint ahogy Bolivár Simon forradalma lett iránymutatója a délamerikai országok későbbi felszabadító akcióinak. Ez alól még a Battista elleni kubai felkelés sem kivétel; hogy a forradalom Fidel Castro kezében kommunista önkényuralommá változott, semmit sem változtat a lényegen: Kuba és a Battistaterror megérett a forradalomra és a réginek újra való felcserélésére. A Szovjetunió mindvégig azt állította — s ma is állítja —, hogy a magyar forradalom olyan „reakciós” osztályharc volt, amely a régi osztályokat, földesurakat, gyárosokat, arisztokratákat és plutokratákat akarta visszahozni. Ez az állítás éppen olyan nevetséges és visszataszító, mint az, amely szerint ezt az osztályharcot nyugatra menekült vagy otthon bújkáló fasiszták irányították. Az egyetlen fogalom, amely — persze fordított értelemben — a szovjet propagandából igaznak bizonyul, az az osztályharc fogalma.- a magyar forradalom résztvevői, az állítólagos hatalmat birtokló munkásság, parasztság és értelmiség megelégelték a gyarmati kormányzat és a gyilászi „új osztály" önkényeskedését, s a fennmaradás érdekében az egyetlen célravezető eszközhöz, a forradalomhoz nyúltak. Ami a magyar forradalmat valójában elválasztja más ismert forradalmaktól, az az a következetesség, amely 1956. október 23.-át aranybetúkkel írja be a történelembe. Jóllehet a fórra-A remény felcsillanása dalomnak nem voltak tervezői és vezérei — vagy talán éppen azért —, minden lépés következetesnek bizonyult a Rádióépület birtokbavételétől és a kormány átalakításától kezdve a semlegesség meghirdetéséig, a Varsói Paktumból való kilépésig és a közeljövő legfontosabb problémáinak meghatározásáig. Kevés olyan forradalomról tudunk, amely mentes volt a frakciózástól vagy belső villongásoktól, s amely a magyar forradalom legfontosabb jellemzője volt. A nemzeti kommunizmus meggyőzódéses hivei egy sorban meneteltek a mérsékelt polgáriasodás híveivel, az új társadalmi rendről álmodozó ifjúsággal és az orvelli „1984” rémületének árnyékában didergő értelmiséggel. Feltételezhető, sót valószínű, hogy a forradalom győzelmének megvalósulása után az ideológiai különbségek hangot kaptak volna a különböző politikai pártok plattformjaiban, de ez a demokratikus fejlődés természetes következménye. A forradalom egységességet követelő napjaiban azonban ezek az ideológiai különbözőségek semmi jelentőséggel sem bírtak. „Vívjuk ki a győzelmet, annakutána vitatkozhatunk jövőnk alakulásáról”, — mondotta Kossuth 1848-ban, s ezzel a szabadságharc időszakának minden rétege, beleértve az ellenzéki Széchenyi-csoportot is, egyetértett. Hasonlóképpen, az ötvenhatos forradalomban résztvevő rétegek is természetesnek találták a közös ellenség elleni összefogást, az esetleges felfogáskülönbség ideiglenes félretételét é* a közös nevezőre hozható általános problémák megoldását. Ergo: a következetesség biztosítva volt. Belső viszonylatban a forradalom politikai jellegét nem hangzatos nyilatkozatok, színpadias deklarációk vagy bonyolult diplomáciai sakkhúzások domborították ki, hanem a közös ellenség, a szovjet gyarmatosítás és a gyarmatosítók belső kiszolgálói, az ávósok elleni szakadatlan harc. Alig néhány nappal a Rádió elfoglalása után, amely a forradalmárok győzelmének első és legfontosabb állomása volt, a Földművelésügyi Minisztérium tetején elrejtőző ávósok gépfegyvertüzet nyitottak a Parlament elé felvonuló- és békésen tüntető tömegekre; j nem sokkal később hasonló orvtámadást intézve a pártközpontot körülvevő forradalmi ifjakra tüzelve. S bár a szovjet hadsereg soraiban érezhető volt a legfelsőbb szovjet vezetés habozásának nyoma, támadásai október végéig jelentős mértékben kötötték le az amúgyis hiányosan felszerelt forradalmi egységeket. Politizálásra nem volt idő; mindennapi harc volt a forradalmárok osztályrésze. Tíz napot vett igénybe a szovjet haderők és az ávósok ellenállásának felszámolása és a győzelem konszolidálása. November első három napjában sorsdöntő eseményekre került sor: a többszörösen átformált kormány megtalálta végső struktúráját Nagy Imre vezetése alatt, s Mindszenty bíborost kiszabadították házifogságából, diadalmasan hozva ót a fővárosba. A kormánykoalíció, melyben a polgári elemek — Bibó István, Tildy Zoltán, stb. — s a szociáldemokraták Kéthly Anna—mellett a nemzeti kommunisták — Nagy Imre, Kádár János (?!), Maiéter Pál, stb. — csoportja is jelentős számban képviselve volt, elsőrendű fontosságúnak tartotta a semlegesség kinyilvánítását, s — esetleges katonai konfrontációkat elkerülendő — a Varsói Paktumból való kilépést. Nagy Imre és Maiéter Pál több ízben biztosították a Szovjetunió budapesti nagykövetét az ország békés szándékairól, a Szovjetunióval való diplomáciai kap -csőlátók fenntartásának fontosságáról és mindenféle szélsőséges politikai ideológia elutasításáról. „Magyarország”, — mondotta Nagy Imre november 2.-án a szovjet nagykövettel való eszmecseréje során, — „békében kíván élni minden szomszédjával az alkotmányosan alkotmányosság kölcsönös tiszteletbentartásának szellemében, s a jövő kapcsolatok kiszélesítése érdekében". S miközben Kéthly Anna a szociáldemokraták nemzetközi kongresszusára utazott Bécsbe, hogy a forradalmi Magyarország bel- és külpolitikai állásfoglalását fejthesse ki első ízben egy nemzetközi fórum előtt, Bibó István és minisztertársai megkezdték az új magyar alkotmány összeállítását a budapesti parlamentben. Az utcai harcok befejeződtek; a győzelemtől diadalmámorban úszó fővárosi lakosság hozzálátott a romok eltakarításához és a harcban szerzett sebek begyógyításához. A kormány felhivása, amelynek értelmében hétfőn megindul a normális élet és a termelés, minden rétegben örömujjongást váltott ki. Az élelmiszer fogytán volt, s a gyárak csaknem két hétig üresen állottak; egy ország életében sorsdöntő jelentősége van a javak előállításának, kiváltképpen egy olyan országban, melyet gyarmatosítói rendszeresen fosztogattak egy évtizeden át. A jelek arra mutattak, hogy a remény fel - csillanása nem ideiglenes jellegű. Az örömmámor közepette senki sem gondolt arra, hogy a szuezi háború feljeményei döntő kihatással lehetnek az ország jövőjére. Amikor november 4.-ének hajnalán megdördültek a vörös hadsereg ágyúi, kevesen hitték, hogy az ország történelmének legszomorúbb vasárnapja köszöntött be. Néhány óra leforgása alatt rombadólt mindaz, amit a forradalom tizenkét napja alatt harcolt ki az ország. Losonczy László Hory László: POTEMKIN HERCEG “ZSIDÓ HADSEREGE“ A zsidók szovjetunióbeli elnyomása és diszkriminációja állandóan foglalkoztat sok kormányt, államférfit, nemzetközi szervezetet, úgyszólván az egész szabad sajtót, nem is szólva az izráeli népről és vezetőiről. Moszkva — nem is vitás — elkötelezte magát az arabok oldalán. Sztálin óta számos foglalkozás tabu a szovjet zsidók számára: katonai és tengerészeti akadémiákra, diplomata főiskolákba és a legmagasabb párthierarchiába nem vesznek fel zsidókat. Mint „nemkívánatos elemeknek” számos érvényesülési út el van torlaszolva, még a kivándorlás göröngyös útja sem egykönnyen járható. Nem mindig volt így Oroszországban! A 18. század második felében például sokra értékelték őket. II. Katalin cárnő, akit a történelem „Nagy” jelzővel ékesített fel, kegyencének, egyben „titkos férjének”, Potemkin hercegnek tanácsára úgy tervezte, hogy a Krim-félszigetet és az Azóvi körzetet harcos kisebbségekből, elsősorban zsidókból szervezendő ezredekkel fogja a törökök ellen megvédeni. Potemkin nemcsak a cárnő hálószobájában volt nélkülözhetetlen, hanem a politikai életben is értékes, nemmindennapi szolgálatokat végzett, ő hódította meg többek közt a cári birodalomnak a Krim-félszigetet, Cherson, Jekaterinoszláv és Szebasztopol városokat, életre hívta az orosz feketetengeri hadiflottát és végrehajtotta az első nagyszabású hadseregreformot. Ezek az érdekes történelmi tények ma legfeljebb egy-két történelemtudós és katonai szakértő előtt ismeretesek. Oly rendkívüli dolgok ezek, hogy érdemes őket ma is emlékezetbe idézni, már - csak azért is, mert beszédesen bizonyítják, hogy a zsidó katonai erények, amelyeket a zsidóság ellenségei tagadni próbáltak. egyáltalán nem maii keletűek és nem Izráelben kerültek első ízben felszínre... Potemkin herceg életének 13 értékes esztendejét szentelte a meghódított déli területek konszolidálásának — az egész időt a két emlékezetes orosz-török háború között. Mindenekelőtt egy nagyszabású telepítési prog rammot hajtott végre. A nemzeti kisebbségeket, melyek szétszórtan éltek a hatalmas országban, összevonta és a déli tartományokba telepítette. De ettől eltekintve új telepeseket is hívott az országba. 1776-ban létesültek az első albán falvak az Azóvi-körzetben és a Krímben. Egy évvel később kaukázusi törzseket hívott oda és visszaédesgette a Törökországba áttelepült emigráns kozákokat. 1777 májusában megparancsolta a nagy hadseregreformátor egyik tábornoknak, hogy állítsa fel az első szerb ezredet a határok őrzésére. E célból minden más alakulatból ki kellett válogatni a szerb katonákat. Belőlük egy mintaezredet állítottak fel, hogy NEM KEU MANHATTANBA MENNIE JÓ SÖTEMÉNyÉRT megnyílt a Terest HiHsben N.y.-ban az <n0 ez&ndrew’ó ___ &\unc)ciricm sStrudle & <~Paótrieó ahol a regkiválöbb minőségű, naponta friss Rétesek, magyar és Continentá/is sütemények nagy választékban kaphatók ftGYELHiíS KISZOLGÁLÁS, keresse fel és kérjen kóstolót az ízletes süteményekből Címük: 100-28 QUEENS Bird. NEW YORK a 67-es subway állomásnál Ldzar's húsüzlet szomszédságában Tel: (212)) 830-0266 a velük szerzett tapasztalatok felhasználásával később ugyanilyen szervezetű és rendeltetésű bulgár, román, moldvai ezredeket is szervezhessenek. Kétségkívül a legrendkivülibb kísérlet volt egy tisztán zsidó zászlóalj felállítása, amelyből rövidesen egy komplett ezred lett. Potemkin arról álmodozott, hogy Oroszország egy szép napon nemcsak egész Európából, hanem a Szentföldről is, tehát a mai Izraelből, kiveri majd a törököket. Azután az összes zsidót az őshazába kívánta hazatelepíteni és nekik egy akkori fogalmak szerint korszerű országot ajándékozni. Anglia konzervatív külügyminisztere, A. J. Balfour (1916- 1919), aki mint Palesztina, azaz az „önálló zsidó állam atyja” vonult be a történelembe, kénytelen megosztani az apaságot •testvériesen Potemkinnal. Szóval zsidó csapatoknak is küzdeni kellett volna az erős ozmán hadsereg ellen. Ezért akarta a herceg a zsidók katonai kiképzését meggyorsítani és harci ismereteiket az akkori legmagasabb nívóra emelni. A már működő „Israelovsky ezred" képezte volna a megszületendő izráeli szatellit-hadsereg harcban edzett magvát. A zsidó katonákat hosszú kozák-lándzsákkal szerelték fel. Megtartották nemzeti öltözetüket. szabad volt szakállt és hosszú hajat viselniük. Meg kellett hagyni, hogy sok zsidó ettől a tervtől kezdetben egyáltalán nem volt elragadtatva, később megértették és hozzászoktak, számosán lelkesedtek is érte. A lengyel zsidók, kik akkoriban a cár alattvalói voltak, 1794-ben például egy kérelmet nyújtottak be Szentpétervárott és kérték, hogy engedjék meg egy saját lengyelzsidó ezred életrehívását is. A zsidó egységek főparancsnoka Berkowitz ezredes volt, aki később átlépett Napóleon hadseregébe és elesett az osztrák császári hadsereggel vívott küzdelemben a franciák oldalán. Potemkin herceg hátramaradt papírjaiban találhatók zsidó levelek, számtalan kérvény és más írások, amelyekben zsidók kérelmeiket, panaszaikat saját anyanyelvükön hozták a hérceg tudomására, mert jól tudták, hogy Potemkin füle, sót szíve nyitva van előttük. De más kisebbségbeliek, tatárok, törökök, georgiaiak, kalmükök, moldvaiak is teljes bizalommal fordultak hozzá, tudva, hogy meghallgatásra és sérelmeik orvoslására számíthatnak. 1783 április 4. az orosz hadtörténelem egyik legemlékezetesebb napja mindmáig. Akkor vezettette be ugyanis Potemkin herceg a hadseregreformot, amelynek keretében például első ízben kapott az egész hadsereg, akkor modernnek számító, egységes egyenruhákat. Azóta kell az orosz katonáknak — többek közt — rövid hajat viselni, sőt — horriblie dictu — magukat legfőbb parancsra rendszereen megmosni. Tudomásunk szerint Nagy Katalin cárnő és Potemkin herceg óta soha többé nem voltak zsidó ezredek sem a cári, sem a szovjet hadseregben. EMERY PRINTING COMaqyar nyomda teljesen modernizálva új helyen.-1545 First Ave ( 80-81 utcák között) Telefond 212)628-7700 Vallal mindenféle üzleti és privát nyomtatványt s OFFSET NYOMÁST - XEROX MÁSOLATOT. ; ^Ezenkívül minden ami stationary, papíráru, írószer kapható.l I Kérje hihetetlen olcsó árajánlatunk. | érődet uncfaria 1603 Second Ave. NEW YORK N.Y.I0028 Tel:(2I2) 249-9363 Hungária Charters Alacsony árak, szakszerű ügyintézés! * Kényelem, pontosság', megbízhatóság. * Erről ismert irodánk New Yorkban és szerte Amerikában. * Utazás bárhova, rövidebb-hosszabb időre, vagy rokonait hozatja ki? * Áraink mindig Charter árak. * Olcsó és mégolcsóbb utak Amerikába és az egész világra. BUDAPESTRŐL és BUDAPESTRE, APEX jegyek már kaphatók 414» dollártól. Charter indulási időpontokért hívja irodánkat Gyógyfürdői beutalás, szakszerű orvosi vizsgálat és felügyelet, komplett kezeles. Teljes ellátás a világ leghíresebb gyógyfürdőiben — HÉVÍZ * MARGITSZIGET * FÉLIX, stb.... IKKA TUZEX COMTURISI Küldemények gyorsan, pontosan, megbízhatóan.!!! AUTÓBÉRLÉS HOTEL Rezervációk A HUNGÁRIA IRODA—AZON IRODÁJA Magyar Pékség az East Side-on VALÓDI MAGYAR KRUMPLIS KENYÉR VIZES ZSEMLE. CSÁSZÁR ZSEMLE SÓSKIFLI és MINDENFÉLE PÉKSÜTEMÉNY, KENYÉR A.ORWASHER Inc. 308 East 78th St. NEW YORK = Tel:BU8-7372 és 6569 HUNGÁRIÁN MEAT CENTER, Inc. SERTÉS-, MARHAHÚS KÉSZÍTMÉNYEK HÁZI FÜSTÖLT KOLBÁSZFÉLÉK, SZALÁMI ÉS AZ ÖSSZES FINOM FELVÁGOTTAK 1592 SECOND AVE. (82 és 83 utcák közt) NEW YORK, N.Y. 10028. — Tel.: 650 1015 Gazdagítsa kellemes színházi estéjét egy gourmet vacsorával’a LINCOLN CENTER közelében megnyílt ELKÖLTÖZTÜNK GRAND OPENING A Greenwich Village-böl a Garment Centerbe Élj címünk: 526 7th Ave., (38 utca sarok) 3. emelet (212) 869-0666 BŐR, IRHA ÉS SZŐRMEÜZLET Három óriási emeleten bő választékkal állunk a vevők rendelkezésére, a legolcsóbb árakkal. Több ezer darabból választhatja ki a legmegfelelőbbet. ÁLLANDÓ WAREHOLJSE SALE A 203 West 38 utcai bejárat 4. emeletén (ugyanaz az épület) a bőr és irhakabát sampleokból egész 65 ?ó engedményig. Megnyitó áraink: Rendes ár: Megnyitó ár: Női bőr trencheoat (többszínben) $220. $110.Női rövid bőr jacket $110.$55.I\ői 3/4-es irhabunda $200.$89.Oriási választék férfi és női irhabundákban. Amit nem talál raktárunkon, kívánságára mérték után elkészítjük saját üzemünkben. MIELŐTT BÁRHOL VÁSÁROL, NÉZZE MEG ÓRIÁSI ■m t RAKTÁRUNK ÉS GYŐZŐDJÖN MEG HIHETETLEN OLCSÓ ÁRAINKRÓL
